Rész, Paragrafus
1 Olv | előttök kérkedhetem, hogy az én professiom avagy mesterségem
2 1, 1 | 1.~Én az ki azelőtt iffiu elmével~
3 1, 13 | mely nékik szük vólt,~Az én szent lelkem is ű reájok
4 1, 19 | ideje velek esmertetnem:~Én vagyok ama nagy bosszuálló
5 1, 21 | 21.~Én pedig töröknek adok oly
6 1, 22 | 22.~Kiáltnak én hozzám, s nem hallom meg
7 1, 26 | megfelelni:~„Te akarod-é én tanácsomat tudni,~Vagy elröjtött
8 1, 36 | 36.~Higgyed, higgyed az én megőszült fejemnek,~Hogy
9 1, 38 | hadaddal tévölygő magyarra;~Én leszel melletted, és minden
10 1, 42 | magyarokat,~Mert jól esmerem én bolond kaurokat,~Míg nem
11 1, 43 | félj, mert lám, mondom, én lészek melletted,~Az szent
12 1, 52 | nézek!~Ti vagytok tartói én erősségemnek,~Ti meghóditói
13 1, 60 | 60.~Esküszöm én néktek az élő Istenre,~Mi
14 1, 60 | fegyveremre,~Az éjjel Mahumet én atyám képébe~Ezeket mind
15 2, 60 | Ez az, kirõl szólni fog én historiám.~
16 2, 66 | És ne csinálj törvént az én érdemembõl,~Hanem véghetetlen
17 2, 67 | 67.~Nem-é én tetüled csináltattam földbül?~
18 2, 68 | 68.~Uraságot adtál, kivel én megérem,~S vitéz szüvel
19 2, 68 | Világ elõtt; nem érhet az én érdemem~Annyit, mennyi sok
20 2, 69 | 69.~Mert az én érdemem nálad annyit tészen,~
21 2, 69 | tengermélység ellen,~Annyi én érdemem te kegyelmed ellen.~
22 2, 70 | 70.~Mégis én nyomorult háládatlan vagyok.~
23 2, 70 | Uram, költs fel, kérlek, én mikor szunnyadok,~Moss meg
24 2, 76 | Immár nem lesz oly erõ az én testemben,~Hogy ellenségidet,
25 2, 77 | megszállott vár;~Vedd ki én testembõl, mellyen vagyon
26 2, 80 | 80.~Örûlj, én jó szólgám, mert jól kereskedtél,~
27 2, 83 | pogántul szenvedni,~Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni.~
28 3, 13 | okos bán,~Fejemet kötöm én, hogy régen lesben van.~
29 3, 16 | szerencséltessed;~Hanem inkább én tanácsomat kövessed,~És
30 3, 32 | ellened?~Ha bõvited mindennap én örömemet,~Nem szakadsz el
31 3, 34 | 34.~Nem irigyled nékem az én egyesemet.~Inkább hozzá
32 3, 34 | engemet;~Soha el nem vészed az én vig kedvemet,~Neveled óránként
33 3, 37 | minden panaszkodik,~Akkor az én szûvem inkább gyönyörködik;~
34 3, 38 | El nem fogyhat soha az én sok értékem,~Van jó lovam,
35 3, 39 | kötve vagy, szerencse, az én lábomhoz,~Mer elfuttál volna
36 3, 39 | kötve vagy, szerencse, az én lábomhoz,”~
37 3, 47 | 47.~No már, én jó szolgáim, bátran induljunk,~
38 3, 106| Rahmatnak;~Bár tüzzel állj ellen én buzogányomnak,~De étke léssz
39 3, 113| voltodat,~Kiért nem kivánom én is halálodat;~Vagyok Zrini,
40 3, 115| Higgyed, hogy senkinek én másnak magamat~Meg nem adtam
41 3, 115| olaj-bégnek mondom magamat,~Én szép Pécsen tartom mostan
42 4, 8 | Azért el nem bizta magát, én gondolom.~
