Rész
1 1| éltetöket soha gond, bú, baj ne epessze,~Létünk és tanodánk
2 1| emlékezzél~Arra, amidőn: „Ah meg ne vessél”,~Igy imádva téged
3 1| minden óra benne rózsaszál,~S ne tudd, ne tudd, leányka,
4 1| benne rózsaszál,~S ne tudd, ne tudd, leányka, e levert~
5 1| Óhajtott halál;~Úgy siess, ne késsél,~Ajtóm nyitva áll.~
6 1| Fejecskéd tedd szivmre,~S ne félj, ne oly igen,~Hisz
7 1| tedd szivmre,~S ne félj, ne oly igen,~Hisz gondtalan
8 1| sietve~Ifjuságom elvirúl.~Ne kérdjetek, mért busongok~
9 1| végzet,~ Hogy általolvasnod ne kelljen a sötétet!~Pápa,
10 1| Rablók! hogy többé~Reánk ne törjetek:~Akasztófára~Egyig
11 1| vesztegelnek.~„Hogy többé ránk ne törjetek,~Bitóra tüstént
12 2| játszik a lombok sudarán.~Csak ne volna galambok búgása -~
13 2| messze tőlem, jóbarát!~De ne nyomd el a reménynek szép
14 2| meg, kocsmárosné édesem!~Ne várja, míg itt hosszában
15 2| nagy messze tőlem,~Hogy ne légyen semmi jel,~Mely a
16 2| másnak fúja kásáját,~Meg ne égesse a maga száját.’~„
17 3| lombon fejlik a virág,~Lomb ne’kül, virág ne’kül mit ér
18 3| virág,~Lomb ne’kül, virág ne’kül mit ér az ág?~Hogyha
19 3| Előle a magas,~Szent cél ne vesszen el.~S ha ez lesz
20 3| hangján rebege:~‘Halál, ne vidd el őt karomból,~Ne
21 3| ne vidd el őt karomból,~Ne vidd korán el a fiut;~Soká
22 3| Mondjátok, hogy könnyeit ne öntse,~Mert fiának kedvez
23 3| jó a kincs;~És hogy őket ne kivánnám,~Abból ugyan semmi
24 3| böjtölésben.~Édesapám, édesanyám,~Ne bizzatok most semmit rám,~
25 3| megtiltani nem lehet,~Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;~
26 3| boldogságom csillaga!~Hogy ne legyen életem bús éjszaka;~
27 4| kiált ellenszegűlve:~„Hozzám ne nyúljatok!~Nemes vagyok...
28 4| az emberségem;~„Addsza - ne!”~Ilyen szépen főznek le.~...
29 4| hogy talán a~Bor miatt?~Ne higgyétek, édes atyámfiai,~
30 4| feje van.~Útmutatást nekem ne is~Adjatok,~Szent Dávid
31 4| jó bort érezek, betérek;~Ne térnék hát Egerbe?~Ha ezt
32 4| ritkán vígadok;~E napot ne háborítsák~Legalább a bánatok.~
33 4| mely benned ég;~Hogy is ne? füstöd fellege,~Miként
34 4| szeretem a dohányt;~Hogy is ne? pipa és leány~Érettem égnek
35 4| ZSUZSIKÁHOZ~Ne hozd, ne hozd azt a bort,
36 4| ZSUZSIKÁHOZ~Ne hozd, ne hozd azt a bort, kisleány!~
37 4| mondom, társaim,~Hogy engem ne gyászoljatok;~Természetünktől
38 4| Hogy drága egészségednek ne~Ártson hideg, meleg.~Ott
39 4| Most a leges-legvigabbat!~Ne lássa az a csalfa lyány,~
40 4| locsolgatom;~Zúgjon, zúgjon - ne halljam meg,~Hogy kincsem
41 4| zöld mezőségen.~De könnyed ne folyjon,~Lelkem kisleánya!~
42 4| rút, ezen a csúf világon.~Ne nézzetek kedvesemnek szemébe!~
43 4| nézzetek kedvesemnek szemébe!~Ne ejtsetek engemet a kétségbe!~
44 4| MONDOM, NE INGERKEDJETEK VELEM...~Mondom,
45 4| INGERKEDJETEK VELEM...~Mondom, ne ingerkedjetek velem!~Nem
