1603-altal | altat-bajto | baju-beuto | beugr-bunok | bunte-csinj | csinn-duher | duhet-elfel | elfer-eltem | elten-erote | erref-feket | fekte-foldm | foldo-fulle | fulmi-gyerm | gyert-halov | halsz-hideg | hiero-idene | idest-izzad | jaja-kardj | kardm-kerul | kerve-kiran | kire-kovek | koven-ladaf | ladai-lekvi | lelat-magas | magat-megha | meghi-megun | megva-monda | mondd-neven | never-onten | ontom-orvos | orze-piszk | piszo-remes | remet-sebje | sebne-szaba | szabd-szemo | szemp-szokt | szokv-tarka | tarqu-tirte | tisza-turte | turva-vakon | vaksa-veszh | veszi-zabol | zajab-zuzza
Rész
7542 8| már szétszakíthatod,~Mert hieroglif lett belőle,~Amelyet senki
7543 5| kedvem vele.~Agyag voltam, hig, engedékeny,~Egy ujjal is
7544 5| belőlem;~Csendes elmém, higgadt szózata.~Megszűnt már a
7545 5| Akkor is még szívemen leled.~Higgy nekem, hogy szívem és bokrétád~
7546 9| Akad-e majd,~Ki ennyi bajt~Higgyen, hogy ez történet?~És e
7547 4| hogy talán a~Bor miatt?~Ne higgyétek, édes atyámfiai,~Nekem a
7548 6| szeretsz,~De nem hivém, nem hihetém.~Ne mondd, ne mondd már!
7549 8| találtam~Benned, fiacskám, hihihi!”~Vigyorgott a boszorkány,~„
7550 8| A generális küld,~Hogy híjalak vissza!”~Hanem a huszárok~
7551 7| csordult, cseppent,~De ezek híjával a kereset~Egészen megcsökkent. -~
7552 3| Utaitokon a szép tavasznak~Himes virági termenek.~Ez arc
7553 7| törpül,~Vagy talán lelkemnek himnusz-éneklése~Le a csillagkörbül.~Szállj,
7554 7| tűzzel zengi el ajkam~Harsány himnuszodat, százszorszent égi szabadság!~
7555 8| meggebedsz is beléje,~Ebugatta himpellére!...~Ha pediglen nem fizetünk,~
7556 4| ekképen cselekednék,~Mért híná őt a világ~A béke barátjának?~
7557 7| adott eskümet megszegném,~Hinnéd-e az esküt, melyet neked teszek?~
7558 8| megmondanám: hány mérföld? el se’ hinnék.~Hej, az vón a kulacs, az
7559 8| ilyenkor mi szépek!~El sem hinnétek tán, ha nem ismernétek.~
7560 4| rugalmas pamlagunk~Lágy hintaként remeg;~Egész török basák
7561 4| lelkem~Szelíd merengésnek hintázó csónakán;~Partjáról a jövőnek~
7562 3| Ákácai lombja rezegve inog,~Hintázza az est fuvalomja szelíden.~
7563 1| berkeként,~Melyre bíbor hajnal hinte fényt.~És arszlánszivű Richardként
7564 1| virágit a tavasznak~Kebeledbe hintem át.~Ime, dal zeng a berekben,~
7565 1| Kik szívembe~Hajnalfényt hintének;~Szebb jövendő~Tiszta hajnalfényét,~
7566 6| Szerelemnek rózsákkal~Hintett nyoszolyája!~Megint lefektettem
7567 4| Sugárait szerelmesen~Mosolygva hinti rám.~Szegény bohó! mit kandikálsz~
7568 7| kutyamódon,~S jártam négylovas hintókon.~Tisztitottam más csizmáját,~
7569 6| ő, a pénzt visszaadta,~A hintónak hátát fordította,~És elindult
7570 8| Szerencse markai országodra hintsék,~Legyen oly bőséged, annyi
7571 1| velünk jelen,~És áldást hintve tálainkba~Fog tündökölni
7572 8| mosd le róla~A szennyet hír- dicsőséggel,~Mosd le róla
7573 7| higyetek ti, kiknek lelke~Hír-dicsőségért a vér~Vagy virasztás ösvényén
7574 8| hadvezérek.~Ők az elvet hirből sem ismérik,~És a haza?
7575 7| kincsét vitte rajta~A félelmet hírből sem ismerő remény.~Messze
7576 7| vagy, légy férfi,~S ne szád hirdesse ezt,~Minden Demosthenesnél~
7577 5| járnak tétova,~Mig hajnalt hirdet a kakas szava.~Idemegyek,
7578 7| Nyomoru ész,~Ki fénynek hirdeted magad,~Vezess, ha fény vagy,~
7579 8| 5~Az óra nyelve éjfélt hirdetett.~Kegyetlen téli éj vala,~
7580 4| szarva közé.~S nemcsak a nap hirdette a vészt,~A már közelállót;~
7581 8| szolgaságban szabadok valának,~És hirdették az ígét,~S díjok halál lett,~
7582 4| amit színpadon~A népnek hirdetünk,~Ne hazudtolja meg~A cselekedetünk.~
7583 8| börtön és lánc,~S elenyészik híre-hamva.~Harcolj, harcolj, föld,
7584 5| nemzedéke~Ismerte ezt csupán hiréből.-~Mindennek vége. Minden
7585 8| örűlök.~„Nem örülsz a pesti hírek hallatán,~Ríva fakadsz,
7586 1| tálalnak a királynak,~Ő, amint hírelik,~Mindennap sűltet, meg lepényt,
7587 5| Sziklák közé nem vág.~Nem lesz hirem, nevem,~Tán a boldogság
7588 8| Zöldelni fognak akkor,~Az én híremnek fája is~Kizöldül a tavaszkor!~
7589 7| ragyog.~De semmi kincsért s hírért a világon~El nem hagynám
7590 8| Csak kéne adni néki, melyet~Hiressé tégyen a világ elött.~Mit
7591 1| Helikon~Bércét, örök életű hírkoszorút~Füzendő fürtibe a fénytetőn.~
7592 8| közelgető viharnak~Megérint hírmondó szele,~S dalom, mint elkapott
