1603-altal | altat-bajto | baju-beuto | beugr-bunok | bunte-csinj | csinn-duher | duhet-elfel | elfer-eltem | elten-erote | erref-feket | fekte-foldm | foldo-fulle | fulmi-gyerm | gyert-halov | halsz-hideg | hiero-idene | idest-izzad | jaja-kardj | kardm-kerul | kerve-kiran | kire-kovek | koven-ladaf | ladai-lekvi | lelat-magas | magat-megha | meghi-megun | megva-monda | mondd-neven | never-onten | ontom-orvos | orze-piszk | piszo-remes | remet-sebje | sebne-szaba | szabd-szemo | szemp-szokt | szokv-tarka | tarqu-tirte | tisza-turte | turva-vakon | vaksa-veszh | veszi-zabol | zajab-zuzza
Rész
6031 8| Illatozó levelek.~Szerelemnek fülmiléje~Csattog a fejem fölött,~
6032 8| Az egész világot rángasd fülön fogva,~Kivált a németet
6033 4| magát kend,~Vagy akkép vágom fültövön,~Hogy azonnal megsiketűl
6034 1| kék tengerében~Mosolygva fürdő csillagok!~Trónjához a szent
6035 5| napszámos, napszámosné~Tuskót fürészel és hasít;~Daróc pólyában
6036 6| van benned irgalom,~Jőj s fürödjél bennem... üdvezűlök,~Hogyha
6037 8| tanyáztak hajdan,~De biz nem fürödtek ők ott tejben-vajban,~Rengeteg
6038 8| Szerelemnek poharában~Ajkamat fürösztgetem,~Nem oly édes másból a méz,~
6039 7| más helyen meg~Tejbe-vajba fürösztöttek.~Volt már ágyam a mezetlen~
6040 5| Kaptam e hajfürtöt én.~Én s e fürt együtt pihentünk~A leányka
6041 3| sem.~Szőke, barna lesz-e fürte?~Szeme kék vagy fekete?~
6042 7| viharban szabad ég alatt,~Fürteiket megcibálja a szél,~Amidőn
6043 3| megjelenék.~Nem őszült ő meg... fürteit~A gond, a bú kitépte rég.~„
6044 8| Örök tavasz lakozzék~Zöld fürteiteken,~Hogy éltetek, miként az~
6045 7| A fakó port söpri fekete fürtével,~S köveket pirosít homloka
6046 11| tör, sárga hajának~Illeti fürti közé s illan iramva megint...~
6047 1| életű hírkoszorút~Füzendő fürtibe a fénytetőn.~Már-már magos
6048 3| koszorúja~Nem vet árnyat fürtiden.~- Hisz Petrarca és Petőfi~
6049 5| markolsz;~Ki akarod tán tépni fürtimet?~Ah, tépd ki inkább, tépd
6050 6| ruhában~Hollósötét haj lengő fürtivel.~Mögöttök távol ismét egy
6051 7| feketedni érzeném~Ezeket a fejér fürtöket!~Mily kicsiny volt, hogy
6052 6| függesztem tükör helyett~E barna fürtöt: így csalom meg szememet,~
6053 4| kucsmát,~Megkapta hajának fürtözetét,~S oly istenesen kezdette
6054 4| FÜSTBEMENT TERV~Egész uton - hazafelé -~
6055 9| nap,~Rettentő szuronyok~Füstben csillámlanak,~A sűrü lomha
6056 4| mely benned ég;~Hogy is ne? füstöd fellege,~Miként galambom
6057 4| sugára~Lesütött a háznak füstölgő romjára,~Pusztult ablakán
6058 8| töltöm~Estém szemközt veled.~Füstöljünk, iddogáljunk...~Vidáman
6059 6| alá szobámban...~Szájamban füstölő pipám van...~Multam jelenési
6060 7| bányában a pénze.~És a kémény füstölög,~Ergo tűz van a konyhán,~
6061 4| rákönyökölök,~Hosszú szárból sűrűn füstölök,~S elmerengek majdnem reggelig...~
6062 4| Mint aki nadragulyával~Füszerezte ebédjét.~A lábak dobogása
6063 2| És a bor vidám hevében~Füttyentek rád, zord világ!~Szívemet
6064 4| megköszönti~Társaságunk, füttyivel.~És aztán a füttyök mellett~
6065 4| Társaságunk, füttyivel.~És aztán a füttyök mellett~Milyen a jövedelem?~
6066 7| madarat,~Ott ballag a mi füttyösünk a~Gyaloguton a fák alatt.~
6067 7| fütyöl benne a madár!~E füttyre fölriadtak az~Álmos merengésből
6068 3| Csúfosan.~Átkozott a görcsös fütykös~Somnyele!~Mellyel engem
6069 4| vér rozsdája emészti~Ólmos fütyköseinket, amikkel~Tisztújítási csatákban~
6070 7| mégis milyen hangos!~Hogy fütyöl benne a madár!~E füttyre
6071 4| nincs határ;~Danolhatnék, fütyölhetnék,~Egyikhez sem értek bár.~
6072 2| szomjaztam.~Szilaj nótát fütyörésznek a szelek,~Lelkem, testem
6073 4| mindegy volt, akárhova jut.~Fütyörésztek pásztorgyermekek mellette,~
6074 4| Húzd rá, Peti,~A fűzfán fütyülődet is,~Aki megáldott!”~S Peti
6075 7| madárfészek,~Melyben vígan fütyürészek,~S ha földulja a fergeteg,~
6076 1| patakja árada~Mezők tiport füvében,~És por közé a hadfiak~Sürűn
6077 4| Csipős szél lengette a síri füveket,~Lábra szedte magát s utra
6078 6| lehet!...~Szép harmatos füvekkel,~Lágy rózsalevelekkel~Kötöm
6079 5| szomszéd mezőkön.~S vett a füvektől édes illatot.~Az országúton
6080 7| alszol még, hazám?~Kaszálód füvére~Csaptak a bitang lovak,~
6081 7| nézek~Távol rónákra le.~Füvetlen fátlan puszta~S vad erdős
6082 4| haramja erdő közepében:~Sűrű a füvön az éj harmatozása,~De sűrűbb
6083 1| örök életű hírkoszorút~Füzendő fürtibe a fénytetőn.~Már-már
6084 7| karral ujonnan~Lelkemre füződék,~Mint távoli utról~Jött
6085 1| szerény ibolyák völgyén füzögetve bokrétát,~Szökdele berkének
6086 7| mint egy~Kék virágokból füzött~Óriási koszorú.~Mendegélek,
6087 7| nem hallja senki sem, úgy fujdogálja~Saját kedvéért a kis furulyát.~
6088 7| pusztában,~Mert az őszi szelek fújnak,~De vagyon még annyi, hogy
6089 5| Szeretnék egyszer még kürtömbe fujni,~Vén bajtársamtól hadd bucsúzzak
6090 4| furulyáját,~Kezdte rajta fújni legbúsabb nótáját;~A harmat,
6091 7| pihen,~Mivel szélnek kell fujnia,~Hogy zugjon a fák levele,~
