1603-altal | altat-bajto | baju-beuto | beugr-bunok | bunte-csinj | csinn-duher | duhet-elfel | elfer-eltem | elten-erote | erref-feket | fekte-foldm | foldo-fulle | fulmi-gyerm | gyert-halov | halsz-hideg | hiero-idene | idest-izzad | jaja-kardj | kardm-kerul | kerve-kiran | kire-kovek | koven-ladaf | ladai-lekvi | lelat-magas | magat-megha | meghi-megun | megva-monda | mondd-neven | never-onten | ontom-orvos | orze-piszk | piszo-remes | remet-sebje | sebne-szaba | szabd-szemo | szemp-szokt | szokv-tarka | tarqu-tirte | tisza-turte | turva-vakon | vaksa-veszh | veszi-zabol | zajab-zuzza
Rész
6534 4| öröklétnél~Félrőffel hosszabb gyertyája lobog~Szent lobogással.~
6535 4| itéletnapi trombitálás!~Élete gyertyáját soknak eloltátok,~Küldök
6536 8| csillagnál, ez megreszketett~A gyertyalángként, melyre ráleheltek.~Röpűlt,
6537 6| Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,~Mely elhagyott, üres szobában
6538 8| Nem a palotáknak fényes gyertyaszála~Vagyok én, hanem a kunyhók
6539 4| Jancsi a beszédet,~Az égő gyertyával a házból kilépett,~Meggyujtá
6540 7| És e szent jelnek egyre~Gyérülnek hívei.~Bálvány elébe mennek~
6541 7| Villogtattam a hatalmas~Gyíklesőt.~Izzadtam a dicső borju-~
6542 4| hevében~Megpihenni tarka gyíkok térnek.~Messze, hol az ég
6543 8| rátetted gyilkos kezedet?~Mert gyikos vagy, megölted~Nem testedet,~
6544 6| Pedig könnyebb a kínok gyilkait, mint~Holttestöket keblünkben
6545 5| akit nem: azt majd az idő gyilkolja meg;~Mert az idő a jobb
6546 4| esztendő a másik sírját ássa,~Gyilkolják egymást, mint az emberek.~
6547 5| Hisz itt a földön oly sokat gyilkolnak.~Ábelszivek fölfeccsent
6548 6| szétszaggatá,~Mely jövőmet gyilkolta meg...~Add kezed, hadd ömöljenek~
6549 8| Süssenek meg tüzes nyárson!~Gyilkoltass meg mindnyájunkat.~Ez tehozzád
6550 7| való rosz portéka,~Napjaim gyilkosa, életem hóhéra!”~Ilyen barátságos
6551 6| egy harmatcseppnyi belőled gyilkosabb,~Mint egy méreggé vált tenger.~
6552 6| megitták boromat.~S mit tettek gyilkosaim,~Hogy gaztettöket elleplezzék?~
6553 6| hogy álljon bosszut férje gyilkosán?~És nem talála semmi, semmi
6554 6| átkokat~Zsivány fejére férje gyilkosának.~De mintha minden átok egy
6555 6| utálom,~Miként első férjemnek gyilkosát.~Szeretsz valóban? úgy hát
6556 6| Csak ments meg engem férjem gyilkosától,~Csak e sátán ellen légy
6557 6| legfájóbb része e kebelnek?~Hogy gyilkukat majd odadöfjék...~És odadöfték!~
6558 4| vagyok az alföldi rónán.~Gyócs a gatyám, patyolat az ingem.~
6559 6| illat,~Mely szívemig, életem~Gyökeréig elhat?~Akár tövis jut nekem,~
6560 3| még kedve?~Nem vagyok én gyökeres fa, virágzó,~Hanem vagyok
6561 7| mozdulatlan álltam,~Mintha gyökeret vert volna lábam.~Lelkem
6562 8| szivébül kiszakítá~Életének gyökerét.~Pest, 1848. február~
6563 6| amelynek~Féreg nem bántja gyökerit;~Elhervad minden ősszel,
6564 8| esztendős és már lopott~Gyömölcsöt a kofától, és kilopta~A
6565 8| ölében,~Eltáplált volna gyöngédgondosan;~De mert ember lettél és
6566 7| hadsereg,~Itt hágy magamra, gyöngén, egyedűl,~És vérem, a vég-búcsuzásra
6567 8| elfajult már a magyar,~Hogy gyöngeségből, gyávaságból~Harcolni nem
6568 7| gyöngék a vállai.~Érzem gyöngeségem, azért ki sem lépek,~Foglalják
6569 8| kormányra,~Hát ha még a gyöngeségnek~Gonoszság a párja!~Endre
6570 3| kincs kell: mind megannyi~Gyönggyé válik éneked,~Mígnem gyönggyel
6571 3| Gyönggyé válik éneked,~Mígnem gyönggyel rakhatod ki~Gombod, sarkantyúszeged.”~
6572 5| szűnik, mindig él,~S nem gyöngül, ha néha szelidebb is...~
6573 7| földönfutó valék.~Míg kifáradt, gyöngült lábaimmal~Gázolám az országúti
6574 7| Ki őt teremtette leányok gyöngyének,~Az ő nekem, ami a csillag
6575 5| Rejtve tartogattam,~Mint gyöngyét a tenger~Legmélyebb habokban.~
6576 8| örömünk,~Nagy a mulatságunk,~Gyöngynek is beillik~Fényes boldogságunk!~
6577 8| Van ifjuságom s kedvesem,~Gyöngyökbe foglalt órákkal kinál~Az
6578 3| Lent a tenger fenekében~Gyöngyöket halász.~Nekem a boros pohárnak~
6579 5| habokban.~Halld meg, drága gyöngyöm,~Szép, szelíd galambom!~
6580 8| téged,~Reményim fényes gyöngysora,~Kiért az örök üdvösséget~
6581 5| Mit tegyek? szólj, üdvem gyöngyvirága,~Mit tegyek? hogy megnyerhesselek.~
6582 6| Hogy részesűljünk mink is a gyönyörben,~Mit férjed a mennyországtól
6583 4| lyányt ölel,~Ennek az álomnak gyönyöre tölti el.~27~Hogy belépett
6584 4| kezdtek~Mindnyájan a tánc gyönyörében,~Mint aki nadragulyával~
6585 5| tékozolnám~A föld minden gyönyöreért sem,~Minden darabja dallá
6586 6| szigetbe, amely~Telve a föld gyönyöreivel.~Ottan minden patak egy
6587 4| és operák~A közönségnek gyönyörére:~„Oh kántor uram!~Hát elmegy
6588 10| földkereken.~Ott szívja ő az élet gyönyörét~A legszebb lánynak édes
6589 4| hő szíve erősen~Üdv-kéjek gyönyörétől.~Amint benyitott a terembe,~
6590 7| merek jóslani,~Hogy ma nem gyönyörködhetnek már~Bennem a város leányai.~
6591 5| szinpadát!~Az operákban ki gyönyörködik?~Majd hallhat ott kinn kedves
6592 4| Iluska! a tündérleányok~Gyönyörködő szemmel mind rábámulának;~
