Rész

 1  1|        LEHEL~1~Mennydörg az óriás kürt~Lehelnek ajakán.~Örvendve
 2  1|        zúg riadva~A szélvészhangú kürt~S az alemann seregre~A dúló
 3  1|         Lehel beszél.~‘Éltemnek a kürt~Olyan hű társa volt,~Mellette
 4  1| Megharsogtatnom azt!’~S megriad a kürt~Lehelnek ajakán,~Miként
 5  1|         kürtkebelbe fú Lehel,~S a kürt riadva énekel~Vad éneket
 6  1|         Engedj hát kérni tőled.~A kürt éltem hű társa volt;~Ő annyi
 7  1|          És zúg dörögve rémitőn~A kürt ismét Lehel kezén;~S hogy
 8  5|          Ez volt a hős, ez volt a kürt!... e hősnek~Halála egy
 9  5|        Jászberényben~Még megvan a kürt csorba élivel,~Mit megcsorbított
10  6|          vállaikra,~Ha indulóra a kürt megriad.~Ottan hevernek
11  8|          a soha,~De van abban egy kürt, van annak nagy híre,~Akkora,
12  8|     horvátig.~2~Ugy bizony, hires kürt az a jászberényi,~Nem haszontalanság
13  8|          dolgot,~Mit csinált az a kürt, ki kezében forgott.~3~De
14  8|         tüdejének erős volt még e kürt,~De ő mindenféle nehézséget
15  8|    keletre, nyugatra szerteszét~A kürt harsogását, a nemzet örömét.”~
16  8|      kesergővé válik,~Nekibúsul a kürt, hangja méla tompa,~S bele-belemerűl