6092 6| ágyudörej,~S holttestemen át~Fújó paripák~Száguldjanak a kivivott
6093 8| benn űlt a vezér kürtjét fújogatva,~Elgondolkodott a katonaság
6094 7| hogy velök én egy követ fújok,~Rokonérzelemből hogy velök
6095 8| újra,~Lovagolok fűzfasípot fújva,~Lovagolok szilaj nádparipán,~
6096 9| Vesszen el!~Ki fogna most fukarkodni~Életével, vérivel?~És te
6097 4| szánandóbb pára,~Mint kit fukarság nyavalyája bánt;~Halmozva
6098 6| szagolják,~Ha rothadok, s fúladjanak meg.~Hahaha!~És hol temettek
6099 5| ered,~Könnyed patakjába fuladjon gyermeked.~S az én életem
6100 5| Ha sziszegő kigyók mérges fulánkja bánt.~(Az én utamban sok
6101 5| oly sokat szivál,~Mérges fulánku pók!~De szálaid bármilyetén
6102 6| kebellel~Az aggodalmak árján fuldokolt.~Egy jajsikoltás és egy
6103 7| megorvosolni~Kén’ a régiebbeket.~Fuldokoltam a habokban,~S kezemet fölemelém...~
6104 4| szép szeretőm valahol -~Fűljön rosz lelkeddel a mélységes
6105 7| jelenései,~Saját vérök tavába fúlnak bé~A szabadságnak ellenségei!...~
6106 5| porló kedvesének,~Egy kínba fúló életet sirat.~És én mégis,
6107 5| buzog föl,~E forrásokba fult be kicsiny magzata,~Kit
6108 8| árnyékunk a sárba~És vérbe fúlt ellenség táborát!~Erdőd,
6109 4| aki nem tud beszélni~És fundamentomos magyarsággal élni,~Ki kellene
6110 8| volt sötét borral telve:~„Fűnek-fának ittunk már egészségére,~
6111 4| tetején,~Ha más tájról kezd fúni a szél,~Ugy vett más fordulatot~
6112 8| lopok.~Majd még kevésbbé furdal~A lelkiismeret.~De a patvarba,
6113 4| FURFANGOS BORIVÓ~Megiszom én a bort,
6114 4| került sok bajába,~Míg lyukat fúrhatott sárkány oldalába.~Végtére
6115 6| emberi nyelven,~Midőn a fűrj azt mondja: pitypalatty?~
6116 4| engedelem számomra,~Kimondom:~Mi furja az oldalamat.~Kimondom,
6117 7| Csak te dalolj, bokrok furulyája.~Kizöldült a kis kert fája,~
6118 4| Megállt, elővette kedves furulyáját,~Kezdte rajta fújni legbúsabb
6119 4| Boldogtalansága.~Gyepes hanton furulyált,~Legelészett nyája.~Egyszercsak
6120 6| mely lelépett~Egy síró furulyának~Meghallgatása végett?~Emelkedik
6121 3| DÍNOMDÁNOM~Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom...~Van-e még,
6122 7| fujdogálja~Saját kedvéért a kis furulyát.~Vasárnap tisztát venni
6123 7| Csináljatok, csináljatok!~Hadd fussák be a világot,~Mint a testet
6124 7| szürke,~Gyi, két lábam, fussatok!...~Milyen áldott két csikó
6125 8| álomba ringatja~A mezők fűszálait.~Légy tükör, melyből reám
6126 5| Tán már hamvaidból sarjadt fűszálakkal;~És hallok suttogást, nem
6127 7| virágot?~Teremne-e csak egy fűszálat is,~Ha nem sütnének rá a
6128 6| Minden virágnak, minden kis fűszálnak~Jut a napból, ha több nem,
6129 4| körültekinteni.~Meg nem futamodtak tőle a tündérek,~Gyermekszelídséggel
6130 6| eszméletet~Megállitá a félelem s futás.~Gyöngéd karokkal tette
6131 7| hámtól, mely korlátozza futását.~És amit így elveszt, azt
6132 4| sereg,~Uccu! hátat fordít és futásnak ered,~Futott, futott s talán
6133 5| kergetett őz, fut le gyors futással~Kis patak magasról a völgy
6134 8| légy, ki megkezdd gyáván a futást,~Fuss és bújjál el trónusod
6135 6| leröpíted,~S gyorsan tovább futasz.~Mi búsan álmélkodva állunk,~
6136 5| hogy még megjön az idő,~Hol fűtetlen szobában nem lakom,~Ha szűk
6137 7| vészes folyó volt:~Villám futkosott fölöttem,~Jobbra-balra éles
6138 4| futott s talán mostanság is futna,~Hogyha a huszárok el nem
6139 6| És mindörökre válni kell.~Futnék tőled, miként a por,~Mit
6140 8| félistenek,~Az óra kondul s futnotok kell,~Hogy el ne zúzzanak~
6141 8| Hazánk egén csak rövidlétű~Futócsillag volt, nem egyéb.~Omoljatok,
6142 8| drága minden perc,~A föld futócsillagjai vagyunk,~Csak addig élünk,
6143 8| beillett,~Nyárnak és veszettül fűtött kemencének...~Hideg acél
6144 7| röpül,~Egy hangodban, mely futólag~Csengi lelkemet körül,~Egy
6145 4| közepében~Kifogya szépen~A fűtőszalmám,~S hideg szobában alvám.~
6146 8| Szomszédasszony, boszorkányadta,~Fűtsön be... százszor mondjam-e,~
6147 7| Üdvösségben egy öröklét~S futtában egy pillanat.~Odavontam
6148 6| magaddal... e virágokat~Futtodban homlokunkra keríted...~Egy
6149 9| ismerjük már egymást, ti futtok,~Mi űzünk titeket,~Űzünk,
6150 4| Illatterhes szellők lanyha fuvallatja~Őket a nyoszolyán álomba
6151 6| lett az ég,~S a másik perc fuvalmával~Ujra felhő érkezék.~S a
6152 5| remény,~Leng sohajtásim fuvalmiban;~S mert a földön ápolója
6153 3| rezegve inog,~Hintázza az est fuvalomja szelíden.~A szobrok a domboru
6154 7| A haragos vihar bágyadt fúvalommá,~Igy változik át, mely gyujtott
6155 8| Ott szoktatta magát kürtje fuvására,~Makrancoskodott a csont
6156 5| az~Angyalokkal trombitát fuvat.~Harsog az arkangyal trombitája...~
6157 3| Mint a porszem szélvész~Fuvatán,~Röpül a legény gyors~Paripán.~‘
6158 4| ott,~A harmat apró gyér fűveken csillogott;~Oldalvást a
6159 6| lyány vet bele,~S a száraz fűveket,~Miket~Árjára sodort az
6160 7| elhagyottak gyáma,~Vadvirágok- s fűvekkel födéd el.~Ilyen a sors!