6593 11| hullámozott mindenfelé a nép,~Gyönyörködött szemem száz- meg százfélekép.~
6594 4| beszélem,)~De legjobban az gyönyörködtetett,~Hogy a bort, öcsém, te
6595 5| Én vagyok itt, emésztő gyönyöröm!~Én, sírhalmodnak hű zarándoka;~
6596 5| azt nekem, leányka...~E gyönyörre minden szó kevés!~Általadtad
6597 4| életkincset ás -~Nem én, nem én!~Gyönyörszomjas szivem... remélve...~Az
6598 6| szállok én be~A viszonlátás gyönyörtengerébe!~Koltó, 1846. október 26. -
6599 7| még most is reszket... a gyönyörtől!~Ballagva mentem hosszu
6600 1| időt, noha Pallas kertjében gyönyörűebb~Illatozásu virágok kelnek,
6601 2| erdőben.~Nap lementén van gyönyörüségem,~Nap lementén, nap piros
6602 5| Szép csillag a honszeretet,~Gyönyörüségesen ragyog.~Szegény hazám, szegény
6603 8| előttem lebegnek szépen gyönyörűn az~Alföldi vidékek.~Forró
6604 5| szolga,~Tüntén egyetlen gyönyörűségének,~Az élet terhét hogy viselte
6605 4| térdecskéje~Kukoricza Jancsi gyönyörűségére.~Mert a pázsit fölött heverésző
6606 4| boldog, hangja ritkán jő...~Gyötörd, hogy halljuk édesbús dalát.~
6607 4| Ha nem tudsz megölni, ne gyötörj hiába;~Eredj máshova, tán
6608 5| hagyhatlak el!~Táplálni foglak a gyötört kebelnek~Legforróbb vérivel.~
6609 8| boldogtalannak:~Nyomor s gazság gyötörte mindenütt.~Azt kezdte észrevenni,~
6610 5| még, ha reggeltül estig~Gyötörtettem is a kínpadon:~Az enyém
6611 5| emlékezhetik.~Oh istenem, ha gyötrelmében is~Ily boldogító már a szerelem:~
6612 5| halvány liljomot föstének~Gyötrelmei a szólni nem merésnek;~Mert
6613 5| eltemettetett!~Ki írhatná le gyötrelmeidet?~Megszűnt a vész, a hold
6614 6| meg üdvemet~És elválási gyötrelmeimet;~Ugy jártam, mint ki palotát
6615 6| bár, de meg fog jőni bére~Gyötrelmeimnek, oh csak azt mondd, hogy:
6616 6| Ott úgysem okoz mást, csak gyötrelmeket,~Kivágom és a földbe ültetem...~
6617 7| ott is élet?~S ha van, ily gyötrelmes, ily bús, mint a földi?~
6618 8| kard, amely~Irtóztatóbb, gyötrelmesebb~Sebet vón képes ejteni,~
6619 8| S nincs csekélység, ami~Gyötrelmesen nem sért,~Hogyha te fájlalod~
6620 4| emlékül~Megcsalt barátság gyötrelmétül~Utószor omlott könnyemet.~
6621 4| Háta mögé,~Aki titokban~Gyötrődő szive érzelmét~Ekkép foglalta
6622 7| mért is gondolok rá?~Mért gyötrődöm?... hiszen~Még csak hírét
6623 7| Megmondtam, aminek nem-tudása gyötrött,~Most menj a pokolba, vigyen
6624 7| bántsd a költőt, ha, mit nem gyógyíthat,~Kéjek közt akarja elfelejteni;~
6625 8| alatt a~Fák zöld sátrait.~Gyógyítsd meg a beteg hajnalt,~Beteg
6626 7| bucsúpohár!~Nem veszem már a bort gyógyszeremnek,~Ha a kígyók lelkemen teremnek,~
6627 7| mérte rája a csapást?~S ha gyógyszert nem tudnék is adni,~Adhatnék
6628 4| tüskéje szúrni:~Illatja gyógyulást szerez.~Szeressünk! mert
6629 6| sebet,~Keblünk soha be nem gyógyúlhatott;~Mérget kellett mindenkor
6630 5| föl...~Kínom szörnyü... gyógyuljak, vagy haljak!...~A reménység
6631 6| Gyógyulj meg, én szivem, ha~Még gyógyulnod lehet!...~Szép harmatos
6632 7| Jön a csikós a csárdából,~Gyógyulóban mámorából,~A bojtárok ébredeznek,~
6633 7| gondolatokkal~Terheld meg leveled s gyomrom, mert semmi bolondabb~Nincsen,
6634 6| nincs! csak zsebetek~És gyomrotok van, s mert ez nincs tele,~
6635 5| Hanem az alföldi betyár~Még gyorsabb ám!~Ma őkelme csikót szerez~
6636 7| bölcselkedésnek,~Röpűlt, gyorsabban, mint az üstökös,~Röpűlt,
6637 8| áll a haza, király,~Jer és győzd le a kún lázadókat!”~„Rajta
6638 5| élet-halálra~Látál csatát,~De győzedelmeskedni a bút~Nem láthatád.~Ez akkor
6639 8| csatázunk,~Mert van, ami győzelemre buzdít,~Vagyon elvünk, van
6640 8| magokat!...~S megemlékeztek a győzelmesek~Ama szentekrül és nagyokrul,
6641 7| Hogy a vészen, a felhőkön~Győzelmet nyere;~Szép szivárvány,
6642 7| fölfordítsam majd ez~Ál nagyok győzelmi szekerét,~S haragomnak ostorával
6643 5| fergeteg, e régi ellenem,~Nem győzhetett meg, nem bírt énvelem.~S
6644 7| hallgatok,~Sőt még majd nem is győzitek~Végighallgatni lantomat...~
6645 8| följegyezve lenne.~Ki is győzné mind fölírni, akik~Tömegestül
6646 9| egy a szív, a kar...~Mikor győznél, ha most sem, oh magyar?~
6647 8| történetben~Ottan áll a győző-név ragyogva,~Átkozott az a
6648 8| engem,~Éljenezni fognak győző-ünnepemben.~Ily hitvány az ember, ily
6649 4| megszakadt.~Igen feltüzelte ez a győzödelem,~Azért, mint tennap, most
6650 5| megcsorbított a császár fején a~Győzötten is még győzelmes Lehel.~
6651 8| halál!...~Megemlékeztek a győzők ezekről,~S a diadalnak örömébe
6652 7| Nagylelkű leszek, mert a győzőnek~Dicsősége a nagylelküség - -~
6653 4| lettek katonapajtási,~Nem győzték szépségét, erejét csodálni,~
6654 1| Graecia nagy fiai s Karthágó győztesi, mely jót~S mely rosszat
6655 8| segedelmivel~Mi megütköztünk s győztünk,~S ti drágalátos madarak,~
6656 1| őt,~Soha többé, vagy térj győzve vissza;~Érdemeld meg őseid
6657 8| erejét, hogy~Erőszak által győzzön, menekűljön.~Oroszlánbátorsággal
6658 4| rátermök;~S ha rajt vagyok, gyühetnek már őkeemök!~Debrecen, 1844.