7593 8| vándora,~Te a szabadság hirmondója vagy!”~Csikorgott a börtön
7594 9| halálos nyavalyát,~Amíg hirmondónak marad csak egy,~Ki majd
7595 3| hogy válhatom:~- Van a hírnél, van a kincsnél~Egy igézőbb
7596 3| Szép álmot álmodik: öröklő hirnevet,~Szellem bejárja a földet
7597 5| sokkal jelesebbek, mint én,~Hírök mégis elfelejtve már.~Hát
7598 7| hol~Fekszik a gyönyör, a hírrel nem törődve;~Nagyra született
7599 1| bátor gyermekére,~Melynek hírsovárgó kebele~Vágyva néze harcnak
7600 7| kell mennem,~Háború zajában hírt-nevet szereznem!”~S fölugrott
7601 4| Ekkor János vitéz nagy hirtelenséggel~Megkapta a felhőt mind a
7602 8| VEZÉR~Első ének~1~Nem nagy hírű város Jászberény városa,~
7603 7| gondolná,~Lakodalmat adtak hírül a vidéknek,~A hős vezér
7604 6| össze: a világ most~Tudná hirünket, nem volnánk kizárva~A templomból,
7605 8| küzdelem,~De becsünknek, de hirünknek~Vége lett nagy hirtelen.~
7606 4| Hordd el magad innen, vidd hírűl hazádnak,~Haramja fiai hogy
7607 7| fiú: „apám, én nem megyek,~Hírvágy, kincsvágy soha nem bántott
7608 7| dologra kerget...~Egykor a hírvágyat hátamra űltettem,~S most
7609 9| honfiakkal,~Különben azt hisszük, hogy őket el~Szándékszik
7610 7| ajkad mindig olyan~Prózai históriákat mond;~Balgatag, ki ily dicső
7611 8| cimborái,~S mi lesz a vége e históriának?~Az lesz a vége, hogy császárjokat,~
7612 4| el nem fogadhatom.~Hosszú históriát kéne elbeszélnem,~Miért
7613 7| a szemedet, ha neki nem hiszesz,~Ha nem hiszed, hogy itt
7614 4| Vót is, van is, lösz is, hiszöm istenöm,~Míg utast lát a
7615 8| fiak ők! s ha~Énnekem nem hisztek,~Ám nézzetek oda,~Hogy mit
7616 8| volt a vitéz, kit Árpádnak hítanak?~Barátaim, mikor e nevet
7617 7| virága,~A sírontúli életnek hite,~S ez is kikelt már,~Ez
7618 6| titeket!~Egy szebb világgal hiteget~Sugárotok;~S ti egyre mosolygotok,~
7619 6| szeretsz?~Ha nem szeretsz, mért hitegetsz?~Nem hiszed, hogy én szeretlek?~
7620 4| rémarcu üldözőim~... A hitelezők.~Dunavecse, 1844. április~
7621 4| el ne csipjen~Valamelyik hitelezőm.~Pest, 1844. július-augusztus~
7622 4| szörént rovásra;~Ölégségös hitelöm van ott néköm,~Mögfizetök,
7623 6| lyány, örökre megemlékezik?~Hitelt szavamnak szíved úgysem
7624 10| KÉTES HITELŰEK~
7625 6| De azért nem adom nektek hitemet,~Nem adhatom: most jó dolgom
7626 7| igazat.~Én hittem ezt, s hitemnek~Gyümölcse kárhozat.~Hittem
7627 4| hogy minden ember az.~És e hitének áldozatja lett,~Elveszte
7628 8| dagadó ölében.~És amidőn hites felesége~Szót emelne e miatt
7629 4| sírba zártam~Szerelmetes hitestársam,~S ott véle~Nyúgoszik fejkötője.~
7630 5| ökrének, lovának.~Pénzét a hitetlen emberek csalása,~Házát a
7631 5| Elhagyhatátok, oh, ifjak, hitetlenűl?~(Szégen, gyalázat! hát
7632 7| szép Erdélyországot,~S a hitszabadságért küzdő seregével~Bátran,
7633 8| sok jó társáiét.~Látta a hitszegő László király alatt,~Vérpadra
7634 8| ajándékom, s ő még~Meg is hítt vendégül.~Pest, 1848. január~
7635 8| őfelsége,~Egyik-másik alattvaló~Hítta meg ebédre.~De nem bánta
7636 8| ősapja volt Attila,~Kit úgy híttak, hogy az isten ostora!~Hiába,
7637 5| álmodám az éjjel,~Háborúba hítták a magyart;~Fölhivó jelül,
7638 8| azt az ötvenet! -~Addig híttam, hogy sírjából megjelent,~
7639 7| MILY SZÉP A VILÁG!~Én hittem-e egykor~Átoknak az éltet?~
7640 5| Akasztófára e zsiványokat!~Haha, hittétek-e ti száraz fák, hogy~Teremni
7641 5| csüggök~Bámuló szemekkel~Hitvesednek arcán,~Oh, ne bánd, barátom!~
7642 8| jelent meg,~Kiben ráismert hitvesére,~Odahajolt melléje,~Fülébe
7643 6| Hogy így magára hagyja hitvesét?”~„Férjed, menyecske, messze
7644 6| apád most~Engem magának hitvesűl kiván.~De én apádat, ezt
7645 7| szerszám. Mit néki az étel~S a hiu fény! megelégszik ő a pusztai
7646 7| Fénye nem ér annyit, mint a hiuságnak~Mulandó csilláma.~Oh mily
7647 4| sem napom, sem éjem;~Vad hiúz-szemek~Támadásra, elfogásra készen~
7648 8| e pályát végezé,~Több úr hivá meg őt~Nagy s gazdag hívatalra~
7649 4| mint férfihoz illik,~Téged híva segédül,~Lelki jelenlét!~
7650 9| mikor kell!~Aki nem megy, hivány, gyáva korhely.~Nem királyért
7651 8| született.~Ekkor magához hívatá~Az úr, és így szólt szigorún:~„
7652 4| Rútul bánik velem:~Lekötve hívatalhoz~Tengődöm egy helyen.~De
7653 7| sok mondanivalóm van.~Uj hivatalodban hogy éled világod?~Hogyan
