Rész
1 1| Vagy látsz többé vagy sem életemben.”~Dörg Kuruttyó
2 1| ragadja lába,~Hogy fejér ló sem jutna nyomába.~Sír az asszony,
3 1| kínja~Végtelen hív,~Semmikép sem szabadulhat~Tőle a szív.~
4 1| Olyat Petrarc’ s Sappho sem dalol.~Hol bagolyfészkek
5 1| csigázott ész~Egy kukkot sem szüle.~Végpontra szállt
6 1| Még diadal nem nyujt kezet~Sem ennek sem amannak.~Még a
7 1| nem nyujt kezet~Sem ennek sem amannak.~Még a koromsötét
8 2| eltéphető.~S amint nincs hely, sem erőszak, sem idő,~Szent
9 2| nincs hely, sem erőszak, sem idő,~Szent frigyünk szép
10 3| hát, istenadta~Ideje!~Föl sem vesszük... víg barátim,~
11 3| melyre még,~Nem felele sem idő, sem bölcseség,~Mivel
12 3| még,~Nem felele sem idő, sem bölcseség,~Mivel áldasz,
13 3| o köszönet!~De én semmit sem éhezem,~És nincsen is szükség
14 3| mint még~Nem sovárgá senki sem.~Szőke, barna lesz-e fürte?~
15 3| NEKEM HÁT VIGASZTALÁST MI SEM AD...~Hej nekem hát vigasztalást
16 3| nekem hát vigasztalást mi sem ad?~Bánatomban le kell innom
17 3| Hol az ember de semmit sem remélhet.~Volna bár e pohár
18 3| azért iszunk mi mindig,~Meg sem állunk tíz-husz pintig.~
19 3| MERENGÉS~Jó Petőfi, te sem félhetsz,~Hogy két vállad
20 3| ily áldozattal~A díj föl sem ér.~Szerelem, lerázom~Fölvett
21 4| rajtam már e seb,~De egyik sem volt fájóbb, mérgesebb~A
22 4| fájdalmát:~Talán már meg sem értenéd.~Nem is kivánom
23 4| Adjatok,~Szent Dávid hárfájára sem~Hallgatok!~Orrnál fogva
24 4| hogy forogjon~Kerekem -~Meg sem állok, csak a kancsó-~Feneken.~
25 4| Hogyha présbe csavarítnak sem tudom.~Annyi szent: a szemem
26 4| lába -~Mögeresztöm, a szél sem ér nyomába.~Ezön járok,
27 4| végeig.~Ily hős népet mi sem rettegtet...~Csak a szél!
28 4| elvesztette:~Pipa dohányt sem ért az élete.~Pest, 1844.
29 4| és az ég.~Nem volt biztos sem napom, sem éjem;~Vad hiúz-szemek~
30 4| Nem volt biztos sem napom, sem éjem;~Vad hiúz-szemek~Támadásra,
31 4| poharat.~Iszom, míg egy csepp sem marad,~Legyen bár méreg,
32 4| Megnyugtat egykor, tán ha semmim sem lesz,~Hogy ameddig volt,
33 4| jót, mennyiben lehet;~Meg sem jövünk, szent Jóllakásra
34 4| Ennek kelljen állnia.~El sem obliviscálnak, mert~Ha occasióm
35 4| távozának,~És még csak hirét sem~Hallhatók egymásnak.~El
36 4| hogy jó lesz, még abban sem kételkedem.~A kék virág
37 4| a szépséged,~A világért sem bántalak téged!~Pest, 1844.
38 4| házat.~Semmi tűz egyben sem, semmi lélek!~Mint fajankók,
39 4| oly sötét volt, tán világ sem égett.~*~(Hol maradhatott
40 4| nem terem számomra többé~Sem sonka, sem leány.~Pest,
41 4| számomra többé~Sem sonka, sem leány.~Pest, 1844. július~
42 4| bálvány, merevedten.~Ma sem volt, csak egy forintom,~
43 4| régi világában.~Ember azt sem tudja, hol tanultak nyelvet?~
44 4| költés; hol nem járt senki sem,~Ő arra indul fennen, szabadon.~
45 4| Oly rosz, hogy az ördögnek sem~Kell.~Pest, 1844. augusztus~
46 4| nincs a mocsárok partjainál sem,~Mikor a gém, bíbic s béka
47 4| vígadozásnak~Végéről szó sem volt,~Mig a kisbírói tekintély~
48 4| béke barátja~Bagarja uram sem,~A csizmacsinálás~Érdemkoszorúzta
49 4| A háromság más ketteje sem.~Cimbalom és hegedű és bőgő~
50 4| meg nekem: ugy van-e vagy sem?...~Akként áldja meg isten~
51 4| kukoricát csörgetnek.”~Még bé sem fejezé~Költői beszédét,~