46 4| be szép hajnal hasadna!~Ne nézz reám, süsd le szemed -~
47 4| SZÍNBIRÁLAT~Hogy játszottak? ne is kérdezzétek!~Vétek volt
48 4| Imádkozzál, Bandi, hogy meg ne kapjalak;~Mert ha megkaphatlak -
49 4| bizon.~Hogy rajta senki ne~Csigázza az eszét,~Megfejtem
50 4| mezőn,~Sétára hát... csak el ne csipjen~Valamelyik hitelezőm.~
51 4| a sors korodat,~Hogy meg ne értsen? nemzetem müvésze!~
52 4| pedig nem egy van;~Hogy is ne volna?... magyarok vagyunk,~
53 4| Lelki jelenlét!~S kére: ne hagyd el.~S te nem hagytad
54 4| intézzük a dolgot,~Hogy szólni ne tudjon:~A kötél jó hosszu.”~
55 4| tehát,~Hogy az alkalom el ne sikoljék.~Mint elsiklik
56 4| csikajának~Jókedvű abrakolója,~„Ne féljen semmit, mester uram~
57 4| dicsőség tölgykoszorújáról?~Ne kárhoztassuk a jámbort!~
58 4| szépet elmondtál e levélben,~(Ne véld, hogy hizelgéskép beszélem,)~
59 4| sír Csokonai.~Egyébiránt ne gondold, barátom,~Hogy én
60 4| mivelhogy elhervadni fog,~Ne is ápolgassam én e fát?~
61 4| színpadon~A népnek hirdetünk,~Ne hazudtolja meg~A cselekedetünk.~
62 4| S mátul fogva sugarával~Ne bánjék oly fukaran.~Pest,
63 4| A LEÁNYKÁKHOZ~Ne haragudjatok rám,~Leánykák,
64 4| porával~Vegyűlne tetemem - -~Ne haragudjatok hát,~Leánykák,
65 4| Semmit, semmit e kivül!”~És ne szóljon áldozatról,~Lemondásról
66 4| lépne be -~Csak tégedet ne ismernélek.~Volnék megdermedt
67 4| napsugár -~Csak tégedet ne ismernélek.~Volnék bár a
68 4| égető pokol -~Csak tégedet ne ismernélek.~Volnék bár hallgató
69 4| sem pihen -~Csak tégedet ne ismernélek.~Nem volna mérve
70 4| hordanám -~Csak tégedet ne ismernélek.~S mégis, mégis...
71 4| Légy csendesebben odabenn,~Ne hánykolódjál oly igen;~Ugy
72 4| felejtém;~Szaladj öcsém, de meg ne állj!”~És fölrohan lóhalálában~
73 4| Szemek, mindenható szemek!~Ne nézzetek, ne nézzetek~Reám
74 4| mindenható szemek!~Ne nézzetek, ne nézzetek~Reám oly hidegen,
75 4| mostohád sincs itt a közelben,~Ne hagyd, hogy szeretőd halálra
76 4| felgyujtsam a házát,~Meg ne illesse kend ezt a szegény
77 4| roszúl bánik veled. -~S kend ne akadjon fönn azon, mit más
78 4| és egyet pödrött rajta:~„Ne bolondozz Jancsi, a tréfát
79 4| Amíg jól van dolgod, föl ne gerjeszd mérgem.”~Kisült,
80 4| Elpusztulj előlem, többé ne lássalak!”~Jancsi gazdájából
81 4| ölelte, de képpel elfordult:~Ne lássa a leány, hogy könnye
82 4| váltott:~„Kedves jóbarátom, ne bántsd e sereget,~Legkisebbet
83 4| azt mondá vigasztalására:~„Ne busúlj, franciák fölséges
84 4| Isten neki soha azt meg ne bocsássa!~És ki tudja, még
85 4| az én Iluskámnak,~Hogy ne adja szivét soha senki másnak,~
86 4| Azért szép királylyány ne tarts reám számot;~Mert
87 4| Hogy koporsója a habok ne legyenek.~Ragadta őt a víz
88 4| bánat!~Ha nem tudsz megölni, ne gyötörj hiába;~Eredj máshova,
89 4| az úton itt? dejsz erre ne menjen,~Nem mondok egyebet;...
