Rész, Paragrafus
1 Olv | avval ő előttök kérkedhetem, hogy az én professiom avagy mesterségem
2 Olv | csorbáimat, igazsággal mondom, hogy soha meg nem corrigáltam
3 Olv | igy beszéllik és vallják. Hogy Istvánfi és Sambucus másképpen
4 Olv | másképpen irja, oka az, hogy nem ugy nézték az magános
5 Olv | csendessen; nem tagadhatom, hogy olykor az is nem bántott;
6 1, 6 | 6.~Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk
7 1, 8 | állhatatlanságát,~Megvetvén az Istent, hogy imádna bálvánt;~Csak az,
8 1, 9 | 9.~Hogy ű szent nevének nincsen
9 1, 16 | is megáldottam üket,~Ugy hogy egy jó magyar tizet mást
10 1, 19 | 19.~Ah, bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem,~Nem-é viperákat
11 1, 21 | töröknek adok oly hatalmat,~Hogy elrontja, veszti az rossz
12 1, 27 | Ostorom szolgámra nem tiltom, hogy szálljon,~Melynek nem kell
13 1, 30 | Isten nékem parancsolja,~Hogy tégedet küldjelek Törökországban.~
14 1, 33 | 33.~S hogy inkább hamarább elhitesse
15 1, 33 | hamarább elhitesse véle~És hogy megrettenést szüvében ne
16 1, 34 | eszedben Istennek kegyelmét,~Hogy erőt adott néked és vitézséget,~
17 1, 36 | az én megőszült fejemnek,~Hogy ha üdőt nékik adsz, téged
18 1, 42 | 42.~Ne félj, hogy segétse senki magyarokat,~
19 1, 49 | ágyábul, ü megparancsolá,~Hogy minden vezér táborában szállana,~
20 1, 50 | 50.~És hogy Drinápolyban májusnak fogytára~
21 1, 55 | mutatni.~Bolondok! nem tudják, hogy jobb megvallani~Az erőtlenséget,
22 1, 61 | vezér is Budárol ir nékem,~Hogy győzödelemben ne légyen
23 1, 64 | gondolkodik,~Mint bolond, hogy valaha talán kelletik.~Ám
24 1, 66 | állapatban,~Ugy tetszik, hogy immáron Magyarországban~
25 1, 72 | vévé el minden erejét~Ugy, hogy nála nélkül nem kivánja
26 1, 76 | seregek,~Azt tudnád távulrul, hogy sivó ördögök.~Ezek is Drinápolyban
27 1, 80 | 80.~Mondják, hogy Karabul nagy Arabiában~Széltül
28 1, 92 | hóditottanak,~De inkább azt mondom, hogy elpusztitottak,~Valamerre
29 2, 32 | nem irhatna;~Nem vélnéd, hogy éri földet száraz lába,~
30 2, 38 | tekinget,~Könnyen esmerhetni, hogy nagy gondja lehet;~Ez viszen
31 2, 39 | rettenetességgel befödte;~Azt tudnád, hogy nagy erdő jár körülötte,~
32 2, 43 | széllel~Minden nyomorultnak, hogy ezek Istennél~Szerezzenek
33 2, 44 | Szulimán,~Csak aztot kivészem, hogy hiti volt pogán,~Soha nem
34 2, 51 | Sándor birá meg világot,~Ugy, hogy mind az négy rész hozott
35 2, 52 | küldé előjáróban~Petrafot, hogy Gyulát szállná meg utjában.~
36 2, 58 | görög chronikát:~Meglátod, hogy török ollyat nem fogadhat,~
37 2, 63 | elomlott,~Jól esmerte Isten, hogy hû szolgája volt,~Azért
38 2, 72 | foga az hitetlen ebnek,~Hogy miként árthasson az keresztyéneknek,~