52 4| térdepelésből,~Hogy talpa sem érte a földet;~Aztán meg
53 4| amint még~Nem bőgött soha~Sem temetéseknél,~Sem a soksípú
54 4| bőgött soha~Sem temetéseknél,~Sem a soksípú orgona mellett.~
55 4| madár ez, amelynek~Ajtó sem kell, hogy a szívbe röpüljön,~
56 4| Hinni lehet, hogy most sem szegte meg azt.~Azalatt
57 4| állapotom,~Bár a legjobbnak ezt sem mondhatom;~Hanem ugy csak
58 4| fütyölhetnék,~Egyikhez sem értek bár.~Összeverem a
59 4| szerelem;~Pedig egy leány sem váltott~Csak egy jó szót
60 4| tőle nyakrafőre~Elrohan.~Sem szeretőm, sem pénzem, csak~
61 4| nyakrafőre~Elrohan.~Sem szeretőm, sem pénzem, csak~Bánatom;~Másnál
62 4| Jövőben? fölség...” - „Azt sem mondhatom.”~Vágtam szavába;
63 4| áldozatról,~Lemondásról senki sem;~Kötelesség! mit az ember~
64 4| lélek,~Ki még koporsajában sem pihen -~Csak tégedet ne
65 4| üdvességnek~Magas helye sem tetszenék nekem,~Ha tégedet
66 4| Megcsókolta száját nem egyszer sem százszor,~Ki mindeneket
67 4| mit más csinál,~Hisz kend sem volt jobb a deákné vásznánál.”~
68 4| kertje alatt vala;~Maga sem tudta, hogy mikép jutott
69 4| Indult; nem nézte egy szemmel sem, hol az ut?~Neki úgyis mindegy
70 4| Kolompolt a gulya... ő észre sem vette.~A falu messzire volt
71 4| Magasan röpűltek, azok sem hallották.~Ballagott, ballagott
72 4| esett vadnak szemét ásta.~Sem erdő, sem holló őt nem háborgatván,~
73 4| vadnak szemét ásta.~Sem erdő, sem holló őt nem háborgatván,~
74 4| látni téged.”~Jancsinak sem szíve nem vert sebesebben~
75 4| vert sebesebben~E szókra, sem nem lett haloványabb színben;~
76 4| latrok pillájára...~Jancsinak sem kellett több, ő csak ezt
77 4| nem kelt föl titeket sem más,~Majd csak az itéletnapi
78 4| boldog, gazdag?~Hozzájok sem nyúlok... azt én nem tehetem,~
79 4| mint a cövek,~A földindulás sem rázhatta volna meg.~Bámulói
80 4| illeti,~Egyetlenegy leány sem tetszett őneki,~Az igaz,
81 4| sok földet bejára,~Sehol sem akadt ő Iluska párjára.~
82 4| becsületes módon bánt ővéle.~El sem feledte ezt a szerecsen
83 4| bántsd e sereget,~Legkisebbet sem fog ez ártani neked,~Igen
84 4| férje,~Akinek én sehogy sem voltam ínyére.~Hej, amikor
85 4| Szívünknek ezt a bús örömet sem hagyta.~Egyszer én valahogy
86 4| szivét soha senki másnak,~Ő sem mondta nekem, hogy hűséges
87 4| gondolatja,~Utjában semmi sem akadályoztatta.~János gondolatja
88 4| habok?~Hej biz a haláltól ő sem volt már messze,~De mentő
89 4| kezével.~Belekapaszkodott, el sem szalasztotta,~S nagy erőködéssel
90 4| ő szüretremenőkre,~Azok sem ismertek a megérkezőre;~
91 4| Nem sütött az égen itt sem nap, sem csillag;~János
92 4| sütött az égen itt sem nap, sem csillag;~János vitéz csak
93 4| repülhettek el.~Az óriások sem pihentek azalatt,~Mindenikök
94 4| utálta,~Mégcsak a varju sem károgott utána.~Sötétség
95 4| János vitéz álmai közepett~Sem énekszóra, sem táncra nem
96 4| közepett~Sem énekszóra, sem táncra nem ébredett.~Amint
97 4| vészem.”~„Fiam, ha volna, sem kéne pénzed nékem,”~Felelt
98 4| tennap, most még csak meg sem pihen,~De letörölve a sűrü
99 4| állott János,~Találós ész sem volt őnála hiányos,~Látta,
100 4| boldogságnak;~Nem szükséges nekik sem étel sem ital,~Élnek a szerelem
101 4| szükséges nekik sem étel sem ital,~Élnek a szerelem édes
102 4| szaporán, jó lovam,~A párját ő sem szereti jobban.~Pest, 1844.
