Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Zrínyi Miklós
Szigeti veszedelem

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)


116-bovon | briar-elsze | elt-forga | forgo-holdv | hollo-keser | keses-lesz- | lesza-mezen | mezet-paizs | pajzs-szall | szalm-tigri | tikte-vigad | vigas-zulfi

     Rész,  Paragrafus
1002 4, 19 | csapásban,~De õ csak alig élt, mert feje csontjában~Nincs 1003 11, 67 | Néha öszvemennek, néha eltávoznak,~Mint ágyubul kilütt fényes, 1004 10, 42 | viz-ár,~De másik engedni éltéig nem akar.~                         1005 7, 31 | Vitéz módra letették kedves élteket,~Szerencse penig azért tartott 1006 7, 49 | 49.~Igy Zrini Farkasicsot eltemetteté,~Osztán gondot visel várra 1007 11, 24 | megbeszéllé,~És hogy azért éltére gondot viselne.~                         1008 4, 32 | édes hazánkért elfogyott éltetek,~Minket dicsõsitett ti vitéz 1009 6, 47 | Mi sem irigyeljük akkor élteteket,~Elhagyjuk örömest mennyekért 1010 6, 31 | Elvesztitek akkor kedves éltetöket,~S õk török kezében találják 1011 1, 74 | szüve mint az hideg jég hül,~Éltével halálban bánatja közt merül.~                         1012 10, 37 | 37.~Hozzá csap, de eltörik szablya kezében~(Áruló, 1013 1, 24 | vesszejének!~Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek.”~                         1014 15, 8 | megmutassuk:~Kik voltunk éltünkben, most is azok vagyunk.”~                         1015 7, 39 | nap elõtt, egyszersmind eltünsz.~                         1016 15, 90 | keserüséggel, mint egy füst ugy eltünt;~Halála határán õ vadsága 1017 13, 29 | Mert mint a könnyü köd, eltünteti magát.~                         1018 12, 36 | Osztja fényét közinkben, s mi élünk evvel?~Ha földi jóságát 1019 4, 12 | ékes voltával;~Az éjelt elüzé szép pirosságával,~Mindennek 1020 10, 105| kölykeihez nöstény oroszlán~Elüzvén ártóit, megtér barlangjában:~ 1021 11, 64 | Kezébül, de Demirhám gyorsan elugrék.~                         1022 10, 79 | 79.~Elugrik Delimán, mint az könnyü 1023 15, 44 | vitézségedet;~Ne lássa vén tolvaj elvágott fejedet,~Hanem az föld alá 1024 7, 108| Azután egymástol hamar elválának,~Mint két erdei kegyetlen 1025 6, 82 | Harctol is az Zrinit az éj elválasztá.~Seregét szépen öszvecsoportoztatá,~ 1026 10, 35 | 35.~Fejét elválasztja testétül legottan.~De erre 1027 3, 85 | kibocsátá lelkét testébül,~Mert elválék feje kegyetlen mellyétül.~                         1028 5, 86 | kergetni akarsz el,~Hogy tüled elváljak örökös üdõvel?~                         1029 10, 39 | 39.~Örömest elválnék Demirhám vajdátul,~Mert 1030 6, 59 | szándékát,~S hogy holnap elvárná az császár táborát,~Gyorsan 1031 7, 43 | éri kikelet idejét;~Az nap elvégezi estve õ menését,~De megujul 1032 8, 9 | Engedd, magyar kéztül fottig elvesszenek.~                         1033 9, 84 | ember szüve bir,~Ha az tüle elvész, kit szerencse igér.~                         1034 5, 28 | pogány eb testünket,~Hogysem elveszessük megszámlált kéncsünket,~ 1035 10, 52 | Delimánnak,~De Delimán éltét elveszi két hatnak,~Kik Bot Péter 1036 3, 79 | veszedelmét,~Valakit hon talál, elvészi életét;~Öl, vág, ront és 1037 12, 36 | jóságát röjtené irigységgel,~Elveszne ez világ csak egy kis üdõvel.~                         1038 13, 60 | lett volna nékem Vid miát elvesznem,~Hogysem császár hiti-szegésével 1039 8, 5 | helyben,~Nagy levegõ eget elveszt büdösségben.~                         1040 12, 29 | téged?~Fáti, édes anyám, elvesztem elmémet:~Talán avval eggyütt 1041 10, 82 | vitéz Delimán,~Mert mind elvesztenek társai az várban,~Mégis 1042 8, 8 | ha volna erõmben,~Mind elvesztenélek haragos kedvemben.~                         1043 8, 6 | vagy sárkány lehellett?~Elvesztette magyarnak gyönyörü földét:~ 1044 11, 5 | 5.~Hej, mert elvesztettem minden hiremet!~Mert 1045 8, 74 | Könnyen török császár eztet elvesztheti.