1-500 | 501-1000 | 1001-1024
Rész, Paragrafus
501 9, 60 | vévék az két vitéz vajdát,~Az ki elöljáró, „Kimszi! Kimszi!”
502 9, 60 | Mindenik erdõ felé fut, az mint futhat.~
503 9, 61 | ollyan gyors erõbe;~Eztet az tatárok vevék kerületbe,~
504 9, 62 | Radivoj visszanéz, s nem látja az társát;~Gondold meg az õ
505 9, 62 | látja az társát;~Gondold meg az õ rettenetes bánatját.~„
506 9, 66 | 66.~Szép aranyas kézij az óldalán vala,~Mellyet azon
507 9, 66 | kiragadá,~Nyilat idegestül az füléhez vonyá.~
508 9, 67 | 67.~Röpül az tollas nyil, Sabaszot mellyébe~
509 9, 69 | 69.~Elbusúlt az vezér, nem látja, ki csinált~
510 9, 70 | bánatját,~Oda rugaszkodik, az hun látja társát.~„Engem,
511 9, 70 | Engem öljetek meg, nem az én társomat!~
512 9, 71 | 71.~Én voltam az oka azok halálának;~Én,
513 9, 71 | Én, nagyobbik feje ennek az próbának~Semmit nem mivelt
514 9, 75 | Radivoj ellenségre megyen,~Az nagy seregek közt Idrizt
515 9, 77 | o, erõs vitézek!~Ha mit az én magyar verseim tehetnek,~
516 9, 78 | 78.~Mig az nap meg nem áll, mig az
517 9, 78 | az nap meg nem áll, mig az magyar nemzet~Karddal oltalmazza
518 9, 78 | nemzet~Karddal oltalmazza az keresztény hitet,~Élni fog
519 9, 78 | Élni fog nevetek; ti penig az Istent~Örök boldogságban
520 9, 79 | Deli Vid külsõ palotában,~Az Ur háza elõtt esék mély
521 9, 80 | felugrék, mint egy eszeveszett,~Az urához mene, és igy szólni
522 9, 80 | reménség szüvembül esett:~Ihon az két vajda is mostan elveszett.”~
523 9, 83 | Vid de maga sirását,~Felel az urának illyen okos szókat:~
524 9, 84 | sir,~Mert igen általverte az kegyetlen hir.~Nem mindenkor
525 9, 84 | magával ember szüve bir,~Ha az tüle elvész, kit szerencse
526 9, 87 | Száz helyen megnyitott az õ vitéz mellye,~És még annyi
527 9, 89 | oh, te vitéz vajda?~Ezt az megaludt vért, mely tested
528 9, 90 | tégedet szigeti kapitán,~Az ki tefelõled van nagy gondolatban;~
529 9, 93 | Mert mártyromságot néked is az Isten~Mind urastul eggyütt
530 9, 93 | eggyütt rendelt, s helyt az égben.~
531 9, 94 | vitézségrül,~És ne is rettenj meg az pogány töröktül,~Én erõt
532 9, 94 | töröktül,~Én erõt tenéked kérök az Istentül;~Isten légyen veled,
533 9, 95 | Mint egy könnyû árnyék az levegõégben;~Heában utánna
534 9, 96 | hallának iszonyu lármát.~Az török táborban nagy zöndülés
535 9, 97 | 97.~Ihon az holt vezért az tatárok hozzák,~
536 9, 97 | 97.~Ihon az holt vezért az tatárok hozzák,~Fényes zászlójokat
537 9, 98 | Csaknem egész tábor arra az helyre gyül.~Ott áll Mihaliogli,
538 9, 99 | 99.~Siratja Szulimán az nagy Kadileskert,~Mert nálánál
539 9, 100| 100.~Mindkettõt egy helyre az vezérek vivék,~Azután mindenbül
540 9, 100| Egy nem mély verömben mind az kettõt tevék.~
541 9, 101| Temetések fölött kiáltnak az hozsák,~Kétségben ne essenek,
542 10, 8 | idejét~Várják vitéz törökök, az harcnak jelét;~Kivánják,
543 10, 8 | vérét,~S õ vérével együtt az több keresztyénét.~
544 10, 9 | elhagya,~Mert minden erejét az várban behozza,~Azt feje
545 10, 11 | 11.~Az ledült bástyára jün vitéz
546 10, 13 | 13.~Az várban peniglen piacon áll
547 10, 13 | van aranyas dárda,~Utánna az sereg áll vala csoportba,~
548 10, 14 | 14.~Henyei bástyáján, az mely volt leromlott,~Radován
549 10, 14 | Andrián száz gyaloggal állott.~Az kaput õrzötte száz karddal
550 10, 15 | 15.~Az hova Aigas basa készit lajtorját,~
551 10, 15 | Vid száz karddal õrzi azt az bástyát;~Novakovics Iván
552 10, 17 | 17.~Viz árokja térdig ér az törököknek,~Mert az több
553 10, 17 | térdig ér az törököknek,~Mert az több vizet elõbb kieresztették;~
554 10, 18 | Demirhám dárdát kezében,~Paizst az másikban, ráró-toll fejében.~
555 10, 19 | 19.~Bátran neki indult az vár árokjának,~Nem gondol
556 10, 19 | járnak,~Sokak közép mellyén az vasban akadnak.~
557 10, 21 | 21.~Mint az mérgös sárkány, közel látván
558 10, 22 | Méreg nem ereszti torkábul az szavát,~Csak bömböl magában
559 10, 26 | kiált:~„Esmered-é, kaur, az vitéz Achmedánt,~Az ki majd
560 10, 26 | kaur, az vitéz Achmedánt,~Az ki majd megcselekszi, hogy