103 4| az öregúr szemét~Behúnyni sem meri.~Pedig, pedig, szegény
104 4| itt a nap alatt.~Szikrát sem törődve szól a bölcs:~Itt
105 4| jellem, becsület.~Szikrát sem törődve szól a bölcs:~Itt
106 4| teng daróc alatt.~Szikrát sem törődve szól a bölcs:~Itt
107 4| régen kivakarák.~Szikrát sem törődve szól a bölcs:~Itt
108 4| zsákmányúl esék.~Szikrát sem törődve szól a bölcs:~Itt
109 4| az együgyü fut.~Szikrát sem törődve szól a bölcs:~Itt
110 4| fejére visszajő.~Szikrát sem törődve szól a bölcs:~Itt
111 4| hallgatják, bármi jó.~Szikrát sem törődve szól a bölcs:~Itt
112 4| kiszolgált katona,~Csak káplár sem voltam, mindig közkatona.~
113 4| mérve csak egy büntetés sem.~Mi lett a jutalmam, mikor
114 5| nyilik meg ajkad?~Semmit sem felelsz-e? - -~Oh, mikép
115 5| találkozol velem?...~Vagy többé sem az éj, sem a mennyország~
116 5| Vagy többé sem az éj, sem a mennyország~Meg nem mutat
117 5| első csókom volt,~S te ezt sem érezéd! -~Csókoltam, rombadőlt~
118 5| föld minden gyönyöreért sem,~Minden darabja dallá olvad~
119 5| céltalan,~Bolyongok, míg - azt sem tudom, hogyan? -~A drága
120 5| gúnnyal fizetnek,~S egyik sem kell... egyik, mint másik
121 5| Etelke sírja~Körűl;~De itt~Sem a napfénytől,~Hanem szemem,~
122 5| teljesűlés~Zöld ágával meg egy sem érkezett.~Végső reményed:~
123 5| anyám te!~Ez a vigasztalás sem jut neked;~Elsírta könnyeit~
124 5| Tán a boldogság karjai sem várnak,~De lesz mégis nyugalmam,~
125 5| Másoktól meghallgattatást sem várok,~Azért éneklek, költök,~
126 5| MAGYARORSZÁG~Te sem termettél ám szakácsnak,~
127 5| angyalom,~Egy szikrával sem jobb a többinél.~Miként
128 5| angyalom,~Egy szikrával sem jobb a többinél.~Boldogságomnak
129 5| angyalom,~Egy szikrával sem jobb a többinél.~Együttlétünknek
130 5| angyalom.~Egy szikrával sem jobb a többinél.~Igló, 1845.
131 5| tallérján... nem, királyi kép sem!~Ő a tallérnak csengő, tiszta
132 5| a magyart a teremtő,~Azt sem tudja: milyen lesz a jövendő?~
133 5| Két szememből;~De magam sem tudom én, hogy~Majd az benne~
134 5| felhővel.~És a felhőknek sem~Társa ő sokáig,~Egyenest
135 5| az én képzetem~Még ekkor sem pihen,~Hanem a legfelső~
136 5| Gyönyörű? nem! csak azért sem az, mert~Hazugságban hagytál
137 5| toll nem ékesíti~A madárt sem, amely zengedez.~Igy a költő
138 5| vagy haljak!...~A reménység sem gyógyit, sem öl.”~Pest,
139 5| A reménység sem gyógyit, sem öl.”~Pest, 1845. augusztus~
140 5| percig vársz...~Szólnod sem kell... minek?... egy tekintet~
141 5| minőt a szerelem növeszt.~El sem kezdem oly parányisággal,~
142 5| leányka,~Szenvedésim tudni sem fogod.~Nem borúl el soha
143 5| Nem bánom, ha senkinek sem tetszik,~Csak neked tessék,
144 5| volt a pihentető éj;~Most sem éjem többé, sem napom!~Mint
145 5| éj;~Most sem éjem többé, sem napom!~Mint galamb száll
146 5| isten,~Csak ember, de az sem nagy ám!~S így az igazságot
147 5| engemet kritizál,~A világért sem az!... hanem~Az, hogy ön
148 5| Lángot nem vet, szikrát sem ád,~Akármikép ütik, verik...~
149 5| szépségét nem látta,~Semmit sem látott, csak romját honának;~
150 5| világban?~Nem volt a lyányka sem sokáig földi.~Lefekvék,
151 5| s tépett pillangó~Eszébe sem jut senkinek talán,~Midőn
152 5| gyümölcse.~Hogy kimulj, szikrát sem fáradsz magad:~Kitekeri
153 5| kincsesládám,~Három faluért sem adnám.~Mulattató, nevettető,~
154 5| Elbeszélnek végtelenül,~Magok sem tudják, hogy mirül.~Jaj
155 5| testvér,~S egymást tán meg sem ismerik.~A tenyeremben hordtam
156 5| Mostan ha kérik szívemet sem~Adom, nem adom senkinek.~
157 5| Kilencszáz éve, s még föl sem kele.~Nem is kel ő fel többé. -
158 5| kerék mély kátyúba vágott?~Sem az egyik, sem a másik biz
159 5| kátyúba vágott?~Sem az egyik, sem a másik biz a!~Hanem ott
160 5| és vágtatni kezdett,~Meg sem állott, amíg este nem lett.~
161 5| madarát,~Kit fényes nappal sem láttak meg többen.~Magamról
162 6| várok holnapig;~Ha holnap sem lesz a végitélet:~Beások
163 6| ránt, a sajkát összetörvén.~Sem part, sem örvény nincsen
164 6| sajkát összetörvén.~Sem part, sem örvény nincsen még előttem,~
165 6| a folyó nagy árján...~Ki sem köthetek, meg sem halhatok.~
166 6| Ki sem köthetek, meg sem halhatok.~De mily hang ez,
167 6| mert nem sok volt... egyéb sem,~Mint pihenés egy hű barát
168 6| kelle semmi, még a jóbarát sem,~Magam magamnak voltam terhire,~
169 6| lelém,~Még csak nyomukra sem akadhaték;~Nyom nélkül jártak,
170 6| felelék,~Mert hisz magam sem tudtam, hogy mi lelt.~Szomjas
171 6| ANNYIT SEM ÉR AZ ÉLET...~Annyit sem
172 6| SEM ÉR AZ ÉLET...~Annyit sem ér az élet,~Mint egy eltört
173 6| majd,~De egyik régi barát~Sem nyer tőlem könyűket, csak
174 6| tiszta léget,~Hol már sas sem tanyáz;~Jön a való, e zord
175 6| ébren nem meri~Sejtetni sem, hogy őt imádja!~Szalkszentmárton,
176 6| Engem bámul, de én szemem sem mozditom...~Mit gondolhat,
177 6| Nem diszíté egy királyfi sem.~Fürteidre fölhozom dúsgazdag~
178 6| döngicsélnek.~Nem rengedez sem a~Virág sem a fa;~Hallgatják
179 6| Nem rengedez sem a~Virág sem a fa;~Hallgatják a zenét~
180 6| büszkén~Tanítá, amit maga sem tuda.~Több mesterségbe kaptam
181 6| fehéren, majd sötéten;~S egy sem áll, egy sem pihen meg.~
182 6| sötéten;~S egy sem áll, egy sem pihen meg.~Hova mennek?
