Rész, Paragrafus
1 1, 74 | 74.~Mast már nyughatatlan bánattal áll,
2 3, 13 | 13.~Te jüvetelednek már régen hire van,~Itten szállásod
3 3, 47 | 47.~No már, én jó szolgáim, bátran
4 3, 48 | seregek;~Délután az óra már ütött kettõt meg,~Lobognak
5 3, 70 | 70.~Mindennek vagyon már szemén ellensége,~Török
6 3, 109| 109.~Nincs már tartalékja Zrini seregének,~
7 3, 111| száz kopjadarabok,~Most már környülvették az egész gyalogok~
8 3, 113| magadat,~Eléggé mutattad már vitéz voltodat,~Kiért nem
9 3, 116| öszvehivatá,~Mert az szép nap is már lovait elhajtá,~Oceanum
10 4, 14 | 14.~Fölült már Zrini is, áll az sereg elõtt,~
11 5, 1 | visel,~Megtölt szorgos füle már császár hirével,~Hogy jün
12 5, 50 | 50.~Küldött már hatszázat törököt pokolban,~
13 6, 1 | 1.~Szulimán Harsánhoz már érkezett vala,~Harmadnap
14 6, 8 | mind az vitézeket,~Mert már régen hallotta az követeket;~
15 6, 43 | néked,~Hogy Zrini ezekkel már sokat szenvedett,~Gonoszt,
16 6, 60 | 60.~Basa megszállott volt már egy nagy malomnál,~Hol hináros
17 6, 70 | dárdájával nagy erõvel levér,~Már minden ruhája nem más, csak
18 6, 85 | elijedt szüvében,~Nincs már reménysége fegyvertelen
19 6, 110| Ugyhogy õ közülök kijütt már haraggal,~Ballag az viz
20 7, 1 | 1.~Minekutánna már szép hajnal szekere~Mindeneket
21 7, 50 | Török megszállott volt már köröskörül,~Mindenütt sok
22 8, 11 | busulásban.~Zrini megmutatta már kétszer két harcban,~Tovább
23 9, 6 | 6.~Két napja mult már el, Zrini Szigetvárbul~Nem
24 9, 51 | 51.~Két táboron vágták már által magokat,~Még sem vészik
25 9, 60 | Kimszi! Kimszi!” kiált.~Már semmi reménséget eggyik
26 9, 61 | 61.~Már nem fél Radivoj, mert bement
27 9, 63 | adtalak?~Hon keresselek már, és hon találjalak?~Micsodás
28 9, 83 | 83.~Most már azon kérdezlek: te hon hallottad~
29 10, 7 | várnak egy bástyája,~Készül már ostromhoz sok jancsár s
30 10, 9 | 9.~Külsõ s belsõ váras már töröknél vala,~Mellyet Zrini
31 10, 30 | sebben.~Öszvekeveredtek már ebben az helyben~Török és
32 10, 71 | indult nagy futásban,~Kapdos már bástyához, erõködik abban,~
33 10, 93 | elõtte Dandó, s reménségét~Már szüvébül ereszti, s lát
34 10, 101| 101.~Itt már sok török hull, mint tüz
35 11, 6 | 6.~Most lesz már mezejek az én irigyimnek,~
36 11, 37 | Mert Deli Vidot megesmérte már harcban.~
37 11, 68 | sem aluszik, mert közel már jutott~Minden szerencséhez,
38 11, 85 | ugrott, s járja az sereget.~Már az török sereg öszveegyeledett~
39 12, 5 | 5.~Begyógyult már sebed, kit azelõtt csinált,~
40 12, 82 | hadat császár Sziget alatt,~Már te veszéseddel akarja jutalmát;~
41 13, 74 | Mert Delimán miát kétszer már elbomlott,~Azért õ magához
42 13, 90 | halálhoz,~Kiknek reménséget már segitség nem hoz,~Ötszázan
43 13, 91 | basákat, sokat megöltünk,~Már csak fejetlen láb az mi
44 14, 56 | itatni lovadat vértóbul,~Már elfeletkeztek kaurok voltodrul.”~
45 14, 64 | 64.~De ezek már más üdõk és más emberek,~
46 14, 74 | Furiákkal,~Az külsö várat már megvették ostrommal,~Bán
47 14, 75 | sokáig,~Mert tüz fejek fölött már sürün villámik;~Sok ezer
48 15, 4 | 4.~Nem haragszik már ránk, mert itt büntetését~
49 15, 29 | harcolnak,~És az én hütömért már sok vért hullattak,~Pokolbéli
50 15, 97 | siet,~De bán gyorsasága már régen ott termett,~Tizet
|