Rész, Paragrafus
1 2, 78 | esedezett;~Azért meghallgatá az õ könyörgését.~Háromszor láttatott
2 2, 85 | 85.~De õ nem fogja te romlásodat
3 3, 19 | keresztényt nem esmeri vala,~Mert õ nevelkedék mindenkor udvarban,~
4 3, 19 | nevelkedék mindenkor udvarban,~És õ hiszen vala bolond Alkoránban,~
5 3, 79 | menetelét,~Tartóztatni akarja õ sietését.~
6 4, 12 | 12.~Azonban az szép nap õ szép harmatjával~Vidámétá
7 4, 19 | vala iszonyu csapásban,~De õ csak alig élt, mert feje
8 4, 29 | ada,~Mert eztet Istennek õ tulajdonitá.~
9 4, 31 | kijüve,~Igy szólla õnékik õ keserült szüve:~
10 5, 15 | Minket kész prédának tartott õ magánál.~
11 5, 23 | hatalmu keze tiktek,~Ti is õ szent nevéjért serénkedjetek.~
12 5, 28 | megszámlált kéncsünket,~Hogysem õ porázon hordozzon bennünket,~
13 5, 38 | Illyen nagy zöndülés esék õ közikbe,~Mert fölforr az
14 5, 42 | Farkasics Zrininek fõkapitányja,~Õ serege kétszázharmickettõ
15 5, 44 | sokszor török zászló,~Hevert õ alatta sok török, sok holt
16 5, 58 | Guszics András százzal az õ nyomába van,~Ez megtartá
17 5, 63 | meghalni akarnak,~És hogy õ mellõle holtig el nem állnak,~
18 6, 6 | vala,~Mert az követséghez õ semmit nem tuda.~
19 6, 31 | német,~Rákháton tinéktek hoz õ segitséget,~Elvesztitek
20 6, 38 | hallgatnak, várják bán tetszését;~Õ nagy méltósággal elkezdé
21 6, 39 | mihozzánk hordoz, és az õ jó kedvét.~
22 6, 83 | s többre halált viszen.~Õ eleiben megy Hamviván szerecsen,~
23 6, 110| megyen lánggal,~Ugyhogy õ közülök kijütt már haraggal,~
24 7, 17 | számtalan sátor;~Senkitõl õ nem fél, erejében bátor.~
25 7, 29 | Panaszkodással nem fordithatja meg.~Õ vitézek elõtt igy panaszolkodék:~
26 7, 37 | lelkét.~Siratja jó Zrini õ kimenetelét;~Igy nagy fohászkodva
27 7, 43 | idejét;~Az nap elvégezi estve õ menését,~De megujul reggel,
28 8, 2 | orcája van nagy fényességben,~Õ maga öltözött arany páncér-üngben;~
29 8, 4 | orcával mindent megvidámit,~Õ földbül virágot szépségével
30 8, 4 | virágot szépségével indit,~Õ fülemilében keserves torkot
31 8, 4 | fülemilében keserves torkot nyit,~Õ forrást, õ folyást, erdõt
32 8, 4 | torkot nyit,~Õ forrást, õ folyást, erdõt mezõt ujit.~
33 8, 29 | veji, elkezdé beszédét;~Õ ül vala elsõ nagy kajmekán
34 8, 55 | Hogyha kijün Zrini, én is õ nyomában~Bemegyek Szigetvárnak
35 8, 57 | rendi vala,~De mérgessen õ is kiáltván fölálla:~„Én
36 8, 60 | lábát,~Hogy ezek megnevetik õ jó tanácsát:~„O, balgatag
37 8, 78 | rendelt seregben menjünk õ reá.~
38 9, 41 | Deli Vid levévé magárul;~Õ ezt levonta szerecsen Hamvivánrul,~
39 9, 54 | Juranics karddal megy lassan õ ágyához,~Két kezével nyula
40 9, 55 | Valamint eszbe vé ezt az õ inasa,~Kiált; nem sokáig
41 9, 59 | zagatár~Vagyon személyével; õ köröskörül jár,~Hogy hátul
42 9, 62 | az társát;~Gondold meg az õ rettenetes bánatját.~„Juranics!