~                         1046 1, 36 | ha üdőt nékik adsz, téged elvesztnek~Országostul káurok, hitetlen 1047 6, 46 | Meghalunk örömest, de ti elvesztünket~Nem fogjátok nevetni, s 1048 7, 41 | megiffiadik, mikor jün kedvében,~Elveti vén bõrét s megifjul testében:~                         1049 9, 40 | arabiai oroszlánnak,~Mellyet elvett testérül Abdus Elamnak,~ 1050 10, 62 | gyönyörüségét,~Én penig érõtte elvettem éltedet.”~Igy Delimán beszél, 1051 15, 86 | 86.~De Isten angyala elvevé erejét,~Mert Zrini paizsán 1052 1, 56 | ugy hányattatnak,~Miúlta elvévén életét Lajosnak,~Sokan koronáért 1053 3, 81 | engemet~Fiam mellé tészesz s elviszed fejemet,~Avagy és ezentül 1054 12, 102| tehettem,~Szerencse de azt is elviszi elõlem.~                         1055 15, 34 | magával azért egy sereget~Elvive gyors szárnyon, s jelül 1056 9, 56 | volt illyen próbán,~Magával elvivé, Radivoj igy szólván:~                         1057 1, 10 | fajtalanság és rágalmazás,~Lopás, ember-ölés és örök tobzódás.~                         1058 7, 44 | van az fris forrásu ér;~Emberben peniglen soha nem ujul vér.~                         1059 8, 36 | Látjuk Almás vizét, forgat embereket.~                         1060 10, 66 | Kurt mostan ágyubul;~Torony emberestül Delimán elõtt hull,~Ki hanyatt, 1061 15, 44 | 44.~Azért vidámits meg emberi szüvedet,~Duplázd meg utolján 1062 5, 70 | késziti kardját rám.~Bizonyos emberimtül eztet hallottam,~Azért Felségednek 1063 1, 47 | Nagyobb vagy embernél, noha embermódra~Láttalak tégedet szólva, 1064 1, 47 | nagy dolgokra!~Nagyobb vagy embernél, noha embermódra~Láttalak 1065 7, 52 | Szigetbül törökökre megyen,~Erõs emberölõ van dárda kezében,~Mozgatja 1066 14, 50 | Porrá kell égetni mind emberrel, küvel,~Rontani kell eggyütt 1067 14, 89 | Mert hitedet, szódat és emberségedet~Mind öszvekevervén, egyszersmind 1068 15, 81 | rettegsz kaurtul, megnõtt emberségem?~Ez nap s ez az óra az egész 1069 2, 56 | De vette érdemét rossz emberségének.~Meglátá igazságát Petraf 1070 12, 3 | hatalmam,~Hogy én ezt az embert megbirnya nem tudom?~Talán 1071 14, 107| 107.~De pogány két kézzel emeli fel kardját,~Lebocsátva 1072 12, 102| Halálrul életre csak most emelkedem,~Mikor vitéz uramra én szert 1073 13, 93 | 93.~Tüzzel emésztenek leginkább bennünket,~Mely 1074 6, 110| magának szablyával,~Mint az emésztõ tüz merre megyen lánggal,~ 1075 11, 59 | immár õ tartja Vidot, mert emez~Elhitette vala császárral, 1076 5, 74 | Kérem Felségedet, hogy emlekezetben~Fiaim légyenek nálad, s 1077 9, 39 | õket,~Mindeneknek ada szép emlékezetet,~Avval ajándékozá az vitézeket:~                         1078 14, 50 | küvel,~Rontani kell eggyütt emlekezetével.”~                         1079 2, 71 | Atyáink vétkérõl meg ne emlekezzél,~Sõt minden bünökrül, kérlek, 1080 5, 83 | 83.~Osztán emlékezzél az én sok próbámrol,~Ne 1081 13, 59 | Demirhám, mint vadkan, emléti szégyenét,~Fuj lángot szájábul, 1082 13, 16 | 16.~Mikor Deli Vidot emlite az pogán,~Gondold, mi változás 1083 15, 15 | hohárának! Mely kemény vitéz ez!~Emlitése halálnak igen keserves,~ 1084 12, 24 | földünkben látok,~ tüzet énbelém, kitül és gyuladok.~                         1085 12, 99 | 99.~Megütéd Enceladust szörnyü küveddel,~Ixiont 1086 10, 56 | Arion halaknak,~Második Endimio volt az fényes Holdnak.~                         1087 15, 20 | Dücsõséget elõtte szépen énekelnek;~Zsidó poetának untalan 1088 1, 2 | 2.~Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát~Ki meg merte 1089 3, 33 | erdõvel,~Szerelmes fülemile éneklésével,~Égi madaraknak sok külömbségével,~ 1090 7, 1 | Szép fülemülét keserves éneklésre,~És szigeti vitézeket nagy 1091 9, 30 | 30.~Ha engeded, éljünk szerencsével mi 1092 14, 94 | Vid ki várbul,~Mert nincs engedelme annyira urátul,~De török 1093 11, 23 | Delimánnak vétkét mert meg nem engedem.”~                         1094 1, 8 | szájára az zablát,~Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát;~                         1095 1, 65 | tisztviselőnek soha nem engednek.~                         1096 15, 100| hatalmasságának,~Az Isten engedte gróf Zrini Miklósnak~Dicséretit 1097 14, 25 | tesz rút billyegeket,~Igy engeszteli pokolbéli lelkeket,~És igy 1098 6, 86 | utánna fut Vida kegyetlen,~Ennehány ugrásban eléré hertelen,~ 1099 1, 95 | háborgatni merte,~De, mondd meg énnekem, mit vihete végbe?