7654 7| kondásnak falujába, ha e szép~Hívatalok valamelyike meg fog ürűlni
7655 8| hivá meg őt~Nagy s gazdag hívatalra~Ilyen kecsegtetéssel:~„Szegődjél
7656 8| magyarokat~Kutyába se vette,~Hívatalrul, méltóságrul~Le-letevegette,~
7657 8| fővel.~El nem fogadta a nagy hívatalt,~De jöttek hozzá szegény
7658 8| másokért születtél!~Felejted hívatásodat?~Föl, föl, fiú, kezdj a
7659 4| huszároknak;~Nem igen sokáig hívatták magokat,~Körülülték a megterhelt
7660 7| asszonyom, szólj, miért hivattál?~Azért-e, hogy lássad kínomat
7661 8| nagyobbnak~Látá a munkát, amire~Hivatva érezé magát.~De el nem csüggedett.~
7662 7| Ki könnyeden elfeledéd hivedet,~S e szív sebeit bekötözni,
7663 7| Menj, ne várakoztasd jámbor híveidet,~S vigyázz: örömedben egyik
7664 7| szeretne~Még veletek, kedves hiveim, de az elragadó szél~Képzeletem
7665 7| Tudom, mit várhatok pártom híveitől,~De lesz annyi erőm, hogy
7666 8| prédikáció,~Borzadva mondta a hiveknek a pap,~Hogy milyen istentagadó
7667 7| vedd el tőlem, oh sors, hívemet...~Megénekeltem már egy
7668 7| amíg a~Messzeröpűlt lélek hívemhez vitte szerelmét?~És a csonka
7669 7| térded csókolója,~Álmaid hiven-virasztó őre,~Életednek árnya, férjed,
7670 7| zászlód~Másfelé, hogy új hivet szerezz,~Fejér zászló kell
7671 8| buzgón olvasá,~Miként a hívő a koránt~S mint a zsidó
7672 6| mozgott; szinte~Hallottam hívó hangjait... de jól~Láthattam,
7673 8| te őt~Nagyságos úrfinak hivod,~Ő lesz parancsolód,~S te
7674 4| leszünk, mihelyest jobbágyidat hívod.”~Az öreg óriás ezeket mondotta,~
7675 8| haza, fiaidat~Hasztalanúl hívogatod:~Az egyik rész gaz áruló,~
7676 4| Gyötri lelkeiket gyalázatos hívság,~Hívságtól üldözve a kalamust
7677 4| lelkeiket gyalázatos hívság,~Hívságtól üldözve a kalamust fogják,~
7678 6| tovább,~S ki legszebben hizelg, az boldog. -~Ha már kutyákká
7679 4| levélben,~(Ne véld, hogy hizelgéskép beszélem,)~De legjobban
7680 8| Dicsőségének tartja, ha~Hizlalhat bennetek,~Jertek mihozzánk!~
7681 8| nem kivánhatod,~Hogy itt hizlaljalak, mint a libát.~Jer, azt
7682 5| gyilkos férget én~Többé nem hizlalom,~Ugyis, mi lenne a kiszívott,
7683 8| bosszuállás~Órája!~Ezer évig híztak rajtunk~Az urak,~Most rajtok
7684 8| gondja volt reá,~Hogy el ne hízzék valahogy szegényke.~Koldúlt
7685 7| Mikor tél multával fehér hó-subáját~A föld levetette,~S virággal
7686 7| végezhetsz egy pillantás alatt?~Hódítál népeket, országokat?~Hódítani
7687 4| levén,~Ma baj nélkűl tehetem~Hódításaimat~A szemérmetes Erzsóknál...~
7688 7| téged;~S ha bejárod, mint hódító,~Diadallal a világot;~Lesz
7689 8| Beaurepaire mást beszél:~„Hódolásról nem lehet szó,~Még nem oly
7690 8| nyujtanak neki, hogy~Irj’ alá a hódolást.~Beaurepaire elhajítja~A
7691 8| dicső magasán,~Körűlövedzi hódolattal~Fejét a felhő tömjénfüst
7692 8| üdvözöllek én,~Hisz akkor úgyis hódolód elég lesz,~Ha a magasból
7693 8| Villogott szemében;~Meg is hökkent a németség~Egy keveset ekkor,~
7694 8| hosszában feküdt, előtte~Egy hölgyalak jelent meg,~Kiben ráismert
7695 7| számítok én... a kedves~Hölgyektől nyert csókokat.~S nékem
7696 8| A népség ezrivel tolong,~Hömpölyg, mint a kiáradott folyó,
7697 8| felhődarabok között~Idébb-odább hömpölyöge a hold,~Mint a holt ember
7698 8| Azok megköszönik, s egyet hörpentenek,~S ha kiég pipájok, újra
7699 1| kietlen puszta hely vár~Éjszak hófödözte bús ölén.~Isten véled hát
7700 7| emlékezve, sír.~Százszor látám a hófutást, vihart, s ha~Vadállatok
7701 4| szokott megártani.~Nekem a bor hogymikép is~Ártana?~Hát hiába voltam
7702 4| ISTVÁN ÖCSÉMHEZ~Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám?~
7703 7| Van mit enni és innia,~Hogyna volna? öt napra jár~Tizenhat
7704 8| Tej kell, biz a, tej... hóh, sebaj,~HIsz ott a szomszédasszony,
7705 8| szalmazsákon!~Mig a világ hóhérai~Selyempárnákon nyugszanak,~
7706 5| hajít,~Míg éltemet leélem.~S hóhéraim, ha halva fekszem,~Agyonveretve,
7707 6| maholnap meg is érkezik,~Midőn hóhérink észre sem veszik. -~Tiéd
7708 6| nyakában aranylánc van, pedig~Hóhérkötélen kéne függnie. -~Igazság!
7709 4| etettelek?~Sohase kerüld ki a hóhérkötelet.~Elpusztulj előlem, többé
7710 9| várja.~Jőjetek, szabadság hóhérlegényei,~Nem jöttök egyébért,~Csak
7711 8| király!”~És a halottat a hóhérlegények~Eltemeték az akasztófa mellett.~
7712 6| zordon éjben~Villám tüzénél~A hóhérpallos!~Szalkszentmárton, 1846.
