Rész

 1  1|            A túlpartra szállok én.~Köd borong ott, sűrű ködnek~
 2  3|         őszi alkonyon~A félhomályu köd,~Fásult egykedvüség~Mereng
 3  4|     látkörét jövőmnek~Sötét, nehéz köd lepte el.~Eddig Thalia papja
 4  5|       vidéken~Szomorúan űl az őszi köd...~Mult időmnek szomorú
 5  5|    arculatja~És eloszlik a szomoru köd...~Fényes arcod megláttam,
 6  6|            száraz tengert, halvány köd födé.~A szikla, melyen állottunk,
 7  6|      mogorva képem,~Hogy rajta oly köd áll.~De ép azért jövék,
 8  6|        megfogamszott átok, az őszi köd~Sötéten űl a puszta világ
 9  7|           hűség tündöklő csillaga.~Köd ereszkedett rád, csillagom
10  7| ereszkedett rád, csillagom világa,~Köd ereszkedett rád, be halovány
11  7|        egész a fellegek szélére.~A köd pedig, az éj csüggeteg tábora,~
12  8|          volt.~Sár volt az utca, s köd a sár felett,~Nehéz komor
13  8|            sár felett,~Nehéz komor köd, s ő a sárban ködben~Mezítláb
14  8|          homályos-szomorún~Az őszi köd és az emlékezet.~Eszembe