Rész, Paragrafus
1 Olv | igazsággal mondom, hogy soha meg nem corrigáltam munkámat,
2 1, 2 | éneklek, török hatalmát~Ki meg merte várni, Szulimán haragját,~
3 1, 5 | él szent lelke, ha teste meg is holt.~
4 1, 6 | 6.~Engedd meg, hogy neve, mely mast is
5 1, 6 | az ki Istentől fél,~Soha meg nem halhat, hanem örökkén
6 1, 8 | zablát,~Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát;~
7 1, 8 | engedné meg, tölthetné meg torkát;~
8 1, 13 | 13.~Maga te tekints meg körösztyén világot,~Nem
9 1, 15 | üket Magyarországban,~És meg is áldám minden állapatjában,~
10 1, 21 | nyakokat,~Mig nem esmerik meg: elhagyták urokat.~
11 1, 22 | én hozzám, s nem hallom meg üket,~Hanem fogom nevetni
12 1, 28 | mindaddig, és nem nyugovék meg,~Mig Alectót pokolban nem
13 1, 28 | Alectót pokolban nem találá meg.~
14 1, 31 | Szultán Szulimánnak szálljad meg az szüvét,~Neveld magyarokra
15 1, 38 | köss az óldalodra,~Indulj meg hadaddal tévölygő magyarra;~
16 1, 42 | házokat,~Nem segéti senki meg szomszéd házokat.~
17 1, 53 | karddal nyertünk, nem tartja meg déván;~Fegyvert s erős vitézt
18 1, 54 | 54.~Evvel győztük mi meg keresztény világot,~Az mely
19 1, 73 | volt, mast szép haddal jütt meg,~Törődvén, szép leányt miként
20 1, 73 | leányt miként nyerhetné meg.~Véletlenül szegény de csalatkozott
21 1, 73 | szegény de csalatkozott meg,~Mert addig elvévé Cumillát
22 1, 95 | Soha az scitákat senki meg nem verte,~Sem ű veszedelmeket
23 1, 95 | háborgatni merte,~De, mondd meg énnekem, mit vihete végbe?~
24 1, 96 | bátorságát,~Midőn véve nehezen meg egy kűsziklát.~
25 1, 98 | 98.~Ki számlálhatná meg az tenger örvényét,~Vagy
26 1, 98 | Szulimánnak népét,~Az is irhatná meg roppant seregeket.~
27 1, 102| sereg és idegen nemzet.~Még meg nem számláltuk asiai népet,~
28 2, 44 | Igazat kell irnom, halljátok meg mastan,~Noha ellenségünk
29 2, 51 | Kissebb haddal Sándor birá meg világot,~Ugy, hogy mind
30 2, 52 | Petrafot, hogy Gyulát szállná meg utjában.~
31 2, 59 | elméje,~Mely várat szálljon meg: Egret, Szigetet-é?~
32 2, 67 | te irgalmaddal tisztultam meg ebbül,~S minden világi jómat
33 2, 70 | én mikor szunnyadok,~Moss meg szent lelkeddel, mert rút,
34 2, 71 | 71.~Atyáink vétkérõl meg ne emlekezzél,~Sõt minden
35 2, 73 | 73.~Ne engedd meg uram (noha érdemlenénk),~
36 2, 74 | 74.~Mutasd meg õnékik, hogy te vagy nagy
37 2, 75 | böcsületet.~Minket azért áldj meg, hogy hijuk nevedet~Mi segitségünkre,
38 2, 83 | meghalni.~Zrini, hallgasd meg most, mit fogok mondani,~
39 3, 48 | az óra már ütött kettõt meg,~Lobognak az zászlók, fénlenek
40 3, 76 | 76.~Meg nem tartá aztot az acélos
41 3, 76 | Mindazáltal az vitéz török meg nem tér,~Hanem karddal ismég
42 3, 80 | fiát halva látja;~Gondold meg, szüvének vagyon-é bánatja?~