6161 8| még a paripák,~Azok is a fűvet lassabban harapták,~Mintha
6162 4| egy mód hátra... a sípomba fuvok.”~És megfújta sípját. A
6163 8| Virágot szed, koszorút fűz,~Majd eltűnik, majd előjön;~
6164 4| fülekbe:~„Húzd rá, Peti,~A fűzfán fütyülődet is,~Aki megáldott!”~
6165 8| gyermek lettem újra,~Lovagolok fűzfasípot fújva,~Lovagolok szilaj
6166 6| hogy karom~Szorosabban fűzhessen át, o engedd!~Úgyis sajátom
6167 8| virágkoszoruért, mit~Kezecskéd fűzne rám.~Volnék szivárvány:
6168 4| bizony már régen lehete,~Hogy gabancuk a csikófogat~Elhullatta...
6169 1| Sürűn omolva hulltanak,~Mint gabna jégesőben.~Még dúl soká
6170 7| ETELKE~Ez a te lyányod, Gábor? én nem hihetem.~Barátom,
6171 9| kik viselik~Magokat oly galádul,~Kik rátörtek az ártatlan~
6172 5| sebesen.~Nem is tudom ugyan:~Galamb-e igazán,~Ami ott száll...
6173 4| János vitéz kivánt lenni galambjánál.~Búcsuzott a királylyánytól
6174 5| beváltana?~Kiküldözéd, mint~Galambját Nóé, a reményeket;~De teljesűlés~
6175 4| Kivánkozol lenni máris galambodnál,~Eredj tehát - hanem társid
6176 4| szolgál arra,~Mert ránéztem galambodra;~Sugaramnál szebb a szeme,~
6177 2| lombok sudarán.~Csak ne volna galambok búgása -~Ebben fakad bánatom
6178 6| Szállj rám, fehér galamb,~Galambomnak lelke,~Hadd legyek megáldva,~
6179 5| azt gondolom: jövőben~E galambpár én leszek veled!~Pest, 1845.
6180 6| nevét itt rebegte, itt.~Galambszárnyú, ábrándos lelkem itten~Fa-saruimnak
6181 1| bérctetőkről,~Szent helyek!~Hol a Galga lassu andalgással~Hempelyeg.~
6182 1| GALGAPARTIHOZ~Üdvözöllek messze bérctetőkről,~
6183 7| Multat játsszuk el.~Mennyi galibával~Jár ez a dolog!~Hagyjuk
6184 4| megragadá~A lágyszivü kántor gallérját,~S fölemelte a térdepelésből,~
6185 7| bögréjében főztetek,~A sóhajtások galuskája~Pityergések levébe hányva,~
6186 4| szavakat mondott:~„Nesze, galuskának elég lesz e darab,~Aztán
6187 7| Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad a part,~S ringat
6188 4| Aztán a tengerhez ment és gályára űlt.~A király s a sereg
6189 3| lángifjunak;~De száraz törzsön a galyok~Többé meg nem fogamszanak.~
6190 8| mert hej rosz a világ,~A gáncsolódást szörnyen szereti.~Rosz emberek,
6191 8| országos lakoma.~45~Egy sem gáncsoskodott, mind helybenhagyá, mind,~
6192 7| azt becsavarogtam,~Mint a garaboncás diák.~Itt űlök feleségem
6193 1| Kuruttyó~Nagy bánatját.~A garadra önt néhányszor,~S - parolát
6194 7| volna? öt napra jár~Tizenhat garas két krajcár.~Muzsika szól,
6195 4| a molnárja,~Bánatot hord garatjára.~Az én feleségem torka~Valóságos
6196 4| tavaly nyáron,~S az ára~Garatomon lejára.~A kocsmából meg
6197 7| oda~Víg, zajos vendégek;~Garázda népséggel telik meg a terem,~
6198 8| Huszonkilenc fej hever már~Garmadában a vérpadnál,~Huszonkilenc
6199 5| nyerek: elnyargalok~Tóth Gáspárhoz nagy hirtelen,~És e jó úrnál
6200 7| szétszakadt,~S leomlott minden gát,~S az ifju végre elvivé~
6201 7| szeretél s ha~Még szeretsz: mi gátol,~Elszakadnod értem~Az egész
6202 7| Gátolná is, hanem hiába gátolja;~Lel módot, hogy a jó öreget
6203 7| lelkeinket,~Azért kezet fogni mi gátolna minket?~Itt van íme jobbom,
6204 7| cimborál! apja is bevallja,~Gátolná is, hanem hiába gátolja;~
6205 7| magát?~Eljön-e a kor,~Melyet gátolnak a roszak~S amelyre a jók
6206 5| tekintetes asszony!~Nem gátolom, hogy tovább utazzon.~De
6207 7| Fegyveres úr álljon ki a gátra,~Irja meg levelét... de
6208 5| De vitézségének nem állt gátul semmi.~Most megyen harmadszor
6209 7| Marci, hol vehetted~Lobogó gatyádat, lobogó ingedet?~Szép menyecskék
6210 4| fenyegetéseitől.~Jobban felkösse gatyáját,~Akitől meg kelljen ijednem...~
6211 4| az alföldi rónán.~Gyócs a gatyám, patyolat az ingem.~Nem
6212 8| Zsigmond király,~De nem gazabb társainál;~Csak neveik különbözők,~
6213 8| földére,~Melyre immár foly a~Gazda-nemzet vére.~Ez a jó huszárok~Szívbeli
6214 7| ama nagy tekintély,~Melyet gazdádnak oly fényesen szereztél?~
6215 4| rám a Kukoricza nevet.~Egy gazdaember jólelkü felesége~- Amint
6216 8| jártak ezután~A munkavégzett gazdaemberek,~Mint jártak eddig világkezdet
6217 8| asszonynak gyermeke...~Hm, hátha gazdagé? s azért~Takarta anyja e
6218 4| csapásaival.”~Míg ily események~Gazdagiták a világ történeteit~A kocsmaterem
6219 5| az álmak kincstárát, hogy~Gazdagítsam a szegény valót.~Pest, 1845.
