Rész,  Paragrafus

 1   1,  33 |          hogy megrettenést szüvében ne tenne:~Magára nagy Szelimnek
 2   1,  37 |      alkusznak; de te menj ű rájok,~Ne késsél, és ne hagyj üdőt
 3   1,  37 |         menj ű rájok,~Ne késsél, és ne hagyj üdőt alkudniok.~Igy
 4   1,  42 |                                 42.~Ne félj, hogy segétse senki
 5   1,  43 |                                 43.~Ne félj, mert lám, mondom,
 6   1,  61 |           nékem,~Hogy győzödelemben ne légyen kétségem,~Im az levelet
 7   2,  66 | könyörgésemet kegyelmességedbõl,~És ne csinálj törvént az én érdemembõl,~
 8   2,  71 |            71.~Atyáink vétkérõl meg ne emlekezzél,~Sõt minden bünökrül,
 9   2,  73 |                                 73.~Ne engedd meg uram (noha érdemlenénk),~
10   2,  77 |            mellyen vagyon nagy zár.~Ne sülessze bünöktül megnevelt
11   2,  79 |         kedvemben ügyedet fogadtam,~Ne félj, mert nem héában érted
12   3,  8  |          Valami kárt keresztyén ott ne csinálna.~                        
13   3,  16 |             téged,~Magadat te itten ne szerencséltessed;~Hanem
14   3,  47 |            pogány ebektül mi semmit ne tartsunk.~Mert Isten mi
15   3,  85 |                              85.~De ne félj, meg nem halsz nagy
16   3,  113|            halálodat;~Vagyok Zrini, ne szégyenld megadásodat.”~                        
17   4,  7  |          nagy árron megvennéd,~Hogy ne láttad volna az bassát,
18   4,  11 |             nem tréfálhat,~Hogy jól ne esmérjem állhatatlan voltát.~                        
19   4,  17 |            holt társainkat is itten ne hagyjuk,~De érdemek szerint
20   4,  33 |              Ti szerencséteket hogy ne irigyleném,~Mert ültök Istennek
21   5,  67 |          senki ellenséggel~Beszélni ne merjen, az pogány törökkel;~
22   5,  83 |     emlékezzél az én sok próbámrol,~Ne légy, mint elfajzott galamb
23   6,  14 |             várat kezében~Adjad, és ne bizzál nagy keménységedben,~
24   7,  38 |           ez volt hea szintén,~Hogy ne légyen Farkasics mostan
25   7,  107|                               107.~„Ne félts, Deli Vida, mástol
26   8,  9  |           sirással égben üvöltenek.~Ne adj, ne adj szerencsét,
27   8,  9  |            égben üvöltenek.~Ne adj, ne adj szerencsét, Isten, ezeknek!~
28   8,  10 |            és jó hirért, éltedet te ne szánd.”~                        
29   8,  21 |          Hogy változást rajta senki ne esmérne,~Egy röjtök sátorbul
30   8,  28 |           vitézek, az vakmerõség~El ne ragadjon, és meggondolt
31   8,  55 |                                 55.~Ne kérdezd, hon megyek én Szigetvárában:~
32   8,  78 |             valamikor harcra,~Mi is ne maradjunk akkor ebben sáncba;~
33   8,  78 |    maradjunk akkor ebben sáncba;~De ne tanácstalanul, mert lesz
34   9,  28 | beszélgetésben.~Elöl szól Radivoj: „Ne csudáld szüvedben,~Uram,
35   9,  59 |             jár,~Hogy hátul kaurtul ne essék semmi kár.~                        
36   9,  84 |                                84.~„Ne csudáld szüvemet, hogy keservessen
37   9,  93 |                          93.~Semmit ne irtózzál, Deli Vid, éntülem,~
38   9,  94 |                                 94.~Ne felejtkezzél el azért vitézségrül,~
39   9,  94 |            el azért vitézségrül,~És ne is rettenj meg az pogány
40   9,  101|       kiáltnak az hozsák,~Kétségben ne essenek, azon biztatják,~
41  11,  48 |      békélvén, kezde esedezni,~Hogy ne neheztelje harcra ereszteni.~
42  11,  55 |          Hogy mi csalárdságot török ne inditna,~Mint pogány ellenségnek
43  11,  78 |                             78.~Ah, ne lássák Szigetet ezek az
44  11,  78 |            jüttek,~Hogy azután soha ne kérkedhessenek,~Hogy boszuságunkra
45  12,  28 |      kivántam végét életemnek,~Hogy ne feküdjem mellette az holt
46  12,  40 |             bir énvelem~Igy hagyta, ne csudáld, ihon jó mentségem;~                        
47  12,  43 |             énreám~Ragadott valami: ne szánjon Delimán,~S légyen
48  12,  63 |          tiltja nékünk, hogy vissza ne hozzuk,~Császár ellenére
49  12,  73 |         Türheted-é, ily próbán hogy ne légy jelen,~S vitéz kezeidet
50  12,  73 |             jelen,~S vitéz kezeidet ne keverjed vérben?~                        
51  12,  76 |             Jûj el hát közinkben, s ne neheztelj immár,~Téged csak
52  12,  87 |            vagyon vér ebben;~Igyál, ne szomjuzzál; szerencsétlenségem~
53  12,  90 |              Töröld meg orcádat, és ne sirass engem,~Ne jüvendõlj
54  12,  90 |        orcádat, és ne sirass engem,~Ne jüvendõlj gonoszul, kérlek,
55  13,  14 |        penig néki felel siettében:~„Ne tartóztass, kérlek, engem
56  13,  79 |          tartják zablában~Ugy, hogy ne mehessenek soha csatában.~                        
57  13,  94 |               94.~Mi segétségünkrül ne gondolj semmit is,~Mert
58  13,  97 |            az heába~Galamb röpülése ne lenne, bocsátá.~                        
59  14,  17 |                    17.~Azért semmit ne félj, és ne készits erõt,~
60  14,  17 |            Azért semmit ne félj, és ne készits erõt,~Csak te nyugodalmassan
61  14,  55 |        árnyékoknak~Miért ily erõvel ne parancsolhassak?~                        
62  14,  76 |            76.~Igy mond vitézinek: „Ne féljetek semmit,~Mert evvel
63  14,  93 |            hozzá,~Jer ki az mezõre, ne nyujtuk hosszabbra.~Megválik,
64  15,  5  |                                  5.~Ne irtózzunk azért mi halálra
65  15,  44 |          utolján nagy vitézségedet;~Ne lássa vén tolvaj elvágott