43 3, 82 | szakada,~És ha basa kardja meg nem fordul vala,~Az lett
44 3, 84 | Mehmet! roszul torlod meg fiad veszését,~Ezentõl késérni
45 3, 85 | 85.~De ne félj, meg nem halsz nagy dicséret
46 3, 113| Igy szólla Zrini: „Add meg, vitéz, magadat,~Eléggé
47 3, 115| senkinek én másnak magamat~Meg nem adtam volna, mig birnám
48 4, 19 | Farkasicsot tévék lecticában,~Mert meg nem holt vala iszonyu csapásban,~
49 4, 28 | szent nevét hanggal kiálták meg.~
50 5, 34 | vitézek legyünk,~Ugy marad meg örökkén az mi szép hirünk.~
51 5, 40 | 40.~„Halld meg te, igaz Isten, én beszédemet,~
52 5, 41 | bosszuálló köveddel magamat~Üss meg, és lelkemet vesd pokolban
53 5, 72 | rendelt Isten ennek,~Ez tartja meg, az mely ir te Felségednek.~
54 5, 77 | végsõ beszédemet;~Halld meg fiam, kérlek, az én intésemet.~
55 5, 95 | kedvedre sáfárkodni véle?~Tarts meg, fiam, magadat nagyobb szükségre,~
56 6, 8 | követeket;~Piacon hallgatá meg az követeket,~Maga körül
57 6, 9 | Demirhám nem igen böcsüllé meg õket,~Mintha nem gondolná
58 6, 20 | csinálsz haragot:~Alázd meg magadat, add meg ezt az
59 6, 20 | Alázd meg magadat, add meg ezt az várat,~Mellyet semmiképpen
60 6, 20 | Mellyet semmiképpen többöl meg nem tarthatsz.~
61 6, 47 | mennyekért Szigetet.~Vidd meg császárodnak az én beszédemet;~
62 6, 89 | Bement hasában is, nem tartá meg háta,~Mert kedves életét
63 6, 102| maga szüvében búban mozdúlt meg,~Egyszersmind Deli Vidot
64 7, 20 | bástyája is féltébül mozdul meg.~
65 7, 29 | törõdik, hogy ágyon halna meg.~Esztelen, akaratját élõ
66 7, 29 | Panaszkodással nem fordithatja meg.~Õ vitézek elõtt igy panaszolkodék:~
67 7, 42 | penig, az ki isteni formára~Meg van ékesitve, Isten-ábrázatra,~
68 7, 42 | utolsó órára,~Nem tér s meg nem ujul, de mégyen halálra.~
69 7, 44 | ki gyors vénségérül soha meg nem tér;~Örök folyásában
70 7, 103| 103.~Azért esküdjél meg nékem az Istenre,~Én is
71 8, 44 | Lapát és golyóbis veszi meg várokat,~Vesztég ülve nézhetjük
72 8, 79 | ha túd ki jobbat,~Mondja meg, nem gyujtja azzal haragomat;~
73 8, 81 | hatalmas fejedelme,~Hallgasd meg, mi okért jüttem te elõdbe!~
74 8, 85 | 85.~Engedd meg, hogy hat erõs vitéz közülünk~
75 8, 96 | elszánt akaratját,~Igy szól: „Meg nem szegem te akaratodat,~
76 9, 7 | vala:~„Az ki az szerencsét meg nem zabolázza,~Hanem mindent
77 9, 27 | hitegetsz engemet,~Soha meg nem lágyitod az én szüvemet;~
78 9, 62 | látja az társát;~Gondold meg az õ rettenetes bánatját.~„
79 9, 70 | messzirül kiált,~„Engem öljetek meg, nem az én társomat!~
80 9, 77 | dicséretre méltó hiretek~Meg nem hal, mig folynak alá
81 9, 78 | 78.~Mig az nap meg nem áll, mig az magyar nemzet~
82 9, 81 | Mint egy kis leánzó? tarts meg könyveidet.~