6220 8| meg ifjat, öreget,~Hadd gazdagodjék mindenik meg,~De legszebb
6221 8| Könnyű munkából meg fogsz gazdagodni.”~Szilveszter megköszönte
6222 7| telvék...~Az milyen szegény gazdagság!~Ez milyen gazdag szegénység!~
6223 8| ismerek nálam nagyobbat.~S a gazdagságot illetőleg, az~Nekem talán
6224 7| batyuját,~Odaállt a vén gazdához,~És elmondá búcsuját:~„Isten
6225 7| ahol~Minden, minden nagy; gazdáik lelke kicsiny csak...~Akkor
6226 4| többé ne lássalak!”~Jancsi gazdájából így dőltek a szavak;~Fölkapott
6227 4| tréfaság a beszéd,~Jancsi gazdájának majd elvette eszét;~Jancsi
6228 8| tombolva ott benn~Fecsegő gazdájára vár.~Nem a tettek terén
6229 4| a marakodó ebek,~Amikor gazdájok előjön,~S rájok bőgi: „Kimenj!”~
6230 7| nyelvöket beléje~Eszélytelen gazdálkodás miatt.~A bölcs hosszú kortyokban
6231 8| Lett e két házban a~Jegyző gazdálkodása,~S elpusztulását tervezék,
6232 4| GAZDÁLKODÁSI NÉZETEIM~Jertek, barátim,
6233 7| édes nedvét untalan;~Mért gazdálkodnék? amidőn jól tudja,~Hogy
6234 4| csűrjük, csavarjuk,~Szép, aki gazdálkodni tud;~Ilyennek aztán az adósság~
6235 8| Tenálad eltart évekig,~Ha jól gazdálkodol.~Nagy ember lesz belőled,~
6236 8| be rosszul, hej be csúful gazdálkodott,~Bút hozott fejünkre, bút
6237 4| következtén elcsapott a gazdám.~Búcsut mondtam az én édes
6238 4| költőiség.~Mint iskolás fiú, gazdámnak~Lyányát szerettem én,~S
6239 7| gondunk ételre sincs.~Ha gazdánk jóllakék,~Marad még asztalán,~
6240 4| roszabb szolgálója!~Ambrus gazdáról e pletykát szórja:~Otthon
6241 7| Borbála?~Borbála kisasszony, gazdaság tengelye,~Tővel-heggyel
6242 4| háznál haszontalan,~Kednek gazdasága, ökre és juha van,~Ha felcsuporodik
6243 7| odavonja,~Koránsem a háznak, gazdaságnak gondja.~De mi nem hallgatunk
6244 8| Vagyon elvünk, van tán gazdaságunk,~S von előre csábító varázsa~
6245 4| kullogva gondolta ezeket,~„Gazduramnak úgyis rosz a csillagzatja,~
6246 4| bosszusággal~Ármánykodó gazemberek.~Ez egy barátom a költészet.~
6247 9| ismerjünk könyörületet,~Mig e gazok~Közűl a földön egy mozog!”~
6248 8| szentséges elvet?~Odaszegődjem a gazokhoz,~Az emberiség ámitóihoz?~
6249 6| porából,~Mit minden féreg gázol,~A naphoz emelkedtek,~Ti
6250 7| kifáradt, gyöngült lábaimmal~Gázolám az országúti sárt;~Lelkem
6251 4| előtte is álla.~„Át tudsz-e gázolni ezen a tengeren?”~Kérdi
6252 6| fölemelik~A föld porába gázolt fejöket,~S végigmennydörgik
6253 8| akihez fordultok, az mind~Gazságitoknak áldozatja volt,~Rátok köp,
6254 8| Hiába, Bécs, hiába van gazságod,~Küldheted ránk a rácot,
6255 8| rosz,~Már anyja méhéből gazságot hoz,~Vétek, gyalázat teljes
6256 7| abrakot;~Mint szamár a gazt: zabálja~A kalendáriomot.~
6257 6| tettek gyilkosaim,~Hogy gaztettöket elleplezzék?~Midőn kiterítve
6258 8| kezekkel kik tépik leginkább~Gazúl, őrülten a zöld ágakat?~
6259 6| Menjünk rabolni, szálljuk meg Gedővárt;~Tiétek minden kincs, arany...
6260 4| kacagott János „ráforrt a gégédre!”~És az óriások elszomorodának~
6261 7| izzadt az üstöke,~Kiszáradt gégéje, viszketett a feje.~Eszébe
6262 8| keveset ekkor,~Aki ivott, gégéjében~Ecetté vált a bor.~Kezdte
6263 4| akart,~De a szó elakadt gégéjén.~Szeme vérszinü lett~S arcúlata
6264 4| be ihatnám!~Száraz kút a gégém csapja,~Süti a szomjuság
6265 7| ételt eméssze.~Ki látta a Gellérthegyet életébe’?~Ama hegy e hasnak
6266 4| gulyája;~Deleléskor hosszu gémü kútnál~Széles vályu kettős
6267 7| Fegyveres Tamás rezidenciája.~Genialis egy kis falu... amennyiben~
6268 7| sziporkát sem fáradva;~Ez a gép tán egyenest a~Másvilágba
6269 5| Hajolj meg, ha a fejtörő~Gerenda ellenedre van...~Én inkább
6270 5| egyenest jársz: beütöd~A gerendában fejedet.~Hajolj meg, ha
6271 8| dohányát a béres leveszi~A gerendáról, és a küszöbre teszi,~Megvágja
6272 3| szálkát~Megleli,~S az övében a gerendát~Feledi.~A deákné vászonánál~
6273 5| Te legszebb, legédesebb gerezd!~Szalkszentmárton, 1845.
