1603-altal | altat-bajto | baju-beuto | beugr-bunok | bunte-csinj | csinn-duher | duhet-elfel | elfer-eltem | elten-erote | erref-feket | fekte-foldm | foldo-fulle | fulmi-gyerm | gyert-halov | halsz-hideg | hiero-idene | idest-izzad | jaja-kardj | kardm-kerul | kerve-kiran | kire-kovek | koven-ladaf | ladai-lekvi | lelat-magas | magat-megha | meghi-megun | megva-monda | mondd-neven | never-onten | ontom-orvos | orze-piszk | piszo-remes | remet-sebje | sebne-szaba | szabd-szemo | szemp-szokt | szokv-tarka | tarqu-tirte | tisza-turte | turva-vakon | vaksa-veszh | veszi-zabol | zajab-zuzza
Rész
8544 5| nem hallatszott a rabok jaja,~Mert jajgatásukat fölülhaladta~
8545 8| egy város ég,~Százezerek jajától zúg a lég;~S halál, rablás
8546 8| hogy a hideg falak~Utána jajdulának,~Ekkép kiálta föl: „Megállj...
8547 4| leányom, hát édes leányom?”~Jajdult föl a király, „őtet hol
8548 5| hallatszott a rabok jaja,~Mert jajgatásukat fölülhaladta~A zsarnokhatalom
8549 6| Mint ők kacagtak, amikor én jajgattam.~Hahaha!~Mert ilyen az élet.
8550 6| Hahaha!~Mert ilyen az élet. Jajgatunk s kacagunk.~De a halál azt
8551 6| tiportak bennünket. Könyűket~És jajkiáltást küldöttünk az égbe,~De panaszunkat
8552 6| lég után kapott,~S egy jajnyögéssel összeroskada.~Midőn fölébredt,
8553 1| szünjön, lant, szomoru, árva jajod:~Végihez ér nagy fáradozása
8554 6| aggodalmak árján fuldokolt.~Egy jajsikoltás és egy halk sohaj...~A nő
8555 5| barátom, te se hajts ama~Jajveszéklő emberek szavára.~Ekkép kellett
8556 7| kripta,~A neve pediglen: jakobinus-sipka.~Oh e sipka ördögkezektől
8557 4| beutazta,~S ekkor Magyarország jámborlelkü népe~Igen becsületes módon
8558 4| tölgykoszorújáról?~Ne kárhoztassuk a jámbort!~A gondviselésnek~Választott
8559 8| MIT DALOLTOK MÉG TI, JÁMOR KÖLTŐK?~„Mit daloltok még
8560 4| nem tréfadolog;~De az én Jancsimnak helyén állt a szíve,~Azért
8561 7| kezedet görcs bántja, imádott~Jankóm, vagy feledéd végkép, hogy
8562 7| ARANY JÁNOSNÁL~Csendes magányból a mézeshetek
8563 6| KOVÁCS JÁNOSNÉ EMLÉKKÖNYVÉBE~Jellemtelenség
8564 8| jó szülők,~Miért e halk járás, e suttogás?~Dobogjatok,
8565 7| háza,~S hogy ez az időnek járását ne lássa,~Tamás úr, követvén
8566 4| éltemnek szüksége.~De micsoda járat vetett téged ide?~Az óperenciás
8567 4| bor? tölts!~Feleséghűség járatlan út,~Rajta már csak az együgyü
8568 7| járattad folyódat?~De hogyan járatnál folyót iskolába,~Mikor ez
8569 7| tanítottad,~Iskolába mért nem járattad folyódat?~De hogyan járatnál
8570 4| a hűséged.~Iskolába nem járattak,~Olvasni nem tanítottak,~
8571 7| teremtve?~Csak a messzeséget járhatni meg lábbal~S nem a magasságot;~
8572 8| fejöket,~Ugy nyögnek, ugy járják be a vesztőhelyet.~Kont
8573 9| vészes~Dicsőség, hogy veled~Járjam be, oh vezérem,~A csatatéreket.~
8574 7| kesztyűs kézzel~Látogatóba járjanak.~Nem cseng a kard, nem dörg
8575 7| sörényét,~Csak szabadon járjon, csak kergethesse tüzében~
8576 6| majd minden rabszolga-nép~Jármát megunva síkra lép~Pirosló
8577 5| kicsiny sajkát vezessem-é?~Nem járnál-e ugy mellettem, lyányka,~
8578 8| sötétség egészen behúzta.~Járó-kelő ember nem is igen akad,~
8579 7| fenekére!~Hogyha mint koldús járod be~A földet s kérsz menedéket:~
8580 7| vándormadár~Lehetett az ősapám.~Járok-kelek a világban,~Ma itt vagyok,
8581 7| ha dolgoznék,~Balta és járomszög a kezében.~Minden oly bús,~
8582 6| bizonytalan utja?~Merre járt-kelt? ő maga sem tudja;~Mig egyszerre
8583 4| otthon meglátott,~Ugyancsak járták a cifra káromlások.~Engesztelte
8584 5| mindig, mindenütt, ahol jártam-keltem,~Bánatos emléked, mint egy
8585 1| iparral~A tudományokban jártassá tenni akartál~Bennünk’,
8586 1| nem köz s renyhe erővel~Jártátok velem a tudomány ösvényit:
8587 6| Keresztülszúró lángtekintetét~Jártatta végig rajtok az apa,~S parancsolólag
8588 4| Vidámsággá kereszteléd.~Mért járulok hiába most eléd?~Varázserődet
8589 6| kertbe, a mezőre~Együtt járunk, úgyebár?~S nézzük, lyányka,
8590 8| ének~1~Nem nagy hírű város Jászberény városa,~És itt a nyakam,
8591 5| Nem is kel ő fel többé. - Jászberényben~Még megvan a kürt csorba
8592 8| bizony, hires kürt az a jászberényi,~Nem haszontalanság a felől
8593 8| oda-odanéz: nem üres-e a jászol?~De még a csárdák is ugyancsak
8594 8| mendegéltek és elértek végre~A Jászság és Kunság szép róna földére,~
8595 2| égő szerelemmel~Enyelegve jászthatál,~Ki hűséget esküvél, és~
8596 8| Lengeti nagy szárnyát szellők játékából.~49~Fölállott Lehel szép
8597 5| játsza~A szerelemnek szép játékait.~Gyönyör nekem e játék láthatása,~
8598 7| nemmel~Boldog vegyülésben~Játékidat, oh gyönyörű szerelem.~S
8599 1| tetszés-zaja~Fel-felzeng bájoló játékira;~De ah! titkon folyó könyűiben~
8600 2| délibáb~Enyelgve űz tündér játékokat,~Ismersz-e még? oh ismerd
8601 8| ember sem űzhet~Ily gunyos játékot gyermekeivel!~A magyar nemzetnek
8602 5| sírhalom fölött~S estedben a játékszer,~Szivem, kettétörött.~Pest,
8603 5| lyánytestvéred,~A szótlan, méla bú.~Játékszered volt szívem,~Hová nem hordozád!~