~                         1100 12, 98 | vétettem én ellened,~Hogy ennyire kelljen rám kegyetlenkedned?~ 1101 12, 19 | hozzád mégyek, tégy boszut énrajtam!~Magad kezeitül lelkemtül 1102 12, 43 | gyülölsz, ha társom vétkébül énreám~Ragadott valami: ne szánjon 1103 9, 93 | Semmit ne irtózzál, Deli Vid, éntülem,~Nem sok üdõ mulván leszesz 1104 6, 11 | az sötét estve tengerben enyészik,~Hon az északtenger magában 1105 12, 17 | engem!~Minden boszuságot enyhitenek bennem.~De talán megcsalom 1106 11, 29 | ezeket.~Delimán haragját enyhitik és szüvét;~Halul bék igy 1107 9, 85 | gondolatját hogy inkább enyhitsem,~Elõbb leültem vala egy 1108 12, 20 | Gondolá, sok buja talán mint enyhödnék;~Heában, mert kis isten 1109 12, 85 | Õrizd az éltedet, mellyen az enyim áll;~Nem állhat borostyán, 1110 12, 99 | Kis kinok, ha mérem azokat enyimmel,~Nem fájdalom, hon csak 1111 10, 53 | is, Bichir is, Pechliván Eöszven,~Sas Fábián elõtt fekszik 1112 5, 5 | váratlanul ránk, az kit épit;~Kit nagy szüvel vártunk, 1113 5, 56 | történt vajdája halála,~Azért érdeméért tevék most vajdává,~Mert 1114 4, 17 | is itten ne hagyjuk,~De érdemek szerint mi temetést adjunk,~ 1115 2, 66 | ne csinálj törvént az én érdemembõl,~Hanem véghetetlen irgalmas 1116 6, 10 | csillaga,~O, ily vitézeknek érdemes hadnagya~Egyedül! mely ország 1117 11, 77 | bajvivást nézzük.~Evvel érdemessé Deli Vidot tesszük,~És talán 1118 9, 33 | De mi elegendõ lesz ti érdemetek,~O, minden dicséretre méltó 1119 14, 89 | hitetlen vagy és meg nem érdemled,~Hogy Deli Vid kardot is 1120 2, 73 | Ne engedd meg uram (noha érdemlenénk),~Hogy haragod miát földig 1121 14, 76 | semmit,~Mert evvel Isten érdemünket öregbit,~Ha száz ennyi ördög 1122 2, 39 | befödte;~Azt tudnád, hogy nagy erdő jár körülötte,~Jancsár, 1123 9, 61 | fél Radivoj, mert bement erdõbe,~De másik nem vala ollyan 1124 12, 22 | mint szarvas gém, futkos az erdõkben,~Kinek nyillal csinált vadász 1125 10, 56 | penig szép bilbil madárnak,~Erdõknek Orfeus, Arion halaknak,~ 1126 12, 111| és két éjjel igy jár az erdõkön,~Aztán mikor eszben vette 1127 3, 33 | Kikeletkor áldasz az szép zöld erdõvel,~Szerelmes fülemile éneklésével,~ 1128 7, 13 | hadviselõ okos rendtartással;~Ére Szigetvárhoz ugyanazon nappal~ 1129 10, 80 | Feneketlen pokolban, s még utban éred.”~Nagy azimi karddal ily 1130 14, 13 | török vala hadban:~Ennek eredeti voltAegyptusban,~Elméjében 1131 12, 88 | után sebeidet nézzem,~Üres ereidet számlálva szemléljem,~Azt 1132 7, 17 | sátor;~Senkitõl õ nem fél, erejében bátor.~                         1133 5, 2 | küszködnek nagy szelek azokon,~Erejeket vesztik heában ostromon:~                         1134 5, 1 | Hogy jün romlására minden erejével.~                         1135 2, 56 | Melybõl szabadságokat soha nem érék.~                         1136 13, 68 | arra Mahometért kérlek,~Eressz, Deli Viddal karddal szembe 1137 1, 8 | imádna bálvánt;~Csak az, eresztené szájára az zablát,~Csak 1138 11, 48 | Hogy ne neheztelje harcra ereszteni.~Noha nem örömest, de nem 1139 10, 84 | nem jutott,~Hogy várban eresztett volna török hadat,~Csak 1140 15, 11 | sebeket,~Mellyek által égben eresztik lölköket.~                         1141 14, 73 | az bástyákhoz közel nem eresztnek.~                         1142 15, 108| az te szolgád~Nem szánta éretted világi romlását;~Vére hullásával 1143 11, 61 | vagyok, mostan küldöttél érettem;~De talán még ma Isten megadja 1144 2, 68 | böcsületem~Világ elõtt; nem érhet az én érdemem~Annyit, mennyi 1145 4, 28 | Mikor Szigetvárhoz közel érkezének,~Akkor mind megállnak az 1146 1, 10 | 10.~De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás,~Irigység, 1147 11, 61 | talán még ma Isten megadja érnem,~Megbánod, idején hogy kihittál 1148 9, 61 | másik nem vala ollyan gyors erõbe;~Eztet az tatárok vevék 1149 8, 8 | hitetlen ebek! ha volna erõmben,~Mind elvesztenélek haragos 1150 4, 16 | Szolgáljunk is õnéki minden erõnkkel;~Most az mit cselekednünk 1151 1, 83 | Demirhám, az erős, melynél erősb nem volt~Sohul, valamelyre 1152 1, 52 | nézek!