43 5, 35 | Fejem fennáltáig lészek én veletek,~Esküszem seregek
44 5, 40 | Halld meg te, igaz Isten, én beszédemet,~És te, o, vitéz
45 5, 40 | beszédemet,~És te, o, vitéz gróf, én esküvésemet!~Hazámért kéméllem
46 5, 74 | egésségben,~Örömest meghalok én ebben Szigetben.~Kérem Felségedet,
47 5, 75 | 75.~Mostan én örökkén bucsuzom tetüled,~
48 5, 77 | 77.~„Fiam, én utolszor most látlak tégedet,~
49 5, 77 | tégedet,~És azért is áldom az én Istenemet,~Hogy hallanod
50 5, 77 | Halld meg fiam, kérlek, az én intésemet.~
51 5, 83 | 83.~Osztán emlékezzél az én sok próbámrol,~Ne légy,
52 5, 87 | 87.~Nem igy fia sasnak én igaz sas lészek,~Hanem elfajzott
53 5, 87 | veszteni való kölök,~Ha én halál elõtt oly igen félemlek,~
54 5, 87 | Kit vig szüvel keressz, én aztot kerüljek?”~
55 5, 96 | 96.~Szükség, hogy én itten végezzem napomat,~
56 6, 47 | Vidd meg császárodnak az én beszédemet;~Meglátja Szulimán,
57 7, 30 | 30.~„Hej, hej, én fátumom mely igen kegyetlen!~
58 7, 91 | 91.~„Én vagyok Deli Vid, felelte
59 7, 91 | szájad nyelveskedik?~Az én kezem miát Hamviván ott
60 7, 103| esküdjél meg nékem az Istenre,~Én is megesküszem Mahomet hütire:~
61 7, 103| Hogy te is visszatérsz, én is, erre helyre,~Mihent
62 7, 106| ellenségem lenne Demirhám,~Soha én elõtte fal közé nem bujnám,~
63 8, 55 | Ne kérdezd, hon megyek én Szigetvárában:~Hogyha kijün
64 8, 55 | Szigetvárában:~Hogyha kijün Zrini, én is õ nyomában~Bemegyek Szigetvárnak
65 8, 57 | õ is kiáltván fölálla:~„Én is nem kapálni jüttem ez
66 8, 57 | ez vár alá;~Ha az kell, én teszek szert ezer asapra.~
67 8, 59 | 59.~Delimán jó tanácsát én is javallom,~És tovább ily
68 8, 62 | 62.~De mit törõdöm én más esztelenségén?~Jobb
69 8, 79 | 79.~Ez az én tetszésem, de ha túd ki
70 8, 99 | 99.~Fiam, én szeretlek, szeretem hiredet,~
71 9, 1 | 1.~Hova ragadtattam én könnyü pennámtul?~Holott
72 9, 9 | Higgyed, nem heában nyugodtam én itt benn,~Nagy dolgokat
73 9, 11 | magát:~„Ha akarod, uram, én fáradságomat~Érted nem restellem,
74 9, 17 | kalauzságot,~Éjjel vihetek végben én illyen dolgot.~Mig felkél,
75 9, 20 | Futsz, Radivoj, tülem s én szüvemtül tahát?~
76 9, 27 | Soha meg nem lágyitod az én szüvemet;~Szállitson szerencse
77 9, 27 | szerencse minden veszedelmet~Én ifju fejemre, de elmegyek
78 9, 31 | 31.~Én itt mind jól tudom körül
79 9, 47 | vigyázz, édes vitéz társom.~Én elõl csinálok utat nagy
80 9, 63 | 63.~„Juranics! Juranics! én hova hagytalak?~Micsodás
81 9, 70 | Engem öljetek meg, nem az én társomat!~
82 9, 71 | 71.~Én voltam az oka azok halálának;~
83 9, 71 | voltam az oka azok halálának;~Én, nagyobbik feje ennek az
84 9, 77 | erõs vitézek!~Ha mit az én magyar verseim tehetnek,~