8604 8| fejét,~Átellenében tarka játékszerrel~Vigadt egy pár virgonc gyerek,~
8605 4| Magoknak cifra ragyogó játékszert,~Bibor karszéket, s koronát
8606 8| megismerjék a rónák fiát,~Játsszál szemökkel, mint a délibáb.~
8607 5| Ifju szivecskéd legelőször játsza~A szerelemnek szép játékait.~
8608 7| Mintha kedvesem hajával~Játszanának. És a dal~Mégis szép, mert
8609 8| és mosolyga, mintha~Ott játszanék ő is velök,~És addig-addig
8610 8| csatákban telt el,~Nem ért rá játszani a szép szerelemmel,~S a
8611 7| azzá lettél.~Még alig, hogy játszánk apáink térdén, s már~Maholnap
8612 1| égő szerelemmel~Enyelegve játszhatál,~Mely hüséget esküvél, és~
8613 4| vasárnap eljött,~És vele játszhattam a gyerekek között.~Hát mikor
8614 1| ŐRÁGYHOZ~Égig emeljen bár a játszi szerencse kegyelme,~És legyen
8615 8| légy életeddel~Könnyelműen játszó!~Vermed lesz Budavár,~Beleesel,
8616 7| akárhová visz~Vitorlámnak játszótársa,~A kis gyermek-fuvalom;~
8617 8| cserebogár!”~Hol vagytok, ti régi játszótársak?~Közületek csak egyet is
8618 7| zászlója volt e szent jel;~Csak játszott a viaskodó szelekkel.~Piros
8619 7| Kinn az utcán házunk előtt~Játszottam a porban,~Már ott az járt
8620 7| Európa színpadán mi is játszottunk,~S mienk nem volt a legkisebb
8621 4| gyermek-időt.~Látom, mint játsztam öcsémmel~S kis házi kutyánkkal.~
8622 7| Én feledtem el,~Hogy csak játszunk, hogy a~Multat játsszuk
8623 8| lábam!~A legénység szépe java~Egytül-egyig elment tova,~
8624 5| vigyázz, mondom neked!~Javad kivánom! mert hisz aranyával~
8625 4| dolgokra!~Édesanyám, mindig javamat akartad;~Édesanyám, mért
8626 8| fogja megkisérteni~Saját javának érdekében,~Mert vagy velem
8627 7| míg jön az önérdek,~És azt javasolja, hogy lesöpörjétek,~Mint
8628 4| álomnak karjába hajolt,~Ezt javasolta nekem:~Zárjuk kelmedre az
8629 7| gyermekségemet és~Ifjuságom javát,~Azért kedvelem, bár se’
8630 7| szellem fülébe.~„S miért javítanám? azért, hogy repedez,~Hogy
8631 7| táblabíró ur lelkesedésébe’,~Ha javítást súg a rosz szellem fülébe.~„
8632 8| illik, s én ezennel~Azzal javítom meg magam,~Hogy visszamék,
8633 7| tudj’ isten hol szalad;~Javítsuk ki, mert maholnap~Pallásról
8634 5| Koronként jőnek hozzám emberek,~Javokra vagyok, amint lehetek.~Ki
8635 4| JAVULÁSI SZÁNDÉK~Mikor térsz már
8636 8| a királynak,~Hogy elméje javuláson forgott.~Meg is javúlt,
8637 8| Intette, kérte őket, hogy~Javuljanak, míg van idő,~Mig rájok
8638 8| javuláson forgott.~Meg is javúlt, istenes szándékból~Megtéríté
8639 8| mint az isten „legyen”-je,~Amellyel egy mindenséget
8640 2| Rég volt, igaz, midőn e jegenyék~Árnyékain utószor pihenék,~
8641 6| Shelley után angolból~1~A jégeső szakad,~Fehérek a habok,~
8642 1| omolva hulltanak,~Mint gabna jégesőben.~Még dúl soká az ütközet,~
8643 4| ám szörnyű strázsa;~Vért jéggé fagyasztó volt rémes látása.~
8644 3| kínja lángi el nem aluvának~Jéggyöngyétől szeme harmatának.~Mint ölelt
8645 6| végre,~Megfagyasztják a jéghideg szivek,~Amelyek benne s
8646 4| gúnymosolyt,~Mely lángszerelmem jégjutalma volt!~Pest, 1844. november~
8647 7| hideg fönségben,~Minnt a jégnek oszlopa~Éjszak tengerében.~
8648 2| korty - s nevetve dűlök~Jégöledbe, temető!~Pápa, 1842. április~
8649 6| lángoló,~Csakhogy az észnek jégpáncélja rajta,~Miként a volkán tetején
8650 4| nem bizik~Az emberekben: jégre nem viszik.~Mert ő becsűletes
8651 1| A szerelem forró honából~Jégsír felé.~Pápa, 1841.~
8652 4| ismernélek.~Volnék megdermedt jégsziklája bár~A messze föld végének,~
8653 1| ülnek sírkövemre majd,~S a jégszív is talán, kinek~Átkai nyomák
8654 8| TÉL HALÁLA~Durva zsarnok, jégszivű tél,~Készülj... készülj,
8655 3| Föllobogva érzene,~Mért reám e jégtekintet?~Boldogságnak istene!~Sírt
8656 8| hideg tél~Elégszer festett jégvirágokat,~S a nő szemében megfagyasztá~
8657 7| ajkamat!~S ha látnak is? jegyeseknek~Csókolózni már szabad.~Addsza
8658 4| Melyet vacsorára szántam...~S jegyet vettem rajta!... még sincs,~
8659 8| fellegekre~Bőszült tajtékodat;~Jegyezd vele az égre~Örök tanúságúl:~
8660 8| a szent könyvet, melybe~Jegyezve vannak a martírok,~S belé
8661 5| A JEGYGYÜRŰ~„Isméred e gyürűt?~Aranymives
8662 8| nem vehette a férj,~Hogy jegygyürűje árából csak egy~Garast is
8663 8| pillantá meg,~Lelkénél drágább jegygyürűjét...~Ezt kell tehát eladnia,~
8664 8| viselném e bilincset,~Mint jegygyürűmet egykor viselém!~De hitvesem
8665 8| leszek!~Vedd e gyürűt... e jegygyürűt...~Elébb fog széjjeltörni
8666 1| szerelem~Kéje vész a földről jegytelen.~Édes szerelem! rózsás ösvényed~
8667 7| S a nemzetre nézve azt jegyzi meg, hogy ez~Amint eddig
8668 7| Ajkát rejtett mosoly vonásai jegyzik,~S a megzavarodott ifjuhoz
8669 8| És meghivák őt falujokba~Jegyzőnek, és az ifju ment,~Ment örömest
8670 8| karéjba~Állottak, és az ifju jegyzőt~Hallgatták a vén emberek,~
8671 6| Taszítsd a csónakot!”~S jégzápor és golyók~Borítják útjokat~
8672 8| nép már nagyon ismerte,~Jel-adó volt, hogyha mentek ütközetre,~
8673 1| Ragyog keletről, szép derű jele.~Borúm örök, haj, lánykám
8674 6| csüggedetten~Az örökkétartó jelenben.~Szalkszentmárton, 1846.