~Ti vagytok tartói én erősségemnek,~Ti meghóditói pogány kereszténnek.~                         1153 14, 108| ugrik Demirhámhoz,~És nagy erõsséggel csap az orcájához,~Nem megyen 1154 14, 72 | Szivárvány aranyos kéziját,~Erõssen villámik, mintha lünne nyilat;~ 1155 1, 55 | hogy jobb megvallani~Az erőtlenséget, hogysem kárt vallani.~                         1156 14, 43 | ti fegyveretek,~Nem tett erõtlenséget senki bennetek.~                         1157 10, 62 | gyönyörüségét,~Én penig érõtte elvettem éltedet.”~Igy Delimán 1158 1, 95 | ű veszedelmeket soha nem érte;~Mitridates király háborgatni 1159 3, 38 | nem fogyhat soha az én sok értékem,~Van lovam, éles szablyám, 1160 1, 34 | eszt, tanácsot és elég értéket.~                         1161 13, 43 | Mert egy ember elrontá értelmünket.~                         1162 15, 29 | 29.~Ahon szigetiek én értem harcolnak,~És az én hütömért 1163 11, 35 | várasban,~Mig tõlünk nem értesz mit bizonyossabban.”~                         1164 7, 36 | Istentül kivánok,~Egekben értetek Istent imádok,~Vitézek, 1165 15, 33 | tündöklõ isteni akarattal;~Értik az angyalok, mert nagy boldogsággal~ 1166 5, 15 | 15.~Ihon mit cselekedett értünk Siklósnál~Az kegyelmes Isten 1167 2, 78 | Igy az Isten elõtt Zrini esedezett;~Azért meghallgatá az õ 1168 15, 38 | találá,~És szintén Istennek esedezik vala.~                         1169 10, 67 | sebesitett,~Kit rettenetes esés halálba kevert;~Husz volt, 1170 14, 113| 113.~Vid penig eséshez jobban kénszeréti,~Mert 1171 10, 40 | hányják magokat,~Botlástul, eséstül jól õrzik lábokat;~Szoritja 1172 7, 103| 103.~Azért esküdjél meg nékem az Istenre,~Én 1173 5, 35 | szablyát kézben tartván esküdjetek.”~                         1174 5, 35 | fennáltáig lészek én veletek,~Esküszem seregek élõ Istenének!~Kivánom, 1175 5, 39 | kiránta,~Az egekben nézve igy esküszik vala:~                         1176 5, 42 | Mindnyájan fölszóval igy esküsznek vala.~                         1177 11, 74 | szavát,~Ihon most is megszegi eskütt mondását.~                         1178 5, 45 | egy oroszlán,~Ez is ugy esküvék, félre álla osztán,~Utánna 1179 5, 63 | 63.~Ezek mind esküvének szigeti grófnak,~Hogy véle 1180 5, 40 | És te, o, vitéz gróf, én esküvésemet!~Hazámért kéméllem hogyha 1181 10, 26 | Radovánra, s õnéki igy kiált:~„Esmered-é, kaur, az vitéz Achmedánt,~ 1182 1, 42 | senki magyarokat,~Mert jól esmerem én bolond kaurokat,~Míg 1183 6, 30 | 30.~Ki nem esmérheti német barátságát?~Leginkább 1184 13, 4 | Sok van az táborban, az ki esmerhetné;~De Isten szemeknek az fényét 1185 6, 37 | közt, és zúgolódás;~Jól esméri Halul, hogy nekik unalmas~ 1186 1, 21 | kemény nyakokat,~Mig nem esmerik meg: elhagyták urokat.~                         1187 4, 11 | nem tréfálhat,~Hogy jól ne esmérjem állhatatlan voltát.~                         1188 9, 64 | valamint Juranics nyomát esmérjen.~Hát nagy kiáltást hall; 1189 8, 21 | változást rajta senki ne esmérne,~Egy röjtök sátorbul dévánt 1190 10, 83 | sem bátor személyén~Nem esmerni félelmet: õ jár merevén,~ 1191 13, 28 | által az tengeren,~S nem esmerszett volna, hogy van viz az körmén.~                         1192 2, 82 | is kivánod, s igy jobbnak esmerted;~De hogy még fényessebb 1193 1, 19 | neveltem?~De immár ideje velek esmertetnem:~Én vagyok ama nagy bosszuálló 1194 9, 29 | Most bizvást alusznak, nem esmervén minket.~                         1195 15, 54 | 54.~Zrini jól esmérvén életének végét,~Ötszáz bátor 1196 1, 58 | sem okos tanácsok,~Kiért esőben van fényös koronájok.~                         1197 9, 59 | jár,~Hogy hátul kaurtul ne essék semmi kár.~                         1198 9, 101| az hozsák,~Kétségben ne essenek, azon biztatják,~Sok dervis 1199 13, 78 | az õsz reánk hoz vizeket, essõket.~                         1200 10, 9 | töröknél vala,~Mellyet Zrini esszel maga elhagya,~Mert minden 1201 1, 77 | oly könnyen fordúl, mint esti denevér.