561 10, 27 | 27.~Mind az két kezével hozzá vág, igy
562 10, 27 | szólván,~De amaz felvészi az csapást paizsán;~Igy az
563 10, 27 | az csapást paizsán;~Igy az vitéz vajda néki felelt
564 10, 28 | kegyetlenül,~Amaz halva az földre eleiben dül,~Lelke
565 10, 30 | De Radován elõtt hentereg az vérben~Pirim, Buluk bassa
566 10, 30 | Öszvekeveredtek már ebben az helyben~Török és keresztény
567 10, 31 | fél holt eleven, kiáltja az társát,~Ki rettenetesül
568 10, 31 | Azt tudnád távulrul, hogy az ég leszakadt.~
569 10, 32 | Eltörött szegénnek); õ kiált az égben,~Káros puskát átkozza
570 10, 33 | ehez Terhat aga,~Földrül az töröknek ruháját megkapja,~
571 10, 33 | taszitja,~Halva maga mellé az törököt vonja.~
572 10, 34 | Demirhám fegyverrel~Felvészi az csapást, és nagy szerénséggel~
573 10, 35 | szintén nagy Radován;~Mint az préda fölött két vitéz oroszlán,~
574 10, 38 | 38.~Mindazáltal nem ijed az vitéz vajda,~Noha feje ütéstül
575 10, 40 | Szoritja magához szerecsen az vajdát,~Vajda ismég õtet,
576 10, 41 | leesik,~Körmével s fogával az fára haragszik,~Szaggatja
577 10, 42 | 42.~Igy ez mind az kettõ egy másik körül jár,~
578 10, 44 | 44.~Az fekete földre ledül szegény
579 10, 45 | Megzördült kemény föld az két vitéz alatt.~Láttad-é
580 10, 46 | 46.~Rettenetes Demirhám az földrül felkél,~Megyen több
581 10, 46 | Megyen több ellenségre, mint az forgószél;~Nem meri megvárni
582 10, 47 | 47.~Elhagyák az bástyát vajdátlan vitézek,~
583 10, 48 | 48.~Kevés, Dandó Ferenc, az te segitséged:~Hogyha Zrini
584 10, 49 | 49.~Mindent, az mi lehet, Dandó maga tészen,~
585 10, 51 | Péter szüvében,~Hogysem az mi kellött volna ily üdõben,~
586 10, 54 | Cifrált jancsárpuska mind az két kezében,~Kemény bagdati
587 10, 56 | halaknak,~Második Endimio volt az fényes Holdnak.~
588 10, 58 | puskáját,~Mert meg nem találja az horvát leventát;~Õ penig
589 10, 60 | Badankovics, nem viszi békével~Az török gyermeket, szablyája
590 10, 61 | Megáll osztán s várja, az ki jün utánna,~Delimán mint
591 10, 61 | villámás de tünik reá,~Mint az sebes menykû, röpül nagy
592 10, 63 | Delimán haragját,~Visszafut az várban, visszaviszi hadát,~
593 10, 65 | õ nem rettenik;~Nem tud az õ szüve félni, sõt nevelik~
594 10, 69 | 69.~Mint az erdei vad, dühösségben esvén,~
595 10, 73 | légy Delimánnál?”~Igy mond az kegyetlen néki, és nagy
596 10, 74 | 74.~Milos Badankovics az kapu mellett áll,~Másfelõl
597 10, 74 | mint két magas töly-szál,~Az mely Dunaparton innen is,
598 10, 76 | 76.~Tódul az sok török, és mász egymás
599 10, 76 | megfélemlett dolgán,~Beteszi az kaput, vállával támasztván.~
600 10, 77 | Esztelen, mert bezárta az tatár királyt,~Mint bárányok
601 10, 78 | földed,~Hanem Sziget-vára, az te temetésed;~Halállal megfizeted
602 10, 78 | temetésed;~Halállal megfizeted az én öcsémet,~Ihon ez az dárda
603 10, 78 | megfizeted az én öcsémet,~Ihon ez az dárda mostan légyen tied.”~
604 10, 79 | 79.~Elugrik Delimán, mint az könnyü evét,~Helyt ád az
605 10, 79 | az könnyü evét,~Helyt ád az halálnak, dárda üté mellyét~
606 10, 81 | zárt,~Mindkettõt elrontá az nagy azimi kard.~
607 10, 82 | 82.~Egyedül maradott az vitéz Delimán,~Mert mind
608 10, 82 | mind elvesztenek társai az várban,~Mégis az õ szüve
609 10, 82 | társai az várban,~Mégis az õ szüve oly bátorságban
610 10, 84 | volna török hadat,~Csak az futó népre viselt nagyobb
611 10, 85 | De mikor meghallák ezt az vár piacán,~Hogy várban
612 10, 89 | 89.~Az nagy vas lakatot, ki egy
613 10, 91 | 91.~De itt sem aluszik az tudós Csontos Pál,~Bõven
614 10, 93 | Demirhám ront, bont, de veszti az népet,~Csaknem maga rontja
615 10, 95 | magad nem tagadtad,~Mikor az harc után császárnak mondottad~
616 10, 95 | után császárnak mondottad~Az harc állapatját, s igazán
617 10, 98 | Mint vizi óriás, bán gázol az vérben,~Henterög sok török
618 10, 98 | vérben,~Henterög sok török az maga sebében;~Más s még
619 10, 99 | feje öszveromlik,~Kevés az törésre bástyán találkozik;~