6659 4| összefűz?~Bűvös karikába gyüjte~Minket a szent honfitűz.~
6660 1| nagytudományu atyák, volt gyüjteni képes~S nem többet iparunk! -
6661 1| leped,~Hogy édes kelyheikből~Gyüjthessed mézedet.~Kis méh! Lidim
6662 8| fejét.~Boldogtalan nép, mért gyüjtöd fejedre~Az isten átkát?
6663 8| Amit a kikelet~És a nyár gyüjtöget,~Ez nagy könnyelmüen mind
6664 1| Arccal, gyenge eszünknek gyüjtve diszét, fonogattunk~A zöld
6665 5| A GYÜLDEI IFJAKHOZ~A honnak egy igaz
6666 7| Szomorodott szívvel láttam gyülekezni,~Midőn távozának;~Miként
6667 7| urak,~Kik a megyék s ország gyülésén~Fényes szerepet játszanak.~
6668 4| Most is gyülekeznek ország gyülésére~A sötét tartomány kellő
6669 7| fukar hadd számítgassa,~A gyülő aranyokat,~Mást számítok
6670 8| köztetek~Azt a szilaj veszett gyülöletet,~Mitől keblem, mint a tenger,
6671 7| te... nem tudom, mi?~Mint gyülöllek, mint utállak!~Mert ahol
6672 5| te engemet,~Kit annyian gyülölnek?~S én, aki annyit gyűlölök,~
6673 8| tanúltad még meg, oh világ,~Gyülölni méltóképen a királyt?~Oh,
6674 6| tégedet,~S akit sajnálunk, azt gyülölnünk nem lehet.~Dömsöd, 1846
6675 7| egykor a világot~Borítá el gyülölség képiben;~Most téged illet,
6676 4| S minthogy minden ember gyülölte, utálta,~Mégcsak a varju
6677 6| fickók, valaha,~Hogy most gyülöltök? s imádkoztatok~Az emberiség
6678 7| fiainak számára kosarát~Gyümölccsel terhelé.~Én ellenségeműl
6679 7| éjjel értem a tanyára~Fris gyümölcsből készült vacsorára.~Társaimmal
6680 7| gyalogbodza,~Mely fekete gyümölcsét nyaranként~Kedvetlenül hozza.~
6681 1| a földön is teríthetsz,~Gyümölcsfánkhoz közel;~Itt jóizű az étel
6682 8| Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek,~Amíg megérik? ez belékerűl~
6683 7| a kalászos~Nyár elé és a gyümölcsös őszbe.~Eljött s elment mind
6684 5| mezőt,~S lesz égés által ez gyümölcsözőbb.~Pest, 1845. szeptember
6685 4| békét hagyjatok;~Ugysem sok gyümölcsü munka:~Falra borsót hánynotok.~
6686 8| tevének,~Mert drágán kelt el a gyürű,~S árát rákölték mind a
6687 7| egy világ?~Vagy ő csak egy gyürűje~Az óriási láncnak,~Melynek
6688 8| Állott a sok jó bor,~Hogy egy gyüszűnyi sem telt a~Legnagyobb hordóbol.~
6689 8| míg mennykövével~Föl nem gyújt a haragos ég?~Oh nemzetem,
6690 6| kebelemben~Ujra fáklyát gyujtanak,~És e fénynél e teremben~
6691 7| hazát-hamvasztó máglyán gyujtaték meg.~Hát ne bántsd a költőt,
6692 4| Felkelt az ágyról, gyertyát gyujtatott,~Felöltözék és útra kelt
6693 6| óriási láng!~Ki a világot gyujtod ránk,~Aztán ellobansz...
6694 4| eltréfálnám a napot.~Pipára gyujtok, s az esőnek~Halk susogását
6695 7| fúvalommá,~Igy változik át, mely gyujtott sugarával,~A tüzes nap,
6696 8| Lelkem tüzét, mely a világot~Gyujtotta volna föl,~Magamba kell
6697 7| Nem tehetek róla... te gyujtottad ugy fel!~Hol is tehettél
6698 9| az isten szine előtt,~És gyujtsa rettentő haragra őt,~Te
6699 5| villámait,~S lángjaikkal gyujtsd föl a világot;~Rendűljön
6700 1| TÖRÖK GYULA EMLÉKKÖNYVÉBE~Hogyha messze
6701 3| szerelemnek~Első tüzére gyúladott;~Midőn ajkán a vallomásnak~
6702 1| álltam ott,~Bennem harag gyuladt,~És megragadtam s vágtam
6703 3| teremt.~Azért érzelmeink~Gyulassza tiszta tűz,~Mely minden
6704 10| még ez~Egyszer tekintenem.~Gyúlaszd még egyszer e szűt~Csókodnak
6705 4| pedig, amely esti imára~Gyűlekezett a szentegyházba, azonnal~
6706 8| egyszerre más jutott eszébe...~Gyűléseztek a papok Budában...~Megunta
6707 7| amott két virgonc gyermeked!~Gyűljünk össze s űljünk itt körbe
6708 6| bokorban embergyűlölet.~Gyűlölnek ők, és átkaik kövét~Dobálják
6709 7| Teljes szívből szeretni és~Gyűlölni.~Pest, 1847. január~
6710 5| keblem birodalma,~Fejedelme gyűlölő harag,~Harcban állok a nagy
6711 6| Föléleszték elájult lelkemet;~Nem gyűlölöm, mint eddig, a virágot:~
6712 6| vágnak Byronképeket,~Azóta gyűlölségem megszakadt.~Mióta ők a földi
6713 5| Melyekben egykor szerelemnek~S gyűlölségnek szikrája lángolt,~S amelyekből
6714 8| kastély s a parókia.~Naponta gyűlöltebb és rettegettebb~Lett e két
6715 6| keltek ki rútul ellene.~Én is gyűlöltem... volt okom reá;~De amióta
6716 7| volt, elszántan jött elé.~Gyűlt a toronyba a sok ifju bajnok,~
6717 8| mentek ütközetre,~Föl is gyúltak tőle, mintha hangok helyett~
6718 5| tennem.~Ezennel önts golyót~E gyűrüből barátom!...~...Fegyverbe
6719 6| tűzhetéd~Az ölelésnek tündér gyűrüjét;~Nem szakíthattam ajkad
6720 6| aranyos halacskám,~Gyémánt gyűrűm, csillagom sugára,~Csókolj
6721 8| százszor s százszor nézte meg~A gyűrűt, mert csak amikor~Ezt látta,
6722 1| A DRÁVÁN~Marburgnál~Zúgó habjaidba szórom~E virágfüzért,~Dráva!