90 4| kivánjátok, megteszem, miért ne?~Társaságotokba beállok
91 4| királynak fogadunk,~Csak ne bánts minket is, jobbágyaid
92 4| mondott, közös akaratunk,~Csak ne bánts minket is, jobbágyaid
93 4| elhordá,~Hogy a boszorkányok ne akadjanak rá.~Ekkor visszatért
94 4| kapuját sok iszonyú csoda...”~„Ne gondolj te azzal, csak vigy
95 4| kapu közelébe lépett.~Uram ne hagyj el! itt volt ám szörnyű
96 4| mondom, amit mindig mondok:~Ne háborgassanak a gondok,~
97 4| háborgassanak a gondok,~Ne háborgassanak bennünket!~
98 4| szinte kívánnám, hogy azt ne tedd,~Ne olyan nagy mértékben
99 4| kívánnám, hogy azt ne tedd,~Ne olyan nagy mértékben legalább.~
100 4| megvénűlt év, szóltál, hogy ne égjen,~És szózatodra a vad
101 5| A MAGYAR NEMZET~Oh ne mondjátok nekem, hogy~Hajnallik
102 5| hever,~Hanem jön és szól: ne legyek gyerek.~Azt mondja,
103 5| gyerek.~Azt mondja, hogy ne hagyjam magamat;~Ámbátor
104 5| körülmény~Ajkamat lezárta,~Hogy ne jőjön titkom~Senkinek tudtára.~
105 5| temetésed is...~Csak ezt ne láttam volna!~Az a gödör,
106 5| azért nincsen tél,~Hogy ne fázzék ott kinn kedvesem.~
107 5| Barátim, csak vigasztalással~Ne szomorítanátok engem!~A
108 5| Hanem megtiltja, hogy belé ne lépjen.~Legtöbbször csendes,
109 5| Hervadt orcám ijeszt talán?~Ne félj, ne félj hervadt orcámtól:~
110 5| orcám ijeszt talán?~Ne félj, ne félj hervadt orcámtól:~Érted
111 5| Balzsamolajával~Veszteségem sebjét,~És ne bánd, ha olykor~Elmerengve
112 5| szemekkel~Hitvesednek arcán,~Oh, ne bánd, barátom!~Hamvadó testvére,~
113 5| föltegyem?~Hallgasson örömem?~Ne légyen hangja többé fájdalmamnak?~
114 5| lement a földbe mélyen,~Hogy ne is nézhessek rája.~Pest,
115 5| megellett.~Tehéncsordás, vízbe ne hányd~A kutyakölyköket!~
116 5| vizen lakol,~Édes rózsám, ne várj.~Elvitte az árvíz~A
117 5| Őt könnyre fakadni senki ne lássa!~Pest, 1845. március
118 5| tovább harap...~Csak te ne volnál oly meggyujthatatlan!~
119 5| bár, akit boldogit.~Ki is ne volna lelkesült néző ott,~
120 5| nem vóna.~Kimondjam-e vagy ne mondjam?~Eh, kimondom;~Mit
121 5| rózsája...~Hej csak soha ne is néztem~Volna rája!~Vagy
122 5| tűzhetlek is, hogy~Szemeimmel ne kisérjelek.~Fog kisérni
123 5| MEG NE ÍTÉLJ...~Meg ne ítélj a
124 5| MEG NE ÍTÉLJ...~Meg ne ítélj a találkozásról,~Mely
125 5| tehozzád írok, lyányka,~Ezt ne bántsa elmulási vész.~S
126 5| kerűl ám sok fáradságodba,~Ne gondold; csak egy kis percig
127 5| Add tudtomra, kérlek, hogy ne légyen~Boldogságom álomkép
128 5| véghetetlenül.~Kérem istent, hogy ne ébresszen föl~Az ítéletkor
129 5| emelkedhetem én oda...~De miért ne egyesülhetnénk mi?~Énhozzám
130 5| egyesülhetnénk mi?~Énhozzám le mért ne hajlanál?~Le a völgybe tér
131 5| de messze menjünk, hogy ne lássam~Távolról se a csatahelyet.~
132 5| sebes léptekkel,~Hogy minket ne érjen majd utol~Mult időm
133 5| csaknem azt ohajtom:~Vajha ne szeretnél engemet.~Azt hiszem,
134 5| fölött.~Oh, de, lyányka, ugy ne tégy, mint a nap,~Mely azért
135 5| villámokat;~De, leányka, te ne félj! - a villám~Tölgyeket
136 5| fölmagasztalt nagy nevek között~Ne hangoztassa senki nevemet,~
137 5| igazságot önre~Ugyan mért ki ne mondanám?~Nagyságos úr!
138 5| Megbirkozom veled s legyőzlek?~Ne félj, nem az vagyok, ki
139 5| bár szivem: a víg dalok~Ne szűnjenek meg... hátha általok~
140 5| szivünkben fölmelegít a láng.~És ne higyétek, csendes öregek,~
141 5| hóhér a nyakad.~Hogy pedig ne láthasd szégyenedet,~Kivájják
142 5| elfeledkeztünk róla!~Isten bűnünkűl ne rója.~Jól tartottad a lovadat,~
143 5| ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez:~„Ne válasszunk magunknak csillagot?”~
144 5| ökör lassacskán ballagott.~„Ne válasszunk magunknak csillagot?”~
145 5| Barangó: „szivem Ildikója,~Ne marjon a bánat fulánkos
146 5| bánat fulánkos kigyója!~Ne marjon a bánat fulánkos