39 2, 73 | uram (noha érdemlenénk),~Hogy haragod miát földig törettetnénk,~
40 2, 73 | miát földig törettetnénk,~Hogy az te szent nevedet õk megnevetnék,~
41 2, 74 | 74.~Mutasd meg õnékik, hogy te vagy nagy Isten,~Hogy
42 2, 74 | hogy te vagy nagy Isten,~Hogy te kivülötted máshon Isten
43 2, 75 | Minket azért áldj meg, hogy hijuk nevedet~Mi segitségünkre,
44 2, 76 | oly erõ az én testemben,~Hogy ellenségidet, mint elõbb,
45 2, 78 | láttatott Zrininek, feszület~Hogy hozzá le hajlott, felelvén
46 2, 82 | igy jobbnak esmerted;~De hogy még fényessebb korona fejedet~
47 3, 2 | Egerre veté gondolatját,~Hogy annak el-kidöntse erõs bástyáját,~
48 3, 8 | Gujlirgi bassának adá~Bosznát, hogy siessen oda, parancsolá;~
49 3, 8 | siessen oda, parancsolá;~És hogy arra szorgalmatos gondja
50 3, 13 | okos bán,~Fejemet kötöm én, hogy régen lesben van.~
51 3, 19 | bolond Alkoránban,~Egy török hogy megöl négy keresztént harcban.~
52 3, 23 | nékem lenne oly szerecsém,~Hogy ez mezõn véle megesmerkedhetném!~
53 3, 32 | tülem, az mint vagyon hired,~Hogy állhatatlanságban van minden
54 3, 44 | keresztyéntül; beszélli fölszóval,~Hogy siklósi mezõn mi szégyenünkre
55 3, 115| 115.~Higgyed, hogy senkinek én másnak magamat~
56 4, 7 | talán nagy árron megvennéd,~Hogy ne láttad volna az bassát,
57 4, 8 | lelke Istennél van, tudom;~Hogy Szigetvárában meghal, tudta,
58 4, 9 | Avagy ha nem ád is, tudja, hogy megrothad.~
59 4, 11 | velem, annyit nem tréfálhat,~Hogy jól ne esmérjem állhatatlan
60 4, 23 | tekinteti,~Vélnéd, lába földet hogy nem is illeti.~
61 4, 25 | olaj-bék maga ezek után;~Látod, hogy haraggal ül most is ló hátán.~
62 4, 33 | fekünném,~Ti szerencséteket hogy ne irigyleném,~Mert ültök
63 5, 1 | füle már császár hirével,~Hogy jün romlására minden erejével.~
64 5, 13 | gondolhatjuk azt, hatalmas vitézek,~Hogy az mi kezeink, bár készek
65 5, 26 | nagy tisztességünkre van,~Hogy maga ellenségünk szultán
66 5, 35 | élõ Istenének!~Kivánom, hogy ti is igy cselekedjetek,~
67 5, 41 | 41.~Hogy ha, meddig élek, elhagyom
68 5, 46 | termetessebbet,~Azt tudnád, hogy Márs jár, mikor látod õtet,~
69 5, 50 | harcokban,~Nem régen legtöbbet, hogy esék fogságban.~
70 5, 60 | Márshoz;~Látszik az szemén is, hogy halált s lángot hoz,~Ez
71 5, 63 | esküvének szigeti grófnak,~Hogy véle az várban meghalni
72 5, 63 | várban meghalni akarnak,~És hogy õ mellõle holtig el nem
73 5, 68 | osztán körül az palánknak,~Hogy mind éjjel-nappal eztet
74 5, 70 | két heti, Felséges Uram,~Hogy az török császár késziti
75 5, 72 | bizonnyal aztot Fölségednek,~Hogy provideáltam Sziget szükségének.~
76 5, 74 | Szigetben.~Kérem Felségedet, hogy emlekezetben~Fiaim légyenek
77 5, 77 | is áldom az én Istenemet,~Hogy hallanod hagyta végsõ beszédemet;~