8675 1| június 23.~4~A szerelem jelené; multé s jövőé a barátság.~
8676 6| Olyan tünékeny volt e jelenés,~Hogy a toronynak őre másnap
8677 8| atyjával~Egy egészen más jelenése volt.~Fölhivatá a büszke
8678 7| előttem el,~A jövendő kor jelenései,~Saját vérök tavába fúlnak
8679 4| Ott álltak ők, mint égi jelenések.~Szokatlan köztünk ilyen
8680 6| füstölő pipám van...~Multam jelenési lengenek körűlem...~Sétálok,
8681 7| Várd el békében, míg a jelenésnek~Irtóztató órája eltelik.~
8682 8| asszony elpróbáltatá vele~A jelenést és elcsudálkozott a~Fiúnak
8683 8| Ketté lett vágva multja és jelenje,~Fölbontatott a híd, mely
8684 5| gúnynévvel illetélek;~Mert a jelenkor gyermekének~E szó „barát”
8685 5| mindegyre változik.~Multam s jelenkorom két testvér,~S egymást tán
8686 4| Téged híva segédül,~Lelki jelenlét!~S kére: ne hagyd el.~S
8687 7| mi vezetett?~Szarka sem jelenté megérkezésedet.”~„Mi vezetett
8688 5| vérből egy rózsa lett.~Mit jelenthet ez az álom?... semmit,~Csak
8689 6| hold körében;~Mint vészt jelentő üstökös az égen,~Magányos
8690 8| leghátul állunk semmit nem jelentve...~Kik lábunk ölelték egykor
8691 4| Rendbe szedte népét a harcnak jelére;~A rendbeszedett nép ugyancsak
8692 8| Éltették a haza minden jelesebbjét,~Éltették magát a magyarok
8693 5| ekkor a munkában,~S így jelessé nem teremthetett.~Szeretélek
8694 7| Áll a kis domb egyszerű jelével,~S te természet, elhagyottak
8695 8| Oh magyarok istene, add jelit,~Ha a kenyértörés elközelit,~
8696 9| diadal utáni~Békeségnek a jelképe ez.~Ott megy ő, a vén vezér,
8697 7| reszketett,~Haldokló éltedet~Jelképezvén.~Magam valék anyám~Fájdalminál;~
8698 8| ZÁSZLÓTARTÓ~Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,~Seregének seregünk
8699 3| Majd megadja, amit elkap;~Jellemképe: változat.~Mint a róna,
8700 6| KOVÁCS JÁNOSNÉ EMLÉKKÖNYVÉBE~Jellemtelenség e kor bélyege;~Pedig csak
8701 7| az isten képe.~És e szent jelnek egyre~Gyérülnek hívei.~Bálvány
8702 7| függetlenség!”~Ez légyen jelszavad.~Ha férfi vagy, légy férfi,~
8703 4| párt~Sok század óta átkos jelszavunk. -~S mindekkorig te el nem
8704 5| föld, amidőn~Mennydörgő jelszódat elkiáltod.~Hogyha majd villámlasz
8705 6| világ bölcsnek nevez.~Az én jelszóm nem ez;~Én örömimet és fájdalmimat~
8706 6| És a zászlókon eme szent jelszóval:~„Világszabadság!”~S ezt
8707 5| hítták a magyart;~Fölhivó jelül, mint hajdanában,~Országszerte
8708 10| Maszlagvirági, bor s leány:~Jenőnek ajkán függ a kancsó,~Jenő
8709 10| lakja, tündöklő terem,~S Jenőnél aki volna boldogabb~Nincsen
8710 10| E gondolat ragadja meg Jenőt, -~De szól szivében a mély
8711 8| AUSZTRIA~Miként elpusztult Jeruzsálem,~El fogsz pusztulni Ausztria,~
8712 8| pusztulni Ausztria,~S mint Jéruzsálemnek lakói,~Földönfutók lesznek
8713 8| ölelhetlek.~Tudjátok, tudjátok? a Jeu-de-Paume óta,~Hol az új korszak nyílt,
8714 7| szóljak... segíts, uram Jézus!~2-dik §~Betyárok nélkül
8715 5| nagy isten szent kegyéből~Jő-e megváltási jel?~Lesz-e még
8716 4| Csokonai~Egymásnak voltak jóbarátai.~Kilódul egyszer Debrecenből~
8717 8| Jöszte, jöszte, várnak régi~Jóbarátaid;~Vond föl a kék ég alatt
8718 8| hazáért iszom, igyatok!~Igyunk jóbarátim, mostanság,~Bor a megtestesült
8719 4| Meghihatja éd’sapám~Minden jóbarátját;~Borozás közt lelköket~A
8720 5| s fölösleges a szó:~Ily jóbarátomúl kit bírok én?...~Vigasztaló
8721 7| esztendő,~Ez a mi drága kedves jóbarátunk...~Fonjunk áldásból líliomfüzért,~
8722 2| mély vadonra,~S az út majd jobb-, majd balra tér;~Lépteim
8723 5| egy zsarnok király ő,~És jobbágyai a csillagok.~És a jobbágy,
8724 6| Aranykeresztet tűznek a fejedelmek~Jobbágyaik mellére; a földmivesnek~
8725 8| megleckéztette irgalmatlanúl,~Amért jobbágyait~Tévutra vezeti,~És pártütőket,
8726 5| mert számüzetni fog.~Hány jobbágyát számüzé e zsarnok!~Minden
8727 4| vett,~Szivükre kötvén a jobbágyi hűséget.~Ezek igérték, hogy
8728 4| S ott leszünk, mihelyest jobbágyidat hívod.”~Az öreg óriás ezeket
8729 4| esengett,~„Fogadj el örökös jobbágyidúl minket.”~Felelt János vitéz: „
8730 4| Vigy oda hát engem, hűséges jobbágyom,~Mert én azt meglátni fölötte
8731 8| atyafiak,~Megálljunk!~Legyünk jobbak, nemesebbek~Őnáluk;~Isten
8732 8| papjokat, mert~Papjoknál jobbakat beszélt.~S mit ott tanultak,
8733 5| csak gúnyolás.~Percenként jobban-jobban el-~Sötétül láthatárom,~
8734 8| fizet szivének vérivel!~Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.~
8735 1| nyargal, hive jő:~Hallgatólag jobbját néki nyujtja,~S áll majd
8736 7| akasztófa tövéből.~Fejét veszi jobbkezébe,~Kapaszkodván üstökébe,~
8737 5| a kezem szára.~Fáj az én jobbkezem szára~Véghetetlen,~Mert
8738 8| másikat sem hevertetem,~Jobbkezemben tartom kardomat,~Balkezembe