7713 8| kardom kezembül eldobom,~A hóhérságot majd én folytatom,~Ha kívülem
7714 1| érte a munka,~Amely tíz hóig szűnetlen foly vala köztünk,~
7715 5| alant nem~Porlanék a sírnak~Hold- és csillagatlan~Éjjelében:
7716 8| szikra egy nap,~Mit földek s holdak forognak körűl.~És szólt
7717 5| csak hogy~Örökké lássam holdamat!”~Igy szólt a vándor lelkesedve,~
7718 5| szinte vélem hallani,~Mit a holdban szent Dávid lantja zeng.~
7719 4| S nem megyek magamban;~Holddal esti csillag, vélem~Égő
7720 4| majd apjokat?~Ragyognak-e holdként fölöttem,~Ha sírom éje befogad?...~
7721 4| Erzsók asszonyom ékes,~Holdkerek arculatán, - hol még csak~
7722 3| ballagok a temető felé,~Kél a holdnak halovány orcája,~Kél furulyám
7723 5| úgy elandalodva csügg a~Holdon s elömlő sugarán.~Megy,
7724 4| dárdájába ütődött~Éjjeli holdsúgár,~És ennek okáért~Látogatá
7725 6| mik ilyenkor teremnek,~Holdsugári ábrándos lelkemnek.~A helyett,
7726 1| fényhomályán a merengő éjfél~Holdsugárinak.~És ha zúg a szélvész tomboló
7727 7| halottak, kik lejöttenek~A holdsugárok arany fonalán~Csillagjaidból,
7728 6| Virágillattal, csillag- s holdsugárral~Ifjúi lelked, lyányka, megtelik,~
7729 1| szeretőm búcsúzó pillanatával~Holdtalan éjfélként bánat homálya
7730 5| mogorva kétség,~Öltözködve hollófeketén.~Egyre vínak, és nem tudhatom
7731 6| sokáig Salgó zajtalan,~Csak a hollóknak károgása szólt~Holttetemekkel
7732 6| fölöttem repdes~Sötét eszméim hollóserege.~Igy foly le majd az ifjuság,
7733 4| csak a véres halált,~S hollósereget, mely a halottakra szállt;~
7734 7| meggyülekezék.~S jött a végén e hollóseregnek,~Végre jött egy szép fehér
7735 6| egy hölgy hófehér ruhában~Hollósötét haj lengő fürtivel.~Mögöttök
7736 7| különben:~A fiú fölszedte holmijét,~S a vándorbottal kezében~
7737 8| holnap.~Mióta mondod azt a holnapot,~S mindig ma van, mindig
7738 4| miből eszem s iszom;~A holnapról én nem gondolkozom,~S ha
7739 5| még újat is lop~E vásáron.~Holnapután már valahol~Becskereken~
7740 5| nyelvvel...~Kiterítve... holtan...~Koporsóban fekszel!~Pest,
7741 3| Gyászhangja kiséri áhítatosan~A holtat honához a hamvadozásnak.~
7742 5| tüzétől melegűljön át.~Vagy holtjokat a sírok ki nem adják~S csak
7743 5| nem láthatom.~De szabad a holtnak egy óra naponként,~S én
7744 5| én is lehullanék ővele!~Holtom után vajjon mi lesz belőlem?~
7745 8| öntenék!~Majd meglátjátok, holtrészeg lesz~Minden csepptől egy
7746 7| puszták közepén tevé le.~Holttestéhez a szegénylegények~Elvetődtek,
7747 6| közülök.~Nagyrészt elestek, és holttesteik~Az éhes hollók tápláléki
7748 6| óriási nadály, a mogol,~S holttesteinket fölfalá a láng!~Isten csodája,
7749 4| hajónak diribje-darabja,~A holttesteket a tenger elsodorja.~Hát
7750 6| hangja, az ágyudörej,~S holttestemen át~Fújó paripák~Száguldjanak
7751 6| csatatéren,~Lesz, aki majd holttestemről~Könyűivel lemossa vérem!~
7752 9| számodra innen a pokolba~Holttestökbül építsünk hidat.~Mi ne győznénk?
7753 6| könnyebb a kínok gyilkait, mint~Holttestöket keblünkben hordani.~Én hordom
7754 6| hollóknak károgása szólt~Holttetemekkel megtelt udvarában;~S alant
7755 8| szaggatá?~Hagyjátok őt a holttetemre~Borúlva sírni, sírni, sírni,~
7756 6| S az éjben, mely minket homályával bevon,~Nem látjuk már az
7757 8| halálra!~Rég vagy, kardom, a homályban... mostan~Vess homályt a
7758 4| kiderült végképen,~Örökös homálynak napfény lett helyében,~János
7759 8| felett...~Rajtok borong homályos-szomorún~Az őszi köd és az emlékezet.~
7760 6| messzebbre távozának tőlem,~Minél homályosabban láttam őket:~Annál dicsőbbek
7761 6| de azurját~Rabszolgaság homályosítja el.~Evezz, kormányos, távolabb
7762 8| homályban... mostan~Vess homályt a nap koronájára!”~És vezette
7763 7| csak, hogy s mikép találtam~Homér-Arany Jánost, hazánk uj csilllagát,~
7764 7| Eyg kipattant szikra isten homlokából,~Egy valódi költő, s dala
7765 4| jobbkezével.~A kő ugy a király homlokához koppant,~Hogy az agyveleje
7766 8| Ott fekszik a rab, zúzott homlokának~Aludt vérében a kövek felett,~
7767 8| Szétszórt hajával, véres homlokával~Áll a viharban maga a magyar.~
7768 8| családapa,~Az asztalnál sötét homlokkal űl...~Tán e homlokrul árad
7769 8| lefestve.~De ott alatta a sötét homloknak~Két fényes szem lobog,~Mint
7770 8| termetedet,~Fekete hajadat,~Fehér homlokodat,~Sötét szemeidet,~Piros
7771 4| Annakokáért én azokról lemondok.~Homlokodra teszem a fényes koronát,~
7772 4| zöld koszorúja~Öveddze-e homlokomat,~Vagy a kétségbeesésnek~
7773 6| leány, ki véremet lemosná~E homlokról, mely megköveztetett!...~
7774 8| sötét homlokkal űl...~Tán e homlokrul árad a ború,~Mely a szobát
7775 6| e virágokat~Futtodban homlokunkra keríted...~Egy perc alatt~
7776 7| Olyan a vidéke,~Körülötte a homokbuckáknak~Se’ hossza, se’ vége.~A