78 5, 86 | magadtul kergetni akarsz el,~Hogy tüled elváljak örökös üdõvel?~
79 5, 96 | 96.~Szükség, hogy én itten végezzem napomat,~
80 6, 29 | németben, te okos horvát bán,~Hogy hamar segitséget küld néked
81 6, 30 | magyarhoz gonosz akaratját?~Hogy gyülöli német az magyar
82 6, 37 | zúgolódás;~Jól esméri Halul, hogy nekik unalmas~Az illyen
83 6, 43 | köll, az mit mondok néked,~Hogy Zrini ezekkel már sokat
84 6, 44 | 44.~Azért, hogy Istennél nyerhessünk kegyelmet,~
85 6, 52 | császárnak esék ez fülében,~Hogy Zrini többivel van nagy
86 6, 53 | haraggal megparancsolá,~Hogy egész táborban készülõt
87 6, 53 | táborban készülõt fujatna,~És hogy Oszmán basát elõl bocsátaná.~
88 6, 54 | ágyusmestere.~Meghagyá, hogy evel husz száz jancsár menne.~
89 6, 55 | 55.~És hogy körülfognák Sziget kerületét,~
90 6, 56 | 56.~Maga is hogy holnap, elsõ szép hajnalban~
91 6, 58 | csatát várbul kibocsáta,~Hogy török szándékárul ez hirt
92 6, 59 | nékik béglerbék szándékát,~S hogy holnap elvárná az császár
93 6, 86 | hertelen,~Igy szólla: „Látszik, hogy vagy álnok szerecsen,~Többet
94 7, 16 | lobog,~Gondolnád, tenger is hogy most reád forog.~
95 7, 29 | 29.~S csak azon törõdik, hogy ágyon halna meg.~Esztelen,
96 7, 30 | rettegtem,~Dicséretlen ágybul hogy éltemet küldjem~Mindenható
97 7, 31 | penig azért tartott engemet,~Hogy haszontalanul fogyassam
98 7, 35 | keménnyen sujtolja,~Azért hogy mennyekben szebben koronázza,~
99 7, 38 | nyavalyánknak ez volt hea szintén,~Hogy ne légyen Farkasics mostan
100 7, 80 | közikben férkezék;~Látja, hogy törökök az futáshoz készek.~
101 7, 92 | 92.~Demirhám, mint ördög, hogy eztet meghallá,~Hogy ez
102 7, 92 | ördög, hogy eztet meghallá,~Hogy ez keze miát lett társa
103 7, 103| megesküszem Mahomet hütire:~Hogy te is visszatérsz, én is,
104 7, 105| énnékem módom nem lehet,~Hogy bizonnyal tudnám kijüvetelemet,~
105 7, 106| ha bizonnyal tudhatnám,~Hogy maga ellenségem lenne Demirhám,~
106 8, 21 | leülni nem akar közikbe,~Hogy változást rajta senki ne
107 8, 60 | észi mérggel kezét, lábát,~Hogy ezek megnevetik õ jó tanácsát:~„
108 8, 74 | Mindenik õmagában megesmérheti,~Hogy ha táborunknak nem lesz
109 8, 85 | 85.~Engedd meg, hogy hat erõs vitéz közülünk~
110 9, 6 | Vidtul~Kérettetik, bocsássa hogy Szigetvárbul.~
111 9, 28 | csudáld szüvedben,~Uram, hogy mi ketten jüttünk te elõdben.~
112 9, 56 | alkorán.~Ezt jelért Juranics, hogy volt illyen próbán,~Magával
113 9, 59 | személyével; õ köröskörül jár,~Hogy hátul kaurtul ne essék semmi
114 9, 61 | tatárok vevék kerületbe,~Ugy hogy nem maradott semmi reménségbe.~
115 9, 64 | s nyomra visszamegyen,~Hogy valamint Juranics nyomát
116 9, 64 | visszamegyen,~Látta Juranicsot, hogy török közt légyen.~