6723 3| mélybe omló~Bérci zuhatag,~Habjaim robajjal~Szakadoztanak;~
6724 7| szeretőm~Kis halacska volna,~Habjaimban úszna föl s le~Vígan lubickolva.~
6725 7| elmarad a part,~S ringat habkarján a látkör nélküli tenger,~
6726 6| Tenger, ne nyeljen engem el habod,~Hagyd múzsámat Pyréumnál
6727 7| mélybe, s vetettél~Szilaj habokat...~Kiapadsz-e, harag,~Szivembül
6728 7| mit ér, ha őt a haragos habokból~Mentő sajkával partra is
6729 7| ömlik alá~A tengeri szőke habokra~És bennök a zöld szigetekre,~
6730 7| Nagyratermett náció,~S még soká ne háborgasson~A civilizáció!~Pest, 1847.
6731 4| vércse,~Gyermekektől nem háborgatottan.~Ott tenyészik a bús árvalyányhaj~
6732 6| AZ ŐRÜLT~- - - - Mit háborgattok?~Takarodjatok innen!~Nagy
6733 4| Sem erdő, sem holló őt nem háborgatván,~Kukoricza Jancsi ment a
6734 3| a harag a szívembe’;~Úgy háborgok, úgy hánykodom,~Mintha volnék
6735 5| terhedre van búm,~S többé nem háborítalak.~Pest, 1845. január-február~
6736 8| állani,~Szentségtelenség háborítani.~Ha elrablák a szabadságot
6737 2| Mely a multat, érzeményim~Háborítni, költse fel.~Hah! mi kép
6738 8| beszélem hitvesemnek,~Nem háborítom föl vele.~Csak már viradna,
6739 4| ritkán vígadok;~E napot ne háborítsák~Legalább a bánatok.~S a
6740 4| az oka mi lehet.~Olyan háborodott az elmém!~Sokszor sírnék,
6741 4| romlott~Gyomra mindjárt háborog;~Van azért, ki ép izléssel~
6742 3| hevíti ám az embert~Igazán.~Háborogj hát, istenadta~Ideje!~Föl
6743 4| szivem ver, mintha benne~Háborogna szerelem;~Pedig egy leány
6744 6| menny minden csillaga;~S ha háborogsz: fölszíneden csatáznak~Az
6745 3| háladatlan! -~Örömödben~Háborogva, zajgva tombolsz~Őröd ellen.~
6746 8| pediglen Ottokár alól e~Háborúban a gyékényt kihúzta.~A cseheknek
6747 8| óriás-alak,~Egyik kezében háborúi kard,~Másik kezében győzedelmi
6748 4| nem hagyott el~Balsorsom háborúiban.~Velem volt ő, mig a hazában~
6749 8| mélyén turbékolni sem mer;~Háborúnak ölyve csattogtatja~Szárnyait
6750 8| otthon a kemence megett,~Mind háborúskodott, csak az maradt hátra,~Aki
6751 8| század óta úr~Hazánkon a Habsburg-család,~S azóta a hazának~Nem volt
6752 1| őket elragadtan~Tűnni a habtánc között.~Éltem így röpűl,
6753 4| hosszan könnyezett.~A síma habtükörben~Evez föl és le lelkem~Szelíd
6754 1| bársony pázsitát,~S a mormogó habzaj között~Édesd nyugalmak ülnek
6755 6| ezüst pohárba’~Pezsgett, habzott a vidámság árja,~S gondtalanság
6756 6| tulvilági hang,~Mely bévegyűl a habzúgás közé?~Tán szellem, égbe
6757 8| Rákócziig.~Hah, milyen múlt! hacsak félakkorák is~Leszünk, mint
6758 1| Rabság Lehelnek,~Megtörött had román.~„Rablók! hogy többé~
6759 8| csókolózni,~Mostan jöttök hadakozni?~Jól van hát, jól van, jőjetek,~
6760 9| gyáva korhely.~Nem királyért hadakozunk mostan,~A hazáért fogunk
6761 8| Használták is tán a török~Hadba buzogány helytt.~Mindenféle
6762 8| a magyar hadtól;~Magyar hadban egy vén zászlótartó.~Ki
6763 1| tiport füvében,~És por közé a hadfiak~Sürűn omolva hulltanak,~
6764 8| Hangod, életed kihal.~A hadistenhez szegődtem,~Annak népéhez
6765 3| mámoromat,~S rajtam ütnek a hadnagyok:~Majd megmondom, hogy ki
6766 8| Megrémülve fut a magyar hadtól;~Magyar hadban egy vén zászlótartó.~
6767 8| nemzetgyűlésben augusztus 21-én~a hadügyben a többséggel szavazott~Hallgassak-e,
6768 8| ezerszer...~Beszéljen akármit~A hadügyminiszter!~Pest, 1848. augusztus~
6769 8| a magyar hazát védi csak hadunk,~Magyar hazánk pedig ott
6770 1| tétova,~És összeütközének:~Hadúr világduló fia~S a bosszuló
6771 4| fölvetettem volna magamat~Hadvész után nyerítő paripára,~Keresni
6772 6| menne,~S hová lelép, amire hág,~Minden pusztúl... körűle
6773 7| Kedélyemnek fejér köntösére hága.~Mielőtt ott lennék a nagy
6774 8| nevezzelek,~Ha megzendűlnek hagjaid,~E hangok, melyeket ha hallanának,~
6775 8| szót ajkaikra,~Ott benn hagyák azt~Szivök mélyében érintetlenűl,~
6776 6| torkotok?~Nem, ő a sírt el nem hagyandja;~De lenn, sírjában, nem
6777 7| ez, mily~Hiábavaló!~Nem hagyhat el engem~Nemes indulatom,~
6778 8| isten-éltess’,~Mit el nem hagyhatok, hogy ne legyek vétkes,~
6779 4| Hiszen ott kinn csak nem hagyhattam vesztére,~Tarthatnék-e számot
6780 1| égi úton,~Darusereg;~Azért hagyjátok-e a tájat,~Mert nem meleg?~
6781 4| akará,~Hogy hála fejében~Hagyná ott bőrét tenyerének;~Hanem
6782 7| helyett~Fejfádat csókolok?~Itt hagynál engem? engem! és miért?~
6783 8| pillanatban mind,~S téged hagynálak benne egyedűl.~Isten veled!...