7777 8| a nyoma is elvész,~Sárga homokdombok emelkednek, miket~Épít s
7778 7| amott Kecskemét felől,~A homoktorlatok megől~Ki lépeget szép lassacskán~
7779 10| pályabért,~Hogy élhessek a hon- s a művészetért.~Kecskemét,
7780 7| tanyája~Íme, íme most rabok hona.~Semmi más, mint dönthetetlen
7781 7| tiszteletes uram,~Vegye hóna alá imádságos könyvét,~S
7782 1| Még a koromsötét halál~Honába kard csapásinál~Ezren s
7783 1| Ellenkező:~A szerelem forró honából~Jégsír felé.~Pápa, 1841.~
7784 1| éden-illatot.~S mondjad: ilyen a honáért~Lángoló kebel,~Melyet a
7785 3| kiséri áhítatosan~A holtat honához a hamvadozásnak.~Sejtése
7786 8| árnyak.~Egyebet nem látni hónál és fellegnél;~Koldussá lett
7787 2| KÉT VÁNDOR~Honán kül a fiú,~Honában a patak~
7788 1| kész koszorúnk, melyet tíz hónapig izzadt~Arccal, gyenge eszünknek
7789 7| hazudok, ha~Mondok egy pár hónapot.~Hogy mult el, hogyan nem,~
7790 2| A dalra kelt fiú~Ismét honára lel.~Pápa, 1842. április~
7791 5| becsűletorzás,~Barát- s honárulás, s egyéb szörny,~S amely
7792 8| szemtelent,~Az ilyen háladatlant~Honárulónak deklaráljuk~És nyársra húzzuk!~
7793 2| zeneg.~Az elnémult patak~Honát vesztette el;~A dalra kelt
7794 5| A HONDERÜHÖZ~Oh Honderü, te Lázárok Lázára,~
7795 7| lemondanom~Mostan terólad, honfi-aggalom,~Terólad, kínos hazaszeretet,~
7796 7| magyar költőknek vajmi~Nagy honfi-érdemök vagyon...~Szégyen, ha elfelejtettétek!~
7797 8| sír és a börtön,~Melyet honfi-névnek fénye tölt meg,~Mint a győzedelmi
7798 9| szabad,~De bánjék szépen a jó honfiakkal,~Különben azt hisszük, hogy
7799 4| magyarhoz,~Kit éj környékez honfibú miatt.~Ragyogjatok ti ébredő
7800 4| HONFIDAL~Tied vagyok, tied, hazám!~
7801 8| a dicsőség!~Akit nem égő honfiérzelem~És tiszta szándék vezetett
7802 7| helye nincs az örömtelen~Honfiérzeménynek.~Sziveteknek alig marad
7803 4| boldogtalan~Magyar hazánkban a hű honfigond. -~Lásd, én reátok még emlékezem,~
7804 6| messze álma nyúgodalmát~A honfigondok éber tábora.~És míg a férj
7805 4| Mit életemben viselék,~A honfiseb még ott is ég.~De az itélet
7806 4| amit lehetett:~Viselted honfisebedet.~Hideg van a siréjben;~Másnak
7807 4| gyér vendégek~Minálunk a hű honfiszem felett,~Ha föl nem törtök
7808 7| most vágyakat lehel csak,~Honfiszívek árja ömledezne ki.~De jaj
7809 4| Isten hozá önt, tisztelt honfitárs!~Lesz hát szerencsénk önhöz,
7810 4| karikába gyüjte~Minket a szent honfitűz.~Sír volt keblünk, és halottja~
7811 7| két tükör, mely~A valódi honfiút mutatja,~De ti gyáva s önző
7812 5| pirult az alkony~Hóhérok honfivéres fegyverén.~Láttam ledöntött,
7813 5| Szép és jó s oly lelkes honleány!~Te hazám leglelkesebb leánya,~
7814 8| csattognak lelke szárnyai,~Honnét a föld olyan parányinak~
7815 8| találkoztok a megöltek lelkével,~Hónok alatt tartják levágott fejöket,~
7816 3| vágynak ők;~Engedjétek nekik~Honokba menniök. - -~Ki a müvészet
7817 5| Magyarország, szegény édes honom,~Be sokféle bilincs volt
7818 4| Te koszorúját eltépted honomnak~Ifjú reménye mit fejére
7819 4| kebel~Végső imája:~Áldás a honra, istenem~Áldása rája! -~
7820 5| nincs,~Csak mécsvilágom s honszerelmem ég.~Szép csillag a honszeretet,~
7821 5| annyi útál tégedet, ki a hont~Ha nem deríted is, de dőrited.~
7822 6| lakunk jól,~Hogy ez innen van honunkból.~Ez hát nemes büszkeségünk,~
7823 9| legszebb és a legszentebb név~A honvéd-nevezet!~Hogy ne iparkodnám hát
7824 4| HALVÁNY KATONA~Volt a honvédő legénység~Harcra készülőben;~
7825 5| madarat;~Hadd hullatná szét hópillangóit,~Mint ama madár a tollakat.~
7826 4| nem birok;”~Ez ok~Miatt~Hordá, mig széjjel nem szakadt,~
7827 2| mesés világnak~Feneketlen hordaja talán?~Bort belé! mert nem
7828 5| rendelé,~Fehér ruhát azért nem hordanak,~Mert azt sötét lelkök befeketítené.~
7829 6| szíveket~Mind egy halomra hordanák~S meggyújtanák,~Ki mondja
7830 4| Létem keresztjét jobban hordanám -~Csak tégedet ne ismernélek.~
7831 4| több, mint egy kabátom,~Mit hordanom kell télen, nyáron:~Én volnék
7832 6| szemetet,~Máskor virágot hordasz vizeden,~S mind egy helyről:
7833 8| gyüszűnyi sem telt a~Legnagyobb hordóbol.~Ha éhezni méltóztatott~
7834 4| fölkiált a pap,~Amint egy hordóból dugaszt kikap;~„Szaladj
7835 7| hetven, nyolcvan év keservét~Hordod szíveden,~S közte még csak
7836 4| kalapácsa,~S csapra ütője szivem hordójának!~Még kétkedel?...~Ártatlan
7837 8| Talán el is fogyott már a hordók vére,~Pedig még hátra van
7838 4| zörgése,~Kocsiknak zörgése, hordóknak kongása;~Szüretre készűlt
7839 4| várni a csapot,~Ott hagyta a hordót (a bor kifolyt),~Fölmén
7840 8| nagy súlyt, mit napestig hordotok,~Szegény, szegény szeretteim.~
7841 6| emlékét,~Ki a hazát szivében hordozá?...~Emlékezést, emlékezést
7842 5| Játékszered volt szívem,~Hová nem hordozád!~Nyilként rohanva, vitted~