117 9, 84 | 84.~„Ne csudáld szüvemet, hogy keservessen sir,~Mert igen
118 9, 85 | 85.~Elmém gondolatját hogy inkább enyhitsem,~Elõbb
119 9, 86 | és bû vérhullásban;~Alig, hogy ki légyen, esmerhetni tudtam.~
120 9, 89 | 89.~Hogy szólok õhozzá, nékem tetszik
121 9, 95 | levegõégben;~Heában utánna futok, hogy öleljem~Háromszor, de csak
122 9, 96 | végezhette Vid szomorú szavát,~Hogy bástyákrul hallának iszonyu
123 10, 7 | 7.~Látja, hogy megégett Szigetnek városa,~
124 10, 17 | szalmát és vesszõt vittenek,~Hogy könnyebben ostromnak õk
125 10, 19 | árokjának,~Nem gondol semmit is, hogy társai hullnak,~Mellette
126 10, 26 | Az ki majd megcselekszi, hogy légy föld alatt?”~
127 10, 31 | szózat,~Azt tudnád távulrul, hogy az ég leszakadt.~
128 10, 34 | erõvel;~Esztelen, nem tudja, hogy nagyobb erõvel~Kell eztet
129 10, 37 | veszélyben);~Fegyvertelen markát hogy nézi keserven,~Demirhám
130 10, 69 | megyen,~Jól tudja halálát, hogy ez helyben légyen:~
131 10, 75 | esztelenül kis kaput megnyiták,~Hogy ellenség bejüjön, szübül
132 10, 80 | 80.~„Illendõbb, hogy késérd te öcsédnek lelkét~
133 10, 84 | akkor eszébe nem jutott,~Hogy várban eresztett volna török
134 10, 85 | meghallák ezt az vár piacán,~Hogy várban berekedt haragos
135 10, 85 | berekedt haragos Delimán,~S hogy nagy veszélyt tészen egyedül
136 10, 86 | vette magát eszben~Delimán, hogy nem jó néki késni itt benn.~
137 10, 96 | Mikor bán dárdáját láttad, hogy éppen vér;~Száz törököt
138 11, 1 | nagyra visz boszuság,~Nem hogy határtalant, kit nem bir
139 11, 3 | 3.~Delimán, hogy megtért rettenetes harctul,~
140 11, 3 | boszuságtul,~Szégyenli, kifutott hogy Sziget-várábul.~
141 11, 10 | levágtál,~De bánom, hamarábban hogy kifutottál,~Hogysem az mely
142 11, 14 | kérdezi: mint légyen~Oka? hogy bünöstül õ büntetést végyen.~
143 11, 15 | azt mondja: „Mit használ,~Hogy te császárunk vagy? õ ártatlan
144 11, 23 | nékem?~De én megmutatom, hogy vagyon külömben,~Delimánnak
145 11, 24 | haragját neki megbeszéllé,~És hogy azért éltére gondot viselne.~
146 11, 38 | 38.~És neki megeskütt, hogy harcra visszatér,~Mihent
147 11, 38 | alkolmatosságot és üdõt ér,~És hogy török császártul hitlevelet
148 11, 43 | Szigetvárában,~Integet távulrul, hogy követségben van.~Beereszték
149 11, 43 | Ottan Deli Vidot kérdezi, hogy hon van.~
150 11, 45 | 45.~Hogy ha te vitéz vagy, azt izené
151 11, 48 | békélvén, kezde esedezni,~Hogy ne neheztelje harcra ereszteni.~
152 11, 55 | Miklós vigyázásban álla,~Hogy mi csalárdságot török ne
153 11, 59 | Elhitette vala császárral, hogy meglesz.~
154 11, 61 | érnem,~Megbánod, idején hogy kihittál engem.”~
155 11, 75 | Amirassen látja társa dolgát,~Hogy rettenetes harcban Demirhám