147 5| mert kezed megnyerem én.~Ne félj, jó Barangó, Ildikó
148 5| Szivetek a kíntól hogy meg ne repedjen.~Te csábító férfi,
149 5| nem roskadott.~Hogy haszna ne vesszen széthullott kövének,~
150 5| házából csárda!... és miért ne?~Ott léleknek: testnek szolgált
151 5| házából csárda!... és miért ne?~Itt és ott élhetünk az
152 5| szeressek,~És hogy engem ne szeressenek!~Bármily hideg
153 5| mennynek nézni hasztalan.~Ne nézz beléje, oh menny, hasztalan!~
154 5| Sugármezébe öltözködtenek.~Ne nézz ősidre, oh magyar,~
155 5| most sötétségben vagy itt,~Ne nézz ősidre, e napokra...~
156 5| nyájas szókra nyílik szája:~„Ne rettegjen, tekintetes asszony!~
157 5| Oh, akármi, csak harag ne légyen;~Ne váljunk el haragban
158 5| akármi, csak harag ne légyen;~Ne váljunk el haragban egymástól,~
159 5| hogy ez nem elég,~Engem ne tisztelj, engemet szeress!~
160 6| csak a jó sorsra bízod-e?~Ne csak istenben bízzunk, mint
161 6| angyalom kezét,~Hogy el ne tűnjék tőlem újolag,~És
162 6| rózsalevelét.~Elváltunk, hogy ne lássuk egymást többé.~Komoly
163 6| tartanám,~Leányka, hogy az ne szakadjon rám,~Ugy reszketek,~
164 6| benne,~S nincs hely, hová ne menne,~S hová lelép, amire
165 6| mint nézi le a szegényt!~Ne gőgösködjél, jóbarát,~Azért,
166 6| csontommal hírem-nevemet...~Ne tudja senki se, hogy egykor
167 6| tekint.~Nem, nem, oh rád ne tekintsen senki!~Messze
168 6| Csak szerelmed határát ne érjem,~Mert ott, kislyány,
169 6| városba mentek.~Hej, csak ne lett volna épen péntek!~
170 6| van, inkább engem szeress, ne őt.”~Felelt Lidi: „Hogy
171 6| nagyok szépségei,~Hogy el ne lehetne felejteni.”~S így
172 6| Az emberiségért valamit!~Ne hamvadjon ki haszon nélkűl
173 6| szobádba, és az aggalom~Ne bántsa lelked: tégedet mególak,~
174 6| vagy meghaltál? oh csak meg ne halj,~Inkább hervadjon el
175 6| minden virág~A föld szinén, s ne légyen több tavasz!...~Hah,
176 6| Kiálta a nő, „vissza... és ne szólj,~Mert minden szóért
177 6| földtekét.~Szóval - hogy őt ne várd hiába - nézd~E kardot
178 6| magát,~Szemét behunyta, hogy ne lássa a~Számíthatatlan rémeket;
179 6| asszonya.~De kelj föl hát! ne rángattasd magad~Hiába.
180 6| ítéletnapon.~De akkor ki ne böffentsd valahogy~Az istennek,
181 6| tértél, térj eszedre már,~S ne légy, mint voltál, olyan
182 6| meg, s karomat levágom,~Ne öleljek többé senkit a világon!~
183 6| csak e rivalgó zajra, hogy~Ne halljuk láncaink csörömpöléseit.~
184 6| készen áll a sajka.~Tenger, ne nyeljen engem el habod,~
185 6| nem hiszem,~Hogy könnyei ne omlanának~Éretted, te az
186 6| hozzá:~„Csörgess, de oh ne átkozzál!~Csörgess, ifjú,
187 6| megmentőnek,~És hogyha ő nem jött, ne jőjön senki sem!~Oh lyány,
188 6| hogy: talán -~Nem, nem, ne biztass a jövővel engem,~
189 6| biztass a jövővel engem,~Ne alamizsnát: üdvességet adj!~
190 6| Hogyha neked nem kellek,~Ne kelljek én senkinek;~Ha
191 6| nem hivém, nem hihetém.~Ne mondd, ne mondd már! mostan,
192 6| nem hihetém.~Ne mondd, ne mondd már! mostan, ha~Nem
193 6| halhatnak meg.~Egyet kérek... ne félj, ne félj,~Nem kérem
194 6| Egyet kérek... ne félj, ne félj,~Nem kérem már szerelmedet,~
195 6| el!~De nem kivánom, hogy ne lelj~Oly hű szivet, mint
196 6| Fogjunk kezet, hogy rettegnünk ne kelljen~Az eljövendő óriásokat.~
197 6| itélet,~Hogy vágyam űzzön és ne érjen el.~Nem nap vagyok
198 6| magyar büszkeséget,~Csak ezt ne emlegessétek!~Ezer éve,
199 6| elhagyott, üres szobában áll.~Ne ily halált adj, istenem,~
200 6| ily halált adj, istenem,~Ne ily halált adj énnekem!~
201 7| férfi vagy, légy férfi,~S ne hitvány gyönge báb,~Mit
202 7| szembeszállanak vele...~Azért ne hagyd magad!~Ha férfi vagy,
203 7| férfi vagy, légy férfi,~S ne szád hirdesse ezt,~Minden
204 7| nagyvilág kincséért~Árúba ne ereszd.~Vesd meg, kik egy
205 7| A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI~Ne fogjon senki könnyelműen~