~                         1202 10, 69 | az erdei vad, dühösségben esvén,~Ha történet szerint jün 1203 10, 88 | hátát,~Akar visszamenni, de esz bátorságát~Meggyõzi, kapu 1204 14, 71 | Akkor Eurust bajra hivá északi szél,~Amaz penig fegyverétül 1205 6, 11 | tengerben enyészik,~Hon az északtenger magában küszködik:~Hired 1206 13, 11 | Hogyha vitéz urát vehetné eszében.~                         1207 1, 52 | ti okos vitézek,~Kiknek eszek után sok birt népet nézek!~ 1208 14, 61 | Szigetvár-romlásban?~De te, eszes lévén, csalatkozol abban,~ 1209 14, 90 | igy szólla Vidnak törökül eszessen:~„Kérlek, hogy hallgass 1210 8, 60 | 60.~Rustán csaknem észi mérggel kezét, lábát,~Hogy 1211 1, 64 | lakik~Gondviseletlenül, csak észik és iszik.~                         1212 14, 92 | tábor megszegte az hütit,~Esztelenek gondolván az én vesztemet,~ 1213 8, 62 | 62.~De mit törõdöm én más esztelenségén?~Jobb lesz vesztég ülnöm 1214 9, 29 | Láttuk az bástyákrul nagy esztelenségét~Az mi ellenségünknek, és 1215 10, 75 | 75.~Ezek esztelenül kis kaput megnyiták,~Hogy 1216 Olv | Aeneidost; énnékem penig egy esztendőben, sőt egy télben történt 1217 3, 30 | 30.~De az étel után egy szép török gyermek~ 1218 3, 106| ellen én buzogányomnak,~De étke léssz ebeknek és az hollóknak.”~                         1219 14, 37 | mérges tajtékokkal,~Szörnyü Eumenides lobogó fáklyákkal.~                         1220 1, 2 | hatalmas karját,~Az kinek Europa rettegte szablyáját.~                         1221 1, 102| számláltuk asiai népet,~Sem europai hadakozó sereget.~ ~ 1222 14, 71 | 71.~Akkor Eurust bajra hivá északi szél,~ 1223 6, 54 | ágyusmestere.~Meghagyá, hogy evel husz száz jancsár menne.~                         1224 3, 29 | Osztán az után vacsorát is evének.~                         1225 13, 70 | igazán és nem fölfujt szüvel,~Ez-é magános bajvivásra való 1226 1, 11 | 11.~Megindúlt ezekért méltán ű haragja,~Azért 1227 15, 11 | nehézséget,~Mert jobban kivánják ezeknél sebeket,~Mellyek által égben 1228 9, 91 | 91.~Õ penig ezekre énnékem nem felel~Semmit 1229 3, 77 | érkezik hamar az segitség,~Ezennel egy fia éltének lészen vég.~                         1230 3, 84 | torlod meg fiad veszését,~Ezentõl késérni fogod fiad lelkét!~                         1231 13, 3 | közt ellenségképpen járt,~Ezerek között is soha nem vallott 1232 12, 92 | is.~Egyedül kergettem én ezereket is,~Mégis az Mahomet megtartott 1233 14, 49 | 49.~Ötszázszor ezeren megszállottuk üket,~Harmada 1234 12, 82 | prédát,~S végezni akarja ezzel tragédiát.~                         1235 15, 84 | ellenségét,~És elõbb próbálja fában nagy erejét,~Hogysem ellenségre 1236 10, 53 | Pechliván Eöszven,~Sas Fábián elõtt fekszik Nuh Mohacen.~                         1237 10, 66 | torony vala kapu fölött fábul,~Azt lerontá Ali Kurt mostan 1238 Olv | quem vult manus et mens. Fabulákkal kevertem az historiát; de 1239 12, 7 | Rövid gyönyörûség vala fája s tolla.~                         1240 12, 99 | mérem azokat enyimmel,~Nem fájdalom, hon csak test szenved türéssel.~                         1241 1, 10 | hamis tanácslás,~Fertelmes fajtalanság és rágalmazás,~Lopás, ember-ölés 1242 5, 83 | pogánytul,~Mondhassák, igazán fajzottál Zrinitül.~                         1243 14, 50 | 50.~Föl fakat fegyverrel, föl és vitézséggel,~ 1244 14, 111| 111.~Demirhám, mint fáklya, hogy látja utolját,~Duplázni 1245 15, 12 | Visz tüzet alája osztán egy fáklyában,~Mind füstbe bocsátja, az 1246 14, 39 | jajgatását,~Fene Mezentius és Falaris kinját,~Ezer Briareust, 1247 7, 104| válunk,~Valamig titeket falbul ki nem vájunk.”~                         1248 14, 81 | az keresztény, de török falkával,~Mert egyszersmind veszni 1249 10, 103| 103.~Láttad-é az halált az falon leirva,~Mely rettenetesül 1250 2, 32 | volt alatta,~De képiró falra szebbet nem irhatna;~Nem 1251 10, 72 | heában,~Mert lerántja, nagy falt véle leszakasztván.~                         1252 13, 10 | vészi,~Haját és szép fejét fályollal tekeri.