43 9, 67 | megjárá szintén középbe,~Õ halva leesik társának ölébe,~
44 9, 68 | Idriz vezér oda érkezik,~Õ szeme láttára két tatár
45 9, 72 | szablyát~Juranicsnak vágja; õ leburul hanyatt,~S vérrel
46 9, 87 | Száz helyen megnyitott az õ vitéz mellye,~És még annyi
47 9, 91 | 91.~Õ penig ezekre énnékem nem
48 10, 8 | szomjuhozzák jó Zrini vérét,~S õ vérével együtt az több keresztyénét.~
49 10, 20 | 20.~Õ kézzel, õ szemmel, õ bátor
50 10, 20 | 20.~Õ kézzel, õ szemmel, õ bátor járással~
51 10, 20 | 20.~Õ kézzel, õ szemmel, õ bátor járással~Biztatja
52 10, 23 | vérét,~Vérrel kibocsátja õ magábul lölkét,~De mindjárt
53 10, 24 | Testoglint s Operkát~Megöl õ fölötte, és más tiz muszurmánt.~
54 10, 32 | térdében~Eltörött szegénnek); õ kiált az égben,~Káros puskát
55 10, 34 | 34.~Õ Demirhámhoz is üt fáradt
56 10, 50 | Delimán jut immár kapuhoz,~Õ halált, õ veszélyt erõs
57 10, 50 | immár kapuhoz,~Õ halált, õ veszélyt erõs kezében hoz;~
58 10, 51 | kellött volna ily üdõben,~Mert õ harcra kimegy török eleiben,~
59 10, 55 | tudománnyal mert elméje rakva,~Õ Musáknak vala szeretõ szolgája,~
60 10, 55 | Musáknak vala szeretõ szolgája,~Õ kobzot, õ miszkált, õ chingiát
61 10, 55 | szeretõ szolgája,~Õ kobzot, õ miszkált, õ chingiát tuda.~
62 10, 55 | szolgája,~Õ kobzot, õ miszkált, õ chingiát tuda.~
63 10, 56 | 56.~Õ szerecsen tökkel tett szégyent
64 10, 58 | találja az horvát leventát;~Õ penig kikapja sereg közt
65 10, 59 | viszi félénk gyönge prédát,~Õ vékony torkával segitséget
66 10, 64 | kapuhoz~Delimán, hasomló õ viznek árjához,~Mikor fövént,
67 10, 65 | elesik~Puska miát, attul de õ nem rettenik;~Nem tud az
68 10, 65 | nem rettenik;~Nem tud az õ szüve félni, sõt nevelik~
69 10, 81 | tatárt,~De élte vesztével õ megvallotta kárt,~Mert heában
70 10, 82 | társai az várban,~Mégis az õ szüve oly bátorságban van,~
71 10, 83 | személyén~Nem esmerni félelmet: õ jár merevén,~Tiporja, gázolja
72 10, 100| hirtelen az bástyán kivül.~Õ eleget kiált: „Dur!” de
73 10, 104| 104.~Az egész seregnek õ ad bátorságot,~Õ ád erõt
74 10, 104| seregnek õ ad bátorságot,~Õ ád erõt szigetieknek s hatalmat,~
75 11, 8 | vala,~Azonban Rustánt az õ gonosz csillaga~Haragos
76 11, 14 | légyen~Oka? hogy bünöstül õ büntetést végyen.~
77 11, 15 | Hogy te császárunk vagy? õ ártatlan meghal.~
78 11, 37 | sõt töri elméjét magában;~Õ szüve nyughatatlan minden
79 11, 39 | Eddig mind haladott az õ akaratja,~Mert néha egy,
80 11, 45 | kezét is ottan megesméred,~Õ halálos bajra ottan jün
81 11, 51 | befolynak;~Sokat fohászkodik õ az nagy Allának,~Sokat Mahometnek,
82 11, 59 | keresztény vitéz.~Holtnak immár õ tartja Vidot, mert emez~
83 11, 66 | tüzes szikrákat,~Ars, Márs õ közöttök forgatják magokat.~
84 11, 74 | megtarthatná török fogadását,~De õ meg nem tartja sem hitit,
85 11, 80 | sereget,~Azt mondám, hogy õ fél, de nem, hogy megijedt;~
86 11, 80 | hogy megijedt;~Nem ijedt õ, noha látja élte végét.~
87 11, 81 | 81.~Õ Karabul lónak megkapja fékszárát~
88 11, 82 | Mert (meg kell vallani) nem õ kedvébül lett.~Vid peniglen