8739 8| ártatlan kis gyermeke?~Ha jobbkezének erejét~Az én kezembe öntené
8740 4| S meglódította a követ jobbkezével.~A kő ugy a király homlokához
8741 5| sajnálkozom?~Hadd szorítsam jobbod, ifju bajnok,~Én, ki ilyen
8742 7| van íme jobbom, add ide jobbodat,~Bátran szoríthatod, bátran
8743 6| fegyverest Gedő,~Köztök Kompolti Jóbot s Dávidot.~„Fossz hát, zsivány,
8744 8| tán vissza többé nem is jöhetek.~Lesz-é ezentul, oh kert,
8745 7| szó kevés, de annyi~Sem jöhetett ki az ajkán.~Könnyhullása,
8746 7| beszédet tartott:~„Jertek, ha jöhettek. Ha gyöngék falaink,~Megmutatjuk
8747 4| hogy jöttem?~Ha te nem jöhettél.~S amióta sors parancsolatja~
8748 8| célt nem veszítünk-e,~Nem jön-e pusztulás bujdosó népünkre?~
8749 5| Ildikó régen igéretét,~A jött-ment Kevének adta szivét, kezét.~
8750 5| égnek.~Oly jókedvü a nap~Jöttén; jókedvü lementén,~Mintha
8751 6| vándorseregét,~Nézném a nap jöttét s lementét...~Mig végre
8752 3| No de kissé meglepett tán~Jöttöm úgyebár?~Hja, öcséim, velem
8753 8| Gyermekink s nem magunk végett~Jöttünk ide kérni téged...~Gyermek
8754 4| füttyök mellett~Milyen a jövedelem?~A színész elébb-utóbb is~
8755 8| pénzt, fiam,~Nekem egy évi jövedelmem,~Tenálad eltart évekig,~
8756 7| azt, s tudod azt is, hogy jövedelmet~Dús uradalmam nem hullat
8757 6| békével, míg az óra nem jövend el,~Midőn birod hüségem
8758 7| vészmadár:~Egy-egy fájó aggalom~Jövendőd miatt, hazám;~De minél beljebb
8759 4| remény,~S hahogy szabad, amit jövendöl, hinnem:~A mennyországnak
8760 3| JÖVENDÖLÉS~„Mondád, anyám, hogy álmainkat~
8761 4| Másnap, amint az ég alja jövendölte,~Csakugyan szél támadt,
8762 7| fű-koszorúzta fejével,~S várja jövendőjét, mely lábát ráteszi, s akkor~
8763 7| lélek és a test?~Honnan jövénk, hová megyünk?~Elalszik-e
8764 1| és reményel~A tavasznak jövetén.~Ámde az új természetnek~
8765 7| Párizs,~Hol elbájolva áll a jövevény.~Ah ujra látom, látom falumat~
8766 6| engemet.~Az emlékezet fonalát~Jövődön meddig nyujtod át?~Ha rám
8767 1| szerelem jelené; multé s jövőé a barátság.~Dunavecse, 1841.
8768 8| jöttek hazafelé,~Jöttek, jövögettek,~Hát egyszer mögöttök~Kit
8769 3| Hevenyén?’~„Pusztáról csikóval~Jövök én.~A nyerítő ménes~Ott
8770 4| csak erre számolhat,~Mert a jövőhöz semmi köze nincsen.~Ha a
8771 6| s tovább nem!” dörgött a jövőkre,~„Eddig s tovább nem!...
8772 7| sejtés halk szellője,~Hogy jövőmbe nézek.~Mikor tél multával
8773 6| benne egy virág;~Mult- s jövőnket a gazdag jelen~Koszorúi
8774 8| eleget érted?~Koronádat a jövőtől félted?~Ne félj semmit,
8775 6| Nem, nem, ne biztass a jövővel engem,~Ne alamizsnát: üdvességet
8776 7| áldozatját~Az uraknak birtoka- s jogáért,~Kik őt később éhenhalni
8777 8| Kötelességidet;~Én megtanítlak jogaidra”~És teljesíté, amit ígért.~
8778 8| Elrablottátok a népek jogát,~És elloptátok kincseit,~
8779 7| meg; mert él~Hatalmával és jogával:~Tőled mindent követel,~
8780 7| egyaránt vehet,~Ha majd a jognak asztalánál~Mind egyaránt
8781 8| lett a sok betűből:~„Mi jognál fogva vernek itten engem?~
8782 8| Dolgoztathatnak, erre van jogok,~De a verésre nincs.~Még
8783 4| nincs nemesembert~Botozni jogotok.”~Hallottad e szót, meggyalázott~
8784 7| emberjogot a népnek!~Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg~Isten
8785 7| természettan,~Költészet, jogtudomány, kuruzslás...~Mind, mind,
8786 7| jött.~A bölcs - mert nem jogunk a sok válogatás -~Ahonnan
8787 4| Bizonyára ugy lesz - hál’ a jóistennek!~Bemegyek az éjre, benne
8788 4| viseld terhedet,~Bízd a jóistenre árva életedet!”~Mikor elvégezte
8789 1| Gyümölcsfánkhoz közel;~Itt jóizű az étel este,~S legtágasabb
8790 8| előttem,~Barátságos jelen,~Jóízüen merengek~Mosolygó képeden.~
8791 7| volna,~S apám tiltá, hogy ne jőjek el,~Ő mondá, hogy senkit
8792 8| Elrablott és eltemetett.~Jőjjön ki kardod a hüvelyből,~Mint
8793 4| Egyáltaljában nem tetszik nékem.~Jőjünk csak mi össze!... fenn az
8794 5| JÓKAY MÓRHOZ~Miért szeretsz te
8795 4| Borozás közt lelköket~A jókedvbe mártják.~Szép kocsit csináltatok~
8796 5| S lelkemnek oly széles jókedve van~Bút, bajt felejtető
8797 7| Egyszer borozgatott fényes jókedvébe’,~Elfogták, s bevitték tömlöc-sötétségbe.~
8798 7| dagad,~Dagad, dagad széles jókedvében,~Hogy az ég lenéz megint
8799 4| tudom, mi lelt ma engem?~Jókedvemben nincs határ;~Danolhatnék,
8800 7| vigasztal,~Aki földerítni fog.~Jókedvemmel és vándorbotommal~Megyek
8801 8| a természetiben,~Hogy a jókedvet és a tréfát szerette,~De
8802 8| istenét,~És mikor vége lett a jókivánságnak,~A muzsikusok rá hangos
8803 4| csatahely mellett volt egy jókora tó,~Tiszta szőke vizet magába
8804 6| kapott.~Mi lett a díj? rövid jólét multával~Hosszú nagy inség...