183 6| bokrokat nem rázza,~Semmi sem szól, csak a Duna habja,~
184 6| háladatlan legyen?~„Világért sem leszek háladatlan!”~Szólt
185 6| Mert Pistának az sehogy sem tetszett,~S kegyetlenűl
186 6| titokban, s leste...~Tán maga sem tudta, hogy mit lesett?~
187 6| jobbra-balra tekint,~Senkit sem lát... sem vadász, sem leány.~
188 6| tekint,~Senkit sem lát... sem vadász, sem leány.~Azt gondolja:
189 6| Senkit sem lát... sem vadász, sem leány.~Azt gondolja: csak
190 6| ragadhatta.~Vándo’lt Pista, hátra sem tekintvén,~Meg sem állt,
191 6| hátra sem tekintvén,~Meg sem állt, csak a Bakony közepén;~
192 6| várja!”~A halálra egynek sem volt kedve,~Megállottak,
193 6| szedte,~Messzely bor árát sem hagyott benne.~„Elmehettek!”
194 6| Merre járt-kelt? ő maga sem tudja;~Mig egyszerre csak
195 6| kezdjék a beszédet.~Pista sem szólt, hanem csak evezett.~
196 6| házak,~Unalmokban egyebet sem~Csinálnak.~Amott egy ház,
197 6| Mellettök mentem el, észre~Sem vettek.~Én istenem, be boldogok~
198 6| valának,~Ezek közül már semmit sem birok.~Emlékeim maradtak
199 6| rettenték meg a dörgő szavak,~Sem a szemeknek átszuró világa,~
200 6| de ez nem férjem... ez sem az;~És e terem... hisz ez
201 6| e hölgy nem lesz egyiké sem.~Sem egyiké, sem másiké...
202 6| hölgy nem lesz egyiké sem.~Sem egyiké, sem másiké... igen,~
203 6| egyiké sem.~Sem egyiké, sem másiké... igen,~E hölgyet
204 6| Hogy annyi bútól, kíntól sem hasad meg,~Amennyi érte
205 6| Megszökhetünk. Jer. Senki sem vesz észre.~Fölnyargalunk
206 6| egy~Lehull közűlök, észre sem veszem?~Hiszen tudod jól:
207 6| akkor fölmegyek,~S te rám sem ismersz, ugy megváltozám;~
208 6| világon~Jobb, derekabb szív sem lehet.~Mint aggódtam, hogy
209 6| aztán ha szívből szólunk sem hiszik.~Pest, 1846. június-augusztus~
210 6| Legkínosabb órája.~Magam sem tudom én, hogy~Mi történt
211 6| érkezik,~Midőn hóhérink észre sem veszik. -~Tiéd minden dal,
212 6| mi voltam eddig,~Ámde azt sem, mi leszek;~Tőled függ,
213 6| Mi történt körűlünk?~Azt sem tudtam, mi van,~Ősz-e vagy
214 6| nem maradt a sebnek helye sem.~Ha szerelem lett volna
215 6| hullámzása,~Időknek multával sem nyúgodt volna el.~Vad ár
216 6| nem jött, ne jőjön senki sem!~Oh lyány, oh lyány, hogy
217 6| álom,~Nem leszek boldog sem ezen~Sem a másvilágon!~Álldogálok
218 6| Nem leszek boldog sem ezen~Sem a másvilágon!~Álldogálok
219 6| bánata,~Roskadozok alatta.~Sem éjem, sem nappalom,~Egyre
220 6| Roskadozok alatta.~Sem éjem, sem nappalom,~Egyre csak gondolkodom,~
221 6| Hogy véled átmulassam azt,~Sem egy tavaszt, sem egy telet,~
222 6| átmulassam azt,~Sem egy tavaszt, sem egy telet,~Hanem egész életemet!~
223 6| KISASSZONY EMLÉKKÖNYVÉBE~Senki sem szól így a fellegekhez:~„
224 6| sötét arcotokra.”~Senki sem szól így a fellegekhez,~
225 6| Szerelmemben egy lépésre sem látok.~Örökös bujdosásban
226 6| boldogságról nekem~Még csak álmodni sem szabad?~Mondád többször,
227 6| megevő falatja,~Nem szánta őt sem föld, sem ég.~Hosszú, nagyon
