Rész

 1  4|     zengene lantom,~Melyek mind iszonyú pusztúlást~Jóslának a földnek,~
 2  4|        Mint a harangkötelet.~Ez iszonyú látvány~Megragadá gyöngéd
 3  4|        Elértenek a csatahelyre:~Iszonyú vala a látvány látása,~Amelyet
 4  4|  bejárás oda,~Őrizi kapuját sok iszonyú csoda...”~„Ne gondolj te
 5  5|      lyányka, nem lennél enyém!~Iszonyú ez éj és e sötétség~S villám
 6  5| történtenek.~Meddig tart még ez iszonyú világ?~Miért nem jősz, te
 7  7|     lába...~Talppal az ég felé, iszonyú állapot,~Fejével pedig ott
 8  7|        Hah, milyen lázitó,~Mily iszonyú tett volna ez,~Ha nem voln’
 9  8|         De mikor a feleségét...~Iszonyú történet!...~Hogyan kezdjem?
10  8|       Ez a vétek amily cudar és iszonyú,~Iszonyúbb legyen érte az
11  8|        sok,~Hát még ott benn az iszonyú odúban!...~Megnőtt a szakálla
12  8|    vágta,~Fogaival ajkát rágta.~Iszonyú csend... Kont lehajlott,~
13 10|        kárhozat örök tüzére!~Ez iszonyú, ez ördögi;~Tegnap mondá
14 11|  gyakran elébe:~Haj! de mit ér? iszonyú! nem viszonozza hevet.~Lészen-e,