7843 9| bilincset~Összetörni, melyet hordozánk,~S összetörjük, esküszünk
7844 6| hogy még áll hazánk.~Igy hordozunk sok százados sebet,~Keblünk
7845 5| sem ismerik.~A tenyeremben hordtam egykor~Szivem, barátsággal
7846 8| kart,~És mi mégis láncot hordunk!~Ide veled, régi kardunk!~
7847 5| a haboknak közepette?...~Horgát a vad világ beléd ütötte,~
7848 7| vitorlájába beléfújt,~Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad a part,~
7849 7| űlés, hanem~Vénség miatt horpad.~Átellenben az ágy. Réges-régen~
7850 2| messze van,~Debrecentől Hortobágyig szomjaztam.~Szilaj nótát
7851 6| Tiszán túl? Hortobágy...~Hortobágyon túl? egy szép leány,~Kihez
7852 4| fazékban?...~Nem!~Ott ember hortyog.~Ugy van! ez emberalak.~
7853 7| hallik;~Gyermekek hallják a hortyogást az utcán,~S azt hiszik:
7854 8| századok alatt.~Te rác, te horvát, német, tót, oláhság,~Mit
7855 8| lengyel határtól egész a horvátig.~2~Ugy bizony, hires kürt
7856 8| Küldheted ránk a rácot, a horvátot;~Állani fog, állani fog
7857 8| tündököljenek,~S azoktól nyerj te hős-erőt,~Mely ugy tündöklik a világ
7858 8| mocsárba...~De aki kész a hős-halálra,~Az diadalmaskodni fog.~
7859 7| fényesebben~Sugárzott a hősbátorság szemökben.~„Markunkban a
7860 9| s ő~Tudja, hogy a legfő hősben a nyakravaló,~Mert hisz
7861 8| hever a gőböly,~Rekkenő a hőség, azért nem fogyaszt most~
7862 1| veszi a tanodába, se Nepos hősei éltét,~Ki mutatá híven,
7863 5| reám.~Láttam biborban a bűn hőseit,~Tiprott erény volt lábok
7864 7| de úgy halunk meg mint hősek.~Ha itt e lobogó helyett
7865 6| ki benned~A függetlenség hősét siratom!~Pest, 1846. február
7866 7| Zrínyi Ilona?~A szabadság hősinek tanyája~Íme, íme most rabok
7867 9| Nincsen szóm elbeszélni~Nagy hősiségedet,~Csak néma áhitattal~Szemléllek
7868 6| fölcseréleném.~Sőt halhatatlan hősiségtek által~Egy új zászló mellé
7869 1| kelt,~Kedvvel tölté a zord hőskebelt.~Ó mi változás! most borzadályos~
7870 4| A HELYSÉG KALAPÁCSA~Hősköltemény négy énekben~Első ének~Szeretnek
7871 5| hős, ez volt a kürt!... e hősnek~Halála egy nagy égzengés
7872 6| fátyolos zászlók kiséretével~A hősöket egy közös sírnak adják,~
7873 4| a pióca, rajtuk.~Ha oly hossú lesz életünk,~Mint kortyaink
7874 8| ifju nem tudá.~És egyre hosszabbak levének~S bizalmasabbak
7875 1| huszárok csínosak, de~Kissé hosszuk újjaik.~„Jól vigyázz leányom
7876 8| Jőjetek nagy falábakon,~Hogy hosszúkat léphessetek,~Mert megkergetünk
7877 5| Barátságos meleg szobában.~A hosszulábu drótostót~Kopott gubáját
7878 8| vágyott s elhagyá a hang,~Hoszú szünet telt el bele,~Mig
7879 7| szivembe~A bánatot nem te hozád vala...~Hogyan szereznél
7880 8| Másfelől kivűlről a sok kincset hozák.~Félt is tőlök minden halandó
7881 8| születve,~S szivemre máris kínt hozál~S gyalázatot nevemre!~Ha
7882 4| bort rendesen~Kocsmából hozatom,~Most pénzem nincs - vizet,~
7883 7| várba menne,~S vagy megadást hozna vagy harcot üzenne.~Elindult
7884 4| Csak menne a pokolba már!~Hozná meg isten a telet,~Hideg
7885 8| Szép zenétek hasznot nem hozó,~Tudhatnátok azt, hogy elenyészik~
7886 8| istenemre, amint elviszem,~Épen hozom meg hű szerelmemet.~Isten
7887 4| Vagy a borban szerelmet hozsz talán?~Azt, angyalom?...
7888 4| valami lakzi volt,~Elébe hoztak ételt és italt;~És ím az
7889 6| lelkem baján,~Melyet te hoztál rája, te!~Oh lyány, ez nagy
7890 8| oly örömmel~S diadallal hoztuk el,~Aminőt ez az öreg hely~
7891 5| leánytól~És szerelmet tőle nem hozunk:~Messze utra küldelek, barátom,~
7892 4| nagy tusáját,~Emlékezetébe hozván Iluskáját.~Nyájasdadon így
7893 7| lehetne tán nagy is,~Ha hozzáadnád lelked fénysugárit,~Ha vélem
7894 8| elmosolyodom,~És a magamét hozzágondolom.~Azt gondolom: csak gyönge
7895 7| vagyon,~Mert hasához feje hozzáillik nagyon.~Egyik a másiknál
7896 9| dalolj, kedves madár,~Eszembe hozzák e dalok,~Hogy nemcsak gyilkos
7897 7| Medve- és farkastanyának.”~S hozzálátott a dologhoz.~A cselédség
7898 7| segélyt nyujtottatok?~Ha hozzáléptetek, azért volt,~Hogy rajta
7899 8| társához közeledni.~De a kutya~Hozzásimúlt barátilag,~Átcsillogott
7900 8| pillantja meg,~Tolvajléptekkel hozzásompolyog,~A kocsis alszik a bakon,~
7901 1| Hogy fejedre pusztaságot hozzon~Isten átka, csalfa, bűnös
7902 4| Hát még meg a varjúk!... hú, azok voltak ám!~Látott
7903 8| sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.~Nincs ott kinn
7904 8| ellen~Van szándék szivedben;~Hüséged megszegve.”~- „Én királyom
7905 8| Bulcsú, Lehel nem várták a hüsön,~Hogy a fölkelő nap a hasokra
7906 4| Másik a kardja volt, bedugva hüvelybe,~Ezt a török vértől rozsda
7907 8| eltemetett.~Jőjjön ki kardod a hüvelyből,~Mint fellegek közűl a nap,~
7908 7| Mostan félt a kardtól, bár hüvelyében volt.~Marsból Venus termett.