620 10, 100| 100.~Mert az nagy szorosság akaratja
621 10, 100| nélkül~Kiragadja hirtelen az bástyán kivül.~Õ eleget
622 10, 100| de haszon nélkül,~Mert az nép kivivé magát is fal
623 10, 101| török hull, mint tüz elõtt az nád,~Mellyet pásztor tavasszal
624 10, 101| kemény harcolását:~Igy hull az sok török, és szaladton
625 10, 102| füstnél,~Kit kovályogva visz az lengedözõ szél~Jajgatással
626 10, 102| Jajgatással kevert, jár köztök az veszél,~Omol kémélletlenül
627 10, 103| 103.~Láttad-é az halált az falon leirva,~
628 10, 103| 103.~Láttad-é az halált az falon leirva,~Mely rettenetesül
629 10, 103| hordozza?~Bán oly rettenetös az török táborban,~Mint kasza
630 10, 104| 104.~Az egész seregnek õ ad bátorságot,~
631 10, 104| Minden szüvel kiván mellette az harcot.~
632 10, 105| megtér szép várában,~Mint az kölykeihez hû nöstény oroszlán~
633 11, 4 | énnékem mondani,~Ha ezt az dolgomat fogja meghallani?~(
634 11, 6 | 6.~Most lesz már mezejek az én irigyimnek,~Engemet gyalázni
635 11, 6 | vitézségemnek~Próbáját, s az én hatalmas fegyveremnek.~
636 11, 8 | törõdik vala,~Azonban Rustánt az õ gonosz csillaga~Haragos
637 11, 9 | bék, Zrinit kötve hozod,~Az mint vala minap az te fogadásod,~
638 11, 9 | hozod,~Az mint vala minap az te fogadásod,~De talán akartva
639 11, 10 | hazudtam, te igazat mondtál,~Az kaurokat egy csapással levágtál,~
640 11, 10 | hogy kifutottál,~Hogysem az mely lassan Szigetben ballagtál.”~
641 11, 12 | Holt eb, ihon Krim bék, az kivel játszottál.”~
642 11, 15 | kapidzsi basa eleiben áll~Az haragos császárnak, és mérges
643 11, 16 | kaurra, külömb hitünktül~Ez az gonosztétel; de mit tart
644 11, 19 | szólni nem hagya,~Hanem az császárnak igy szól vala
645 11, 21 | Országló embernek nem egy az büntetés,~Ha mindegy is
646 11, 21 | büntetés,~Ha mindegy is az bün, mert külömb mértéklés~
647 11, 21 | minden dologban; néhutt az büntetés~Ártalmasabb, hogysem
648 11, 21 | büntetés~Ártalmasabb, hogysem az gyönge megintés.”~
649 11, 22 | 22.~Az császár igy felel: „Rosszul
650 11, 22 | igazságnál~Szebb s jobb, az mely egyaránt mindenfele
651 11, 35 | 35.~Mi, az te barátid, itt leszünk
652 11, 39 | 39.~Eddig mind haladott az õ akaratja,~Mert néha egy,
653 11, 39 | akadályja;~Mostan penig immár az szüve furdalja,~Ez harcot
654 11, 40 | hiva azért egy követet,~Az mely azelõtt is vitt sok
655 11, 45 | azt izené néked,~Jer ki az mezõre, ottan van te helyed,~
656 11, 47 | haragját tovább magában,~Mond az töröknek: várjon, de kevés
657 11, 47 | de kevés szókban,~Osztán az nagy urhoz mene belsõ várban.~
658 11, 51 | befolynak;~Sokat fohászkodik õ az nagy Allának,~Sokat Mahometnek,
659 11, 55 | 55.~Meddig az két vitéz harcra készül
660 11, 57 | Kinek sok vitorlája leveg az égben,~Mert rettenetesen
661 11, 59 | 59.~Maga is az császár egy dombrul alá-néz,~
662 11, 65 | sem volt oly gyors, mint az sebes dárda,~Mert páncérát
663 11, 66 | 66.~Az Vid paizsában kár nélkül
664 11, 66 | mindkettõnek kard kezében akadt,~Az két erõs fegyver hány tüzes
665 11, 70 | Kiért esni ereszté mind az két karját.~
666 11, 73 | 73.~Nem is hágy nyugodni az vitéz töröknek,~Ujitton
667 11, 73 | kezének~Nehéz csapásait. Az törökök félnek,~Demirhám
668 11, 78 | ne lássák Szigetet ezek az ebek!~Az kik Deli Viddal
669 11, 78 | lássák Szigetet ezek az ebek!~Az kik Deli Viddal nézni harcra
670 11, 79 | Karabul jó lovát forditá,~Az maga seregét magával ragadá,~
671 11, 82 | hitedet,~Pogány eb, megvetéd az te Istenedet.~
672 11, 84 | seregeket: de ha nem hallhatni~Az nagy kiáltás közt, heában
673 11, 85 | Deli Vid peniglen, mint az könnyü evét,~Karabulra ugrott,
674 11, 85 | Karabulra ugrott, s járja az sereget.~Már az török sereg
675 11, 85 | s járja az sereget.~Már az török sereg öszveegyeledett~
676 11, 85 | török sereg öszveegyeledett~Az kétszáz vitézzel, ki állott
677 11, 89 | 89.~Az törökök ütet meglátták messzirül,~
678 11, 91 | 91.~Egy holt gyumliárol az kápát levészi,~Azt mind
679 11, 92 | dárdáját,~Mint vitorlás gállya az nehéz árbocfát:~„Deli Vid!