6784 8| férgeiden!~De te, oh haza, nem hagyod el magadat,~Haragod tüze
6785 5| BARÁTOKHOZ~Derék fiúk, mint hagyogatnak el!...~Eredjetek csak isten
6786 4| Kinyitotta imígyen?~Ha a hagyomány állításának~Hinni szabad:~
6787 6| mindhiába, engem el nem hagysz,~A soha el nem váló sötétség
6788 9| úgy-e téged, úgy-e~Én el nem hagytalak?~S lépésid mind halálig~
6789 8| csontot s oly kevés húst hagytanak.~3~Botond, Bulcsú, Lehel
6790 7| után,~Serege kis részét hagyván csak ott őrül.~Ha jön ellen,
6791 5| Akasztófára e zsiványokat!~Haha, hittétek-e ti száraz fák,
6792 5| Vicsorgat énrám a hideg,~Hahá! mily jólesik: fügét~Mutatni
6793 1| uramfia!~A mélybe henterűl. „Hahahaha!”~S ugyan mi dörge? „A boszús
6794 7| bevallja~Már, hogy nem szeret.~Hahh! - vagy úgy... ni most meg~
6795 7| pedig csoda, mert nem nő a hája,~Sőt oly sovány lett, hogy
6796 8| üstökébe,~Ha a fésű beléakadt hajába.~S nem volt olyan csín,
6797 8| Könnyű termetedet,~Fekete hajadat,~Fehér homlokodat,~Sötét
6798 8| sárban ködben~Mezítláb és hajadonfővel állt,~S az elmenőkhöz nyöszörögve~
6799 7| itt~Hiába?~Házasodjunk, hajahaj,~Házasélet kutyabaj,~Mindig
6800 4| Szőke tündérlyányok sárga hajaikat~Szálanként keresztülhúzzák
6801 7| persze énvelem) az~Ősz hajak késő korát,~Hanem ez ne
6802 8| illattal~Röpűl hozzám s játszik hajammal?~Az alkony pírja vagy talán~
6803 6| S fehérre festi a sötét hajat.~Pest, 1846. április 24-
6804 4| únalom~Egymással fölöttem hajbakap,~S csakugyan az első markosabb. -~
6805 8| Kánaánba,~Mint Mózses népe hajdanába!~Nekik volt, van nekünk
6806 8| dicsekszik őse érdemével,~Híres hajdanával úgy hetvenkedik...~Hát majd
6807 7| Legyen újra föltámasztva~A hajdankori divat,~Az a régi idő, melyben~
6808 7| Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki,~És egyhosszában
6809 6| Fönn a bakon kocsis és hajdú van.~„Megállj!” kiált Szilaj
6810 7| Megemeltem a sipkámat~Szolgabíró hajdujának,~S én előttem hajtogatták~
6811 7| Igy csaljunk meg ezt a vén hajdút, ki engem~Hej, maholnap
6812 5| EGY HAJFÜRTHÖZ~Barna lyányka szép fejéről~
6813 8| Miként a sár, amelybe~Követ hajítanak be,~Ugy feccsen szét a harcok
6814 7| Mintha el akarná messze hajítani,~Talán mert markába nincs
6815 8| rózsáitól,~És én le nem hajítom ezt azért.~Isten veled,
6816 4| eleblábolt,~Mert nem volt hajlama a mesterséghez.~Vakarta
6817 5| mi?~Énhozzám le mért ne hajlanál?~Le a völgybe tér a hegy
6818 4| az égi hatalmak irántami hajlandóságából~A széles tenyerű Fejenagy,~
6819 1| förödve~Lészünk szűlőink hajlékában, midön ekkép~Szólhat már
6820 8| volt idefent,~Míg kezével hajlékára mutatott...~Mi van benne?
6821 7| Egyet pihenek még kicsiny hajlékodban,~Leülök, barátom, meleg
6822 7| csak te~Ki nem kergetsz hajlékodbul.”~Mennyit nem akart felelni~
6823 5| kert, lyányka, és lejősz-e~Hajlékomba?... szűk s kicsinke bár:~
6824 7| majd benn maradok csendes hajlékomban~A nekem való, a rejtett
6825 8| megáldott,~Adván néki meleg hajlékot s családot.~Milyen boldogság
6826 7| eszembe jutott alacsony hajlékotok, ebben~Mind kicsinyecske,
6827 7| Mondj megsemmisítő átkot~Hajlékukra, ha még élnek,~És ha már
6828 8| Asztalunknak ételét,~Ruháinkat, hajlékunkat:~Éhenkórász volt elég.~Aki
6829 7| kebeltépő sohajt,~S beballagott hajlokába.~Odabenn nagy hallgatás
6830 4| Nincs födeles, kéményes hajlokom;~De van cserényem, van jó
6831 8| hogy előttem~Embertársim hajlongjanak,~De ne kívánja tőlem más
6832 6| függetlenség bajnok férfiáért,~Ki e hajlongó, görnyedő időkben~Meg nem
6833 6| s Gedővár közt emelkedék~Hajnácskő, szinte sziklaormi vár.~
6834 6| pirúlni~Halovány orcámat?~Hajnal-e vagy alkony,~Ami ottan támad?~
6835 1| ELSŐ SZERELEM~Szép a rózsa hajnal-ébredése,~A leányka arculatja szebb
6836 5| hozzája mennék.~Ha jön a nap hajnal-ölelésre,~Ha megy a nap éj-fölébresztésre,~
6837 6| napoknak~Érjük maholnap fényes hajnalát,~Midőn a népek mind fölemelik~
6838 7| meg, kérlek,~Mosolyodnak hajnalával azt. -~Puszta télben a kert
6839 5| volt a halotti ágyon!~Mint hajnalban ha fényes hattyu száll,~
6840 6| fogja azt deríteni~Fényes hajnalcsillag-szemével.~Ha meghalok, ha meghalok~
6841 3| tán hiába.~Szép reményink hajnalcsillagánál~A jövendő tündérkert gyanánt
6842 8| fényes angyalom!~Az ég arany hajnalcsillagja s a föld~Ezüst harmatja
6843 6| Mint legszebb perc, midőn a hajnalégről~Az éj kárpitja félig van
6844 6| fölébredt, reggeledni kezdett,~A hajnalfény betört az ablakon;~Körűltekinte,
6845 1| a remények,~Kik szívembe~Hajnalfényt hintének;~Szebb jövendő~
6846 4| az.~Tart a panasz estétől hajnalig,~Az ember még csak nem is