7909 4| krumplikapálást.~Lelkem hüvelyét~A férfiuság kora~Megnehezíté;~
7910 4| Akkor sebem begyógyuland,~S hüvösben nyugszom ott alant.~Pest,
7911 7| is veled beszélek,~Jer, hugám, az elsőség tied.~Kis hamis
7912 7| kertet,~S a kisajtón által az hugánál termett.~„Hogy vagy, édes
7913 6| még a szűk börtönt is,~Hol húgával, ki kedves szép vala,~Uralkodott
7914 8| szegény Olaszországra!”~Huh még azt is aki áldja, teremti!~
7915 6| raktatok,~Hogy ott versenyt huhogjatok~Vércsékkel és bagolyfiakkal?~
7916 7| másodmagával van,~Akármit huhognak, akármint itélnek~A magányos
7917 8| És orditoztok diadalt,~Hűhóztok istentelenűl.~Hohó, lassabban
7918 5| telében életünk~Gyakorta hűl,~S az ész miatt akár megfagyhatnánk,~
7919 7| Bátor volt kérdeni, folyvást hűledezve:~E szép fogadtatást hogyan
7920 6| fejemet...~Épen kezembe hulla, és én~Azt adtam át virág
7921 5| is csak kell,~S ők minden hulladékot~Gyönyörrel falnak fel.~Rágódjanak
7922 7| át zajongó keblén,~Fehér hullámait magasan emelvén.~És e hullámok
7923 7| Száll-e megnyugovás lelked hullámára?~Vesd ki jóbarátom, vesd
7924 6| szemével,~S így sohajta hullámkebele:~„Oh mi szép vagy, oh miként
7925 8| Ijesztve eget-földet,~Szilaj hullámokat vet~Rémítő ereje.~Látjátok
7926 8| hold,~Mint a holt ember a hullámokon.~Egy pillantás alatt~Lélekzetével
7927 11| nyájas lehelete.~Tarkán hullámozott mindenfelé a nép,~Gyönyörködött
7928 10| szenvedélyek tengerének~Hullámzajába temetem.~Lerontom a hűség
7929 6| szerelem lett volna keblem hullámzása,~Időknek multával sem nyúgodt
7930 6| vagyok vad, hullámos folyón.~Hullámzik a viz, reng a könnyü sajka,~
7931 4| sűrűbb két szeme könnyének hullása.~Baltája nyelére támaszkodva
7932 3| Megnyúgoszol majd~A tengerekben.~Hullasz könyüm, hullj;~O a halálban~
7933 8| állott igy, azután~Lankadtan hullatá le kezeit,~Leroskadott ülő
7934 4| Sorsán szánakozó könnyet hullatának.~A bujdosó király ily szókat
7935 5| a sebzett madarat;~Hadd hullatná szét hópillangóit,~Mint
7936 7| Édesapám csak egy-két könnyet hullatott,~De azután annál többet
7937 4| hideg tél.~Könnyeit Iluska hullatta nagy számmal,~Jancsi letörölte
7938 8| rózsafája...~Árnyékában heverek,~Hulldogálnak homlokomra~Illatozó levelek.~
7939 4| éjjelében~Szemünk harmatjai hulljanak...~De nem panaszlok, bár
7940 7| érzelemnél,~Mondd ki, hadd hulljon le~Fájdalmam bilincse,~A
7941 4| nyitja a kaput,~S az úr egy hulló csillagon lefut,~S a földre
7942 5| húnyt el~Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.~Csakhogy rég volt, midőn
7943 7| mind hiába volt,~Kőszoborra hulltak könnyeim...~Oh, ha itt is
7944 5| alszik.~Becsukva a szem. Hűlve a szív.~Csak én magam vagyok
7945 7| Bohócod képzeletem,~Heroldod húmorom,~Nevető könyűkkel a címeren.~
7946 9| vén Retyezát.~2~Szólott Hunyadvár bámuló gyönyörrel:~„Kit
7947 7| szúrj szemeddel keresztül.~Húnyd be a szemedet, ha neki nem
7948 5| rém rém után vonul.~Hiába húnyom be szemeimet,~Látom még
7949 3| oly siralmasan szól.~Ott hunytál le, kedves szép csillagom!~
7950 7| nem látjuk, mert szemünk hunyva lesz.”~Végighallgatá a követ
7951 6| tenni.~Méltó reá, hogy azt hurcolja is,~Míg össze nem dől a
7952 8| nekik,~Aztán nem bánom én, hurcoljatok,~De én bucsú nélkül nem
7953 8| Föl Szent-György terére~Hurcolták a latrok...~Többet is akartok~
7954 4| ifjúságot táncra vidítá~Hurjai bájos pengésével -~A kemence
7955 4| van kezembe’,~Már kopnak húrjai.~S amott a zugban kardom~
7956 8| régi lantom,~Megpendítem húrjaid;~Már régóta vagy te nálam,~
7957 2| Skorpiói szaggaták.~Bor tanítja húrjaimra~Csalni nyájas éneket;~Bor
7958 3| bűvösbájosan.~Megpenditette húrjait~Mennydörgő éjben egykoron.~
7959 2| Hosszan nyúljon, mint e~Hurkaszál,~Életünk rokkáján~A fonál.~
7960 7| muzsikája~Elfúl, mintha kötél hurkolódnék rája,~Szemöldöki, mint két
7961 6| álmodoztak,~Midőn kezökre a hurok került.~Azért, Gedő ur,
7962 1| Endymionnal~Meddig jajgat hurom búskeseregve panaszt?~Féktelen
7963 4| Hát szinte maradjanak itt~Hús és csont testvéreim is.”~
7964 5| menyecske,~Bordám alatt ez a kis húsdarab~Ugrálni kezdett, mint sziklán
7965 5| kinoskeservesen,~Vernek le róla húsdarabokat;~Fájdalmában, mint a kutya,
7966 4| hűséget.~Ezek igérték, hogy hűségesek lesznek,~S János vitéz jobbra
7967 5| a világ még~Nem láta oly hűségeset.~Légy holdvilágom, szép
7968 5| te,~Segíthetek-e bajodon?~Hűségtelen kedvest siratsz tán?~Ha
7969 4| hűséges legyek -~Tudtuk, hogy hűségünk ugysem szegjük mi meg.~Azért
7970 8| fogságba.~Nem sokáig üldögélt a hűsön,~Kinyitották tömlöcét és
7971 4| kitett,~Noha nem érte meg még husszor a telet.~Csak azért futott,
7972 4| is lehet csodálni!~Csak húsvágáshoz ért;~Nem sok hajszála hullt
7973 8| látjátok,~Szopós gyerek volt a huszadik apátok.~Száz esztendő szép
7974 9| drága szabadsága!~Megyünk húszan tíz helyett, és ha kell,~
7975 8| Lengyelország földén~Egy huszárezred van.~Szép magyar huszárok,~
7976 4| hangzottak~Füleiben a jó magyar huszároknak;~Nem igen sokáig hívatták
7977 8| másnak,~Mint vitéz Lenkei~Huszárszázadának?~Ez ám csak a század,~Ezek
7978 8| tízig itt leszek,~Tízig vagy húszig vagy többig talán?~Jertek
7979 4| csodálkozni fogsz fölötte,~Hogy huszonkét éves ember ennyi~Bajon magát
7980 8| tevének annyit, mint mink~Huszonnégy óra alatt.~Csattogjatok,
7981 1| A HŰTELENHEZ~Esküszegte lyánka! emlékezzél~
7982 6| szenvedett miattad.~Ha megbántad hűtelenségedet,~Elfelejtem a megtörténteket.~
7983 5| Ha majd halálod meg fog hűteni,~Fölmelegítnek~Még egyszer
7984 4| Ki ott kinn dolgozik,~Nem hűti meg magát.~Dunavecse, 1844.