6274 5| Most beérném egyetlen gerezddel,~Egy egész szőlőhegy nem
6275 8| tűzzel van tele a szőlő gerezdje:~E szép országot a nagy
6276 1| IDEÁL~Küzdő gerjedelmek... fény,... homály,... csapongó~
6277 1| szerelemmel,~Érte gyúltam őrült gerjelemben,~S haj, a végzet elszakaszta
6278 4| Amíg jól van dolgod, föl ne gerjeszd mérgem.”~Kisült, hogy korántsem
6279 4| ki, galambom! gyere ki, gerlicém!~A csókot, ölelést mindjárt
6280 1| világduló fia~S a bosszuló Germánia;~Mind harcszomjas legények.~
6281 8| láncaikkal~Verték falát a gladiátorok! -~Nagyságos úrfi, isten
6282 5| szemek sugárát,~Amellyel glóriába zárád~Hajdanta boldog gyermekségemet.~
6283 8| út keresztül; ott hever a gőböly,~Rekkenő a hőség, azért
6284 5| emlőkkel~Jár az anyakecske gödölyéi mellett.~Kikerűlt ettől
6285 7| Tőszomszédságokban az öreg Gödördi,~Tovább Badallóék s a többi,
6286 3| csillaga, napja... dicsőség!~Gödőllő, 1843. szeptember~
6287 5| ösvényéről~A lealjasúlás~Iszapos gödrébe.~Szent a költő lantja,~És
6288 4| Mostan akár ma megássa~Gödrömet a sírásó,~Bánom is én!~Azért
6289 2| torát meg-~Ülni száll:~Egy gömböc legyen a~Magas ég,~És mi
6290 2| legyen a~Magas ég,~És mi a gömböcben~Töltelék!~Székesfejérvár,
6291 4| termetére,~Szép hosszú hajára, gömbölyű keblére.~Kisleány szoknyája
6292 3| Felnyúló-e, mint a cédrus,~Gömbölyű-e termete?~Szép a szőke, szép
6293 5| Ildikója!~Közeledem hozzád szép göncöl szekerén,~És boldog vagyok,
6294 6| Hajlott a hold lefelé az égen,~Göncölszekér rúdja is leállott,~A fiastyúk
6295 5| ékességül;~Végső kivánságom a göncölszekere,~Ezen űljek, hogyha megyünk
6296 5| Most megyen harmadszor a göncölszekerért.~Magára öltötte minden jó
6297 5| sok a kincs,~Hanem hát a göncölszekérnek párja nincs;~Őriztetik is
6298 4| fejére~S nem-szőke fejének~Göndör hajára.~A kancsal hegedűs,~
6299 8| vertek kezére, lábára,~S görbedt derekával a rabigát vonta,~
6300 6| hazánk.~Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog,~Mint ember, aki
6301 8| amit te? ámbár~Késő vénség görbitette vállát.~Te megérted kurta
6302 7| méltóságos derekát~Meg nem görbítheti.~Pest, 1847. január~
6303 6| kanyarog,~Mint ember, aki görcsben haldokol;~Ott haldokoltunk,
6304 8| Kezét tartotta a leány~És görcsösen szorítá...~Beszélni vágyott
6305 4| csak bíró uram az,~Ki követ gördíteni képes~A rohanó romlásnak
6306 8| emberek, rosz emberek,~Követ gördítnek lábaim alá,~S lábam vakságát
6307 6| férfiáért,~Ki e hajlongó, görnyedő időkben~Meg nem tanúla térdet
6308 8| emberségébül.~Akik ő előttök görnyesztik hátokat,~Lesve asztalukról
6309 6| Értem Homért, igen, hisz görög voltam.~Pythagorasnak igazsága
6310 4| nyegléskedést,~A sok „utószor”-t, a görögtüzet,~S tudj’ a manó, mily csábitásokat.~
6311 7| kényszerítés égett lelkemen,~Mint a görögtűz, olthatatlanúl.~Itt tettem
6312 2| ott sok elfolya,~Mert oly göröngyös, oly kemény az ut,~Az ember
6313 9| kell nékem!~Itthon maraszt göthös öregségem.~Szabadságot vesznek
6314 5| bordélyházak ablakából,~A gőg, irígység, elbizottság,~
6315 7| Oly kevélységben, olyan gőgben él!~A világot fitymálják
6316 8| tartja: a király!...~Lenéző gőggel megy az emberek közt,~Mint
6317 7| ellenség hadát!~Dörögd a gőgnek és a butaságnak~A rá jövendő
6318 6| ÚR...~E gazdag úr miként~Gőgösködik, mint nézi le a szegényt!~
6319 6| mint nézi le a szegényt!~Ne gőgösködjél, jóbarát,~Azért, hogy most
6320 6| bár tettemért a díj egy~Uj Golgotán egy új kereszt!~Meghalni
6321 7| felöltözék új,~Ünnepi ruhába,~S gólya-várni néha elballagtam egész~A
6322 8| hosszu orrát üti víz alá a~Gólyafiak anyja,~Nagyot nyel, és aztán~
6323 7| a szárnyokat-próbáló~Kis gólyafiakat.~És elgondolkodtam. Jól
6324 4| levegőnek~Egy pontjára,~Miként a gólyamadár néz~Fenekére a tónak,~Mikor
6325 7| kedvelem és úgy tekintem én~A gólyamadarat,~Mint egyetlen valót, mely
6326 3| nap rája.~Hej, van oka a gólyának,~Hogy más hazát néz magának;~
6327 7| ajándékod, ha kedves madaram,~A gólyát elcsalod.~Szomorodott szívvel
6328 4| legföljebb veletek,~Ki rosz gombát evett.~Szegény, szegény
6329 4| Örömeket, fájdalmakat.~Most gomblyukamban a virág,~S ha újra zöldül
6330 4| Már este felé volt.~A nap gombóca piroslott,~Valamint a paprika~
6331 4| elég lesz e darab,~Aztán gombócot kapsz, hanem összeharapd.”~„
6332 3| Mígnem gyönggyel rakhatod ki~Gombod, sarkantyúszeged.”~Mit felelnél
6333 8| sem~Volt már a szinében.~Gombok voltak akkorák rajt,~Mint
