Rész

 1  1|         kárpitok!~Szivszaggató, miket~Az ijfu látni fog.~Csók
 2  4|       Én is pihenek~Babéraimon,~Miket a hírnek mezején~Borzas
 3  6|       bele,~S a száraz fűveket,~Miket~Árjára sodort az ősz szele.~
 4  6| merengve nézik ákáclombjainkat,~Miket fejfánknál a lég halkan
 5  6|          egy-egy illatos virág,~Miket feléje dobnak, hogy szagolja,~
 6  6|      lelkesűlés, gyáva könnyek!~Miket nekik meg nem köszönnek. -~
 7  6|       levélből~Rongyok levének, miket elsodort~És sárba dobott
 8  7|         hozzád megyek!”~Hallod, miket beszél~Felőlem a világ?~
 9  7|     mehetett elakadt nyelvivel.~Miket el nem mondtam, mik reám
10  7|      sirok, ha fájnak sebeid,~- Miket rajtad haramják keze nyit, -~
11  7|  kastélyok, mint légtűnemények,~Miket beszínez a napalkonyat.~
12  8|         homokdombok emelkednek, miket~Épít s dönt a szélvész.~
13  8|      Ott élt azon képek között, miket~Üres ábrándoknak tart a