206 7| neki,~Mondd meg leányodnak: ne nézzen énreám!~Ki gondolná,
207 7| magát, hogy~Gyáva nemzetét ne~Lássa; mert ha látná:~Megátkozná,
208 7| jer ide már, ha mondom,~Ne légy olyan akaratos, galambom!~
209 7| fiam, a gyepre paripádat,~Ne űlj rá; ne hagyd itt szegény
210 7| gyepre paripádat,~Ne űlj rá; ne hagyd itt szegény vén apádat!”~
211 7| fiam, a gyepre paripádat,~Ne űlj rá: ne hagyd itt szegény
212 7| gyepre paripádat,~Ne űlj rá: ne hagyd itt szegény vén apádat!”~
213 7| őseitek,~És ti? csak parányok!~Ne adja a balsors, hogy e szegény
214 7| Békét, békét a világnak,~De ne zsarnokkénytől,~Békét csupán
215 7| hallanám:~„Szeresd a virágot~És ne féltsd szívedet,~Mert, ki
216 7| Holtig sírjon-ríjon,~Mást ne is tehessen.~Váljék pokolkővé~
217 7| toll nőtt volna rája;~El ne röpülj, megtollasodott fa,~
218 7| Minek is bajlódnál ezzel?~Ne félj: ha poros nadrágod,~
219 7| szakadatlan foly le korunkig.~Azt ne higyétek, hogy megszűnt
220 7| menedéket:~Kérj akárhol, csak ne tőlem,~Szívem nem fogad
221 7| aki ott őrt áll előtted;~Ne félj, nem örökre váltunk
222 7| lőnek... oh, szív, szívem, ne repedj meg! -~Tavaszi délután,
223 7| meg itten az ölemben,~De ne moccanj, mert különben~Meg
224 7| csípni,~Igy ni!~Ugye fáj?~Hát ne kiabálj.~Szájadat betedd,~
225 7| Láncot csörgetnének.~És ne mondja senki, hogy a puszta
226 7| Kenyér az ördög asztalán.~Ne dögönyözze kend csikóit,~
227 7| dögönyözze kend csikóit,~Ne dögönyözze kend, kocsis,~
228 7| mert ezt mondhatom;~De oh ne kérdezd: mennyire szeretlek?~
229 7| mondta: menjek, menjek, ne pihenjek.~Én e benső szónak
230 7| uram, mondtam én mindétig,~Ne bántsa a fiát, a szerencse
231 7| testestül-lelkestül.~Mit bámulsz ugy? ne szúrj szemeddel keresztül.~
232 7| élet!~Ha vehetünk, mért ne vennénk örömibül?~S vehetünk.
233 7| boldogok legyünk.~Csak akaratos ne legyen természetünk.~Gyermek-dolog,
234 7| immár elhallgatott,~Menj, ne várakoztasd jámbor híveidet,~
235 7| örömedben egyik bordalomat~Ne mondd el valahogy a miatyánk
236 7| a halottnak nyúgodalmát~Ne háborítsa senki,~Mert nyúgalomra
237 7| fátyolt, feketét,~Hogy semmit ne lássanak.~S megfogant az
238 7| Mint nélkülem a menny. -~Ne vedd el tőlem, oh sors,
239 7| Megénekeltem már egy holt leányt...~Ne kivánd, hogy két koporsó
240 7| koporsó közé~Szoruljak, ne kivánd!~Hagyd meg nekem,
241 7| vigyázz magadra:~Örömedben meg ne halj!~Erdőd, 1847. augusztus
242 7| eszméket vetve beléjök...~Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs
243 7| majd hosszu haraggal.~El ne feledje a barna Lacit s
244 7| el sem is fárad,~Biz ezt ne is tegye, mert még messze~
245 7| Bekopognak az ablakon:~„Ne zugjatok olyan nagyon,~Azt
246 7| kimélni kell az újat...~Hogy ne kopjék, eladám.~S hogy kijátsszam
247 7| zsebemet.~Szél barátom, ne kutyálkodj,~Megütöm a kezedet.~
248 7| NE BÁNTSON AZ MEG...~Ne bántson
249 7| NE BÁNTSON AZ MEG...~Ne bántson az meg, fényes napvilágom,~
250 7| lelketlen sziklává kövül.~Ne szólíts ekkor, úgysem értenélek,~
251 7| én is hiszem,~De azért te ne magasztald~Verseimet, kedvesem.~
252 7| gyujta fel.~Oh nem! szívemet ne~Bírja másokéval~Ugyanaz
253 7| mi baja van.~Az asszony ne látna férfiak lelkébe?~Ne
254 7| ne látna férfiak lelkébe?~Ne látná, mennyire hatott be
255 7| vegyen,~S zajló szíve meg ne repedjen alatta.~Sisakja
256 7| forró levélre...~Őrülés, ne vezess örvényed szélére!”~
257 7| nélkül nem hagyhatlak el.~Ne neheztelj, hogy ki oly hived
258 7| Kérlek, kedves barátim,~Hogy ne aggódjatok,~Mint eddig nem
259 7| csináljak most veled?... ne búsulj,~Kegyelmesen megkegyelmezek.~
260 7| Hogy ez ifjuból mi lett?~Ne sajnáld őt, éli már ő~A
261 7| életet.~Hanem ebből azt ne hidd, hogy~Elment az élők
262 7| se’ lát.~Jó nap barátom, ne keresd~A fákon e víg madarat,~
263 7| poéták, bikficek,~Ugyan ne csiripeljetek~A szerelemről!