6334 9| sűrü lomha füst~Sötéten gomolyog,~Előre, katonák,~Előre,
6335 8| puszta!~Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda;~Amit a kikelet~
6336 1| nem untatok el, rebegőket?~Gonditokért hálás kebelünk forró köszönetjét~
6337 1| Szerelmi, égető,~Mely tarka gondolat-~Füzért tünődve sző.~„El,
6338 4| János vitéznek ez járt gondolatában;~Amint ezt gondolta, szaladni
6339 7| Gyönyörűséges virágszál!~Gondolataid olyanok,~Mint azok a szép
6340 7| tudja még: mi a hideg?~E gondolathoz képest~Meleg napsúgár a
6341 8| Csattogjatok, csattogjatok,~Gondolatink szárnyai,~Nem vagytok már
6342 3| egy isteni lapnak;~Nagy gondolatit mikor olvasom én;~A sírba,
6343 8| üssek! -~Isten hozzátok, gondolatjaim, ti~Befalazott rabok,~Legyen
6344 4| akaratlan ilyen fekete~Lett gondolatjaimnak menete;~S ha még tovább
6345 8| nagyon tudom, hogy egy~Gondolatod van, és az én vagyok.~Isten
6346 4| És ment, elmerűlve mély gondolatokba.~„Nem hozok aranyat, nem
6347 8| világ,~Te szövődöl minden~Gondolatomon át,~Te vagy érzeményem~Mind
6348 6| aranytollal,~Pávatollnál tarkább gondolattal. -~Nem lakik már itt a gondtalanság,~
6349 6| egyes-egyedűl vagyok.~Meleg szobám e gondolattól elhül.~Miként a jégcsap
6350 7| ember is röpűl!~Nyílsebes gondolatunk,~Késő indulánk utánad,~De
6351 6| szemem sem mozditom...~Mit gondolhat, hogy én miről gondolkodom?~
6352 4| A borról verseim.~Ti nem gondolhatjátok,~Mily bús az életem,~Hogy
6353 9| véghetetlen éjen át,~Azt gondolhatnák fönn az égben,~Hogy elenyészett
6354 6| mikor a csónakba bementek,~Gondolhatni, mint rémültenek meg.~Pista
6355 5| Fölépült szívemet.~Ekkor, gondolható, a könnyek és a szók~Mi
6356 4| gondolta, többet nem is gondolhatott;~Mert ekkor a nyájjal elérte
6357 4| mondotta,~Hogy János tréfára gondolhatta volna;~Hát egész készséggel
6358 1| arra! - O akkor~Még egyszer gondoljunk itten lelt öröminkre,~Gondoljuk,
6359 7| Nem!” szólt Veselényi gondolkodás nélkül,~Szólt ünnepélyesen
6360 5| merően maga elé bámul,~Mintha gondolkodnék a mulandóságrul.~Fölötte
6361 6| Zavart elmémmel ekkép gondolkodtam,~„Im a mennyben vagyok szép
6362 6| DALAIM~Elmerengek gondolkodva gyakran,~S nem tudom, hogy
6363 5| adnám,~Hogy te ekkor min gondolkozál?~Én csak ilyenféléket gondoltam,~
6364 4| árnyékával~S elméjének sötét gondolkozásával;~Az egész pusztában széjjel
6365 4| iszom;~A holnapról én nem gondolkozom,~S ha a jövőbe vetem is
6366 8| a szabadságot tőle,~Hadd gondolkozzék legalább felőle;~Ha el nem
6367 8| Mintha mind a három isten nem gondolna~Mással, csak mivelünk.~Fessük
6368 4| ebédelt, ki nem találjátok;~Gondolnátok-e, mit? csupa kősziklákat.~
6369 5| Gyalázatos világ! mit nem gondolsz ki még?~Hogy szívemet sebezd...~
6370 6| Csak arról gondolkodom:~Gondolsz-e rám, angyalom?~Hogyha neked
6371 8| fia volt hatalmas Árpád;~Gondolta-e milyen nagy becsület vár
6372 6| és ha elbucsúztatok:~Gondoltad-e, hogy végbucsútok ez? -~
6373 4| vagytok otthon, Pistikám?~Gondoltok-e ugy néha-néha rám?~Mondjátok-e,
6374 6| gondoskodnom... eh, mért gondoskodnám?~Jó az isten, majd gondot
6375 6| volna élnem a jövőnek,~S gondoskodnom... eh, mért gondoskodnám?~
6376 5| Sohasem volt ennél jobb gondviselésem.~Az ebédre nem kell senkit
6377 4| kárhoztassuk a jámbort!~A gondviselésnek~Választott embere ő,~Ki
6378 7| világnak atyja,~Van egy hű gondviselője,~Minden ember megláthatja,~
6379 8| dicsérni egykoron!...~Nem gonodolok mást, csak ezt gondolom.~
6380 7| akik~Azt hirdetik nagy gonoszan,~Hogy már megállhatunk,
6381 7| öreget rászedje...~Áldoz a gonosznak... könyvet olvas egyre.~
6382 7| kedvesem.~Mit nem fognak rám a gonoszok,~Hogy én istentagadó vagyok!~
6383 7| kicsiny mását sem láttam gonoszságban.”~Öreg szülőimet ekkép vigasztalák,~
6384 8| vérét,~Megfizette isten gonoszságod bérét.~E földön legyen úr
6385 8| Nagy és veszedelmes.~Milyen gonoszságot~Forralnak magokban,~Hogy
6386 8| rész pedig~Szentségtelen gonosztevőnek,~Ki vagy? kitől van származásod?~
6387 7| hátunkra nyerget kaptunk a gonosztul?~És egy éjszakának a dereka
6388 7| zajába,~Hol annyi sáros láb gonoszul vagy bután~Kedélyemnek fejér
6389 9| lenne majd, kemény vád.~S gorombaságit épen rajtam űzi!~Nem fél-e
6390 9| szóljanak velem.~S ön engemet gorombaságival~Elhalmozott, hogy két orcám
6391 9| Tábornok úr, van ellenség elég,~Gorombáskodjék azzal, ott szabad,~De bánjék
6392 5| dieu, ha végiggondolom~Egy gőzhajói útazásomat:~Minő boldogság!...