8805 7| látod csak,~Örömiddel végkép jóllakám.~Isten hozzád, vidd el tarka
8806 7| kalászokként árulnak,~Kik magodból jóllakának;~Te üres fazék, melyből
8807 4| lehet;~Meg sem jövünk, szent Jóllakásra mondom,~Míg egy rosz pótra
8808 7| ételre sincs.~Ha gazdánk jóllakék,~Marad még asztalán,~S mienk
8809 8| ha megjövünk, fiam,~Akkor jóllakhatol.~Neked különben nem szabad
8810 7| Meggyógyítja szemsugára,~És az éhes jóllakik~Egy futó pillantatára. -~
8811 8| elbarangol, s ha megéhezik,~Jóllakni ismét visszamegy helyére,~
8812 4| EBÉD UTÁN~Ugy jóllaktam, hogy még!...~Egyet nyujtózom,
8813 5| fényes arcokat,~Miken a jóllét napja ragyoga;~Bokáikon
8814 4| Kötelesség! mit az ember~Hon jólléteért teszen.~S a király a honnak
8815 6| Ez az állat volt egyetlen jóltevőm.~Ezt is megcsaltam.~Ő combom
8816 8| ki megkopaszodott,~Mint jómagam, ki meg őszbe csavarodott,~
8817 6| országút szélére,~S várakozott jómódú vendégre,~Kinek oly nagy
8818 6| a nyári égen,~Érzeményim jőnek-mennek~Majd fehéren, majd sötéten;~
8819 8| Eljő a nap, mert el kell jőnie,~Midőn kinyíl e börtön ajtaja,~
8820 4| kéne elbeszélnem,~Miért e jósággal lehetetlen élnem;~De attól
8821 8| magyarázta meg~Hatalmad és jóságodat...~Dicsértessél, dicsértessél
8822 7| megszárítnám a ruhámat itt.~S ha jóságodból ezen kívűl~Még maradna egy
8823 4| nyilatkoztatnom,~Hogy én e jóságot el nem fogadhatom.~Hosszú
8824 6| nagyságukat,~Mely hirdeté jóságukat.~És hol van az oszlop?...
8825 7| ne legyek:~Mint az ifju jóslá, meghivá őt~Vacsorára az
8826 4| mind iszonyú pusztúlást~Jóslának a földnek,~De csak a legnevezetesbet~
8827 7| vagyok,~Hanem annyit merek jóslani,~Hogy ma nem gyönyörködhetnek
8828 5| Egykor én terólad jósolék,~S jóslatom most teljesedni látom.~Láttam
8829 8| idők. Beteljesült az Írás~Jósolatja: egy nyáj, egy akol.~Egy
8830 5| barátom!~Egykor én terólad jósolék,~S jóslatom most teljesedni
8831 5| magzata, van már férje neki,~Jősz-e te vagy nem jősz? nem igen
8832 8| barátságba’...~Anyám egyetlen jószága.~Vác, 1848. február~
8833 7| ember,~Oly búsan lengedez.~Jószágból a csaplárnak nem jutott~
8834 9| kötélre,~Húsz legény ment maga jószántából~Zászló alá az eke szarvától.~„
8835 4| jára~Szerecsenországnak jószívű királya.~Ez a magyaroknak
8836 4| az ebédet;~De az óriások jószivü királya~Az ebéddel őt ily
8837 4| Harmadik ének~Oh nagyon is jószívü közönség,~Különösen ti,~
8838 8| engemet?”~Szólott szelíd jószívüséggel~Gyakorta társihoz,~„Mért
8839 8| máskor.~Ki is mutattam iránta~Jószivűségemet,~Vittem neki ajándékot,~
8840 8| szolga is!~Megvallom, itt jótéteményt~Rakott egy kéz reám,~De
8841 4| szép~Örömcsillagsugár.~Ily jótevő orvosság~A szőlőnedv nekem;~
8842 1| KOLMÁR JÓZSEF EMLÉKKÖNYVÉBE~Magas trónján
8843 5| Megállítnám, ha volnék Józsue,~Megállítnám itt a napot,
8844 4| Álmadozzuk folytatását... jó ‘jszakát!~Debrecen, 1844. január-február~
8845 8| Bolondokká, ha vélitek,~Hogy e Judásörömmel itt~Minket bolonddá tettetek.~
8846 4| Kednek gazdasága, ökre és juha van,~Ha felcsuporodik a
8847 4| nagy serényen mosta.~De a juhászbojtár fölkel subájáról,~Közelebb
8848 4| sugára~Az ég tetejéről a juhászbojtárra.~Fölösleges dolog sütnie
8849 4| dolog sütnie oly nagyon,~A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.~
8850 4| szamarat ismértem,~Mivelhogy juhászság volt a mesterségem.~De magyar
8851 4| Nem kell kednek bérest, juhászt fogadnia.”~Valahogy, valahogy
8852 4| marta dühödve~Egy nyomorú juhbőr-darabért,~Mit a mészárszéknek előtte
8853 8| helyét leli.~Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával,~Sem a
8854 6| faluknak tornyán, a mezőknek~Juhnyájain s a patakok vizén~S mindemhol
8855 3| pedig terűl az ól,~Honnan juhoknak bégetése szól.~E lakhoz
8856 3| sompolygott ő a kunyhó előtt.~Juhot nem kaptam én... megettem
8857 4| ki a hálóból néze ki:~„Juj, be hideg van odaki’!”~S
8858 6| JÚLIÁHOZ~Piros orca, piros ajkak,~
8859 7| Hordom koronámat.~Eszemadta Juliskája~Szívem arany koronája!~Nagyvárad,
8860 7| a barna Lacit s a szőke Julist, e~Kedves gyermekeket. Hát
8861 6| szegem is!~Pécel, 1846. június-július~
8862 8| bitófa mellett!~Pest, 1848. június-szeptember~
8863 4| nem rudalták~Az Olympról Jupitert.~Szánjon meg tehát kegyelmed~
8864 8| meg?~Föl, nemzetem, föl! jussanak eszedbe~Világhódító híres
8865 9| amint ő akarta,~Hogy igába jussunk mi s nyomorba.~Teéretted
8866 6| sebet hagy.~De ismersz-e, jut-e még eszedbe,~Hogy láttuk
