Rész, Paragrafus
1 1, 74 | keservvel fül,~Mely miát az szüve mint az hideg jég hül,~Éltével
2 4, 31 | szólla õnékik õ keserült szüve:~
3 7, 51 | szigeti vitéz bán,~Bátorodik szüve ellenségét látván;~Mint
4 8, 11 | õszül az széles táborban,~Szüve gondokban hül és nagy busulásban.~
5 8, 45 | Ennek teli méreggel haragos szüve,~Rustán ellen bátran osztán
6 8, 56 | 56.~Ily szókra Rustán szüve megkeserödött,~Ismég talpra
7 9, 84 | mindenkor magával ember szüve bir,~Ha az tüle elvész,
8 10, 6 | 6.~Kissebbedik s lágyul szüve félénkeknek~Gonosz szerencsében,
9 10, 65 | nem rettenik;~Nem tud az õ szüve félni, sõt nevelik~Aztot
10 10, 82 | társai az várban,~Mégis az õ szüve oly bátorságban van,~Mintha
11 11, 3 | alutt-vértül, portul,~De szüve még jobban ég nagy boszuságtul,~
12 11, 11 | villámás,~Mint tatárnak szüve s haragja hatalmas,~Mert
13 11, 36 | 36.~Ily tanácsok után szüve meglágyula~Vitéz iffiunak;
14 11, 37 | töri elméjét magában;~Õ szüve nyughatatlan minden órában,~
15 11, 39 | akadályja;~Mostan penig immár az szüve furdalja,~Ez harcot véghez
16 11, 94 | hogy Vidot megölték,~Azért szüve nagy keserüségben ugrék,~
17 12, 77 | 77.~Kegyetlen tatárnak szüve meglágyula,~Mikor maga felõl
18 12, 79 | szemü Cumilla, kinek az szüve ég;~Szörnyü jüvendõket elméje
19 12, 89 | Cumilláért, mint kénkû, szüve ég;~Õbenne hadakozik két
20 13, 38 | vitéz Delimán,~De keserves szüve mind busulásban van;~Nem
21 13, 39 | Fölyhõ-szaporitó õ bánatos szüve,~És tenger-árasztó két rettentõ
22 14, 100| elõl megérzi utolsó óráját;~Szüve jüvendõl csuda gondolatokat,~
23 14, 105| Az ki vizen marad, annak szüve örül,~Az ki esõben van,
24 15, 67 | boszutul mert hül kemény szüve;~Jól jut most eszébe, Aigastul
25 15, 69 | dül,~Halálra, haragra az õ szüve készül.~
26 15, 77 | ütet Delimán,~De retteg õ szüve, de félelemben van.~
27 15, 79 | 79.~De mindezek közt is szüve helyére áll,~Mikor gondolatjában
|