680 11, 93 | meg, hogyha élsz!” Igy jár az seregbe~Zrini, könyvei tellyesednek
681 11, 95 | inditott?~Miképpen elõtte az pogány test hullott,~Mint
682 11, 99 | egyenetlenül,~Mert halva az földre õ eleibe dül.~Õ keserves
683 12, 3 | Vagy megkissebbedett-é az én hatalmam,~Hogy én ezt
684 12, 3 | én hatalmam,~Hogy én ezt az embert megbirnya nem tudom?~
685 12, 3 | tudom?~Talán nem oly erõs az én nyilam s ijam,~Mint mikor
686 12, 4 | 4.~De, az mint én hallom, nem kisebb
687 12, 5 | kit azelõtt csinált,~De ez az mostani tenéked hoz halált;~
688 12, 9 | 9.~Ezt ijában tévén az füléhez vonyá,~Vitéz Delimánnak
689 12, 10 | hányszor jün néked abban az órában~Cumilla szép szeme
690 12, 11 | 11.~Ha az fülemüle sirását hallgatja,~
691 12, 11 | hasomlitja;~Ha derült egeket az õ szeme látja,~Cumilla szépségét
692 12, 12 | 12.~Ha foly az folyóviz, vagy szép csurgó
693 12, 12 | vagy szép csurgó patak,~Az õ szemei is mind egyaránt
694 12, 12 | mind egyaránt folynak:~Ha az gyönge szellõk ágok közt
695 12, 12 | szellõk ágok közt fujnak,~Az õ bánati is nyughatatlankodnak.~
696 12, 13 | engemet boldogtalanná?~Ezt az sok ohajtást, kit busult
697 12, 13 | kit busult szü fuja,~Miért az te kemény lelked meg nem
698 12, 14 | nyavalyámtul gyógyulsz,~És az én kinomban te semmit nem
699 12, 15 | Maga ez fényes nap és ez az derült ég~Nálad nélkül énnékem
700 12, 15 | énnékem sürü sötétség;~Ez az kikeleti mezei külömbség~
701 12, 22 | mint szarvas gém, futkos az erdõkben,~Kinek nyillal
702 12, 23 | 23.~Igy ég az Cumilla szerelem mérgétül,~
703 12, 25 | hasomló termetben,~Avagy mind az kettõt meggyõz õ szépségben.~
704 12, 26 | Mely isten forgatja most az én elmémet,~Hogy azt szeressem,
705 12, 28 | Hogy ne feküdjem mellette az holt ebnek!~Hányszor fohászkodtam
706 12, 28 | ebnek!~Hányszor fohászkodtam az szent Mahometnek,~Hogy fertelmes
707 12, 29 | 29.~Igy hozta az fátum. De ki mondja néked,~
708 12, 30 | csinált szókat gondola,~Kivel az õ kedvét jobban megkapcsolá.~
709 12, 35 | mi haszon abban?~Nem-é ez az kék ég, kit látunk magasban,~
710 12, 36 | 36.~Nem-é ez fényes nap, az mely szöbb mindennél,~Osztja
711 12, 37 | 37.~Az jót és az szépet az Isten
712 12, 37 | 37.~Az jót és az szépet az Isten rendelte~
713 12, 37 | 37.~Az jót és az szépet az Isten rendelte~Másoknak
714 12, 37 | megszegte,~És haszontalanul az földben temette.~
715 12, 39 | tisztességét hátra vetette,~Sem az nagy császár atyját meg
716 12, 40 | magam is esmérem,~De ha az az isten, az mely bir énvelem~
717 12, 40 | magam is esmérem,~De ha az az isten, az mely bir énvelem~
718 12, 40 | esmérem,~De ha az az isten, az mely bir énvelem~Igy hagyta,
719 12, 42 | azoknak mutatod erõdet,~Az kik ellenségül birkodnak
720 12, 42 | ellened,~Nem bántod hát ezt az nyomorult fejemet,~Ki böcsül,
721 12, 43 | légyen annyi kegyetlenség az õ kardján,~Haljon meg õmiátta
722 12, 47 | és hamar ott lenni kiván,~Az hon Cupidónak vetett hálója
723 12, 52 | Hallgass tovább, Musám. Az török táborban~Sok idegen
724 12, 57 | 57.~Megaggott az császár az õ elméjében,~
725 12, 57 | 57.~Megaggott az császár az õ elméjében,~Megkötötte
726 12, 63 | mi fényes holdunk?~Fele az tábornak érette fáradjunk,~
727 12, 66 | 66.~„O, mely külömbözõ az községnek dolga,~Kis szerencse-szellõ
728 12, 66 | dolga,~Kis szerencse-szellõ az mellyet hordozza,~Ma mutat
729 12, 69 | Delimánért Ferhat bék küldeték,~Az nagy zenebonát is megcsendesziték~
730 12, 69 | zenebonát is megcsendesziték~Az okos kajmekán és ravasz
731 12, 71 | virágja!~Császár köszönettel az õ fejét hajtja,~Az mely
732 12, 71 | köszönettel az õ fejét hajtja,~Az mely földön fölött mindeneknek
733 12, 74 | Néked ez pálmának tartatik az ága,~Tied, és nem másé,
734 12, 75 | halálát is bátran felejti el,~Az mely maga játszodott veszedelmével.~
735 12, 76 | 76.~Téged az tábor is egyenlõ kedvvel
736 12, 79 | Szép szemü Cumilla, kinek az szüve ég;~Szörnyü jüvendõket
737 12, 80 | Kegyetlen, mit készülsz az török táborban?~Tudod-é,
738 12, 81 | higgyed, uram: Sirena éneke~Az, mit Ferhat tenéked mostan
739 12, 82 | 82.~Elveszté az hadat császár Sziget alatt,~
740 12, 85 | egy dologban áll:~Õrizd az éltedet, mellyen az enyim
741 12, 85 | Õrizd az éltedet, mellyen az enyim áll;~Nem állhat borostyán,
742 12, 85 | állhat borostyán, ha ledül az töly-szál.~
743 12, 87 | kivánsz te elmédben,~Nyisd meg az én mellyemet, vagyon vér