8867 4| Lemondani a csatabajnak~Hősi jutalmáról,~A dicsőség tölgykoszorújáról?~
8868 8| véritéletet tart,~S míg jutalmát jó, rosz meg nem kapja,~
8869 8| Küzdök is érte, de nem kell jutalmatok.~Pest, 1848. szeptember~
8870 4| rajta büszkén nézek szét.~Jutalmaúl nem rest munkálatomnak~A
8871 8| szükségünk, fáradtunk eleget,~De jutalmaz érte a lelkiismeret,~Megjutalmaz,
8872 4| oka szerencsémnek;~Meg is jutalmazom, mihelyt hazaérek.”~Ezt
8873 8| vért és nem az életet,~De jutalmok ez a gyönyörű haza lett.~
8874 7| említem ezt?~Nem fáradunk mi jutalom-reménnyel,~Mint a hazugság aljas zsoldosi,~
8875 7| betekintek. Hát, öcsém, a Jutka~Épen most buvik be a kemencelyukba,~
8876 1| lába,~Hogy fejér ló sem jutna nyomába.~Sír az asszony,
8877 4| az úton itt vajjon hova jutnak?”~Kérdé János vitéz egy
8878 3| Szavaimmal egy az érzet,~Célra jutni álbeszédet~Tétovázva nem
8879 8| nevelő!~Akasztófára kellett jutnia,~Ki annál sokkal többet
8880 8| isten tudja, milyen sorsra jutsz!~A bérkocsis fülét, fejét
8881 4| mondhatom,~Hogy e papot pokolba juttatom,~Bár eddig is már a pokol
8882 1| rögtön vihar homályba zár.~Kábaság a hír, fenség, hatalmak!~
8883 7| lyányoknál~Nincs őneki helye.~Kabátban jár a deák,~Ha mozog is
8884 4| Ha volna több, mint egy kabátom,~Mit hordanom kell télen,
8885 4| mesterséghez.~Vakarta i’kább a lovat,~Semmint patkolta.~
8886 8| maszlagot~Termesszen, mely kábít, bolondít,~Ezt mindenestül,~
8887 4| szédül,~Azt gondolják a kábító magasban,~Hogy uralkodnak
8888 1| hossza nélkül pityereg.~Jókat kacag rajt a víg ujoncsereg.~Pápa,
8889 8| fáradalmaikhoz méltókép aludtak.~2~Kacagányaikat derékaljnak vették,~Fejöket
8890 6| teremben medvebőr felett,~Mit kacagányul vetnek vállaikra,~Ha indulóra
8891 5| Hogy kínaitokat váltig kacaghassam!”~Barangó vitéz az átkot
8892 7| Víg beszéddel.~A halak is kacagnának rajtunk,~Ekkép látva minket...~
8893 7| olajos-korsó az élet kéje;~Azért kacagom a bolondokat,~Kik alig mártják
8894 6| ilyen az élet. Jajgatunk s kacagunk.~De a halál azt mondja:
8895 7| FÖLÖSLEGES AGGALOM~Világdöntő kacajra~Nyilnék meg ajakam,~Ha olyan
8896 7| ég magához húza,~Ez egy: kackiásan kipödrött bajúsza.~S ezzel
8897 1| zengzetének,~A leány~Ha kacsingat által a kert~Ajtaján.~Jő
8898 7| én nem tudom~Szeretni,~Kacsintanak, de hiába,~Szemei.~Attól
8899 6| végét várja,~A pitvarajtóból~Kacsintgatok rája.~Gyere be, galambom,~
8900 5| Engedje megfognom szép kacsóját...~Megengedi? megengedi
8901 5| idebenn a szűk szobában~Kadenciákat faragok!~Eperjes, 1845.
8902 4| éjszakát reátok.~Most a kincses kádhoz! Megtöltöm tarisznyám,~Hazaviszem
8903 7| némasága,~A nemzet-szégyen Káin-bélyege,~Oh Széphalom!~Azért kellett-e
8904 4| megsüvegelik.~S okosan! mert a kaján elem~Mértéken túl emberségtelen.~
8905 5| emberek közt~Van irigység és kajánkodás.~Csalatkoztam! mert amilyen
8906 7| Epedéssel megsáfrányozva~Vagy kakasdühhel megborsozva,~Oh én szerelmes
8907 6| Fiastyúk az égen,~Szólanak a kakasok a vidéken,~Hajnalodik, hüvös
8908 7| drága. -~Tehátlan tehát a kakasság kukorít,~Borbála kisasszony
8909 4| a kisértet mind eltünt a kakasszóval.~János is felébredt a kakas
8910 4| búzáját magyar embör vetötte,~Kakastéjjee szép mönyecske sütötte.~
8911 8| holnap kapsz kenyeret,~Kakastejjel sütött fehér cipót.”~„Inkább
8912 4| pedig hivém,~Hogy a hir kakasüllején~Anakreon. Vitéz Mihály~S
8913 7| tetejéről pedig~A toll s kalamáris előkeríttetik,~Kiszáradt
8914 4| hívság,~Hívságtól üldözve a kalamust fogják,~S édes anyánk nelvét
8915 5| Hohó, szinésznő, már kész a kaland!~Háborgó szívvel ezt gondoltam
8916 1| És a szent csaták szörnyű kalandja~Míg emlékezetben újra kelt,~
8917 7| jött,~Tán mert ő is titkos kalandokra készül,~Miként Veselényi. -
8918 4| Mert nem lesz már nekem kalandom;~Pedig e nélkül a világ~
8919 4| szókkal esengett~A helység kalapácsához:~„Csak addig várjon, amíg~
8920 4| egyházfit -~S a helység kalapácsát,~Mint kezdőjét a csatának,~
8921 1| Dörg Kuruttyó s üllőt, kalapácsot~És szöget, mit izzadván
8922 4| cigánytól~Tanulta meg a kalapálást...”~„Hát még mesterségemet
8923 8| és kilopta~A vak koldús kalapjából a krajcárt.~Jó nevelője
8924 9| menyegzőre mén;~Virágokat tűznek kalapjaik~Mellé, s dalolnak a harc
8925 8| volnátok,~Emeljétek meg a kalapjaitokat,~Mert köszönhetitek néki
8926 4| rá, a tóhoz közeledett,~Kalapjának belemártá karimáját,~Ekkép
