Rész

 1  4|       van,~Egyetlen ő, ki nem hagyott el~Balsorsom háborúiban.~
 2  4|       sorsomat megszánta,~Nem hagyott a földön, felvett a karjára,~
 3  4|    siet;~Sebesen száll, el is hagyott minket.~Érjük utol szaporán,
 4  6| Megcsalt; megcsalt! Engem itt hagyott.~Itt hagyott, oh, engemet...
 5  6|        Engem itt hagyott.~Itt hagyott, oh, engemet... kettőnket:~
 6  6| szedte,~Messzely bor árát sem hagyott benne.~„Elmehettek!” szóla
 7  6|      kincs helyén vérfoltokat hagyott.~Követte őt a rablás útain~
 8  7|    öreg anyámat,~Aztán cserbe hagyott,~Szépen odább állott.~Átkozom-rosz
 9  7|      már jókedvem, és még~Nem hagyott el bánatom;~Sírjak-e vagy
10  7|   kelmed jó kezekre.~Ott kinn hagyott három bojtárt,~Egy sem ér
11  8|   hagy semmit félbe.~Mért nem hagyott téged közöttünk az isten,~
12  8|   hozzája mindenik,~S nyomott hagyott arcán, szivén.~Túl volt
13  8|     állt meg... elment... itt hagyott...~Mindennek vége van!”~
14  8|   vész;~Ha téged elvitt, mért hagyott meg engem?~Mit ér, mit ér