744 12, 88 | óráig éltem?~S nem elég ez az kéz, hogy megnyissa szüvem?”~
745 12, 89 | Mellyek közzül gyõzé végre az tisztesség.~
746 12, 91 | És hogy ugy irtóztatsz az Zrini kardjátul,~Nem félek
747 12, 92 | kergettem én ezereket is,~Mégis az Mahomet megtartott eddig
748 12, 94 | visz engem, higgyed el, az kegyetlenség~Az illyen próbára,
749 12, 94 | higgyed el, az kegyetlenség~Az illyen próbára, bolond vakmerõség,~
750 12, 94 | vakmerõség,~Hanem erõvel huz az drága tisztesség,~Légyen,
751 12, 94 | Légyen, ha kell lenni, az én éltemben vég.~
752 12, 95 | levontam,~S õ hitetlen testét az ebeknek hántam.”~
753 12, 97 | Azért kételenül elkészül az utra,~Noha jüvendõjét Delimánnak
754 12, 97 | sirással hajtja,~És igy az nagy Istennek könyörög vala:~
755 12, 107| hüvelyében tenni akarta az kardot,~Szomakjában egy
756 12, 110| ruháját szaggatja,~Meztelen az fákat tövébül rángatja;~
757 12, 111| nap és két éjjel igy jár az erdõkön,~Aztán mikor eszben
758 13, 4 | most körülötte,~Sok van az táborban, az ki esmerhetné;~
759 13, 4 | körülötte,~Sok van az táborban, az ki esmerhetné;~De Isten
760 13, 4 | esmerhetné;~De Isten szemeknek az fényét elvette,~Azért senki
761 13, 5 | 5.~De néki is eljün az maga órája,~Melynél tovább
762 13, 6 | Szebb vala mindeneknél az õ szépsége,~De még azon
763 13, 12 | 12.~Az tulsó részére tábornak megy
764 13, 12 | de nem mehet lova,~Mert az nagy testével lovát elfároszta.~
765 13, 15 | Mondd meg énnékem is (az asszony igy monda),~Hiszem
766 13, 15 | én semmi károdra.”~Felel az szerecsen: „Amott egy sátorban~
767 13, 16 | Mikor Deli Vidot emlite az pogán,~Gondold, mi változás
768 13, 17 | kitaszitá,~Gyorsan szablyájával az fejét elvágá,~Jó lovára
769 13, 18 | S tovább nem szaladhat az szegéy Barbara,~Mert egy
770 13, 20 | Gyorsan talál pártot, az ki fog mellette,~Szép asszony
771 13, 21 | mondja, hogy jól tett, ki az békhez huzza;~De ily kiáltástul
772 13, 21 | Karabulra,~Õ is megyen vala az nagy kiáltásra.~
773 13, 22 | keserves sirását;~Gondold meg az õ mondhatatlan bánatját,~
774 13, 23 | Vitézek, álljatok! mert ez az én szolgám,~Immár sok nap
775 13, 23 | lopta el fegyverem, lovam,~Az egész táborban utánna bujdostam,~
776 13, 23 | bujdostam,~Adjátok kezemben, az én birtokomban.”~
777 13, 24 | egy kadia oda érkezett,~Az kitül lén az Vidnak illyen
778 13, 24 | oda érkezett,~Az kitül lén az Vidnak illyen felelet:~„
779 13, 24 | Törvény is el nem vészti el az tiedet.”~
780 13, 28 | Õ futhatott volna által az tengeren,~S nem esmerszett
781 13, 28 | esmerszett volna, hogy van viz az körmén.~
782 13, 29 | 29.~Látják az törökök, Szigetbe szép prédát~
783 13, 35 | éppen mind vesszen el,~Az egész török hir ugyis tisztességgel~
784 13, 35 | tisztességgel~Lesz, mert az Szulimánnal vitézség vész
785 13, 38 | 38.~Ül vala legelõl az vitéz Delimán,~De keserves
786 13, 39 | szeme,~Mint vasbánya-fujó az õ széles mellye,~Mert sürü
787 13, 44 | ránk futva jünni láttuk,~Az kiket mi oroszlányoknak
788 13, 49 | szóllán, mert noha Delimán~Az õ szava közben volt más
789 13, 50 | fejedre,~Nem ragad ebugatás az derült égre.~
790 13, 56 | 56.~Küldje ki az császár meztelen szablyáját,~
791 13, 56 | Itthon gyalázattal öljék meg az ollyat,~Ki ostromnak nem
792 13, 58 | 58.~Igy szól vala tatár. Az tanács elbomlék,~Holott
793 13, 61 | 61.~De látta az világ, nem volt az én vétkem,~
794 13, 61 | látta az világ, nem volt az én vétkem,~Mind lovam akarta,
795 13, 61 | fegyverem.~De másképpen rendelte az én Istenem;~Talán még elõjün
796 13, 63 | császár, miért van tiszteleti~Az vitéz embernek? Mert kockára
797 13, 64 | 64.~Az mit hittel fogad, megállja
798 13, 69 | Mit kivánod, Demirhám, az kit nyelved szól?~
799 13, 75 | 75.~Az eggyik azt monda Szulimán
800 13, 75 | Tüzzel, vassal ártsunk az Szigetvárának,~S ha akkor
801 13, 76 | 76.~Az másik: Nem szükség, mindnyájan
802 13, 77 | égetheti, tüzes szerszámokkal,~Az árkot ki kell bocsátani
803 13, 77 | kell bocsátani folyással,~Az mi ki nem folyhat, tölteni
804 13, 78 | vala haza menetelét:~Heában az tábor itt üdõt veszteget,~
805 13, 78 | itt üdõt veszteget,~Majd az õsz reánk hoz vizeket, essõket.~
806 13, 84 | nincsen néki jobb ágyumestere,~Az mely viselhetne gondot az
807 13, 84 | Az mely viselhetne gondot az tüzekre;~Azért hamar haragrul
808 13, 87 | inditja két sebes sugárát,~Az haszontalannak véli csavargását;~