85 9, 92 | Isten akarta, Deli Vid, én éltem,~De keresztény hitért
86 9, 92 | s most elõdben jüttem,~Én meztelen lélek, töröknél
87 9, 94 | meg az pogány töröktül,~Én erõt tenéked kérök az Istentül;~
88 10, 27 | vajda néki felelt osztán:~„Én pedig vagyok vajda horvát
89 10, 62 | világnak nagy gyönyörüségét,~Én penig érõtte elvettem éltedet.”~
90 10, 78 | Halállal megfizeted az én öcsémet,~Ihon ez az dárda
91 11, 4 | mit fog tartani~Császár én felõlem, ha ezt fogja tudni?~
92 11, 6 | Most lesz már mezejek az én irigyimnek,~Engemet gyalázni
93 11, 6 | nyelvek,~Mert senki nem látta én vitézségemnek~Próbáját,
94 11, 6 | vitézségemnek~Próbáját, s az én hatalmas fegyveremnek.~
95 11, 7 | 7.~Nem futottam én, nem, kaur ebek elõtt,~De
96 11, 10 | 10.~Jól van, én hazudtam, te igazat mondtál,~
97 11, 23 | csak nyomorultakra száll én büntetésem?~Hát azokon hatalmam
98 11, 23 | hatalmam csak vagyon nékem?~De én megmutatom, hogy vagyon
99 11, 61 | 61.~Igy felel Deli Vid: „Én késõn nem jüttem,~Most itt
100 12, 3 | Vagy megkissebbedett-é az én hatalmam,~Hogy én ezt az
101 12, 3 | megkissebbedett-é az én hatalmam,~Hogy én ezt az embert megbirnya
102 12, 3 | tudom?~Talán nem oly erõs az én nyilam s ijam,~Mint mikor
103 12, 3 | Mint mikor megbirta Marst én vitéz karom?~
104 12, 4 | 4.~De, az mint én hallom, nem kisebb ez Mársnál,~
105 12, 4 | nálánál;~No, majd meglátom én, vitézség mit használ,~Ha
106 12, 14 | 14.~Miért én sirásimtul te meg nem lágyulsz,~
107 12, 14 | nyavalyámtul gyógyulsz,~És az én kinomban te semmit nem is
108 12, 17 | talán megcsalom magamat én ebben,~Talán gyülölsz Cumilla,
109 12, 24 | mely sürü árnyékok~Járják én elmémet, ugyan elájulok;~
110 12, 26 | Mely isten forgatja most az én elmémet,~Hogy azt szeressem,
111 12, 26 | férjemet?~De boldogtalan én, szeretem vesztõmet;~Talán
112 12, 27 | Rustán társa voltam,~S én azért szeretem, hogy szabadittattam~
113 12, 40 | 40.~„Csudálni te fogod én vakmerõségem,~Vitéz Delimán,
114 12, 41 | minden ellenségid ellen,~Ihon én is rabul mégyek teelõdben.~
115 12, 46 | istenemet,~Hogy ma megláthatom én jobbik lelkemet;~Meggyõzetett
116 12, 46 | gyõzte gyõzödelmeseket,~Azért én elõdben viszem rab fejemet.”~
117 12, 68 | Delimánért követet bocsátnom.~Én küldök, és nem õk, osztán
118 12, 81 | 81.~Illyen-é én uram, mint egy kis cinege,~
119 12, 84 | forgandóságát semminek vélsz;~Én szüvem, én lelkem, engem
120 12, 84 | semminek vélsz;~Én szüvem, én lelkem, engem hát hová tész,~
121 12, 86 | Most látom igazán, nem én szerelmemért~Te megölted
122 12, 87 | te elmédben,~Nyisd meg az én mellyemet, vagyon vér ebben;~
123 12, 90 | gyöngyöm!~O, szemem világa, o, én jobbik lelkem!~Töröld meg
