Rész

 1  4|        férfinak:~Szomjan halt, ahogy pincéjéből~Minden borok
 2  7|     hangzék,~S tengert láttam, ahogy kitekinték.~Mint az őrült,
 3  7|     vesszőzik,~Sétál vagy fut, ahogy tetszik.~Muzsika szól, verbuválnak,~
 4  7|       a szikra lángra lobbant, ahogy~Ifju lett a gyermek:~Talpam
 5  7|   Hallgatá a fényes angyalt,~S ahogy egyszer föltekintett,~Annyi
 6  7|     már a követ a kapuhoz ére,~Ahogy úgy fölszedte elszórt eszméletét.~
 7  7|     Bús arccal, kopott ruhában~Ahogy ottan ballaga,~Olyan volt,
 8  7|     vagyok, dajkám a szerelem,~Ahogy neki tetszik, megyen és
 9  8|        S szólt oly érzékenyen, ahogy csak telt tőle:~5~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
10  8|  királyok, nyílt őszinte szót,~Ahogy tetszik, köszönjétek meg,
11  8|         jó az isten,~Ugy lesz, ahogy lenni kell:~Hagyjanak el!
12  8|    volt ekkoráig~Ahhoz képest, ahogy mostan járta.~Egy tivornya
13  8|       a szikra.~Sebes röptében ahogy elsuhant~Egy-egy csillagnál,
14  8|  mélyében érintetlenűl,~Ahol s ahogy kell annak lennie,~S azért
15  9|    halál a szabadságért halni,~Ahogy én azt el tudom gondolni,~
16  9| Legszebb halál az a csatatéri,~Ahogy azt az én eszem föléri.~