228 6| Nem szánta őt sem föld, sem ég.~Hosszú, nagyon hosszú
229 6| szikla alakúl:~A fergeteg sem ingathatja meg!~Fontoljuk
230 6| messzeségben~Egy zöld bokrocska sem.~Van egy! majd elfeledtem...~
231 6| névsorán,~Én jóformán azt sem tudom, hogy~Ki és mi volt
232 6| világtörténet könyve?~Ott sem lennénk följegyezve!~És
233 7| gyűlölök már igazán,~Tán magam sem leszek rosz, de~Mi haszna?~
234 7| szilárd.~Akkor, hidd, hogy sem ember~Sem sors könnyen nem
235 7| Akkor, hidd, hogy sem ember~Sem sors könnyen nem árt.~Légy
236 7| ember itt a csaplár,~Szavát sem hallani,~Szájat ő csak azért
237 7| képe~Madárijesztőnek.~Ő sem igen beszél; s ha szól,
238 7| odább megy ízibe.~Még a nap sem süt itt úgy, mint máshol;~
239 7| magát,~S nem hallja senki sem, úgy fujdogálja~Saját kedvéért
240 7| volna híve~A sors, ha hazája~Sem volt hű iránta?~Számüzé
241 7| veszed: egy csókra,~Azt sem bánom, ha kettő lesz belőle,~
242 7| bántott engemet.~Gondolatom sem száll falu határán túl;~
243 7| Ha festő volnék: egyebet sem,~Csupán felhőket festenék.~
244 7| hiszen~Még csak hírét sem hallom,~Még csak nem is
245 7| tégedet,~Kit gyermeked siralma sem~Ébreszthetett?!~2~Virasztánk
246 7| társinak.~S használ-e vagy sem?~A kérdések kérdése ez,~
247 7| másban leli;~Vagy senki sem találta még meg?~Talán amit~
248 7| katonának, hahaha!~Tisztogatás sem igen kell,~Minek is bajlódnál
249 7| már, amit más~Vén korában sem tud még,~Tudtam azt, hogy
250 7| nem igéri~Még a reménység sem. -~Űzött a lemondás~A bú
251 7| teszem napestig, egyebet sem.~Foly a lemenő nap arany
252 7| folyna szét.~Sőt a sírtól sem félek már,~Hogy meghűt majd
253 7| váz,~Falai között senki sem tanyáz.~Csak a holt század
254 7| ahol most járok,~Istenért sem látni virágot,~Rajta bokor
255 7| szeretlek?~Mert én azt magam sem tudom!~Azt tudni csak, hogy
256 7| milyen mély? nem tudja senki sem.~Mondhatnék esküt, hosszu
257 7| nem mondta: mit?~Még azt sem mondta, hogy mely táj felé
258 7| gyerek~Az aggódást ingyen sem érdemli meg.~Viszi, mig
259 7| világban,~De kicsiny mását sem láttam gonoszságban.”~Öreg
260 7| engemet, ha nem!’~„Senkit sem szeretél? az nem lehet,~
261 7| a féreg;~Ha már senkinek sem kellek,~A sövény alatt halok
262 7| akkor volt az, midőn senki sem volt,~Midőn magyarnak lenni~
263 7| egy öreg rab,~Nem tekint sem ide, sem oda,~Lassan hordja
264 7| rab,~Nem tekint sem ide, sem oda,~Lassan hordja könnyü,
265 7| vagy te? nem tudod magad sem;~Hadd mondjam én meg, hogy
266 7| bízzék~A harcosban, ha maga sem bizik?~Jobb, jobb, maradj
267 7| Megbocsátom még;~Más ennyit sem tűrne, régen~Mondta voln’:
268 7| Csókolj, csókolj!... senki sem lát...~Szíjad, szíjad ajkamat!~
269 7| az ördög lelt?... híred sem hallja az ember.~Hogyha
270 7| istenesen, ha~Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan.~
271 7| elveszt, azt nem pótolja sem abrak,~Sem pedig a ragyogó
272 7| azt nem pótolja sem abrak,~Sem pedig a ragyogó szerszám.
