Rész

 1  5|             Félig nyílt ajtó mellett,~Mikéntha láttam volna az~Egészen
 2  5|          Olyan sötétpiroslók fényeik,~Mikéntha vércsepp volna mindegyik.~
 3  6|           egyik hátra, a másik előre,~Mikéntha már ott volna nyomán.~Hiába
 4  6|             Perenna, ámde oly hangon, mikéntha~Lett volna a halálnak angyala,~
 5  7|         melyet egyszer elhagyott már,~Mikéntha fájna nékie~Végképen elszakadni
 6  8|             éjenként ezüst guzsalyán,~Mikéntha fonna szemfedőt magának...~
 7  8| esti-csillagát~Bámulva nézik szemeim,~Mikéntha most látnák először...~E
 8  8|          Orcátok olyan kísértetfejér,~Mikéntha látnátok kisértetet:~Azt
 9  8|              Ki úgy veti rám szemeit,~Mikéntha mondaná: oh törj le,~És
10  8|        Nyargalt az utcákon keresztül,~Mikéntha ördög űlne hátán,~És lángsarkantyút
11  8|             És e helyett a porba néz,~Mikéntha férgeket keresne,~Hogy tőlök
12  8|           olyan gyorsan terjedett el,~Mikéntha villám hordta volna szét.~
13  8|          hegyét...~Ugy ég a homlokom, mikéntha~Egy tűzokádó hegy vón a
14  8|             által~Vetették volna föl, mikéntha~Égő vasat sütnének oldalához,~
15  8|         megkondult a rémes csapástól,~Mikéntha néki fájna az. -~Ott fekszik
16  9|               A harci zaj után e dal,~Mikéntha bérci hűs patak füröszt~