Rész

 1  1|      Örökre elszakaszt;~Engedd utószor~Megharsogtatnom azt!’~S
 2  2|     midőn e jegenyék~Árnyékain utószor pihenék,~Fejem fölött míg
 3  4| Megcsalt barátság gyötrelmétül~Utószor omlott könnyemet.~Debrecen,
 4  4|        a nyegléskedést,~A sok „utószor”-t, a görögtüzet,~S tudj’
 5  4|   halovány,~Mikor szép orcádat utószor látom tán...”~„Jancsikám,
 6  4|  istenért az ilyen beszédet!”~„Utószor látlak én, szivem szép tavasza!~
 7  4|       én, szivem szép tavasza!~Utószor szólt itten furulyám panasza;~
 8  4|        itten furulyám panasza;~Utószor ölellek, utószor csókollak,~
 9  4|      panasza;~Utószor ölellek, utószor csókollak,~Örökre elmegyek,
10  5|    Hosszan... hosszan... és... utószor...~Minthogy már... mást
11  5|     Még ez egyszer, egyszer és utószor,~Mert ezentúl hangot ő nem
12  7|   drága hírnek meghozója,~Hogy utószor van ma ott alant.~Nyílik,
13  7|        Mily kicsiny volt, hogy utószor láttam...~Milyen szépen
14  8|        csatában a halál eléri,~Utószor e két szót mondja ki a férfi!~
15  8|   egymást~Még egyszer és talán utószor.~Ne rajtam szánakozzatok,~