6393 1| mennyit vittek vala véghez~Graecia nagy fiai s Karthágó győztesi,
6394 8| közelében,~A mozdulatlan gránitbércek,~Ezen vasnál vasabb falak,~
6395 7| fölserkentéd,~Hogy megmozdítottad gránitkő-szívemet?~Ha hidegen felel a forró
6396 7| Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal~Vágtál életen át
6397 1| vésze boldogságom,~Mindenem!~Gréc, 1840, május 1.~
6398 4| egy grifmadár-fészket.~A grifmadár épen fiait etette,~Jánosnak
6399 4| látott mást, csupán egy grifmadár-fészket.~A grifmadár épen fiait
6400 4| a fészekhez lassan,~És a grifmadárra hirtelen rápattan,~Oldalába
6401 8| ebédre,~Őfelsége kegyelmesen~Gróffá tette érte.~Szegény király,
6402 4| BATTHYÁNYI ÉS KÁROLY GRÓFNÉK~Nekem nincs semmim, semmim
6403 5| hosszulábu drótostót~Kopott gubáját cepeli;~Az orra érett paprika,~
6404 4| alvám.~Ha fölvevém kopott gubám,~Elmondhatám,~Mint a cigány,
6405 7| tűzhelyen,~A láng mellé guggolt szépen,~S űlt kevélyen és
6406 4| pásztorgyermekek mellette,~Kolompolt a gulya... ő észre sem vette.~A
6407 4| Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;~Deleléskor hosszu gémü
6408 8| Cserény oldalánál~Szundikál a gulyás leterített subán,~Kutyái
6409 7| pihen aranyos karszéken,~Gulyásbojtár kedvese ölében.~Beregszász,
6410 7| királynak,~Vagy ott annak a gulyásbojtárnak;~Király pihen aranyos karszéken,~
6411 7| lángra lobban életünk?”~Gunnyaszt a bölcs magánosan,~S ezen
6412 5| verőfény~A természetnek nem gúnyja? nem!~Sőt részvéte: csak
6413 6| kipusztitott vidékek~Sohajtására gunykacaj felelt,~Miként az őszi bús
6414 7| sárral~A csizmám e rosz uton.~Gúnykacaj gyanánt süvöltöz~Fölöttem
6415 5| fölülhaladta~A zsarnokhatalom gúnykacaja.~Im, ilyek éji látományaim.~
6416 7| Mosolyognak ifju cimboráim,~Gúnymosoly, mely ajkról-ajkra jár,~
6417 4| utójára:~Feledtesd el velem a gúnymosolyt,~Mely lángszerelmem jégjutalma
6418 8| világ,~Rám így röpíti a gúnynak nyilát,~És én reá csak elmosolyodom,~
6419 5| barátom!... megbocsáss,~Hogy e gúnynévvel illetélek;~Mert a jelenkor
6420 5| gyermekének~E szó „barát” csak gúnyolás.~Percenként jobban-jobban
6421 5| amellyel a~Világ magát gunyolja,~Ez a babér, ez a babér~
6422 7| Fölöttem a fergeteg.~Hadd gunyoljon! rajta egykor~Én is jókat
6423 8| töltésül szolgáltanak~A gúnyolódás fegyverébe,~Amely mindég
6424 4| bátorsága?”~Kérdi egy tiszt gúnyolón, „hogy~Képe olyan sárga.”~‘
6425 8| még ember sem űzhet~Ily gunyos játékot gyermekeivel!~A
6426 7| kebelére,~S én rajtok hidegen, gúnyosan kacagok.~Ma lágy szellő
6427 9| Egy sziporkát sem felel a gúnyra.~Amit szólott, azt csak
6428 8| szálakat~Ereszt éjenként ezüst guzsalyán,~Mikéntha fonna szemfedőt
6429 4| A RÉGI JÓ GVADÁNYI~Kegyelmednek már rég pihen
6430 8| domb neki trónja legyen~S gyakoroljon erőt siri férgeiden!~De
6431 8| döngetésivel,~Mit a nyikorgó ajtón gyakorolt.~„Szomszédasszony, gyertyát,
6432 7| szeretem, hőn szeretem, imádom~Gyalázatában is nemzetemet!~Pest, 1847.
6433 8| bámuló, otromba néptömeg~Gyalázatán még egy nagyot röhög.~Hogy
6434 6| a tenger~Eltemette őt s gyalázatát.~Szalkszentmárton, 1846.
6435 6| eltemetlek,~Tégedet és gyalázatodat.”~Amit egykor nem értett
6436 5| hogy én dicséretedre~Vagy gyalázatodra hallgatok?~Azt hiszed, hogy
6437 8| Hallotta, jólesett,~Midőn pedig gyalázták, fájt neki.~Ki volt e lény,
6438 7| homokban alig teng~Egy-két gyalogbodza,~Mely fekete gyümölcsét
6439 4| helyök nem legkényelmesebb;~A gyaloglás? még keservesebb!~Ugy sipognak,
6440 4| Nem kell, hogy a templomot~Gyalogosan járja.~Lesz arany szegélyzetű~
6441 7| ballag a mi füttyösünk a~Gyaloguton a fák alatt.~Egy ágrólszakadt
6442 7| te természet, elhagyottak gyáma,~Vadvirágok- s fűvekkel
6443 6| rabolni kezdék édesanyjokat,~A gyámolától elesett hazát.~Haramjabarlang
6444 8| belőle,~S éppen mert gyermek, gyámolítni kell.~Nincs mit csodálni,
6445 4| bír erőd;~Légy jó fiú és gyámolítsad őt.~Vedd vállaidra félig
6446 5| ezeknek védelmezésére.~Idő, hű gyámolóm! benned megbízhatom,~Ha
6447 6| tetszett,~S kegyetlenűl gyanakodni kezdett.~Hej a gyanú furcsa
6448 7| Amit senki~Nem sejt,~Nem gyanit.~Nem is volna~Ezt jó~Tudnotok,~
6449 8| tekintetét csak, amiből~Gyanítanom lehetne legalább,~Mi a boldogság?...
6450 7| Oh én bolond! hisz ezt gyaníthattam volna,~Sőt gyanítottam is...
6451 7| gyaníthattam volna,~Sőt gyanítottam is... és mégis eljöttem.~
6452 6| gyanakodni kezdett.~Hej a gyanú furcsa gyermek pedig!~Mihelyest
6453 7| régi barátok,~Nem néz a gyanúnak.~Kancsal szeme rátok,~Elvertem
6454 5| anyám!~Oh költészet, te a~Gyanútalan szív csalfa pókhálója,~És
6455 4| szól~Trágyárul, béresekről, gyapjuról.~És kérdi tőlem: hogy kel
6456 6| viszek portékát, de nem holmi gyapjút,~Vagy bőrt, vagy posztót
6457 8| Földindulás: néplázadás!~Gyarapodik szemlátomást.~Mint a folyóvíz
6458 7| magas kegyében~Hozzátok, gyarló emberek,~Amelybe örök igazságit~
6459 8| lelkem mélyibe,~Általlátnátok gyarlóságtokat,~S nem vagdalnátok a fa
6460 1| érkezett.~2~Zajtalan áll a~Gyász-arcu csatahely,~Bátor leventék~
6461 6| nap,~Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével~És fátyolos zászlók kiséretével~
6462 6| AZ ÖZVEGY...~Az özvegy gyászba öltözék;~Kedves férjét eltemeték.~
6463 3| De vagyok a szomorúság gyászfája.~Én előttem ilyen élet nem
6464 1| szerelmem honja,~Reá a bú gyászfátyla szöveték.~Nem bírva terhét,