273 7| Hallgassatok, egy szótok sem igaz.~A költészet nem társalgó-terem,~
274 7| fáradt el,~Hamarjában még el sem is fárad,~Biz ezt ne is
275 7| könyűt még~Nem ejtettem soha,~Sem érted, égő szerelem,~Sem
276 7| Sem érted, égő szerelem,~Sem érted, hamvadó haza.~E könny,
277 7| beteg.”~Feleletet egyik sem ad,~Kihörpentik boraikat,~
278 7| áldott két csikó ez,~Egyik sem kér abrakot.~Egyik fakó,
279 7| bármiként kivánom,~Még előtted sem folyton-folyva vig.~Nyugtasson
280 7| úgysem értenélek,~Édes hangod sem hatna szívemig;~Várd el
281 7| vagyok,~Az apám~Egy kunyhót sem, egy garast sem~Hagy reám;~
282 7| kunyhót sem, egy garast sem~Hagy reám;~Baj, baj! de
283 7| Menyasszonyom akaratos~Kisleány,~Én sem hajtok fejet minden~Szó
284 7| búbánat,~Csak eredj! képpel sem~Fordulok utánad.~Nézd, kedvesem,
285 7| kedvesem, nézd, a~Nap még le sem mene,~Mégis már javában~
286 7| beszélt.~Veselényi maga sem tudja mit érez?~Mijét bántja
287 7| hogy ott kinn az ellenség sem alszik.~Fegyverre! kiáltá
288 7| Fut lefelé mélyen, meg sem áll szivéig.~Ott áll haloványan
289 7| falak...~És hogyha nem volna sem egyik, sem másik,~Itt vannak
290 7| hogyha nem volna sem egyik, sem másik,~Itt vannak kardjaink,
291 7| Meghajtá magát - vagy meg sem hajtá talán -~Ment, s vitte
292 7| repedjen alatta.~Sisakja sem kellett, messze félreveté...~
293 7| És ha már nincs páncél, sem sisak fölötte,~Mit csináljon
294 7| rajta~A félelmet hírből sem ismerő remény.~Messze látszott
295 7| Hogy ért Veselényi, hogy sem táborába?~Mint tudhatnám
296 7| tudhatnám én azt, hisz maga sem tudta.~Bement, de nem soká
297 7| és kis madár zenge.~Azt sem tudta eddig, van-e madárének?~
298 7| becsületemet nem adom érted sem.~Amely zászlónak én hűséget
299 7| utóbb, hogy itt jártam,~Híre sem volt többé az egykori zajnak.~
300 7| házok előtt mégyen,~Még ki sem pillantott, és már ráismére~
301 7| a világtol távol,~Semmi sem jut el hozzánk zajábol,~
302 7| eddig nem hallgattam,~Eztán sem hallgatok,~Sőt még majd
303 7| éhezel,~S nincs részvevőd sem távol, sem közel,~Veled
304 7| nincs részvevőd sem távol, sem közel,~Veled sirok, hogy
305 7| tántorogva egy pillantatig sem!~A díj, amelyet egykor aratunk,~
306 7| evvel nékem~S tán velök sem tész roszat.~Már ha úgyis
307 7| ut,~Nem kérdezte senkitől sem:~Ezen s ezen hova jut?~Mindegy
308 7| jobbra, ha balra ment;~Sehol sem várt rá meleg ház~És meleg
309 7| szellemeknek arcain~Csak egy vonást sem fejte meg,~Midőn feléje
310 7| Szép Magyarországom?~Föl sem ébredsz már talán,~Csak
311 7| tengeri-kutyához.~Nincsen az igazság sem egy, sem más részen!~Én
312 7| Nincsen az igazság sem egy, sem más részen!~Én a természettant
313 7| tőlök még csak rosz neven sem veheted. -~Tisza mellett
314 7| Hogy ingófélben van? semmit sem teszen ez!~Hiszem azt az
315 7| apámra nem dűlt, unokámra sem dül.”~Négyszögű épület,
316 7| előtt még hölgyek jó neve sem drága. -~Tehátlan tehát
317 7| koporsód, mint tenger.~Alva sem hagy békét az átkozott irás!~
318 7| haza mi vezetett?~Szarka sem jelenté megérkezésedet.”~„
319 7| Érzem gyöngeségem, azért ki sem lépek,~Foglalják el a tért
320 7| hangja parancs neked?~Ki sem lépsz? röpűlni fogsz, ki
321 7| emlékezném már saját magam sem~Arra, hogy divatban voltam
322 7| de addig ne bántsa senki sem,~Véglehelletemig nem hagyom
323 7| elbizott ész~Egy hangot sem bírt mondani nekem:~Megmagyarázta,~
324 7| Beszélj!... egy hangod sem lehet,~Melymegcáfolna engemet.~
325 7| a nyomor lesz,~S majd el sem hagyja őket ez.~De szép
326 7| biz annyiszor még senki sem~Keresztelkedett meg, mint
327 7| tanultam logikát,~Most ezt föl sem érném ésszel...~Éljenek
328 7| lábamat~Vissza még ez urak sem riasztják.”~S a küszöbre~
329 7| Három vendégoldalas szekér~Sem bírná el, annyit fecsegett
330 7| válaszolt:~„Engemet már mi sem érdekel.”~„Oh uram, ne mondd
331 7| hervadt virág,~Egy szép emlék sem leszen,~Majd ha dőlni készül
332 7| készül élted fája,~S azt sem mondhatod,~Hogy ágán a boldogság-madár~
333 7| Elhagyám, s már nem láttam sem őt, sem~A világot tíz esztendő
334 7| s már nem láttam sem őt, sem~A világot tíz esztendő óta,~
335 7| kiálta ki az agg...~„Énnekem sem, nagyapám?”~Szól kivűl egy
336 7| el,~Ő mondá, hogy senkit sem szeretsz te...~Ah, hogy
337 7| Csakhogy itt vagyok végtére,~El sem hagylak már ezentul,~Hogyha
338 7| egy szó kevés, de annyi~Sem jöhetett ki az ajkán.~Könnyhullása,
339 7| bizalma bennem...~Többé már el sem hagy...~Védni foglak isten,
340 7| Meg nem átkozlak, de~Meg sem áldalak...~Menj el ugy,
341 7| a tanyát már~Majd magok sem ismerék.~Mindne tiszta,
342 7| Órák és napok,~Sőt még ugy sem hazudok, ha~Mondok egy pár
343 7| megsírtak, sírdogáltak,~Jobban sem kell,~Egyszer űlőhelyéből
344 7| árnyék nincsen, ott a~Fényt sem igen látni meg.~Ifjuság!
