Rész,  Paragrafus

 1   1,  47| Szulimán: „O te, bátorságra,~Ki engemet inditsz illyen nagy dolgokra!~
 2   3,  34|        hozzá segétsz, szeressen engemet;~Soha el nem vészed az én
 3   3,  81|     mond jó Zrininek: „Avagy te engemet~Fiam mellé tészesz s elviszed
 4   4,  36|        kell tenéked is követned engemet,~Sokat járnod s fáradnod,
 5   5,  86|     Zrini az nagy bánnak felel)~Engemet magadtul kergetni akarsz
 6   7,  31|   Szerencse penig azért tartott engemet,~Hogy haszontalanul fogyassam
 7   9,  3 |                              3.~Engemet penig, midõn irom ezeket,~
 8   9,  19|         hagynál, Radivoj, tehát engemet?~                        
 9   9,  27|         haszontalanul hitegetsz engemet,~Soha meg nem lágyitod az
10  11,  6 |       mezejek az én irigyimnek,~Engemet gyalázni most nyilik meg
11  11,  22|         tanácslottál,~Demirhám, engemet, mert nincs igazságnál~Szebb
12  11,  44|         igy szóllott:~„Demirhám engemet, Vid, tehozzád küldött.~                        
13  12,  13|          Cumilla!~Miért tészesz engemet boldogtalanná?~Ezt az sok
14  12,  26|    Talán szintén Delimán gyülöl engemet.~                        
15  14,  92|     vagyok-é vétkes? láttál jól engemet,~Láttad-e, hogy kértem kitül