264 7| vétek,~Kérlek, hogy azt ti ne tegyétek.~Tudjátok: melyik
265 7| illatát.~Oh melyik jó lélek ne szánná sorsomat?~Minden
266 7| méltóságteljes has!~Csak azt ne adja az ég, hogy megapadhass,~
267 7| árkát annyit túrta;~Hát ne is fitymáljuk ezt az orrot,
268 7| Hogy dolgom valahogy el ne hevenyésszem,~S hogy ne
269 7| ne hevenyésszem,~S hogy ne legyek csalfa, hazug farizéus,~
270 7| hogy ez az időnek járását ne lássa,~Tamás úr, követvén
271 7| Nehezen hiszem, hogy ideje ne lenne~Elkezdeni végre, mi
272 7| gyalázat,~Hogy a kamrában ne sürgött-forgott volna,~Midőn
273 7| szemével, pajkos mosolyával?~Ne is menjünk tovább, csak
274 7| el,~Hogy a megszokás utol ne~Érjen prózai kezével.~S
275 7| a fényes~Rózsafátyolt le ne tépje,~Melyen át a várost
276 7| nevemet~A sírba, de addig ne bántsa senki sem,~Véglehelletemig
277 7| hogy az vagyok valóban,~De ne köszönd ezt énnekem... szived~
278 7| OH NE BÁNTSD A KÖLTŐT...~Moore
279 7| Moore után angolból~Oh ne bántsd a költőt, ha magányba
280 7| máglyán gyujtaték meg.~Hát ne bántsd a költőt, ha, mit
281 7| belőle még?~Hogy tovább ne menjünk: egykor én is,~Én
282 7| Persze, hát hogy is ne,~Mondtad is te ezt!~Mily
283 7| sehonnait~Befogadni, hát hogy is ne!~Kivált ilyen tájban,~Mikor
284 7| minden tarkabarkát,~És miért ne gondolt volna?~Hisz Bolond
285 7| minden mértéken fölűl~Hosszu ne legyek:~Mint az ifju jóslá,
286 7| sem érdekel.”~„Oh uram, ne mondd ezt,” szólt az ifju.~„
287 7| el nem fordul tőle.~Csak ne légyünk türelmetlenek!~Néki
288 7| türelmetlenek!~Néki sok a gyermeke,~Ne kivánjuk, hogy minket tegyen~
289 7| vagy nem,~Mondok valamit:~Ne bucsúzzunk még el,~Maradj
290 7| kedved telik,~Elbeszélek én, ne félj, akár~Száz esztendeig...”~
291 7| Szükségből vagyok csak itten?~Ne itélj meg, százszor jöttem
292 7| volna,~S apám tiltá, hogy ne jőjek el,~Ő mondá, hogy
293 7| ember ellen,~Kis unokám, ne félj, jó helyen vagy.”~És
294 7| kilép az agg s reádörg:~„Át ne lépd e küszöböt,~Nem szentségtelen
295 7| Menj el ugy, hogy többé~Ne is lássalak.”~És a fiú nem
296 7| Most pedig... elmondjam-e, ne mondjam?~Űzik a felhőket
297 7| Lassan~Járjatok,~S durva zajt ne~Üssön~Ajkatok.~Tisztelni
298 7| Rejtelmét,~De nem szólhat~Róla,~Ne kérdezd...~Elfelejti,~Mire~
299 7| Nagyratermett náció,~S még soká ne háborgasson~A civilizáció!~
300 7| valamennyit~Egy szóban kimondani?~Ne legyenek életednek~Bánatai,
301 7| hajak késő korát,~Hanem ez ne légyen más, mint~Álarcban
302 8| Kinálgatja őket a jó háziasszony,~Ne félj, hogy tisztjéből valamit
303 8| kell:~A becsülettől soha el ne térj~Sem indulatból, sem
304 8| Szeresd hiven felebarátidat,~Ne vond föl közted s más közt
305 8| NE FELEDD A TÉRT...~Moore után
306 8| TÉRT...~Moore után angolból~Ne feledd a tért, hol ők elestek,~
307 8| kend magát,~Iparkodjék, ne legyen ám~Tojás szűkében
308 8| jó légy, Morzsa,~Kedvet ne kapj a tyúkhusra,~Élj a
309 8| harcolj, föld, a téllel,~Ne félj, megbirod, levágod,~
310 8| élted miljom s miljom ója,~Ne félj, téged nem feszítenek
311 8| fejethajtást határoz,~Hogy bántása ne legyen.~De az őrség kapitánya~
312 8| ki kezeinkből,~Mi magunk ne adjuk át.”~Aki gyáva, siket
313 8| Mit el nem hagyhatok, hogy ne legyek vétkes,~És akiért
314 8| S a mennydörgős mennykő ne üssön meg téged,~Bízza a
315 8| Koronádat a jövőtől félted?~Ne félj semmit, megvédünk...