8927 7| Elfogadta, föl is tüzte kalapjára,~S fölugrott megint a szekér
8928 7| Emeljék meg, amint illik, kalapjokat.~Először is pedig leírva
8929 7| sors csak virággal~Ékesítse kalapom,~Nem kérek babért ujabban.~
8930 6| ím bokámot ujra össze-~S kalapomat félrecsapom.~Szívem még
8931 7| férfiak! fölirom nevöket,~Kalapomba vetem, s aztán amelyiket~
8932 4| HA~Ha kalapomnak szőre volna,~És jobbra-balra
8933 2| HAZÁMBAN~Arany kalásszal ékes rónaság,~Melynek fölötte
8934 1| Pillantatom, mindig feléd, arany kalász~Hazája, boldog róna, hol~
8935 8| méltó pofa,~Te hazugság kalásza,~Te minden rosz, te semmi
8936 8| áldott búza,~Lefelé hajlanak, kalászaikat a~Nehéz mag lehúzza.~A zöld
8937 3| mag termő legyen~Gazdag kalászokat?~Föl hát! és míg a szem~
8938 7| Melyet a bárgyú világnak~Telt kalászokként árulnak,~Kik magodból jóllakának;~
8939 7| szamár a gazt: zabálja~A kalendáriomot.~Aminek következtében~Nem
8940 5| A. B. EMLÉKKÖNYVÉBE~Kalmáridőket élünk mostanában,~Egy pénzdarabnak
8941 7| veheted. -~Tisza mellett Kálnó; azért jövünk rája,~Mert
8942 7| sértek.~Se szere, se száma Kálnón az uraknak,~Itt a faluvégen
8943 4| előtte~Méltóságosan állott~A kaloda.~Bagarja, a béke barátja,~
8944 4| hívatalában~Pontos kisbíró által~Kalodába csukatta.~Ott nyögi most
8945 4| most fájdalmát hősünk~A kalodában,~S csak azzal vígasztalja
8946 5| hasznát veszem:~Reá bokrétás kalpagom teszem.~S a szív nem rosz
8947 8| Birodalmatok~A szabadság kálváriája,~Uralkodás volt minden vágyatok,~
8948 7| csendes~Kertben mulaték.~Itt a kályha lesz a~Nagy fa, mely alatt~
8949 7| ugyan:~A pálinkás-üveg a kamarába’ van,~S ez az, ami őt oly
8950 4| föltartotta,~Belelépett a nagy kamasz és elbődült,~S hogy lábát
8951 5| Majd megkerűl még tőke és kamat.~S ha eszmetársulatnál fogva
8952 6| Vilmos,~Párizsban Desmoulins Kamill...~Itt is leszek tán valami.~
8953 7| szentéből, nejének~Szobájából ím kamra lett,~Mely ronda lommal
8954 4| egyebet,~Mit szép szerével a kamrából~Kihozni lehetett.~Ha jött
8955 8| sarkantyúja,~Ferde volt a sarka.~Kamrájában az egerek~Semmi kárt sem
8956 8| Egyiptomábol~A szabdsági Kánaánba,~Mint Mózses népe hajdanába!~
8957 8| téjjel-mézzel folyó dús Kánaánt,~Hol megdönti saját terhe
8958 4| Meg sem állok, csak a kancsó-~Feneken.~Bárha mindjárt -
8959 7| lesz:~Megköszönhetd, ha kancsód a~Falhoz vágom, nem fejedhez. -~
8960 8| hátra.~„El azért a nagyobbik kancsóért!”~Ma piros bor, holnap majd
8961 4| ontanom!”~S e gondolatra kancsóm kiürűl,~Készítették bár
8962 8| kardokat,~Jertek haza, a kancsuka~Csak sebesít, de öl a kard.”~
8963 6| nap~Sötét felhők megett;~A kandalló tüze~Ád egy kis meleget.~
8964 6| csomóba,~Úgy vetem bele az~Égő kandallóba.~Mint füstölnek, mint füstölnek!~
8965 6| szobába’.~Bánatosan nézek~Kandallom tüzére,~Gondolván életem~
8966 7| nekem,~Benne lesz meleg kandallóm,~Feleségem, gyermekem...~
8967 8| Hideg idő, hűs őszi éj.~Ott kandallómon ég a tűz,~De hasztalan,
8968 3| jó meleg van~Idebe.~A kandallón pattog a fa,~Ég a tűz,~S
8969 8| tündérpalota,~Ha van honnan rakni a kandallóra fát,~S mindenik jó szó,
8970 4| ablakon által~Kukucskáltak kandi szemekkel,~S kiknek már
8971 5| virágok, mint kacér leánykák,~Kandikálnak a víz fényes tűkörébe.~S
8972 4| hinti rám.~Szegény bohó! mit kandikálsz~Olyan szerelmesen?~Avvagy
8973 5| a lovadat,~De már föl is kantároztad.~Még egy csókot, itt az
8974 7| fiam, te is, nyergelj és kantározz;~Szerezz hírt és kincset,
8975 7| paripán termek,~S megeresztett kantárszárral vágtaték ki~A puszták terére...~
8976 7| Hej, ha arra fordítom a kantárt,~Ugy megugrik, alig bírok
8977 4| feleségét verte.~Mikor a kántorlak elébe jutottak,~Az amazontermészetü
8978 7| a feledés, mint az éhes kánya~A megölt madárral, elröpűl
8979 8| Mindenféle zsinorral úgy~Ki volt kanyargatva,~Hogy a mennydörgős mennykő
8980 7| alkonyúlatánál~Megállék a kanyargó Tiszánál~Ott, hol a kis
8981 4| babérját~Oly nagyszerüen kanyarítá~Nem-szőke fejére~S nem-szőke
8982 6| foly Sajó... oly görbén kanyarog,~Mint ember, aki görcsben
8983 7| költők, müvészek és más~Kapa-kaszakerülők.~Az pedig, ki bolond fővel~
8984 4| cserép pipám~Legroszabb kapadohányból~Küld keresztül a szobán.~
8985 4| Erre a zsiványok fegyverhez kapának,~Jancsinak rohantak, s szólt
8986 8| vidékek.~Forró nyárközép van,~Kapaszkodik a nap fölfelé; sugára~Mint
8987 4| vállamon helyet.~Így ni, most kapaszkodj meg jól a hajamba.”~És már