89 11, 91 | tollastul maga fejében tészi,~Õ szalad egyaránt, merre sereg
90 11, 94 | gyorsan rugaszkodék,~Egyedül õ maga közben keveredék.~
91 11, 97 | tengerben kûszál;~Senki õ eleiben fegyverrel nem áll,~
92 11, 99 | egyenetlenül,~Mert halva az földre õ eleibe dül.~Õ keserves lelke
93 11, 99 | az földre õ eleibe dül.~Õ keserves lelke nagy föld
94 11, 100| 100.~Õ levágja Hajdárt, Mussát,
95 12, 7 | timporálva vala;~Siralom és bánat õ hegyes fulánkja,~Rövid gyönyörûség
96 12, 9 | bocsátá;~Nyil láthatatlanul õ szüvét megjárá,~Minden mérges
97 12, 11 | hasomlitja;~Ha derült egeket az õ szeme látja,~Cumilla szépségét
98 12, 12 | vagy szép csurgó patak,~Az õ szemei is mind egyaránt
99 12, 12 | szellõk ágok közt fujnak,~Az õ bánati is nyughatatlankodnak.~
100 12, 22 | átallüvé vak nyilával éppen.~Õ is, mint szarvas gém, futkos
101 12, 25 | Avagy mind az kettõt meggyõz õ szépségben.~
102 12, 30 | orvosság helyett cicutát ada.~Õ mesterséges csinált szókat
103 12, 30 | szókat gondola,~Kivel az õ kedvét jobban megkapcsolá.~
104 12, 43 | légyen annyi kegyetlenség az õ kardján,~Haljon meg õmiátta
105 12, 57 | Megaggott az császár az õ elméjében,~Megkötötte magát
106 12, 71 | Császár köszönettel az õ fejét hajtja,~Az mely földön
107 12, 77 | felõl dicséretet halla;~Mert õ nyavalyát császárnak kivána,~
108 12, 95 | Zrinitül kézzel levontam,~S õ hitetlen testét az ebeknek
109 12, 96 | szándékátul távoztassa el?~Nem tud õ mit tenni, csak sürü fölyhõkkel~
110 12, 107| beszállankozott,~Melyrül õ maga is semmit is nem tudott.~
111 13, 6 | Szebb vala mindeneknél az õ szépsége,~De még azon föllyül
112 13, 9 | 9.~Száll Márs õ szüvében, s nem, mint más,
113 13, 19 | halálának mi oka légyen?~Õ szegény nem szólhat, nem
114 13, 21 | vala.~Azért gyorsan ugrék õ jó Karabulra,~Õ is megyen
115 13, 21 | gyorsan ugrék õ jó Karabulra,~Õ is megyen vala az nagy kiáltásra.~
116 13, 22 | sirását;~Gondold meg az õ mondhatatlan bánatját,~Mégis
117 13, 27 | 27.~Eiuz tartja vala õ szép feleségét,~De Deli
118 13, 28 | nyil, megy ollyan sebessen,~Õ futhatott volna által az
119 13, 30 | befogadá,~Mert immár azelõtt õ megholtnak tartá.~Vid török
120 13, 39 | 39.~Fölyhõ-szaporitó õ bánatos szüve,~És tenger-árasztó
121 13, 39 | szeme,~Mint vasbánya-fujó az õ széles mellye,~Mert sürü
122 13, 44 | 44.~Õ penig maga is mit csinált,
123 13, 49 | szóllán, mert noha Delimán~Az õ szava közben volt más gondolatban,~
124 13, 49 | gondolatban,~Mégis eszbe vette, õ vagyon példában;~Felugrék,
125 13, 73 | benne kételkedjen;~Azért õ szüvében végezett, mit tégyen:~
126 13, 74 | kétszer már elbomlott,~Azért õ magához hivatott csak hatot,~
127 14, 18 | Fölhozom nagy Alit, mely az õ rontójok.”~
128 14, 19 | azért tündért szabadsággal,~Õ viteti magát fekete lovával.~
129 14, 20 | Tizenkét keresztény iffiat õ titkon~Táborbul kihozat,
130 14, 42 | Ki vette ördögnek el az õ fegyverét?~Vagy õ hatalmában
131 14, 42 | el az õ fegyverét?~Vagy õ hatalmában kicsoda csorbát
132 14, 48 | abban, ki függött, s az õ körösztiben.~