316 8| már megöleltem,~Mért meg ne csókolnám?~Csókokban nem
317 8| ez néked,~Ha férfi vagy, ne űzz~Asszonymesterséget.~
318 8| dalokra~Tanít engemet.~S ne feledd el a virágot,~Ne
319 8| ne feledd el a virágot,~Ne feledd el ezt,~Hozz belőle,
320 8| szabadság~Szent halottai;~Ne legyenek szemfedőtlen~Puszta
321 8| utósó habok eltemessenek?~Ne gondoljuk ezt, ne káromoljuk
322 8| eltemessenek?~Ne gondoljuk ezt, ne káromoljuk őtet,~Mert káromlás,
323 8| És óbégattatok rutul:~„Ne lőjjetek, ne lőjjetek,~Félünk
324 8| óbégattatok rutul:~„Ne lőjjetek, ne lőjjetek,~Félünk a puskaporszagtul!~
325 8| csak magunkat~Mi magunk ne hagyjuk el.~És mi nem hagyjuk
326 8| Budára~Jó Hunyadi László.~Ne menj fel, ne menj fel,~Ne
327 8| Hunyadi László.~Ne menj fel, ne menj fel,~Ne légy életeddel~
328 8| Ne menj fel, ne menj fel,~Ne légy életeddel~Könnyelműen
329 8| szemeidre.~Hazám szép vitéze,~Ne menj föl Budára!~Látod,
330 8| s futnotok kell,~Hogy el ne zúzzanak~Az omló trónus
331 8| szállanak,~Mert nem lesz és ne légyen ember az~Utálat miatt,
332 8| szárit mindenütt.~Oh nap, ne bántsd e könnyeket,~Melyek
333 8| jön ki majd,~Megálljatok, ne lépjetek be még,~Hallgassátok
334 8| alkotnotok,~Egy új hazát, ahol ne légyenek~Kiváltságok kevély
335 8| az szentségtelen~Lábbal ne lépjen e szentelt küszöbre,~
336 8| már a vége; kezdjük elől,~Ne hágjunk rá a szép rend nyakára.~
337 8| Kutya-bajuk... vígan~Miért ne lennének?~Vigan vannak,
338 8| isten.~Kötelességünkről~Ne beszéljen nékünk,~Szentebb
339 8| mindennémü neszt,~Hogy meg ne háborítsa énekét,~Hogy gyönyörködjék
340 8| Hol az ellen, kérdezed? ne kérdezd,~Mindenütt van,
341 8| tartja olyan gyávának,~Hogy ne menne szívesen katonának?~
342 8| meg.~Budán nem járjatok, ne járjatok éjjel,~Mert találkoztok
343 8| anyja e rongyokba, hogy~Ne is sejthessék úri származását?~
344 8| az leszek, apád,~Miért ne? fölnevellek tisztesen.~
345 8| ezerszemű~Istent is. - Kisfiam, ne félj,~Belőled sem lesz kontár,
346 8| pedig pogány,~Hogy egykor el ne útasítsa~Szent Péter bátya
347 8| lakni... hej, kutyus,~Kutyus ne!... itt van... úgye szép
348 8| kutyus majd meleget tart,~Ne félj, nem bánt, jó kis kutya,~
349 8| írva van:~Aki nem dolgozik, ne is egyék.~Azonban dolgod
350 8| És ilyet eleget találsz, ne félj.~Előre nyujtod kezedet,~
351 8| gondja volt reá,~Hogy el ne hízzék valahogy szegényke.~
352 8| kiálta föl:~„Megálljon ön!~Ne bántson többet, mert úgy
353 8| nagyon sok összefüggés:~„Ne, tedd el ezt a pénzt, fiam,~
354 8| Tovább, tovább,~Semmit ne halljak és semmit ne lássak~
355 8| Semmit ne halljak és semmit ne lássak~Onnét, hol eddig
356 8| Föl a munkára, lelkem!~Ne légyen egy nap, egy perc
357 8| Embertársim hajlongjanak,~De ne kívánja tőlem más se, hogy~
358 8| másvilági boldogságukat,~Ne válasszák a halált és a
359 8| kell ezt mondanom,~Hogy ki ne vesse lelkemet belőlem,~
360 8| Kiútasíthatsz e szobából,~Ne félj, hogy rosz neven veszem,~
361 8| S ha egyszer zúgolódom,~Ne hidd azontúl, hogy szeretlek,~
362 8| akarja ön, hogy e~Cséplő alá ne jusson,~Ne gabonát, de maszlagot~
363 8| e~Cséplő alá ne jusson,~Ne gabonát, de maszlagot~Termesszen,
364 8| gondolatjait,~S hogy a kenyérből ki ne fogyjon,~Másoknak gondolatjait~
365 8| csendes suttogás.~Hogy el ne verjék a kisdednek álmát.~
366 8| tomboljatok,~Lármázzatok... ne féljetek,~A kisded föl nem
367 8| Hagyjátok őt, hagyjátok őt,~Ne bántsátok szent őrjöngésiben.~