345 7| remény is kialudt,~Még akkor sem csüggedék.~Csüggedetlené
346 7| röpülünk,~Egy sziporkát sem fáradva;~Ez a gép tán egyenest
347 7| hagyott három bojtárt,~Egy sem ér egy hajító fát,~Mind
348 7| isten ítélőszékénél,~Még ott sem mondok egyebet:~„Hogysem
349 8| esték ilyenkor mi szépek!~El sem hinnétek tán, ha nem ismernétek.~
350 8| Ugy ingyen ahhoz senki sem jut el,~Ahhoz nagyon sok
351 8| becsülettől soha el ne térj~Sem indulatból, sem pedig dijért,~
352 8| ne térj~Sem indulatból, sem pedig dijért,~Szeresd hiven
353 8| amelynek már~Nem használ sem eső, sem napsugár:~Az a
354 8| már~Nem használ sem eső, sem napsugár:~Az a költő könnyhullatásitul~
355 8| előtt.~S én ezek dacára sem fogok pihenni~Érezzek bár
356 8| széjjeltagolhat,~Hogy lelked sem marad meg a pokolnak!~Pest,
357 8| Készítették, semmi szín sem~Volt már a szinében.~Gombok
358 8| Ha leckémből fél betűt sem~Tudtam felmondáskor,~Azzal
359 8| juhnyáj méla kolompjával,~Sem a pásztorlegény kesergő
360 8| egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl.~Mint befagyott
361 8| hogy valamit lásson...~Igy sem igen sokat lát a pusztaságon.~
362 8| kulcsát~Akár elhajítsák,~Senki sem fordítja feléjök a rudat,~
363 8| homályos éltemet,~A szomszédig sem láthatok, s a~Szomszédból
364 8| láthatok, s a~Szomszédból sem láthatnak engemet. -~Ha
365 8| virág...~Hiába hívom, egyik sem szeret,~S mi odalenn enyelgő
366 8| bánat,~E nélkül már tán élni sem tudnának,~Ha már igy van,
367 8| Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.~Időt, erőt eltékozoltok,
368 8| kendermagban,~A kiskirály sem él jobban.~Ezért aztán,
369 8| Fészke mélyén turbékolni sem mer;~Háborúnak ölyve csattogtatja~
370 8| nem kapja,~Már nyugonni sem fog addig a kard!~Pest,
371 8| pedig az ideje drága,~Rá sem érnek ilyen apró mulatságra.~
372 8| őkegyelmek nélkül,~Egyiknek sem élek az emberségébül.~Akik
373 8| adott volna a félvilágért sem...~Szükség-e mondanom, hogy
374 8| itt Botond öcsém, Bulcsú sem különben,~Éveink száma több,
375 8| országos lakoma.~45~Egy sem gáncsoskodott, mind helybenhagyá,
376 8| mégis mondva,~Egyetlen egy sem volt köztök oly goromba,~
377 8| Napoleon dicsősége,~Teveled sem cserélek!~Pest, 1848. március
378 8| kezemben a fegyverem,~A másikat sem hevertetem,~Jobbkezemben
379 8| vetve a lába,~S az úristen sem hajt igába.~Szabadságunk,
380 8| zászló,~Vezérelj,~Egyikünk sem fösvénykedik~Vérével!~Ellenséged
381 8| maradok,~Híved, király, én sem vagyok,”~Szólt a hóhér előlépve,~„
382 8| Hol sirod? nem tudja senki sem!~Számkiűztek nemzeted körébül,~
383 8| egy isten, de még ember sem űzhet~Ily gunyos játékot
384 8| jobban se’ kell,~Még a pipánk sem alszik el!~Pest, 1848. május~
385 8| száz halálba~Mennék meg sem állva,~Szerelmes angyalom!~
386 8| Menyasszonya keblén~Meg sem pihenhetett,~Szerelme egébül~
387 8| Beszélhetsz, jó vitéz,~Senki sem hallgat rád,~Tömlöcöd becsukták,~
388 8| Ez őrült merészség!...~Ki sem hallgatva még,~És már elitélve.~
389 8| Isten neki... nem küzdénk mi~Sem dicsőség-, sem dijért.~És
390 8| küzdénk mi~Sem dicsőség-, sem dijért.~És ha újra tenni
391 8| Kamrájában az egerek~Semmi kárt sem tettek,~Mert biz ott a legjobb
392 8| legjobb szándék~Mellett sem tehettek.~Pincéjében oly
393 8| bor,~Hogy egy gyüszűnyi sem telt a~Legnagyobb hordóbol.~
394 8| miatt előtte,~Egy szikrát sem teketóriázott,~Azon módon
395 8| minket~Vissza nem visz innen~Sem a generális~Sem pedig az
396 8| visz innen~Sem a generális~Sem pedig az isten.~Kötelességünkről~
397 8| Hallgassak-e, mert teneked sem~Fáj majd ugy a szó, mint
398 8| átkozott nevetek,~Megemlíteni sem volt szabad bennetek,~De
399 8| fenyőfaasztal,~Mely a zsibvásáron sem kelne el,~Az ágy lábánál
400 8| ember orra.~A bérkocsisnak sem kellett egyéb,~Az istenáldást
401 8| disznók, de még~A rablók sem teszik.~Pólyája vén kopott
402 8| tudja, nem tudhatja senki sem,~Már ez titok, s örökre
403 8| Kisfiam, ne félj,~Belőled sem lesz kontár, esküszöm.~De,
404 8| megdöngeté, ha~Egész nap semmit sem lopott.~Azonban ez ritkán
405 8| Majd belapult feje,~S rá sem mert nézni a banyára,~El
406 8| mert nézni a banyára,~El sem mert nézni róla.~A vénasszony
407 8| ingyen a Krisztus koporsaját~Sem őrizék.~Dolgozni fogsz,
408 8| gyermek állt s moccanni sem mert,~S az úr kérdé: „vannak
409 8| fiúra,~„Te bocskortalpra sem méltó pofa,~Te hazugság
410 8| földet meglátogatni,~S bucsút sem véve, távozának.~Őt sem
411 8| sem véve, távozának.~Őt sem kerűlték ki az évek,~Elment
412 8| s talán~Egy harmatcsepp sem hull reá soha!~Nyugodjál
413 8| Véletlenűl-e vagy tán készakarva?~Sem a lyány, sem a ifju nem
414 8| készakarva?~Sem a lyány, sem a ifju nem tudá.~És egyre
415 8| Az első percben észre sem vevé~Az érintést, úgy elgondolkodék...~
416 8| istenemre,~Ha a tied nem, másé sem leszek!~Vedd e gyürűt...
