Rész, Paragrafus
1 1, 12| sciták~Jó magyaroktol mely igen elfajzottak,~Szép keresztyén
2 1, 25| könyörgeni,~És az igazakért igen esedezni:~„Uram! jámborokat
3 5, 76| Az gyermek atyja szavát igen fülelé:~
4 5, 87| kölök,~Ha én halál elõtt oly igen félemlek,~Kit vig szüvel
5 6, 3 | 3.~Vala igen okos Halul bék beszédben,~
6 6, 6 | vala,~Ötödik részének, s igen erõs vala,~Ezt csak ijesztésért
7 6, 9 | 9.~Demirhám nem igen böcsüllé meg õket,~Mintha
8 7, 13| megindula Szulimán táborral,~Igen hadviselõ okos rendtartással;~
9 7, 30| Hej, hej, én fátumom mely igen kegyetlen!~Ettül mindenkoron
10 8, 9 | jól van, mert látom, nem igen örülnek,~Sõt sürü sirással
11 8, 36| 36.~Igen megfizettük vakmerõségünket,~
12 8, 36| mezõn hullattuk vérünket;~Igen bûven most is látjuk holttesteket,~
13 9, 6 | Szigetvárbul~Nem megyen ki harcra, igen nagy okokbul,~Noha minduntalan
14 9, 11| 11.~Igen javallá Vid az ura tanácsát,~
15 9, 45| 45.~Nem menének vártul igen messzi földre,~Látnak sok
16 9, 84| hogy keservessen sir,~Mert igen általverte az kegyetlen
17 10, 90| elmével~Lajtorját visz Vidra igen mesterséggel,~Sok ezer jancsár
18 10, 96| Mert nem volt orcádon akkor igen sok vér,~Mikor bán dárdáját
19 11, 2 | Istentül,~Mert némely boszuság igen üdõtlenül,~Némely penig
20 11, 73| félnek,~Demirhám barátjai igen rettegnek.~
21 11, 89| tengerrül;~Szaladnak elõtte igen képtelenül,~Mindenik magárul
22 12, 2 | egykoron harmatos hajnalban~Egy igen szép dombon és szellõs árnyékban,~
23 12, 48| 48.~O, mely igen tudatlan ember elméje!~Ha
24 12, 65| hirré esik,~Okos szüvében igen megkeserödik,~Látja, méltóságát
25 12, 65| keverik,~Magában elméjével igen tanácskozik.~
26 13, 30| tartá.~Vid török dolgait igen megtanulá,~Mellyeket urának
27 14, 64| emberek,~Látom, az Istennél igen kedvesebbek,~Hogysem elõbb
28 15, 15| vitéz ez!~Emlitése halálnak igen keserves,~Rettegett elõtte
29 15, 97| 97.~Szulimán jó lóra ülni igen siet,~De bán gyorsasága
|