83 9, 94 | vitézségrül,~És ne is rettenj meg az pogány töröktül,~Én erõt
84 9, 94 | Isten légyen veled, maradj meg vitézül.’~
85 10, 58 | Embrulah kilövi puskáját,~Mert meg nem találja az horvát leventát;~
86 10, 105| megtér barlangjában:~Igy tér meg szolgáihoz Zrini vigságban.~
87 11, 5 | hiremet!~Mert nem vártam arcul meg ellenségemet,~Látták ûk
88 11, 6 | Engemet gyalázni most nyilik meg nyelvek,~Mert senki nem
89 11, 22 | énnékem császárság, mondd meg, mit használ,~
90 11, 23 | Delimánnak vétkét mert meg nem engedem.”~
91 11, 70 | porrá té sisakját~Vidnak, meg is töré haragos homlokát,~
92 11, 74 | megtarthatná török fogadását,~De õ meg nem tartja sem hitit, sem
93 11, 82 | ezt a történetet,~Mert (meg kell vallani) nem õ kedvébül
94 11, 93 | vagy megemésztett-e?~Felelj meg, hogyha élsz!” Igy jár az
95 12, 13 | Miért az te kemény lelked meg nem hallja?~
96 12, 14 | Miért én sirásimtul te meg nem lágyulsz,~S nem látod
97 12, 39 | Sem az nagy császár atyját meg nem böcsülte,~Kis levélre
98 12, 43 | kegyetlenség az õ kardján,~Haljon meg õmiátta Cumilla leán.~
99 12, 79 | elõtt nyelvért igy nyitá meg:~
100 12, 87 | kivánsz te elmédben,~Nyisd meg az én mellyemet, vagyon
101 12, 90 | én jobbik lelkem!~Töröld meg orcádat, és ne sirass engem,~
102 12, 103| veszedelemtül ily hirtelen~Ments meg, avagy hogy ha Zrini kardja
103 12, 103| ellen~Nem vagy elegendõ, ölj meg elõbb engem.”~
104 13, 15 | 15.~„Mondd meg énnékem is (az asszony igy
105 13, 22 | keserves sirását;~Gondold meg az õ mondhatatlan bánatját,~
106 13, 56 | Itthon gyalázattal öljék meg az ollyat,~Ki ostromnak
107 13, 70 | 70.~Gondold meg igazán és nem fölfujt szüvel,~
108 14, 15 | fogod csudálni,~De érts meg az okát, mert fogok használni,~
109 14, 42 | elõtt Alderán igy nyitá meg nyelvét:~„Halljátok, halljátok
110 14, 52 | veri lábával,~És igy nyitá meg nyelvét nagy rikoltással:~„
111 14, 73 | vitézek,~De nem állhatják meg erejét az tüznek;~Járnak
112 14, 89 | De te hitetlen vagy és meg nem érdemled,~Hogy Deli
113 14, 90 | Kérlek, hogy hallgass meg, Vid, figyelmetessen.~
114 14, 102| Istenhez kiált:~„Uram, tekints meg most égbül te szolgádat!~
115 15, 25 | hiveim, égbéli seregek,~Halld meg föld és világ, és világi
116 15, 28 | 28.~És nem elégszik meg sok ezer lölköket,~Szántalan
117 15, 31 | de onnan te üzd el,~Ronts meg õket eggyütt nagy kevélységekkel.~
118 15, 44 | 44.~Azért vidámits meg emberi szüvedet,~Duplázd
119 15, 44 | emberi szüvedet,~Duplázd meg utolján nagy vitézségedet;~
120 15, 53 | világot,~És noha még szintén meg nem hajnalodott,~De szép
121 15, 72 | 72.~De nem áll meg itten Novákovics Iván,~Mert
122 15, 77 | vértóban,~Vércataractákat indit meg pogányban;~Messzirül megesmeri
|