156 11, 78 | Viddal nézni harcra jüttek,~Hogy azután soha ne kérkedhessenek,~
157 11, 78 | soha ne kérkedhessenek,~Hogy boszuságunkra várba visszatértek.”~
158 11, 80 | szerecsen sereget,~Azt mondám, hogy õ fél, de nem, hogy megijedt;~
159 11, 80 | mondám, hogy õ fél, de nem, hogy megijedt;~Nem ijedt õ, noha
160 11, 88 | meglátá szigeti Zrini bán,~Hogy nem állandó császár fogadásában,~
161 11, 94 | 94.~Azt gondolja vala, hogy Vidot megölték,~Azért szüve
162 12, 3 | megkissebbedett-é az én hatalmam,~Hogy én ezt az embert megbirnya
163 12, 18 | engem?~De inkább mit bánnád, hogy aztot megöltem,~Holt ebtül
164 12, 18 | Holt ebtül szépségedet hogy megmentettem.~
165 12, 19 | fosztassam.~De nem lehet, hogy ollyan kegyes orcában~Lakjék
166 12, 25 | 25.~Vagy hogy Márs öltözött kis isten
167 12, 26 | forgatja most az én elmémet,~Hogy azt szeressem, ki megölte
168 12, 27 | voltam,~S én azért szeretem, hogy szabadittattam~Vitéz keze
169 12, 28 | kivántam végét életemnek,~Hogy ne feküdjem mellette az
170 12, 28 | fohászkodtam az szent Mahometnek,~Hogy fertelmes ágyátul megszabadulnék!~
171 12, 29 | fátum. De ki mondja néked,~Hogy alázatos Cumilla szeret
172 12, 46 | igazán szolgáltam istenemet,~Hogy ma megláthatom én jobbik
173 12, 57 | vakmerõségében;~Azt mondja, hogy bemegy erõvel Szigetben,~
174 12, 63 | 63.~De ki tiltja nékünk, hogy vissza ne hozzuk,~Császár
175 12, 64 | követnek ütet választák el,~Hogy Delimán után menjen tízezerrel,~
176 12, 65 | 65.~De okos császárnak ez hogy hirré esik,~Okos szüvében
177 12, 73 | Türheted-é, ily próbán hogy ne légy jelen,~S vitéz kezeidet
178 12, 74 | jutalma,~Megelégszik császár, hogy láb alá nyomta~Zrinit, mely
179 12, 77 | kivána,~Azért, vitézséggel hogy ütet kihozná.~
180 12, 78 | dolgát oly kárban látja,~Hogy segitség nélkül vagyon romladóba,~
181 12, 78 | bátorsággal végezi magába,~Hogy elmegy segétségre török
182 12, 80 | koporsóban?~Vagy császár, vagy hogy más talál halálodban~Okvetetlen
183 12, 84 | De veszedelemtül látom, hogy te nem félsz,~Szerencse
184 12, 85 | 85.~Azt mondod, hogy szeretsz jobban temagadnál,~
185 12, 88 | 88.~De hogy holtod után sebeidet nézzem,~
186 12, 88 | éltem?~S nem elég ez az kéz, hogy megnyissa szüvem?”~
187 12, 91 | ha féltesz kaurtul,~És hogy ugy irtóztatsz az Zrini
188 12, 92 | láttam soha is?~Tudnod kell, hogy voltam én benn Szigetben
189 12, 98 | mit vétettem én ellened,~Hogy ennyire kelljen rám kegyetlenkedned?~
190 12, 103| hirtelen~Ments meg, avagy hogy ha Zrini kardja ellen~Nem
191 13, 3 | kaszált,~Õtet elkerülte, vagy hogy rá nem talált.~
192 13, 8 | van-é, vitéz urát,~Vagy hogy török miát szenvedett szép
193 13, 13 | ennek sietését,~Gondolja, hogy nem árt kérdezni menését;~