8988 4| atyám, de nagy az én bajom!~Kapaszkodjék csak föl az ablakon,~S kit
8989 4| megindult gálya,~Szélbe kapaszkodott széles vitorlája,~De sebesebben
8990 8| Kiálltunk a csatára,~Ruhánkba kapaszkodtatok~És rángattatok hátra,~Szűköltetek
8991 7| Fejét veszi jobbkezébe,~Kapaszkodván üstökébe,~Ugy ballag a városba
8992 8| Csavarjuk ki hamarjában;~Ásót, kapát a kezébe,~Ássa meg a sírját
8993 8| uraiméknak,~Kegyetlenűl szorult a kapcájok,~László király a pogány
8994 8| mely a tavaszt~A télhez kapcsolá,~Eltört a lépcső, melyen
8995 7| bevága...~Éhgyomorra csak nem kaphat ily munkába.~Az almáriomnak
8996 4| fogadja.~S hogyha szép lyányt kaphatok:~- De magyar lelkűt ám! -~
8997 7| hogyne bámult volna?~Ily kapitánnyal még sohasem volt dolga.~
8998 7| kérdé: mit kivánna?~„Vár kapitányával szólni óhajtanék.”~‘Szólj,
8999 8| fordultak vissza,~Sőt a kapitánynak~Igy feleltek vissza:~„Kapitány
9000 8| légy, Morzsa,~Kedvet ne kapj a tyúkhusra,~Élj a tyúkkal
9001 8| a mezőkön a legelő árva.~Kapják hát magokat, szedik a sátorfát,~
9002 4| Imádkozzál, Bandi, hogy meg ne kapjalak;~Mert ha megkaphatlak -
9003 4| ember!” e szót kiáltotta,~„Kapjuk fel, vigyük el! mért olyan
9004 4| kedvetek ha jön kötődni,~Ugy kapkodjatok felém:~A természetnek tövíses~
9005 1| vagy a labdát veregetve~És kapkodva, vagy ugrándozva, vagy édes
9006 7| Menyecskéktől, lyányoktól~Káplárhoz fut gyorsan.~Subában jár
9007 7| poros nadrágod,~Kiporozza a káplárod.~Muzsika szól, verbuválnak,~
9008 8| lyányok, mikor más nincs?~Kapnak rajtam a leányok,~Pedig
9009 4| estét... amint e firkát kapod.)~Hát hány hét a világ Eperjesen?~
9010 4| egyszerü hangján: -~Keblem kápolnájában~A hűséges szerelemnek~Az
9011 4| urtól őzcombot kapánk,~A káposztából is van maradék -~Ha meghivásom
9012 7| oldala, borsózott a háta,~Káprázott a szeme, izzadt az üstöke,~
9013 4| láta.~A rózsaszín fénytől kápráztak szemei,~Alighogy merészelt
9014 4| nincs: ragadj ekét vagy kaptafát,~S vágd a földhöz silány
9015 8| eljárásotok,~Ti a dolog végébe kaptatok,~És így tevétek már régóta
9016 8| Azt adok, mit vajmi ritkán kaptok,~Ti királyok, nyílt őszinte
9017 7| pusztul,~Hogy hátunkra nyerget kaptunk a gonosztul?~És egy éjszakának
9018 4| nagy sárkánykígyó áll itt a kapuban;~Elnyelne hat ökröt, akkora
9019 4| hazudok, de volt akkora kapuja,~Hogy, hogy... biz én nem
9020 5| régen elaludt.~A kántor háza kapujánál~Szép hajadon leány zokog;~
9021 7| kerítést,~Amelynek gyémánt kapujára~Ez volt fölírva szivárvány-betűkkel:~„
9022 7| vára~Rá s katonáira nyilt kapukkal vára.~Betlen szép özvegye
9023 8| megteszem,~Hogy kikisérlek a kapun. De~Ha visszajösz, a csatornába
9024 6| Köröskörül.~4~A várudvarban, a~Kapusnéhoz közel,~Áll, mint megvert
9025 4| kissé megpihenek,~Holnap egy kapuval ismét beljebb megyek.”~És
9026 1| könyörűlve békeségre~Álmaim karába vitt.~És láttam ott~A szőke
9027 6| KARÁCSONKOR~Énhozzám is benézett a karácson,~
9028 9| cseppje drágagyöngyöt ér!~Karánsebes, 1849. április 17.~
9029 2| Szent hűséggel nyujtá jobb karát;~Éljen a világ dicső folyása...~
9030 3| Válaszol:~„Föl se vegye kárát,~Gazduram;~Hiszen úgyis
9031 3| Mint ölelt át reszkető karával!~Mint marasztott esdeklő
9032 4| rajzához~Szent Kleofás!~Milyen karaván...~Nem lehet más,~Mint oláhcigány;~
9033 6| híre, se’ hamva~Az egész karavánnak.~A messzeség~Ködében az
9034 8| nem is búsulok;~Nem vesz kárba, mit az élet~Fájáról lehullatok.~
9035 7| csiklandja~Csak fejemet s nem karcolja fel. -~Lépj elő, te hosszú
9036 7| betűket;~Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba,~Melyet, névvel
9037 7| is;~Hol találjuk őt fel karcsú derekával,~Mosolygó szemével,
9038 6| számunkra a ledőlt király~Kardjából a rettentő zabola,~Melytől
9039 6| hallgatott,~Nyelvök helyett most kardjaik beszéltek.~Kompolti Péter
9040 8| gyermekinket.”~S leoldozták kardjaikat,~Kezök reszket, keblök dagad;~
9041 7| egyik, sem másik,~Itt vannak kardjaink, hogy ótalmazzanak~Vérünk
9042 8| magyar,~Kardot ragad kezébe,~Kardján a napsugár ragyog~S a bátorság
9043 8| nekimennek bátran~Az ellenség kardjának, tüzének! -~Tiszteljétek
9044 8| a németséget~Hányta mind kardjára.~Aki bírta, megszökéssel~
9045 6| írának,~Szivök vérébe mártván kardjokat?~Kettészakadtunk, és a szép
9046 4| Kivel szemközt jöttek, azt kardjokra hányták,~Magát a királyt
9047 8| Kezök reszket, keblök dagad;~Kardjoktól kell elszakadni!~Mintha
|