368 8| tehát eladnia,~Hogy meztelen ne menjen~A földbe gyermeke?~
369 8| történnie,~Hogy meztelen ne menjen~A földbe gyermeke. -~
370 8| egyszer és talán utószor.~Ne rajtam szánakozzatok,~De
371 8| törvénynek, sem tinektek,~Ne öljétek meg őket!...~Oh
372 8| Százezrivel kiállasz ellenök,~Ne adja isten, hogy meghalj
373 8| szív, ha meg nem tört a bú,~Ne törjön meg majd az öröm.~
374 8| az óriási munkát,~De hogy ne szálljon másra is veszély,~
375 8| mást, csak ezt gondolom.~Ne magyarázza senki énnekem,~
376 8| Mint rideg kőszikla álltam.~Ne bántsatok, ne bántsatok,~
377 8| kőszikla álltam.~Ne bántsatok, ne bántsatok,~Ha egy rövid
378 8| hogy~Lombjaim árnyékát szét ne zilálja dühöd!~Szentegyház
379 8| csalogány.~Hadd dícsérje, ne bántsd, éneklésével az istent,~
380 8| Bennünket az még kétségbe ne ejtsen,~Hisz velünk van
381 8| Élet-halálra ki a síkra hát,~Ne légyen béke, míg a magyar
382 8| napvilág egy ellenséget lát,~Ne légyen béke, míg rossz szívetekből~
383 8| féltene, mit védnie kéne,~Hogy ne jusson ellenség kezére.~
384 8| Szerelmem alkonya?~Ettől ne félj, szivemnek~Imádott
385 8| messze messze vagy.~Csak már ne volna ily borús,~Ilyen sötétfelhős
386 8| megkönnyebbítsenek.~Miért ne sírnál? férfi vagyok én,~
387 8| az áldozat,~Mely kicsiny ne lenne~Éretted, hogyha te~
388 8| Ajkadat szép lassan tedd,~Föl ne keltsük álmából a~Szendergő
389 8| nosza,~Mi vesszünk el, ne a haza,~Előre!~Debrecen,
390 8| Leszállhatok a sírba...~Fejfámra ne legyen nevem~Sötét betükkel
391 8| Zsigmond király, te vadállat,~Ne nyomjad úgy a vállamat,~
392 8| vegye el életünket,~Csak ne bántsa gyermekinket.”~Egynek
393 8| csillag fénye fölmutat;~Csak ne szálljon kora dér reája,~
394 8| pályavégezett év,~Menj... de várj, ne menj magad,~Sötét van a
395 8| utósó e dalod;~Hirtelen ne haljon ő meg!~Zengjék vissza
396 9| kegyelmet adna nékik ő...~Ne várakozzunk; e vérengező~
397 9| szíveinkbe minden dühödet,~Hogy ne ismerjünk könyörületet,~
398 9| pirulj zsarnok-vértül,~És ne saját szivünk szégyenétül!~
399 9| vesznek drága áron,~S én ne legyek a véres vásáron,~
400 9| csak kész portékát lessek,~Ne legyek ott, hogy én is fizessek!~
401 9| AZ ERDÉLYI HADSEREG~Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,~
402 9| Holttestökbül építsünk hidat.~Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,~
403 9| mi erőt adott,~Hogy el ne dőljek, hogy viselni bírjam~
404 9| Előre hát, oh nemzetem, ne állj meg,~Hogy állanál meg
405 9| név~A honvéd-nevezet!~Hogy ne iparkodnám hát megérdemelni~
406 9| A világ, hogy magyarok!~Ne féljetek, gyermekink, ne~
407 9| Ne féljetek, gyermekink, ne~Féljetek,~Nem szúr által
408 9| Feleségink, kedvesink, ne~Sírjatok,~Idegenek ölelése~
409 9| Halottak,~Sírotokon ellenség ne~Tapodjon, nem tapodhat;~
410 9| tagunkból vérezünk,~Hogy is ne? villog ellenünk~A fél világnak
411 10| És csillogó palota vár.~Ne add nekem hűséged eskét,~
412 10| olvadozott e szív valaha?~Ne álmodozzál, álmod hasztalan,~
413 11| illan iramva megint...~Róza, ne fuss! ne siess! ah várj,
414 11| megint...~Róza, ne fuss! ne siess! ah várj, egy pillanatig
415 11| imádó Dalma helyett:~Úgy ne tekints ide, oh ne emeld,~
416 11| Úgy ne tekints ide, oh ne emeld,~Lányka, egekbe ez
417 11| megy?~No de hogy páratlan ne legyen,~Nesze hát még ez
418 11| Épen csak tégedet nem!~Ne látnám többé a napot, eget,~
|