194 13, 16 | asszony orcáján;~De fél, hogy szerecsen hirt viszen udvarban,~
195 13, 19 | tegyen,~Hazudja, Alkairban hogy lakása legyen.~
196 13, 21 | 21.~Ki mondja, hogy jól tett, ki az békhez huzza;~
197 13, 28 | S nem esmerszett volna, hogy van viz az körmén.~
198 13, 62 | 62.~Vagy hogy fog szállani holló én mellyemre,~
199 13, 73 | Egyedül ostromnak, megeskütt, hogy megyen.~
200 13, 76 | elhelyheztessünk,~Minden segétséget hogy kirekesztessük.~
201 13, 79 | szigetieket tartják zablában~Ugy, hogy ne mehessenek soha csatában.~
202 13, 84 | haragrul esik kétségre,~Sziget hogy megmarad, véli, szégyenére.~
203 13, 85 | azon aggodik.~Jól tudja, hogy hátul oroszlán hagyatik,~
204 13, 97 | Szulimán ez dolgot meghallá,~Hogy Sziget reménségének van
205 13, 97 | Szüvet vett magában, és hogy az heába~Galamb röpülése
206 13, 100| mindenfelé parancsol ostromot,~Hogy mindenik vigyen ki tüzet,
207 14, 47 | végezte ti szégyenetekre,~Hogy minden ellenség fusson kereszt
208 14, 61 | énvelem, kegyetlen Alderán,~Hogy általam örülj Szigetvár-romlásban?~
209 14, 67 | eszbe vevé õ magát Alderán,~Hogy keresztyénekkel az igaz
210 14, 78 | osztán három fõ vajdának,~Hogy az vár piacán ûk harcot
211 14, 82 | 82.~Láttatik, hogy az tüz száll keresztyénekre,~
212 14, 89 | vagy és meg nem érdemled,~Hogy Deli Vid kardot is vonjon
213 14, 90 | törökül eszessen:~„Kérlek, hogy hallgass meg, Vid, figyelmetessen.~
214 14, 92 | láttál jól engemet,~Láttad-e, hogy kértem kitül segitséget?~
215 14, 104| Demirhámot,~Nehéz fegyver alatt hogy fuj tüzet, lángot.~
216 14, 109| haragos mérgébül,~Nem vigyáz, hogy ellent vessen mesterségbül,~
217 14, 111| Demirhám, mint fáklya, hogy látja utolját,~Duplázni
218 15, 7 | romoljon,~Lássa, keresztyénnel hogy az Isten vagyon.~
219 15, 15 | 15.~O, mely csuda dolog, hogy jutalmat szerez~Maga hohárának!
220 15, 16 | halálakor is Szigetnek Hectora,~Hogy õ bátran nézhet szemmel
221 15, 23 | az igaz, az nagy Jehova,~Hogy minden musika egyszersmind
222 15, 23 | egyszersmind hallgatna,~És hogy öszvegyülne mennyei udvara.~
223 15, 26 | õrájok~Társaival eggyütt hogy én nem találok.~
224 15, 28 | lölköket,~Szántalan bün közzül hogy õ harácsot vet;~Meri háborgatni
225 15, 30 | engedni?~Igaz Isten lévén, hogy tudjam szenvedni?~Nem! nem!
226 15, 30 | szenvedni?~Nem! nem! de hogy egy had menjen fegyverközni,~
227 15, 38 | Szigetben leszálla,~Zrini hogy halálhoz elkészült, találá,~
228 15, 47 | végezve Isten titkaiban,~Hogy kik itt meghalnak mostan
229 15, 50 | megesmerék elõbbi próbával,~Hogy gyõzhetetlenek ezek hatalommal.~
230 15, 55 | és szörnyü szemével~Nézi, hogy hon vagyon pogány sok sereggel.~
231 15, 85 | hatalmas erõvel,~Itéli, hogy nagy bánt lefekteti evvel.~
|