Rész,  Paragrafus

 1   2,  48 |                            48.~Szerencse űvéle nem játszott, mint
 2   2,  49 |      mert magában szállott,~Ha szerencse neki valami jót adott,~Nem
 3   3,  32 |       32.~„Miért panaszkodjam, szerencse, ellened?~Ha bõvited mindennap
 4   3,  39 |             39.~De kötve vagy, szerencse, az én lábomhoz,~Mer elfuttál
 5   3,  39 |        hozsz.~Mert kötve vagy, szerencse, az én lábomhoz,”~                        
 6   4,  5  |    magát,~De kész szüvel várja szerencse forgását;~Mind jón, mind
 7   4,  9  |            9.~Mert állhatatlan szerencse ajándékját~Nem más szüvel
 8   4,  11 |                            11.~Szerencse énvelem is gyakorta mulat.~
 9   5,  5  |        5.~„Nem véletlen dolgot szerencse ránk készit,~Nem teszi váratlanul
10   6,  58 | szándékárul ez hirt mondhatna.~Szerencse kezekben egy törököt ada,~
11   7,  31 |       letették kedves élteket,~Szerencse penig azért tartott engemet,~
12   7,  38 |                  38.~„O, forgó szerencse, átkozott, kegyetlen!~Miért
13   9,  8  |               8.~Még mindeddig szerencse mivelünk tartott,~Isten
14   9,  27 |        én szüvemet;~Szállitson szerencse minden veszedelmet~Én ifju
15   9,  82 |  üdõtlen,~Nem szállhat vitézre szerencse véletlen;~Gonoszt készen
16   9,  84 |         Ha az tüle elvész, kit szerencse igér.~                        
17  10,  5  |        5.~Bátor szüvel szokott szerencse játszani,~De bátor õnéki
18  11,  71 |        penig bánat;~De gyorsan szerencse megfordítja magát.~                        
19  11,  91 |       viszi,~Zrini elõtt merre szerencse vezérli.~                        
20  12,  84 |      látom, hogy te nem félsz,~Szerencse forgandóságát semminek vélsz;~
21  12,  93 |   halálát, ezer közt meghagyja~Szerencse, kit Isten másra választotta.~                        
22  12,  102|      uramra én szert tehettem,~Szerencse de azt is elviszi elõlem.~                        
23  15,  19 |                            19.~Szerencse s Természet alázatossággal~