6847 8| egyik fele~A pirulni kezdő hajnallal van tele,~A másik felén
6848 6| Szólanak a kakasok a vidéken,~Hajnalodik, hüvös csipős szél támad,~
6849 5| rengedez.~Magyar nép, vajjon hajnalodnak~Vagy alkonyodnak harmatcseppje
6850 1| gyász vonúl sötéten,~A másik hajnalodva rózsaként dereng.~Ohajtom
6851 6| idéz.~Rokon- s barátok, hajnalom tanúi!~Kiket mindegyre jobban
6852 7| virágra.~Annak hát az ő okáért~Hajnalonként kimegy a pusztába,~Összeszedi
6853 4| csalogány,~Kit fölkeltett a hajnalszürkület,~Hogy édes ének szóljon
6854 8| gyalázatot.~Martinovics apát, Hajnóczi, Zsigrai,~Laczkovics és
6855 7| azokból,~Kik ott maradtak a hajóba’ még?~Apám, apám, mért is
6856 7| tengerbe vét,~Hogy az üres hajóban~Megmentse életét.~Pest,
6857 4| távol.~Egyszer János vitéz a hajófödélen~Sétált föl s alá az est
6858 8| ennek apró gyermeke.~Ember hajol meg emberek előtt!~Ki embertársának
6859 5| beütöd~A gerendában fejedet.~Hajolj meg, ha a fejtörő~Gerenda
6860 8| tőlem más se, hogy~Előtte én hajoljak;~Nem ismerek nálam kisebbet~
6861 6| szerelmi vallomást,~S földhöz hajoltam, hogy virágot~Szakítsak,
6862 6| Másnap reggel vitorlás hajón a~Boldog ifju a tengerre
6863 6| Emlékezet!~Te összetört hajónk egy deszkaszála,~Mit a hullám
6864 6| Nézem magam, mint tengerek hajósát,~Kit a szél a part közelébe
6865 7| tehozzád!~E csillag vezérli~A hajósok sorsát,~Kik egy ismeretlen~
6866 6| dalán.~Volt vészeinkben több hajótörésem,~De Frankhon szép egét nem
6867 7| Akkor aztán, akkor ujra hajrá!~Visz csikóm, s csak szavamba
6868 4| húsvágáshoz ért;~Nem sok hajszála hullt ki~A tudományokért.~
6869 7| sétál a szekérrel,~Legelöl a hajszás nagy csengetyűjével,~Ritka
6870 6| dúsgazdagság bársony pamlagára~Hajtám le főmet, melyet övezett~
6871 5| mint az angyal... hogyne hajtanám~Meg térdeim előtted,~Te
6872 7| büszkesége,~S mely volt hajthatatlan, megtört szelleme;~Romján
6873 7| születém,~Meg nem fordulva, hajthatatlanul.~E névnek, melyet én magam
6874 4| nekiszánva magát,~Hazafelé hajtja a megmaradt falkát.~„Majd
6875 8| szénáz;~Mikor vályú elé~Hajtják estefelé,~Egy-egy bozontos
6876 7| Benne lelkem volt a sajkás,~Hajtó szellőm a sohajtás.~Mi volt
6877 7| bölcs hosszú kortyokban hajtogatja~E korsó édes nedvét untalan;~
6878 7| hajdujának,~S én előttem hajtogatták~Magokat a szolgabírák.~Szobalyány
6879 7| akaratos~Kisleány,~Én sem hajtok fejet minden~Szó után,~Tüzes
6880 7| végtelen jövő. -~A földre hajtom térdemet~E szűk, de szent
6881 5| paripáját saraglyához köté,~Ugy hajtott serényen szeretője felé.~
6882 4| elkapta,~És a levegőbe magasra hajtotta.~Igy találták meg az utolsó
6883 5| dacára.~Igy barátom, te se hajts ama~Jajveszéklő emberek
6884 4| Hogyha nincs nedv, ami hajtsa, bőviben.~Hadd igyam hát!
6885 7| tinektek~Illő, hogy fejet hajtsatok.~Oh, a magyar költőknek
6886 5| volt a forrás vig, fris hala.~De a kis forrás most már
6887 5| Szerelem dicső világa ez!~Hálából e szív, örök tüzével,~Istenséged
6888 7| csak úgy, ha szeretőm~Kis halacska volna,~Habjaimban úszna
6889 6| Gyöngyvirágom, aranyos halacskám,~Gyémánt gyűrűm, csillagom
6890 5| csak oly gyors lenne honja~Haladása,~Mint lábának, hogyha táncol -~
6891 7| néphez,~Amely újítást, mely haladást visz véghez.~Igen, már a
6892 8| ilyen szemtelent,~Az ilyen háladatlant~Honárulónak deklaráljuk~
6893 4| hogy hálám irántad nagy.~Háladatosságból én mindent megteszek,~Hogyha
6894 8| örökűl.~Haladni vágyunk; de haladhatunk?~Én istenem, milyen golyhók
6895 7| ösztönözni fogsz, hogy úgy haladjak,~Amint megkezdém pályázásomat.~
6896 4| szinész: és az meg így felel:~„Haladjatok, majd aztán pártolunk;”~
6897 7| Megdöbbenék s gyorsan tovább haladtam,~S fáradva értem~Az első
6898 4| Pártolj, közönség, és majd haladunk,”~Mond a szinész: és az
6899 4| Mialatt a gálya ment sebes haladva;~De jó messze volt még szép
6900 4| teljesülését~Nem fontolva haladván.~Miután a vitéz Csepü Palkó~
6901 4| elszomorodának~Keserves halálán a szegény királynak,~S szomorúságokban
6902 8| vitézség benned,~Vagy apáink halálával elhalt?~Illik-e még oldaladra
6903 3| Hullasz könyüm, hullj;~O a halálban~Számodra is tán~Megnyúgovás
6904 9| amit érdemeltek,~A véres halálbért.~Ti vagytok, zsiványok,
6905 8| bajnok oroszlánok,~Ha ti a halálból most föltámadnátok,~És látnátok
6906 4| nekem halált hoz,~Látom, a halálért kell fordulnom máshoz.~Máshoz
6907 8| essenek?~Megkondítsam a halálharangot,~Hogy borzadjatok hangjainál?...~
6908 9| vére volt kereszvized,~S halálhörgése bölcsőéneked;~Meg kell,
6909 6| Miért nem válik rögtöni~Halállá e hang ajkamon?~Isten veled...