~                         1253 9, 5 | 5.~Fáradhatatlanul Ali Kurt forgolódik,~Három 1254 12, 63 | Fele az tábornak érette fáradjunk,~Kérésünkkel ütet is visszahozhatjuk.”~                         1255 10, 106| Istenét dicsérnek,~Vigyáznak, fáradnak és gondot viselnek.~ ~ 1256 11, 84 | nagy kiáltás közt, heában fáradni~Õnéki hát itten.~                         1257 4, 36 | engemet,~Sokat járnod s fáradnod, veritékezned.”~ ~ 1258 9, 85 | sellyeszékben,~Alig huntam vala be fáradott szemem,~Ihon vitéz Radivoj 1259 9, 11 | magát:~„Ha akarod, uram, én fáradságomat~Érted nem restellem, sem 1260 4, 36 | isteni félelmet,~Tanulj fáradságot s kemény vitézséget;~Mert 1261 8, 88 | találkozik,~Az ki illyen fáradságtul nem irtozik.~Elhittem, vitéz 1262 10, 34 | 34.~Õ Demirhámhoz is üt fáradt erõvel;~Esztelen, nem tudja, 1263 11, 3 | megtért rettenetes harctul,~Fáradtan, lustossan alutt-vértül, 1264 15, 69 | fölyhõbül,~Kinek lángos farka szikrázik sok tüztül:~Igy 1265 9, 46 | 46.~Bizony két vad farkashoz hasomlók ezek,~Mikor mindenfelé 1266 3, 107| evvel le nem düle;~Bottal Farkasicsnak az fejét megüté,~Félholton 1267 3, 12 | Higgyed, Szigetvárban éh farkasok laknak,~Csaknem éjjel nappal 1268 2, 35 | Vagy ha könnyü evét ugrik fárul fára.~                         1269 12, 29 | 29.~Igy hozta az fátum. De ki mondja néked,~Hogy 1270 7, 30 | 30.~„Hej, hej, én fátumom mely igen kegyetlen!~Ettül 1271 1, 39 | tenéked oda rontani:~Az mi fátumunk azt nem hagyja romlani,~ 1272 12, 51 | 51.~Mint borostyán fával öszvekapcsolódik,~Mint kigyó 1273 Olv | tanúltam:~In galea Martis nidum fecere columbae,~Apparet Marti 1274 2, 69 | tészen,~Mennyi vizet kis fecske szájában veszen~Az megmérhetetlen 1275 10, 87 | karddal kapu felé,~Mert utánna fegyver-árt lát mindenfelé;~Késéri kiáltással 1276 6, 103| maga az hadfölyhõt,~Nagy fegyver-szélvésszel kemény pajzsa megtölt,~Nyil, 1277 1, 78 | Vitézek mind eggyik, s nem fegyverderékkal~S paizzsal födöznek, sem 1278 6, 86 | Többet bizol lábadban, s nem fegyveredben.~                         1279 3, 48 | Lobognak az zászlók, fénlenek fegyverek.~                         1280 5, 16 | Megtompitá nagy szüvöket s fegyvereket,~Azért nem akarának várni 1281 11, 6 | Próbáját, s az én hatalmas fegyveremnek.~                         1282 1, 60 | Mi fényes hódunkra s éles fegyveremre,~Az éjjel Mahumet én atyám 1283 6, 83 | Megesmerte vala Vidot szép fegyverén.~                         1284 6, 113| 113.~Fegyverestül ugrék hináros Almásban,~ 1285 14, 43 | De senki nem vette el ti fegyveretek,~Nem tett erõtlenséget senki 1286 13, 9 | társát, hanem bátorsággal~Fegyverezi magát ura páncérával.~                         1287 15, 36 | seregnek könnyebbiti terhét,~Fegyverhordozó sas késziti menyküvét,~Kivel 1288 15, 46 | Mely nagy menyküvekkel fegyverkezett rátok?~                         1289 1, 41 | is kell oly messzi nékünk fegyverkeznünk,~Sem annyit költenünk, sem 1290 15, 30 | de hogy egy had menjen fegyverközni,~Be kell földfenékre ismég 1291 15, 31 | sereggel,~Eredj Szigethez erõs fegyverös kézzel,~Ott találod õket, 1292 10, 69 | vadász seregben,~Akartva fegyverre kemény szüvel megyen,~Jól 1293 8, 50 | Bujjon el õmaga, az ki fegyvertül fél,~Vesse el szablyáját, 1294 11, 100| Bajazetet,~Nagy testü Murtuzánt, fegyverü Rechepet,~Végre Aigas basának 1295 9, 75 | tartja szemén,~Sok száz fegyverütést magára fölvészen,~Nem gondol, 1296 2, 33 | ugyan kidültenek,~Száraz fejecskéjén van helye üstöknek,~Az orra 1297 12, 82 | akarja jutalmát;~Te vitéz fejedbül tenni akar prédát,~S végezni 1298 1, 69 | Fia az nagy hámnak s nagy fejedelemnek;~Huszonötezer ez, és mind 1299 8, 81 | Vitéz töröknek hatalmas fejedelme,~Hallgasd meg, mi okért 1300 14, 26 | Pluton és Sterapon, és fejedelmek!~                         1301 15, 42 | készittetett, az ki lesz fejeden,~Fényes csillagokbul kötve 1302 13, 50 | Gyalázni akarnál, de fordul fejedre,~Nem ragad ebugatás az derült 1303 14, 75 | maradás sokáig,~Mert tüz fejek fölött már sürün villámik;~ 1304 9, 29 | Tegnap sok itallat terhelték fejeket,~Most bizvást alusznak, 1305 5, 35 | 35.