809 13, 88 | Szigetbül szárnya alatt hozott,~Az császárhoz bevivék ezt az
810 13, 88 | Az császárhoz bevivék ezt az ujságot.~
811 13, 89 | magyar tolmácsot behivatának,~Az keresztény levelet kezében
812 13, 89 | keresztény levelet kezében adák.~Az fölin levélnek ily bötük
813 13, 89 | valának:~„Adassék ez levél az magyar királynak.”~
814 13, 91 | 91.~De az pogány eb is nem kérkedik
815 13, 91 | megöltünk,~Már csak fejetlen láb az mi ellenségünk.~
816 13, 92 | 92.~Két nap alatt eljün az mi végsõ óránk,~Mert fogát
817 13, 94 | gondolj semmit is,~Mert az lehetetlen, látjuk mi magunk
818 13, 97 | 97.~Mikor az Szulimán ez dolgot meghallá,~
819 13, 97 | Szüvet vett magában, és hogy az heába~Galamb röpülése ne
820 13, 99 | ráró mind ott kinn leste az magasban.~Utánna röpüle,
821 13, 99 | Utánna röpüle, s elkapá az szárnyán,~Kegyetlen körmével
822 14, 13 | Elméjében ennek iszonyu tudomán,~Az neve peniglen hatalmas Alderán.~
823 14, 14 | 14.~Alderán, az mely birt iszonyu lelkekkel,~
824 14, 15 | fogod csudálni,~De érts meg az okát, mert fogok használni,~
825 14, 16 | kárára másnak kibocsátom;~Az egész poklokon vagyon én
826 14, 16 | vagyon én birtokom,~Ezekkel az kaurt, ha akarom, rontom.~
827 14, 17 | fölyhõt,~Kénküves tüzeket s az egész ördögöt.~
828 14, 18 | Fölhozom nagy Alit, mely az õ rontójok.”~
829 14, 20 | 20.~Alderán elröpül az fekete lovon,~Helyt keres
830 14, 21 | osztán megátul elküldi,~Az nagy teátrumon csak magát
831 14, 23 | Duplázza nem messzi osztán az fövényen,~Legbelsõnek maga
832 14, 23 | fövényen,~Legbelsõnek maga áll az közepében.~
833 14, 24 | De még ugyis békét nem ád az holtoknak,~Mert minden kerékre
834 14, 28 | 28.~Halljátok, és jertek az földbül ki gyorsan,~Eggyik
835 14, 28 | gyorsan,~Eggyik se maradjon az pokol gyomrában;~Most kit
836 14, 28 | Most kit ti kedveltek, az az óra itt van,~Az kiben
837 14, 28 | Most kit ti kedveltek, az az óra itt van,~Az kiben kaurnak
838 14, 28 | kedveltek, az az óra itt van,~Az kiben kaurnak kell menni
839 14, 35 | Ihon sötét fölyhõk fogák az egeket,~Háromszor megrázá
840 14, 35 | Háromszor megrázá Luciper az földet,~És besötétiteté
841 14, 36 | 36.~Ihon az föld szinét feketén befogták,~
842 14, 36 | szinét feketén befogták,~Az eget is szörnyüen beburitották~
843 14, 40 | között kevélységgel sétál~Az világröttentõ szörnyüséges
844 14, 41 | 41.~Igy jünnek az lölkök és más ezer formán,~
845 14, 42 | beszédét:~Ki vette ördögnek el az õ fegyverét?~Vagy õ hatalmában
846 14, 44 | csak elszenvedtétek,~Mikor az föltámadt ember közzületek~
847 14, 45 | körösztfán~Nem mér megállani, és az föld gyomrában~Elbujtok
848 14, 46 | rettegtetni kell azt vitéz szüvet,~Az mely az égben is oly nagy
849 14, 46 | azt vitéz szüvet,~Az mely az égben is oly nagy próbákat
850 14, 47 | boszuság jün fejetekre,~Az ég azt végezte ti szégyenetekre,~
851 14, 48 | Csak abban, ki függött, s az õ körösztiben.~
852 14, 51 | Itt hallgata Alderán, de az pokol-lölkök~Sürün Sziget
853 14, 51 | kiált Alderán, parancsol az földnek,~Nagy Alit kihozza
854 14, 52 | 52.~Hallgat az föld, de amaz veri lábával,~
855 14, 53 | 53.~Én Alderán, hagyom, az ki sötétitök,~S fölyhõben
856 14, 53 | egek;~Ha akarom, viszont az fölyhõk leesnek,~És tisztán
857 14, 53 | leesnek,~És tisztán maradnak az levegõ egek.~
858 14, 57 | 57.~Nagyon ordit, az föld ily parancsolatban~
859 14, 58 | de szomorusággal~Járatja az lovat az szép holdvilágnál,~
860 14, 58 | szomorusággal~Járatja az lovat az szép holdvilágnál,~Egyszer
861 14, 61 | abban,~Hiszem vég szakadott az én hatalmamban.~
862 14, 62 | árthassanak Alkorán-levelek,~Sem az pokolbéli és koporsós lelkek;~
863 14, 63 | tüzben,~Miért gyönyörködtünk az keresztény vérben?~Nem örül
864 14, 63 | keresztény vérben?~Nem örül az Isten büntetés-vesszõben;~
865 14, 64 | üdõk és más emberek,~Látom, az Istennél igen kedvesebbek,~
866 14, 67 | lován~Röpül keservessen az több lölkök után.~Akkor
867 14, 67 | Alderán,~Hogy keresztyénekkel az igaz Isten van.~
868 14, 68 | mindent sötétségben,~Hon az Tisifone fuj iszonyu kürtben,~
869 14, 70 | dárdáját,~És leoldá láncrul az kevély nyakokat,~Õk szárnyokkal
870 14, 73 | 73.~Futnak az bástyákra keresztény vitézek,~
871 14, 73 | nem állhatják meg erejét az tüznek;~Járnak az lángjai
872 14, 73 | erejét az tüznek;~Járnak az lángjai Vulcanus istennek,~
873 14, 73 | Vulcanus istennek,~Senkit az bástyákhoz közel nem eresztnek.~