124 12, 91 | kardjátul,~Nem félek császárnak én ravaszságátul,~Mikor kérdezhetek
125 12, 92 | Tudnod kell, hogy voltam én benn Szigetben is.~Egyedül
126 12, 92 | Szigetben is.~Egyedül kergettem én ezereket is,~Mégis az Mahomet
127 12, 94 | Légyen, ha kell lenni, az én éltemben vég.~
128 12, 98 | Égnek ura, mit vétettem én ellened,~Hogy ennyire kelljen
129 12, 102| 102.~Én iffiuságomat dög mellett
130 12, 102| emelkedem,~Mikor vitéz uramra én szert tehettem,~Szerencse
131 13, 15 | monda),~Hiszem nem lehetek én semmi károdra.”~Felel az
132 13, 20 | bátyámat szerecsen megölte,~És én szemeimet eddig elkerülte.”~
133 13, 23 | Vitézek, álljatok! mert ez az én szolgám,~Immár sok nap lopta
134 13, 23 | bujdostam,~Adjátok kezemben, az én birtokomban.”~
135 13, 25 | Törvény és igazság vagyon én szablyámban.”~Ezután ketté
136 13, 47 | 47.~Azért én azt mondom: jobb még böcsülettel,~
137 13, 50 | De magad sem tudod, hanem én hiremre;~Gyalázni akarnál,
138 13, 57 | 57.~Én megyek, én elõl, s rettenetes
139 13, 57 | 57.~Én megyek, én elõl, s rettenetes kézzel~
140 13, 61 | látta az világ, nem volt az én vétkem,~Mind lovam akarta,
141 13, 61 | De másképpen rendelte az én Istenem;~Talán még elõjün
142 13, 61 | Talán még elõjün egyszer én szerencsém.~
143 13, 62 | hogy fog szállani holló én mellyemre,~Vagy penig tisztesség
144 13, 62 | mellyemre,~Vagy penig tisztesség én vitéz fejemre;~Nem hagyom
145 13, 62 | fejemre;~Nem hagyom Deli Vidot én szégyenemre,~Esküszöm fényes
146 13, 65 | harcomat véghez nem vihettem.~Én uram s császárom, miért
147 13, 68 | 68.~Hanem én csak arra Mahometért kérlek,~
148 14, 16 | Rettentõ lölköket láncozva én tartom,~Némelyt csak kárára
149 14, 16 | Az egész poklokon vagyon én birtokom,~Ezekkel az kaurt,
150 14, 18 | használ Istenek, Jézusok,~Ha én tudományommal reájok omlok;~
151 14, 18 | reájok omlok;~De imé még én tenéked többet mondok,~Fölhozom
152 14, 53 | 53.~Én Alderán, hagyom, az ki sötétitök,~
153 14, 61 | Hiszem vég szakadott az én hatalmamban.~
154 14, 88 | Hitetlen, hon láttad az én bujásomat?~
155 14, 91 | Sem te el nem bújtál, sem én jó hitemben~Csorbát, sem
156 14, 92 | Esztelenek gondolván az én vesztemet,~Én vagyok-é vétkes?
157 14, 92 | gondolván az én vesztemet,~Én vagyok-é vétkes? láttál
158 15, 25 | világ, és világi vizek,~Az én mondásomat, és ti, nagy
159 15, 26 | õrájok~Társaival eggyütt hogy én nem találok.~
160 15, 28 | vet;~Meri háborgatni az én hiveimet,~Kik tülem választva
161 15, 29 | 29.~Ahon szigetiek én értem harcolnak,~És az én
162 15, 29 | én értem harcolnak,~És az én hütömért már sok vért hullattak,~
163 15, 80 | 80.~„Hát nem vagyok-é én most is az Delimán,~Ki veszélyt
164 15, 81 | O, szüvem, állj elõ, o, én vitézségem!~Mit rettegsz
|