Rész, Paragrafus
1 1, 6 | Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk él,~Bűvüljön
2 1, 12 | kevély sciták~Jó magyaroktol mely igen elfajzottak,~Szép keresztyén
3 1, 13 | jót:~Kihoztam Scitiábol mely nékik szük vólt,~Az én szent
4 1, 35 | mastan, és nem nézsz elődben,~Mely nagy fölyhöt kerenget Károl
5 1, 44 | Szulimánnak Alecto szóllott,~És az mely mérges kigyót kezében hozott,~
6 1, 54 | meg keresztény világot,~Az mely inkább kiván fizetni harácsot,~
7 1, 74 | szegénynek szeme keservvel fül,~Mely miát az szüve mint az hideg
8 1, 81 | kapitán,~Eggyik az Olindus, mely okosság után~Ment mind nagyobb
9 1, 101| nagy fölyhő fog omlani?~Mely világszegletre fog ez leszakadni?~
10 1, 101| világszegletre fog ez leszakadni?~Mely nagy haragját Istennek fogja
11 2, 50 | fölyhő szálla le kárunkra,~Mely nemcsak magyarnak elég romlására~
12 2, 59 | tudja, keresztyénnek ártson mely felé.~Sokfelé osztatik bölcs
13 2, 59 | osztatik bölcs s okos elméje,~Mely várat szálljon meg: Egret,
14 2, 77 | 77.~Vedd hozzád lelkemet, mely téged alig vár,~Miként segitséget
15 3, 23 | 23.~De az mely Zrinirõl beszéllesz énnékem,~
16 3, 108| magábul lelkét bocsátá,~Mely testét éltében oly kevélyen
17 5, 72 | ennek,~Ez tartja meg, az mely ir te Felségednek.~
18 6, 10 | érdemes hadnagya~Egyedül! mely ország próbádat nem tudja?~
19 6, 10 | ország próbádat nem tudja?~Mely világrész vitézségedet tagadja?~
20 6, 29 | küld néked talán?~Német, mely tégedet az föld alatt kiván~
21 6, 58 | kezekben egy törököt ada,~Mely vár felõl maga többitül
22 6, 115| fölött nagyobb kár Hamviván,~Mely Vid dárdájátul fekszik földet
23 7, 30 | 30.~„Hej, hej, én fátumom mely igen kegyetlen!~Ettül mindenkoron
24 7, 39 | 39.~O, élet, mely hamar ez világbul kitünsz!~
25 7, 39 | kitünsz!~O, rövid élet, tülünk mely gyorsan röpülsz!~Mikor inkább
26 7, 46 | megmarad koporsó után,~Az mely megmutatja magát világ fogytán:~
27 7, 48 | angyalok sebeid nyomát;~Ottan, mely véredet hazádért hullattad,~
28 8, 3 | 3.~Minden kis veréték, mely lórul csöppenik,~Szép gyönge
29 8, 50 | szél,~De az mi szüvünket, mely fegyverben reméll,~Nem látja
30 9, 20 | itt hagyni társodat,~Az mely szeret tégedet, szintén
31 9, 30 | Hirt viszünk császárnak, mely Bécsben vagyon mast,~Micsodás
32 9, 43 | mellett nyugszik kuasz, mely megfáradt.~
33 9, 73 | tövébül kidül liliumszál,~Mely szép növésében tavaszi mezõn
34 9, 87 | feje.~Sisak, oroszlánybõr, mely õtet födözte,~Sok megaludt
35 9, 89 | vajda?~Ezt az megaludt vért, mely tested csunyitja,~Kicsoda
36 10, 14 | 14.~Henyei bástyáján, az mely volt leromlott,~Radován
37 10, 60 | élével~Felnyitja szép torkát, mely szép énekével~Erdõt, mezõt
38 10, 74 | két magas töly-szál,~Az mely Dunaparton innen is, tul
39 10, 103| halált az falon leirva,~Mely rettenetesül kaszáját hordozza?~
40 11, 10 | hogy kifutottál,~Hogysem az mely lassan Szigetben ballagtál.”~
41 11, 22 | igazságnál~Szebb s jobb, az mely egyaránt mindenfele áll;~
42 11, 40 | hiva azért egy követet,~Az mely azelõtt is vitt sok követséget,~
43 11, 95 | irhassam ez dolgot,~Zrini mely rettenetes harcot inditott?~
44 12, 7 | egy rettenetest választa,~Mely nagy ohajtással timporálva
45 12, 24 | 24.~„Fáti, édes anyám, mely sürü árnyékok~Járják én
46 12, 24 | elmémet, ugyan elájulok;~Mely kegyes vendéget mi földünkben
47 12, 26 | 26.~Mely isten forgatja most az én
48 12, 36 | Nem-é ez fényes nap, az mely szöbb mindennél,~Osztja
49 12, 37 | Másoknak hasznára, s ember, mely kémélte~Másoktul javát,
50 12, 40 | esmérem,~De ha az az isten, az mely bir énvelem~Igy hagyta,
51 12, 48 | 48.~O, mely igen tudatlan ember elméje!~
52 12, 66 | 66.~„O, mely külömbözõ az községnek dolga,~
53 12, 67 | 67.~Méltóság, mely erõs uraság oszlopa,~S ihon
54 12, 71 | köszönettel az õ fejét hajtja,~Az mely földön fölött mindeneknek
55 12, 74 | hogy láb alá nyomta~Zrinit, mely kaur közt legnagyobb leventa.~
56 12, 75 | is bátran felejti el,~Az mely maga játszodott veszedelmével.~
57 13, 38 | tanácsán~Nem adna egy ohajtást, mely megyen száján.~
58 13, 84 | néki jobb ágyumestere,~Az mely viselhetne gondot az tüzekre;~
59 13, 85 | hátul oroszlán hagyatik,~Mely miát békével eggyet nem
60 13, 93 | emésztenek leginkább bennünket,~Mely miát nem találjuk sohul
61 14, 14 | 14.~Alderán, az mely birt iszonyu lelkekkel,~
62 14, 18 | mondok,~Fölhozom nagy Alit, mely az õ rontójok.”~
63 14, 46 | kell azt vitéz szüvet,~Az mely az égben is oly nagy próbákat
64 15, 5 | azért mi halálra menni,~Mely örök örömre grádicsot fog
65 15, 13 | csak választ magának,~Az mely legszebb vala mind közte
66 15, 15 | 15.~O, mely csuda dolog, hogy jutalmat
67 15, 15 | jutalmat szerez~Maga hohárának! Mely kemény vitéz ez!~Emlitése
68 15, 46 | Istenét talán nem látjátok,~Mely nagy menyküvekkel fegyverkezett
69 15, 84 | 84.~Mely kapál csarnokon s fuja az
70 15, 99 | lelkét császár kiinditá,~Mely testét éltében oly kevélyen
71 15, 105| s örömmel hal minden.~Az mely helyen állnak, ugyanazon
|