6910 6| szánt rajta~És vet beléje halálmagot?~Láttátok a fergeteget,~
6911 4| fejkötője.~Oh miért is emlékezem~Halálodra, én kedvesem?~Könny gördül~
6912 8| életemnek a tudat erőt ad,~Halálomnak pedig megnyúgovást,~Hogy
6913 8| pesti ifjuság,~A hon a halálórában~Benned lelte orvosát.~Míg
6914 8| Szerelmes angyalom!~De halálrul ottan~Szó sincs, nem is
6915 8| De én nem félek többé a haláltul;~Viselje bármilyen csalárdul~
6916 8| látták ők azt által,~Hogy haláluk egy a hátramaradással.~9~
6917 3| HALÁLVÁGY~Sírt nekem, sírt és koporsót,~
6918 8| Szivem vérének cseppjei,~Halálveríték lelkem homlokáról!”~Zokogva
6919 4| Csak annyit mondok, hogy hálám irántad nagy.~Háladatosságból
6920 4| házasságra;~Hanem amit nyujtok hálámnak fejében,~Elfogadását nem
6921 6| embereim...~Oh mért meg nem halának!~Sírhalmaikra mostan könnyeim~
6922 9| És ím mi élünk még és nem halánk meg,~Csak meghajoltunk,
6923 1| úntig póri népnek;~Vedd hálánk érte, ég!~S ma estelink
6924 6| zavart folyóban könnyü a halászat.~Elfeledék a hazaszeretetnek~
6925 1| Németből Heine után~Te szép halászleányka,~Hajtsd partra csolnakod;~
6926 8| akkor loccsan, ha egy-egy halászmadár~Szárnyával megcsapja;~Szép
6927 4| keresett,~És a tó közepén gyors halászmadarak~Hosszú szárnyaikkal le s
6928 4| Mint elsiklik néha a hal~A halásznak körme közől,~Ha ügyetlen
6929 4| berántana engem:~Nekem is volna halászni kedvem.~Pest, 1844. március-április~
6930 4| heveredtem,~Halásztak a halászok mellettem,~Kihalásztak sok
6931 3| egy-két garast:~Fogaddsza hálaszózatom;~Mert pénzre vár az asztalos...~
6932 4| Dunaparton fűbe heveredtem,~Halásztak a halászok mellettem,~Kihalásztak
6933 4| Kihalásztak sok apró kis halat,~Hálójokban alighogy megakadt.~
6934 4| szikla tetejére.~Először is hálát adott az istennek,~Hogy
6935 8| kegyes hozzám; iránta én~Hálátlanságba essem-e?~Ott vesztegelni
6936 1| édes bájos ajka~Keserű és halavány!~Pápa, 1842. április~
6937 7| Lábamat,~Szájam szörnyü halberdókat~Kiabált,~És söpörtem a kaszárnya~
6938 7| ahol királynék a~Hölgyek, haldoklom a honvágy miatt.~Nyelvem
6939 5| az éghez kéménye,~Mint a haldoklónak utósó reménye.~Pincéje beomlott,
6940 6| Mint ember, aki görcsben haldokol;~Ott haldokoltunk, vérünk
6941 6| szétszaggatta őket~A vihar s ők este haldokolnak:~Fölgyulad még egyszer arculatjok,~
6942 5| enyelgő dalokat,~Mig lelkem haldokolt a fájdalomban.~De többé
6943 6| aki görcsben haldokol;~Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá~Az óriási
6944 8| fönn a magasban~Bágyadtan s haldokolva,~Mint a beteg merengőnek
6945 7| szerencse ér, amely’ket kikapom,~Halhatatlanítni fogja harsány dalom...-~
6946 3| Mely vigyen, hol a magasban~Halhatatlanság honol;~És ha puszta nékem
6947 1| szánt az emlékezetnek,~Halhatatlanság-igérő ének,~Győztes főt koszorúzó
6948 4| Fölhasogatja sötét zsákját~A halhatatlanságnak fényes borotvája.~~~Mutató
6949 6| Ki sem köthetek, meg sem halhatok.~De mily hang ez, mily tulvilági
6950 8| számotokra... oh de nem,~Ti nem halhattok ott el;~Eljő a nap, mert
6951 7| Már ha úgyis halniok kell,~Haljanak hát legalább el~Itt, hol
6952 6| ütése, mely~Majd mindig halkabban dobog?~Szalkszentmárton,
6953 4| férje én vagyok.”~Az úr nagy halkkal fölkapaszkodott,~S nagy
6954 4| valának,~Nagy csodálkozással hallák a huszárok.~János vitéz
6955 3| haragos,~Midőn danáját hallaná:~Feledni kezdé a boszút,~
6956 7| intését mintha~Még most is hallanám:~„Szeresd a virágot~És ne
6957 8| hagjaid,~E hangok, melyeket ha hallanának,~A száraz téli fák,~Zöld
6958 8| szolgával mondatá el,~Ki azt hallás után tanulta meg.~Becsűletére
6959 6| fergeteg.~3~„És látsz-e? s hallasz-e?~S nem retteg-e szived?~
6960 4| mi hangok ezek! -~Ezeknek hallata visszaidézi~Tündérhatalommal~
6961 8| Nem örülsz a pesti hírek hallatán,~Ríva fakadsz, kedves öcsém,
6962 1| midőn~Réműletes mennydörgés hallatik.~„„Védj, szent Apolló!””