874 14, 74 | 74.~Mert az törökök is sok tüzes labdákkal~
875 14, 74 | futkosnak szörnyü Furiákkal,~Az külsö várat már megvették
876 14, 76 | nem árt lelkünknek, mert az Isten segit.~
877 14, 77 | lölkök vannak ellenséggel,~Az mi reménségünk van penig
878 14, 77 | kedves szüvel,~Legyen ugy, az mint õ szánta magában el.”~
879 14, 78 | csinál szüvet õ magának,~És az õ rettenetes vitéz hadának,~
880 14, 78 | három fõ vajdának,~Hogy az vár piacán ûk harcot álljanak.~
881 14, 79 | omlának,~Külsõ vár piacán az törököt vágják,~Heában szemekben
882 14, 81 | 81.~Ki fuja az lölkét sok sebein által,~
883 14, 81 | nagy átkozódással;~Nem hull az keresztény, de török falkával,~
884 14, 82 | 82.~Láttatik, hogy az tüz száll keresztyénekre,~
885 14, 84 | 84.~Egy nagy cárbunculus az sisakján vala,~Ezen sötétben
886 14, 84 | megesmerik vala,~De jobban az kûnél fénlik õ szablyája,~
887 14, 84 | szablyája,~Jobban szablyájánál az õ bátorsága.~
888 14, 85 | 85.~Õ, mint egy éh farkas az barom-ól körül~Mellyével
889 14, 85 | dül:~Igy jár Delimán is az Szigetvár körül,~Próbálja,
890 14, 87 | földnek alatta,~Bujj el, az hon lakik indus s garamanta;~
891 14, 87 | s lölköd kibocsátja~Ez az rettenetes kezembéli dárda.”~
892 14, 88 | tovább Deli Vid ily szókat,~Az harcot elhagyá, s hon török
893 14, 88 | kiált:~„Hitetlen, hon láttad az én bujásomat?~
894 14, 91 | Mindketten csalatkozunk az mi elménkben,~Sem te el
895 14, 92 | 92.~Ha az egész tábor megszegte az
896 14, 92 | az egész tábor megszegte az hütit,~Esztelenek gondolván
897 14, 92 | hütit,~Esztelenek gondolván az én vesztemet,~Én vagyok-é
898 14, 93 | üdõnk van hozzá,~Jer ki az mezõre, ne nyujtuk hosszabbra.~
899 14, 102| szablyáját,~De Vid elõbb égben az Istenhez kiált:~„Uram, tekints
900 14, 104| Uram, most ugy légyen, az mint te akarod.”~Ily szók
901 14, 104| Ily szók után kirántá az éles kardot.~Nem messzi
902 14, 105| gállya ha kettõ öszvedül;~Az ki vizen marad, annak szüve
903 14, 105| marad, annak szüve örül,~Az ki esõben van, annak kétségben
904 14, 106| 106.~Igy most az két vitéz jól vigyáz magára,~
905 14, 106| Mindenike penig készebb az halálra,~Hogysem egy kis
906 14, 108| És nagy erõsséggel csap az orcájához,~Nem megyen heában
907 14, 110| Deli Vid peniglen megkapja az nyakát,~Másikkal megnyitá
908 14, 112| Ledül és dülve is megvágja az lábát,~Végezni akarja vitézül
909 14, 114| Csak alig magában tartja az életét;~Közel Demirhámhoz
910 14, 114| is ott elesett.~Látja ég az lölkét, fövény szíja vérét.~~
911 15, 1 | óráját közelgetni látja,~Az egész seregét csoportba
912 15, 1 | csoportba hivatja,~Azokat is, az kik mentek volt az harcra,~
913 15, 1 | Azokat is, az kik mentek volt az harcra,~Kik közül Deli Vid
914 15, 3 | 3.~Mindenképpen próbál az Isten bennünket,~Valamint
915 15, 3 | Isten bennünket,~Valamint az ötvös tüzben arany müvet,~
916 15, 3 | müvet,~És mivelhogy látja az mi hüségünket,~Égben szép
917 15, 4 | Beteljesitette: most hüség érdemét~Az nagy menyben késziti, s
918 15, 7 | triumfuson;~Végsõ óránkon is az török romoljon,~Lássa, keresztyénnel
919 15, 7 | Lássa, keresztyénnel hogy az Isten vagyon.~
920 15, 8 | 8.~Mivel az tüz miát itt nem maradhatunk,~
921 15, 8 | maradhatunk,~Mihent Isten engedi az hajnalt látnunk,~Kimenjünk
922 15, 8 | hajnalt látnunk,~Kimenjünk az várbul, és ott megmutassuk:~
923 15, 9 | Igy monda nagy Zrini, s az egész vitézek~Örömmel mondásához
924 15, 9 | Száll Márs mindenikben, s az õ vitéz szemek~Bátorságban
925 15, 10 | 10.~Hangas zöndülés lén az vitézek között,~Mint mikor
926 15, 10 | mikor kemény szél megfuja az erdõt;~Mindenik csak alig
927 15, 10 | Mindenik csak alig várja azt az üdõt,~Az mikor Istenhez
928 15, 10 | alig várja azt az üdõt,~Az mikor Istenhez bocsáthassa
929 15, 12 | 12.~Zrini penig megyen az gazdag tárházban,~Minden
930 15, 12 | fáklyában,~Mind füstbe bocsátja, az mennyi kincse van.~
931 15, 13 | mentét csak választ magának,~Az mely legszebb vala mind
932 15, 13 | Ebbe szokta mutatni magát az udvarnak,~Ebbe menyegzõknek
933 15, 16 | õ bátran nézhet szemmel az halálra,~És bár öltözzék
934 15, 17 | 17.~Meggyujtá az kincset, és mind megégeté;~
935 15, 18 | 18.~Ül vala az Isten abban az székiben,~
936 15, 18 | Ül vala az Isten abban az székiben,~Az honnan világot
937 15, 18 | Isten abban az székiben,~Az honnan világot nézi kegyelmesben,~