~Fejem fennáltáig lészek én veletek,~ 1306 1, 36 | higgyed az én megőszült fejemnek,~Hogy ha üdőt nékik adsz, 1307 7, 17 | jéges sürü sor.~Mindenütt fejérlik sok számtalan sátor;~Senkitõl 1308 14, 57 | magában,~Elõhoz egy lovast fejérszin atlacban,~Feje takarva van 1309 12, 70 | Cumillával eggyütt szép Fejérvárába,~Azért beöltözik minden 1310 2, 52 | Hamar Drinápolybul jöve Fejérvárban,~Még Drinápolbul küldé előjáróban~ 1311 14, 47 | Ihon ujabb boszuság jün fejetekre,~Az ég azt végezte ti szégyenetekre,~ 1312 12, 20 | Elõtte, s kezében vala vezetõ fék.~                         1313 14, 36 | 36.~Ihon az föld szinét feketén befogták,~Az eget is szörnyüen 1314 11, 81 | Õ Karabul lónak megkapja fékszárát~Bal kézzel, jobbikkal felemeli 1315 10, 98 | sebében;~Más s még más törököt fektet le egy helyben,~Akkor futni 1316 15, 106| Vitézivel eggyütt az földre fekteti.~                         1317 12, 28 | végét életemnek,~Hogy ne feküdjem mellette az holt ebnek!~ 1318 4, 33 | Szûbûl kivánhatom, köztetek fekünném,~Ti szerencséteket hogy 1319 1, 86 | Szulimán császár; mert ű tűle féle,~S ily nagy tisztre szolgáját 1320 12, 5 | hoz halált;~Soha el nem felejted többször Cumillát,~Valamig 1321 12, 75 | Rustán halálát is bátran felejti el,~Az mely maga játszodott 1322 9, 94 | 94.~Ne felejtkezzél el azért vitézségrül,~És 1323 12, 54 | csak titkos suttogást,~Félelemmel kevert sok gyakor ohajtást;~ 1324 11, 83 | Felelne Demirhám, de most nem felelhet,~Mert többivel eggyütt öszvekeveredett.~                         1325 11, 93 | szablya vagy megemésztett-e?~Felelj meg, hogyha élsz!” Igy jár 1326 11, 83 | kezemben adja életedet.”~Felelne Demirhám, de most nem felelhet,~ 1327 11, 24 | 24.~De többet Demirhám felelni nem mere,~Gyorsan Delimánhoz, 1328 10, 27 | Igy az vitéz vajda néki felelt osztán:~„Én pedig vagyok 1329 13, 47 | károkat nem vallunk keservvel,~Felemelnünk tábort és haza mennünk el,~ 1330 9, 54 | nyula éles szablyájához,~Felemelvén csapá meztelen nyakához,~ 1331 5, 87 | én halál elõtt oly igen félemlek,~Kit vig szüvel keressz, 1332 11, 80 | Vid ezt látván szüvében félemlett,~Mert látja körüle szerecsen 1333 10, 6 | Kissebbedik s lágyul szüve félénkeknek~Gonosz szerencsében, de 1334 13, 6 | Deli Vidnak vala egy szép felesége,~Ez asszonyok közzül csak 1335 13, 27 | Eiuz tartja vala õ szép feleségét,~De Deli Vid kardja ketté 1336 5, 27 | szerelmes hazánkért,~Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért,~Magunk tisztességéért 1337 10, 43 | megé Durak,~Vajdában beveré felét dárdájának.~                         1338 2, 71 | minden bünökrül, kérlek, feletközzél:~Mert tégedet nem holt, 1339 2, 47 | Musztafát mikor megöleté,~Akkor felettébb magát megesmérteté,~Sőt, 1340 10, 21 | Méregben usz, méreggel felfujja magát:~                         1341 5, 64 | Ágyukat bástyákra rendel felhuzatni,~Fegyvert vitézeknek és 1342 14, 76 | Igy mond vitézinek: „Ne féljetek semmit,~Mert evvel Isten 1343 13, 58 | Senki is, azért mindnyájan felkelének,~És sátorok alá gyorsan 1344 1, 49 | 49.~Felkelvén ágyábul, ü megparancsolá,~ 1345 10, 92 | nélkül el-lén.~Mégis bástya felmenésére szert nem tén.~                         1346 12, 62 | sem magyartul akkor nem félnénk,~És minden dolgunkban szerencséssé 1347 10, 65 | rettenik;~Nem tud az õ szüve félni, sõt nevelik~Aztot veszedelmek, 1348 3, 55 | ördögök ugatnak pokolban,~Felrözzent az bassa, nem késik sátorban,~ 1349 13, 96 | egészségben,~Isten tartsa Felséged szerencsében.”~                         1350 5, 70 | Vagyon immár két heti, Felséges Uram,~Hogy az török császár 1351 2, 86 | György, támasztja nemedet,~Felserkenti fénnyel tündöklõ nevedet,~ 1352 12, 111| eszben vette magát késõn,~Felszedi fegyverét s öltözik köntösben,~ 1353 11, 75 | birhat,~Török seregeknek felszóval igy kiált:~                         1354 7, 20 | jég,~Sziget bástyája is féltébül mozdul meg.