133 14, 63 | 63.~Mert õ fog énvelem égni örök tüzben,~
134 14, 67 | lölkök után.~Akkor eszbe vevé õ magát Alderán,~Hogy keresztyénekkel
135 14, 75 | lélektül Zrini késértetik,~Õ penig, mint egy kü, semmit
136 14, 77 | szüvel,~Legyen ugy, az mint õ szánta magában el.”~
137 14, 78 | szól, és igy csinál szüvet õ magának,~És az õ rettenetes
138 14, 78 | szüvet õ magának,~És az õ rettenetes vitéz hadának,~
139 14, 83 | oroszlány.~O, mennyi tüzeket õ Szigetben behány!~Mennyi
140 14, 83 | Mennyi csapást fölvesz õ maga paizsán!~
141 14, 84 | De jobban az kûnél fénlik õ szablyája,~Jobban szablyájánál
142 14, 84 | Jobban szablyájánál az õ bátorsága.~
143 14, 85 | 85.~Õ, mint egy éh farkas az barom-ól
144 14, 110| Mert sebektül, haragtul õ nem is szólhat.~
145 14, 114| életét;~Közel Demirhámhoz õ is ott elesett.~Látja ég
146 15, 9 | Száll Márs mindenikben, s az õ vitéz szemek~Bátorságban
147 15, 12 | tárházban,~Minden drágaságot õ rak egy rakásban,~Visz tüzet
148 15, 16 | Szigetnek Hectora,~Hogy õ bátran nézhet szemmel az
149 15, 24 | Alázatossággal hajolnak Istennek,~Õ penig igy kezde beszélni
150 15, 27 | örökséggel.~Elhatta az eget õ, de kevélységgel~Most is
151 15, 28 | Szántalan bün közzül hogy õ harácsot vet;~Meri háborgatni
152 15, 34 | Tartja az szép sereg, s az õ sietését.~
153 15, 37 | vélek,~Nem lehet üressége az õ helyének.~Áll mozdulatlanul,
154 15, 37 | istrázsát az égnek~Tart õ nagy botjával, ellenz ellenségnek.~
155 15, 39 | vala angyali ruhával;~Az õ teste vala befödve biborral,~
156 15, 41 | hadnagya:~Ihon az Istennek az õ koronája!~
157 15, 52 | Csak te vagy, Alderán, az õ nyert prédájok.~Az te lelked
158 15, 52 | Testestül-lelkestül lén az õ prédájok.~
159 15, 61 | 61.~Messzi dombrul nézi õ kijüvetelét,~De még sem
160 15, 62 | mutatja vesztég sokáig ezeknek~Õ vitéz fegyverét, de mégyen
161 15, 66 | esik, mint kûessõ házra;~De õ ezt az fölyhõt, minden csudájára,~
162 15, 68 | 68.~De eggyetlen fiát õ jobban siratja:~Zrini keze
163 15, 68 | volt ennek halála.~Azért õ akartva illyen bosszuságra~
164 15, 69 | dül,~Halálra, haragra az õ szüve készül.~
165 15, 70 | 70.~Nem szól õ semmit is, rettenetességgel~
166 15, 71 | 71.~Öszvetalálkozék õ Novák Ivánnal,~Öszvekeveredék
167 15, 77 | ütet Delimán,~De retteg õ szüve, de félelemben van.~
168 15, 78 | 78.~Nem esmert azelõtt õ soha félelmet,~Akaratja
169 15, 79 | vitézségre talál,~És igy õ magának kegyetlenül szólal:~
170 15, 87 | 87.~De kemény kezével õ szablyát kirántá,~Evvel
171 15, 88 | Kegyetlen csapással bán az õ sisakját~Gyorsan ketté vágá
172 15, 90 | ugy eltünt;~Halála határán õ vadsága megszünt,~S lölke
173 15, 91 | semmit sem késik ott az õ halálán,~De mást és mást
174 15, 96 | szemeiben;~Százat egymás után õ megöl egy helyben,~Még más
175 15, 100| Szulimán császárnak,~Ez az õ nagy hires hatalmasságának,~
176 15, 101| Mint pásztor nyájához, õ hamar megfordul,~És igy
177 15, 104| Senki várni nem meri az õ kezeket,~
178 15, 108| subscribálással néked adta magát,~Õ vitéz véréért vedd kedvedben
|