Rész,  Paragrafus

 1   1,  77|      Mindenikben vala hat-hat ezer ember,~Mindenik hárommal megverekedni
 2   2,  35|           alatt jára,~De hogyha az ember fogdosni akará,~Mint az
 3   5,  25|         Valamig világ lesz, és lát ember eget.~                        
 4   6,  95|            jól látja szemetek;~Egy ember megölte, ezt ti ölettétek.”~                        
 5   7,  42|                                42.~Ember penig, az ki isteni formára~
 6   7,  44|          maga egyedül az nyomorult ember,~Az ki gyors vénségérül
 7   7,  45|           nagy ég tartanak sokáig:~Ember, ezek ura, egy szempillantásig;~
 8   7,  45|       tornyok sok száz esztendeig:~Ember, ki csinálta ezeket, óráig.~                        
 9   8,  60|             fohászkodva kiált,~Nem ember, de oktalan és dühös állat!~                        
10   8,  79|   haragomat;~Örömest is hallom más ember tanácsát.”~Itt Petraf elvégezvén,
11   9,  84|         hir.~Nem mindenkor magával ember szüve bir,~Ha az tüle elvész,
12  10,  7 |            s gyumlia,~Sok százezer ember veszélyére látja.~                        
13  11,  2 |             ha ment lehetne némely ember ettül!~Jobbat nem kérhetne
14  12,  37|      rendelte~Másoknak hasznára, s ember, mely kémélte~Másoktul javát,
15  12,  48|          48.~O, mely igen tudatlan ember elméje!~Ha tudná némellyik,
16  13,  43|            és holt békek?~Mert egy ember elrontá jó értelmünket.~                        
17  14,  44| elszenvedtétek,~Mikor az föltámadt ember közzületek~Kivive lölköket,
18  14,  46|                         46.~La, ha ember boszut eggyet elszenvedett,~
19  15,  60|            60.~Édes az vitézség az ember szájában,~De nagy s rettenetes