6465 6| kertben a tó partinál~A gyászfűzek néma lombjai -~Mindez, mind
6466 3| amott komor emberek ásnak.~Gyászhangja kiséri áhítatosan~A holtat
6467 1| szerető anya!~S te bús atyának gyászló kebele!~Kedves Lenkétek,
6468 3| Fellegekből vett magára~Gyászmezet,~És megosztva szenvedésem~
6469 4| élete?~Koplalásban tölt gyásznapokat.~Ily esetben aztán ép erő~
6470 7| boritván.~E vadbokron kívül~Nem gyászolja senki~A dicső halottat,~
6471 4| társaim,~Hogy engem ne gyászoljatok;~Természetünktől az elüt -~
6472 5| betegen -~Hogy a pusztulásnak gyászolója legyen.~És gyászolt a templom
6473 5| pusztulásnak gyászolója legyen.~És gyászolt a templom több hosszu századot,~
6474 4| Fölségesen virasztok át:~Gyászoltok a halott fölött.~De én azt
6475 5| A fáklyák lángjait,~És a gyászszekeret,~Mely temetőbe vitt;~Ott
6476 2| már a partok.~Messze tűn a gyászvidék.~Hol szivemnek béke, csönde~
6477 7| országokat?~Hódítani csak gyávákat lehet,~S az uralkodás ilyenek
6478 9| levágott,~Balsorsod volt és nem gyávaságod,~S ha a balsors csüggedést
6479 8| Ottokár alól e~Háborúban a gyékényt kihúzta.~A cseheknek nagy
6480 1| ha tiszta a liget virágit~Gyémánt-cseppel éltető patakcsa:~Tiszta
6481 7| kincsekér’:~A föld minden gyémántjánál~Egy pár szép szem többet
6482 8| széjjeltörni benne~Ez a gyémántkő, mint az én hüségem.~Isten
6483 8| Bizonyságtételért~Egy-egy gyémántkövet dobnék el~Minden kis szavadért.~
6484 4| pikkelyes testöket,~Tündöklő gyémántnak fényeként reszketett.~A
6485 7| selymiből,~Amelyen az égi gyémántok ragyognak,~Egy drága darabot
6486 5| őket a szekérbe legottan.~A gyémántos gyeplőt ragadta kezéba,~
6487 6| Fönséges éj!~A harmat csillog a gyep bársonyán,~Bokor sátrában
6488 4| nagyobb~Boldogtalansága.~Gyepes hanton furulyált,~Legelészett
6489 8| hanem már beomlott,~Be is gyepesedett;~Elmerengve nézi~Ez a kútágas
6490 8| Felesége tartotta az~Ország gyeplőszárát,~Őgyelgett is ám a szekér~
6491 7| megelégszik ő a pusztai gyeppel,~Bármi sovány, s a záporesők
6492 9| kerekedtek,~Jó kedve volt a jó gyerekeknek;~Ugy mentenek a halál utjára,~
6493 7| mesterségem.~Mestere voltam már gyerekkoromba’,~Lesbe álltam amott a kis
6494 4| hogy: a falu árvái.~Már gyerekkoromban hogyha őt láthattam,~Egy
6495 8| alhatnál,~Aztán rosz is, kivált gyereknek, az~Alvás előtti vacsora,~
6496 4| magyar huszárok.~De nem volt gyerekség ez a megrohanás,~Lett is
6497 5| Hajszálai, a fűvek,~Csak gyéren inganak.~E vén királyi főn
6498 4| bú - egy szép kis szőke gyerkemért.~Szegényke! titkolá, hogy
6499 4| ablakon által?~Az igaz, gyerkőce-koromban~A cseresznyefa legtetejéről~
6500 7| ne legyen természetünk.~Gyermek-dolog, inkább szomjazni, mintsem
6501 7| Vitorlámnak játszótársa,~A kis gyermek-fuvalom;~Mindegy az, mert mindenütt
6502 4| Éltem legszebb idejét,~A gyermek-időt.~Látom, mint játsztam öcsémmel~
6503 6| paizsom.”~„Meg foglak óni, gyermekálmaim~Földönfölűli tündérgyermeke!”~
6504 8| borravaló,~Egy szép kis gyermekecske,~Viseld gondját, mert isten
6505 2| napod mosolyg ismét reám,~Hű gyermekedre, édes szép hazám!~Dunavecse,
6506 6| végivel:~Elbúcsuzál-e kedves gyermekedtől,~Elbúcsuzál-e leghivebb
6507 7| Mosolyg le a mennybolt,~Mint gyermekeikre~Az édesanyák -~Mily édes
6508 8| űzhet~Ily gunyos játékot gyermekeivel!~A magyar nemzetnek volt
6509 7| a szőke Julist, e~Kedves gyermekeket. Hát a kert hogy van, amelynek~
6510 6| kettős szent nevében:~Ha gyermekekkel áld meg majd az isten,~Olts
6511 4| Odafészkel a visító vércse,~Gyermekektől nem háborgatottan.~Ott tenyészik
6512 4| Minthogy megmentetted kedves gyermekemet,~Vedd el feleségül, legyen
6513 8| Ákácfa-lombok~A temetőben,~Kis gyermekemmel~Beszélgetek,~Szépet beszélünk,~
6514 8| hagyni őt.~„Megvan!” szólt gyermekes örömmel,~„Megvan! nem hagytam
6515 7| fölöttem.~Vele töltöttem a gyermekesztendőket.~Komoly fiú valék.~Míg társim
6516 5| A pór, de gazdag szülők gyermekétől,~Ő, akinek ha jut száraz
6517 1| szerettem a cseresznyét~Gyermekéveimben én!~Csak cseresznye kelle
6518 6| ragyogtál. -~Gyermekkorom tűnt s gyermekéveimmel~Eltünt regényes ábrándim
6519 8| irtóztató nyomort,~Mely gyermekévein feküdt,~S a lelki szenvedéseket,~
6520 6| meg majd az isten,~Olts gyermekid szivébe jellemet,~Szeplőtelent
6521 8| Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték...~Hátha mindazok beteljesednek,~
6522 4| a férfi~Nem gondol többé gyermekjátékával.~Le hát a biborszékekről,
6523 8| először a szép napvilágot,~Már gyermekjátékból párducra vadászott,~S gyermekjátékot
6524 8| gyermekjátékból párducra vadászott,~S gyermekjátékot még alighogy felejtett,~
6525 6| csillag képiben ragyogtál. -~Gyermekkorom tűnt s gyermekéveimmel~Eltünt
6526 6| Mi szebb, mint a szép gyermeklyány orcája?~Ki azt álmodja,
6527 7| mint a tanító a csintalan gyermeknek,~Sötétzöld üstökét haragosan
6528 5| és hasít;~Daróc pólyában gyermekök~A szélvésszel versenyt visít.~
6529 9| Hadd tudják meg rólad: árva gyermeköknek~Elhagyott lelkén mily égő
6530 6| milyenekre félig~Emlékezém a szép gyermekregékbül.~„Megálljatok! megálljatok!”
6531 8| Örökre ott hagyá a házat,~Hol gyermeksége úgy uszott el,~Mint a virág
6532 4| futamodtak tőle a tündérek,~Gyermekszelídséggel hozzá közelgének,~Illeték
6533 8| sokszor,~Midőn játszottak gyermektársai,~Nézett rájok merően,~S
|