7985 9| érdemetlen szálljon ránk?~E hűtlen korban mi utósó~Egyetlen
7986 4| Mondd meg nekem azt:~A hűtlenségnek fekete posztaja~Vagy az
7987 3| sorsharag;~Elhagyja minden hűtlenűl,~Csak e kettő, mi hű marad.~
7988 6| a nap,~S e fák alatt itt hűvösebb az árnyék,~S pirosb a rózsa,
7989 7| benne, mit az ég magához húza,~Ez egy: kackiásan kipödrött
7990 8| Álmában a tüzes vastól... oda-~Húzá magát a szögletkőhöz, hogy~
7991 8| muzsikusok rá hangos tust huzának,~A sok összeveszett hang
7992 4| Ősének szelleme?~Most már őt húzni nem deresre:~Akasztófára
7993 7| a tehertől fél, amelyet húznia kell majd,~Nem! hanem a
7994 7| orrát~A tintába, miként huzod a sok hosszu barázdát~A
7995 4| dudálni.~De te, kislyány, mit huzódol tőlem?~Hiszen ezt én nem
7996 8| egyre közelebb~És közelebb huzódtak.~Az eb szőrét simítgatá
7997 7| nekem már az ostor,~Csizmát húzok a lábamra,~Kardot fogok
7998 4| kell kitalálnom...~Vagy itt húzom ki az éjet,~S ez nem lesz
7999 6| sárgára,~Piros fátyolt huzott a Dunára.~A kislyány a hálót
8000 7| Fejét lenyiszálta és karóra húzta. -~Szólt az édesapa középső
8001 7| udvarunkon a nádkúp oldalánál~Húztam meg magamat,~S némán szemléltem
8002 5| rabbilincs.~Száraz bokorban huzza meg magát,~Átkozza a hűs
8003 7| ifju babám!~Húzd rá cigány, húzzad jobban,~Táncolni való kedvem
8004 4| A NEMES~Deresre huzzák a gazembert,~Bünét botokkal
8005 8| itatj’ a kocsis éjszakára.~Húzzák a cigányok valami víg toron,~
8006 4| isten a telet,~Hideg házban huzzam ki bár.~Vagy meglövöm magam,
8007 4| majd ott az ablak alatt~Húzzatok valami vigat.~Ott lakik
8008 7| hogy ezelőtt~Mi történt? s húzzátok meg magatok.~Tudjátok: durván
8009 8| szegény nép meg szenvedett~Húzzavonjaságot,~Szenvedett az istenadta~
8010 8| Honárulónak deklaráljuk~És nyársra húzzuk!~Készülj hazám, ez ünnepélyre,~
8011 7| senki.~S már akárhogyan húzzuk-halasztjuk,~Végre is csak el kell mondani...~
8012 6| Ilissust, mint virágozott,~S Hymett hegyén a méheket fölkeltém;~
8013 1| szivem, hát, égj mint forró Hyperiona nyárnak,~Melynek ölő sugarán
8014 7| Ausztrália.~És ez, hogy Ausztr(ál)iának~Tőszomszédja, vajmi jó!~
8015 4| nem kiáltja:~Hej, bort az iccébe!~Még sincs soha pénze.~Felesége
8016 1| Bár akarod nem jő szűz bor icédbe, csaplár.~Dunavecse, 1841.
8017 5| százennyi lenne borravaló,~S id’adnák a világot rá’dásnak,~
8018 5| önti?~Kár lesz... inkább idd ki te, halál!~Szalkszentmárton,
8019 4| elébe.~2~Ambrus gazda hősleg iddogála,~Míg a bakter tízet nem
8020 8| szemközt veled.~Füstöljünk, iddogáljunk...~Vidáman ránk ragyog~A
8021 8| után feleségül vészem.”~S iddogálnak, csókolóznak nagyba’,~Minden,
8022 5| volna már!~A fergeteg, mely ide-ide jár,~A fergeteg, e régi
8023 1| találja,~Messze tőled~Keblem ideálja?~Honnan int a~Csendes béke
8024 3| nem fázunk - jó meleg van~Idebe.~A kandallón pattog a fa,~
8025 8| Megjelent, de csak addig volt idefent,~Míg kezével hajlékára mutatott...~
8026 8| odalenn enyelgő szellő,~Az idefönn csatázó fergeteg.~Ha én
8027 7| felhők dörgenek, én a~Lant idegébe kapok, s vad tűzzel zengi
8028 3| Fölhangolom olykor a lant idegeit,~Megzengeni téged, o kellemes
8029 1| hallgat a dal lantja néma~Idegén.~Dunavecse, 1841. május
8030 9| kedvesink, ne~Sírjatok,~Idegenek ölelése~Nem tesz csúfot
8031 1| Kíncsaták után.~Lelkesűlt idegről száll feléd az ének,~Forró
8032 5| Hisz meglehet: ha nincs idehaza,~Tán fehérebb kenyérrel
8033 4| környéket vígan koszorúzza.~Idejárnak szomszéd nádasokból~A vadlúdak
8034 6| Gondolván életem~Elmult idejére.~A mult idő nagy mezein~
8035 7| Küldje oroszlánit; mire idejutnak,~Lábainknál, mint kiskutyák,
8036 4| az nem messzire állt...~Idekisérték hát a francia királyt.~Alighogy
8037 4| a világot~Nap helyett! -~Idelátszik a hegy is, hol~Dobó a hír
8038 4| tartanak,~Éjfél idejében idelovaglanak.~Most is gyülekeznek ország
8039 5| hajnalt hirdet a kakas szava.~Idemegyek, a temetőbe, én~Fájdalmaimnak
8040 6| mint mozog a kéz.~És most idenéz,~Engem bámul, de én szemem
8041 2| Bort elémbe szakadatlanúl!~Idenézzen a puszták homokja,~És ha
|