417 8| miért nem?~Nem tudta maga sem)~A fővárosnak vette, hol~
418 8| Csillag, melyhez még lélekzet sem ér.~És boldogságban teltek
419 8| Ennél különbet még Rousseau sem írt;~És nagy bolond ön,
420 8| a sírt?~Egy árva fillér sem volt birtokában.~Körültekintett
421 8| azt eladja... semmi, semmi sem volt!~Mi jött eszébe, hogy
422 8| becsűli,~Magát az istent sem becsűli az!~Kijött a könyv,
423 8| ártatlanok,~Hisz nem vétettek ők~Sem a törvénynek, sem tinektek,~
424 8| vétettek ők~Sem a törvénynek, sem tinektek,~Ne öljétek meg
425 8| borzasztó egy álom vala,~El sem beszélem hitvesemnek,~Nem
426 8| volt szivében és fejében~Sem érzelem, sem gondolat.~Ott
427 8| és fejében~Sem érzelem, sem gondolat.~Ott űlt merőbben
428 8| nem véve még lélekzetet sem;~Egyszerre, mintha lőpor
429 8| vége van,~Az isten ezt sem engedé meg.~Milyen kegyetlen
430 8| többé isten ellen,~Eszébe sem jutott sem isten,~Sem ember
431 8| ellen,~Eszébe sem jutott sem isten,~Sem ember többé nékie,~
432 8| Eszébe sem jutott sem isten,~Sem ember többé nékie,~Kihalt
433 8| hallgatásba,~Hogy lélekzeni sem mer,~S bezárt lelkét e hangok
434 8| temették a menyecskét,~Azt sem tudom... szerettem volna~
435 8| titkolta szándokát,~Alunni sem ment mások közelébe,~Nehogy
436 8| csúszók, sarkamat,~Hátra sem fordulok, hogy eltiporjalak!~
437 8| ellenség kezére.~Annyi földet sem mondhat övének,~Melyben
438 8| azért ment, mert semmivel sem bír;~Küzd a gazdag, de nem
439 8| hadvezérek.~Ők az elvet hirből sem ismérik,~És a haza? kemény
440 8| magányos rom.~Még gondolkodni sem tudok,~Lelkemnek szárnya
441 8| még most is ég,~Még most sem halt ki bennem,~Rohannék,
442 8| gyermekem, oh gyermekem,~Még meg sem vagy születve,~S szivemre
443 8| bántsa gyermekinket.”~Egynek sem volt kifogása,~Mind készen
444 8| leteszlek,~Többé majd föl sem vehetlek,~Hangod, életed
445 9| népedet:~Midőn más könnyet sem mer adni,~Mi vérrel áldozunk
446 9| Mikor győznél, ha most sem, oh magyar?~Egy ember a
447 9| nagyon is únja,~Egy sziporkát sem felel a gúnyra.~Amit szólott,
448 9| éri vihar~Még a zászlót sem tornya tetején.~El van rejtezve
449 9| vagy csak koporsóját,~Annak sem látszott ki csak az egyik
450 9| anyámat tettük le melléje.~Sem atyám, sem anyám~Nincs többé,
451 9| tettük le melléje.~Sem atyám, sem anyám~Nincs többé, nem is
452 9| Szerető szivök a sírban sem pihenne,~Egy bú lenne nékik
453 9| Nincs semmi vagyonom;~Szívem sem az enyém,~Rég birja galambom.~
454 9| utósó~Itélet,~De én attól sem magamért,~Sem hazámért nem
455 9| De én attól sem magamért,~Sem hazámért nem félek.~Miért
456 11| már elsiklanál?~A világért sem szabad!~Három a tánc s minden,
457 11| távol (tetőled)~Még meghalni sem (tudhattam.)~Visszajöttem,
|