938 15, 20 | Zsidó poetának untalan az versek~Királyi formára hárfájával
939 15, 22 | Seraphin seregek vigadnak,~Az szent bárány elõtt magokat
940 15, 23 | méltóságbul nagyon parancsola,~Az az jó, az az igaz, az nagy
941 15, 23 | méltóságbul nagyon parancsola,~Az az jó, az az igaz, az nagy
942 15, 23 | nagyon parancsola,~Az az jó, az az igaz, az nagy Jehova,~
943 15, 23 | parancsola,~Az az jó, az az igaz, az nagy Jehova,~Hogy
944 15, 23 | parancsola,~Az az jó, az az igaz, az nagy Jehova,~Hogy minden
945 15, 24 | akará, és öszvegyülének~Az egész mennyei gyönyörü seregek,~
946 15, 25 | világ, és világi vizek,~Az én mondásomat, és ti, nagy
947 15, 26 | támadni láttatok:~Azt tudta az kevély, büntetést õrájok~
948 15, 27 | eget örökséggel.~Elhatta az eget õ, de kevélységgel~
949 15, 28 | harácsot vet;~Meri háborgatni az én hiveimet,~Kik tülem választva
950 15, 29 | szigetiek én értem harcolnak,~És az én hütömért már sok vért
951 15, 32 | köntösbül levetközik lölkök,~Az ti kezetökön elõmben jûjenek,~
952 15, 33 | isteni akarattal;~Értik az angyalok, mert nagy boldogsággal~
953 15, 33 | nagy boldogsággal~Eggyeznek az Isten nagy akaratjával.~
954 15, 34 | egy keresztet.~Fénlik vala az ég, merre röpülését~Tartja
955 15, 34 | merre röpülését~Tartja az szép sereg, s az õ sietését.~
956 15, 34 | Tartja az szép sereg, s az õ sietését.~
957 15, 35 | elõttök és mond áldásokat,~Az szép tejes-ut is megcifrázza
958 15, 35 | megcifrázza magát,~Látván az nagy Istennek sok szép angyalát.~
959 15, 36 | 36.~Az Göncös-szekere viszi sok
960 15, 37 | vélek,~Nem lehet üressége az õ helyének.~Áll mozdulatlanul,
961 15, 37 | mozdulatlanul, istrázsát az égnek~Tart õ nagy botjával,
962 15, 39 | Méltóságos vala angyali ruhával;~Az õ teste vala befödve biborral,~
963 15, 39 | teste vala befödve biborral,~Az keze fegyveres lángozó pallossal.~
964 15, 40 | 40.~Az másik kezében egy szép pálmaágot~
965 15, 41 | megszentelt hadnagya:~Ihon az Istennek az õ koronája!~
966 15, 41 | hadnagya:~Ihon az Istennek az õ koronája!~
967 15, 42 | 42.~Ezt küldi tenéked az hadverõ Isten;~De mást készittetett,
968 15, 42 | Isten;~De mást készittetett, az ki lesz fejeden,~Fényes
969 15, 42 | örökkén,~Fogod azt hordozni az magas egekben.~
970 15, 43 | kivel meggyõzheted~Ezt az nyavalyában zabált ellenséged.~
971 15, 44 | elvágott fejedet,~Hanem az föld alá küldd elõbb ü lelkét.”~
972 15, 45 | 45.~Igy monda az angyal és megvidámitá,~Mennyei
973 15, 48 | 48.~Menjetek, átkozottak, az föld gyomrában,~Ottan bünösöket
974 15, 48 | gyorsan sötét Acheronban,~Az a’ ti helyetek örökös átokban.”~
975 15, 52 | Csak te vagy, Alderán, az õ nyert prédájok.~Az te
976 15, 52 | Alderán, az õ nyert prédájok.~Az te lelked leszen nékik triumfusok;~
977 15, 52 | Testestül-lelkestül lén az õ prédájok.~
978 15, 55 | 55.~És az várbul kimegyen nagy bátor
979 15, 55 | törökök futnak szerte széllel;~Az piacon megáll, és szörnyü
980 15, 57 | lángtul,~Azért lassan ballag az külsõ kapubul.~
981 15, 59 | áll fegyverben,~Hon van az török Márs vakmerõ szüvében,~
982 15, 59 | Delimán? hon száz más ebben az seregben,~Kik Zrini vérét
983 15, 60 | 60.~Édes az vitézség az ember szájában,~
984 15, 60 | 60.~Édes az vitézség az ember szájában,~De nagy
985 15, 64 | bán törökök között,~Mint az lángos harap, ha nádban
986 15, 64 | ha nádban ütközött,~Mint az sebes vizár, ha hegybül
987 15, 66 | mint kûessõ házra;~De õ ezt az fölyhõt, minden csudájára,~
988 15, 69 | mint tüzes lidérc száll le az fölyhõbül,~Kinek lángos
989 15, 69 | keresztyénekre dül,~Halálra, haragra az õ szüve készül.~
990 15, 73 | kiáltván,~Vérekben feküsznek az földet harapván.~
991 15, 76 | vitéz,~Holtan is keresztény az nagy egekre néz;~De az lölke
992 15, 76 | keresztény az nagy egekre néz;~De az lölke után töröknek földben
993 15, 80 | nem vagyok-é én most is az Delimán,~Ki veszélyt kezemen
994 15, 80 | kezemen hoztam Szigetvárban?~Az ki vitézséggel hagytam magam
995 15, 81 | emberségem?~Ez nap s ez az óra az egész életem,~Megfényeséti
996 15, 81 | emberségem?~Ez nap s ez az óra az egész életem,~Megfényeséti
997 15, 82 | segét nagy szentséggel,~Az mi testünk is van elegyitve
998 15, 83 | Amfiteatrumban igy láthattál bikát,~Az ki az fövényben köszörüli
999 15, 83 | igy láthattál bikát,~Az ki az fövényben köszörüli szarvát,~
1000 15, 84 | Mely kapál csarnokon s fuja az fövenyet,~Látván maga elõtt
1-500 | 501-1000 | 1001-1024 |