6963 4| sánta huzója~Feledte tovább hallatni~Hangszere égi zenéjét.~A
6964 4| bujdosó király ily szókat hallatott:~„Ugye, barátim, hogy keserves
6965 6| kaszát...~Pengése hozzám nem hallatszik át,~Csak azt látom: mint
6966 5| rab országokat,~Hol nem hallatszott a rabok jaja,~Mert jajgatásukat
6967 4| Fejenagy koma hol lehet?”~Így hallatta a választ:~„Ott van, ahol
6968 8| a vén emberek,~És jobban hallgaták, mint papjokat, mert~Papjoknál
6969 5| sétáltunk,~Én nem szóltam és te hallgatál.~Hej! ha tudnám, be sokért
6970 4| műértő beszédit~Mosolygva hallgatám;~De ő makacs fej! föl nem~
6971 7| nagy hallgatás lett,~Mélyen hallgatának,~Végre szólt az ifju vándor~
6972 8| mindinkább figyel,~Ugy elmerűl a hallgatásba,~Hogy lélekzeni sem mer,~
6973 5| hangja többé fájdalmamnak?~Hallgathat-e a tenger,~Midőn hullámin
6974 8| Meglehet. De madár nem nézi,~Hallgatják-e őtet odalent?~A pacsírta
6975 8| leginkább szüksége.~Sokáig hallgatnánk hosszan ölelkezve,~Aztán
6976 4| Fülemnek ily dicsérést~Kellett hallgatnia.~„Tudom, sokat koplaltál,~
6977 4| ne ismernélek.~Volnék bár hallgató éjféleken~Átokvert kósza
6978 4| történetét,~Nem hagyta hidegen a hallgatók szivét;~A királylyány arcát
6979 1| paripa nyargal, hive jő:~Hallgatólag jobbját néki nyujtja,~S
6980 8| suttogólag~Magyarázgatta a többi hallgatónak:~„Halljátok, hol jár az
6981 8| Állottak, és az ifju jegyzőt~Hallgatták a vén emberek,~És jobban
6982 7| aggódjatok,~Mint eddig nem hallgattam,~Eztán sem hallgatok,~Sőt
6983 5| Miként figyelmes hölgyek... hallgatván~A primadonna csattogó dalát.~
6984 5| operákban ki gyönyörködik?~Majd hallhat ott kinn kedves operát.~
6985 4| sok „szerencsés jó utat” hallhata,~S szemeikkel néztek mindaddig
6986 5| olyan néma, holt.~Ajkaimról hallhatják gyakorta~A beszéd megáradt
6987 7| szél,~Halkan beszélget, nem hallhatni meg;~Vajon mit mond nekik?
6988 3| vagyok,~Nem láthatok, nem hallhatok.~Őrizem az apám nyáját,~
6989 4| távozának,~És még csak hirét sem~Hallhatók egymásnak.~El vagyok már
6990 4| sziget?”~„Tündérország, róla hallhattál eleget.~Tündérország; ott
6991 7| nekem~Sebesen, lóhalálába.~Hallj’ az úr,~Legyen annyi embersége,~
6992 4| Hanem most már elég, hallja-e kend, anyjuk?~Fogja be a
6993 8| Tovább, tovább,~Semmit ne halljak és semmit ne lássak~Onnét,
6994 5| még találkozásunk?~Vagy halljuk-e csak egymásnak hirét?~Igen,
6995 4| Ugyis ki tudja? hogyha hallnád~Lelkem kiáradó fájdalmát:~
6996 4| egymaga volt csak~Meg nem hallója az elmondott dolognak;~Jancsinak
6997 4| Magasan röpűltek, azok sem hallották.~Ballagott, ballagott a
6998 10| Nem úgy leány, rád kincs halmai~És csillogó palota vár.~
6999 4| De nevelőanyám sírjának halmára~Hullottak könnyeim zápornak
7000 8| ujra kezdte,~De kedvesének halmát nem lelé.~Hát semmi, semmi
7001 5| Huzódott utánam sírodnak halmátol.~Visszajöttem hozzád. Csókot
7002 4| Halmozva kincset kincse halmazára,~Küzd, fárad, izzad, s él
7003 10| kincsed, gazdagságod,~Amellyel halmozál,~Fogadd, fogadd oh vissza,~
7004 4| fukarság nyavalyája bánt;~Halmozva kincset kincse halmazára,~
7005 10| nyájas és újra veszteget,~Reá halmozza roppant kincseit,~Talán
7006 5| lehetnél,~Mindazáltal nem halnál te meg:~Holt, hideg fán
7007 3| szivének~Elolvadnék... úgy halnék meg!~Debrecen, 1843. december~
7008 1| boldogságnak~Ekkép ki kelle halnia!~Ti, fönt a menny kék tengerében~
7009 7| tész roszat.~Már ha úgyis halniok kell,~Haljanak hát legalább
7010 7| Hasztalan törekvés,~Mert bűvös háló az,~Honnan nincs menekvés.~
7011 7| volt ármányaid között,~Mint hálóban a hal,~És fenyegetted haragod~
7012 4| Elmondhatám,~Mint a cigány, ki a hálóból néze ki:~„Juj, be hideg
7013 7| dolog sürgetős, nincs mód halogatni,~Azért is fölfelé kezdett
7014 4| Kihalásztak sok apró kis halat,~Hálójokban alighogy megakadt.~Ha azt
7015 4| tudni:~Éhen vagy szomjan halok-e meg?~Pest, 1844. szeptember~
7016 4| Ha azt tudnám, hogy az én hálómba~Valami nagyon nagy hal akadna,~
7017 5| Az utósó darab.~Magam egy halomról~Nézek át a vizen;~A vízen
7018 7| Sírjából az ifju fölkél,~Halomtalan sírgödréből,~Az akasztófa
7019 8| Fejeden házisapka,~Rajtad hálóruha,~Kezedben egy pohár bor,~
7020 7| vállatrántó~És fejbillentő~És hálósapkás~Jó békés polgár~Lesz a tüzes
7021 8| eszébe~Jutott a hű kutya,~A hálótárs és a barát.~Ennek kedvéért
7022 8| egy barátja a kutya,~Mely hálótársa volt.~Mint vágya hozzá,
7023 8| is hozzád megyek,~Lelkem halotta,” így szólott magában,~„
7024 8| sokan a szabadság~Szent halottai;~Ne legyenek szemfedőtlen~
7025 4| nőtt ki az a rózsa,~Igy halottaiból őt föltámasztotta.~Mindent
7026 7| a csatáknak utósóiban,~S halottaidért bosszut is fogsz állni,~
7027 4| hogy nem igen kívánna,~De halottaihoz újra visszaszállna.~Nyugodjék
7028 4| S hollósereget, mely a halottakra szállt;~Nem igen telt benne
7029 5| fényes épület lesz~Kedves halottam Pantheonja.~Pest, 1845.
7030 5| hull a csillag?~Könnyeim halottért hullnak.~Csak hull, csak
7031 4| honfitűz.~Sír volt keblünk, és halottja~Volt a hazaszeretet;~Nagyszerűen
7032 7| nap~Legyen egy-egy kedves halottunk,~Kit kínosan kell megsiratnunk;~
7033 4| sebesebben~E szókra, sem nem lett haloványabb színben;~A zsiványkapitány
7034 7| sem áll szivéig.~Ott áll haloványan a vezérhölgy előtt,~És,
|