~                         1355 13, 96 | tiz ostrommal jüttek ránk féltekben.~Többet mi nem irunk, hanem 1356 12, 91 | Csak fél embernek vélsz, ha féltesz kaurtul,~És hogy ugy irtóztatsz 1357 6, 11 | az meleg hajnal pirossan feltetszik,~Hon az sötét estve tengerben 1358 7, 107| 107.~„Ne félts, Deli Vida, mástol életedet,~ 1359 13, 10 | oldalára teszi,~ lóra felugrik, kopját kézben vészi,~Haját 1360 1, 46 | gyujtotta Szulimánt;~Ü penig felugrott: „Fegyvert! fegyvert!” kiált,~ 1361 10, 36 | ehhez szablyával,~De vajda felveszi erõs paizsával,~Ugyan ez 1362 4, 18 | az többit is földrül mind felvévék.~Két huszan voltanak megholt 1363 3, 9 | Maga szép sátorát ottan felvonyatá.~                         1364 9, 3 | haragos dobja s trombita felzörget.~Ihon hoz házamban füstölgö 1365 5, 49 | olaj-bég sarcán.~Higgyétek, nem fenébb ennél az oroszlán,~Mikor 1366 10, 80 | késérd te öcsédnek lelkét~Feneketlen pokolban, s még utban éred.”~ 1367 3, 48 | meg,~Lobognak az zászlók, fénlenek fegyverek.~                         1368 5, 35 | 35.~Fejem fennáltáig lészek én veletek,~Esküszem 1369 2, 86 | támasztja nemedet,~Felserkenti fénnyel tündöklõ nevedet,~Mint phoenix 1370 2, 82 | jobbnak esmerted;~De hogy még fényessebb korona fejedet~Tisztelje, 1371 8, 2 | De az û orcája van nagy fényességben,~Õ maga öltözött arany páncér-üngben;~ 1372 15, 40 | föltartott.~A sötétes házban fényességet hozott;~Gábriel Zrininek 1373 5, 37 | Késmárkbul kiszakad,~Ama sürü fenyõs erdõ közben akad,~Támaszt 1374 4, 12 | pirosságával,~Mindennek fényt ada sok különb látattal.~                         1375 10, 48 | 48.~Kevés, Dandó Ferenc, az te segitséged:~Hogyha 1376 3, 37 | inkább gyönyörködik;~Erõs fergetegen szûvem nem aggódik,~Mert 1377 10, 39 | vajdátul,~Mert karddal nem férhet hozzá szorosságtul,~De amaz 1378 12, 26 | azt szeressem, ki megölte férjemet?~De boldogtalan én, szeretem 1379 12, 38 | vitézség jüttek lakóul;~Jobb férjet nem kivánhatsz te nagy Allátul.”~                         1380 7, 80 | Gyorsan az harcolók közikben férkezék;~Látja, hogy törökök az 1381 1, 10 | 10.~De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás,~ 1382 9, 50 | megyen két vajda fegyverrel,~Fest sátort és földet bõvön török 1383 13, 86 | Szigetbül röppenék,~Kanizsai fészekben eztet nevelték,~Ugyan szárnyaival 1384 14, 113| mellyét fényes karddal ketté feszéti,~Arra siralmas lelkét föld 1385 1, 4 | ki örökkén volt, s imádod fiadat~Ugy, mint Istenedet és nagy 1386 5, 74 | Felségedet, hogy emlekezetben~Fiaim légyenek nálad, s kegyelemben.~                         1387 9, 1 | Holott tanulhatnék Dedalus fiátul:~Kis készülettel indultam 1388 14, 90 | hogy hallgass meg, Vid, figyelmetessen.~                         1389 3, 29 | beszélgetének,~Kávét kicsin fincsánbol hörpörgetének,~Osztán az 1390 7, 48 | 48.~Ottan fizetõdik most világi munkád,~Vigan 1391 1, 81 | 81.~Amirassen után három kapitán,~Eggyik az Olindus, 1392 13, 9 | sirással,~Vagy nyomorult föcske hosszu jajgatással~Csak 1393 5, 65 | ásót,~Tüzes mesterséget, föcskendõ tüzótót,~                         1394 4, 14 | haragos szellõt,~Mellyét födözi vas, és ád néki erõt,~Kezében 1395 1, 78 | fegyverderékkal~S paizzsal födöznek, sem sürü páncérral.~                         1396 9, 87 | oroszlánybõr, mely õtet födözte,~Sok megaludt vérrel van 1397 9, 11 | tanácsát,~És legottan mindjárt fölajánlá magát:~„Ha akarod, uram, 1398 8, 57 | mérgessen õ is kiáltván fölálla:~„Én is nem kapálni jüttem 1399 14, 14 | fölyhõkkel,~Égi planetákkal, föld-rözzenésekkel,~Nagy villámásokkal, meny-ütõ 1400 8, 44 | 44.~Rontsuk el ágyukkal földdel tölt bástyákat,~Szárasszuk 1401 10, 78 | Krim ez, Delimán, hazádbeli földed,~Hanem Sziget-vára, az te 1402 15, 58 | világrontó népek?~Hon vagytok, földemésztõ szörnyü seregek?~Hon török, 1403 8, 6 | Elvesztette magyarnak gyönyörü földét:~Talán mérges Python ismég 1404 15, 30 | menjen fegyverközni,~Be kell földfenékre ismég üket üzni.~                         1405 2, 45 | Pogányok közt soha nem volt ez földháton~Illyen vitéz és bölcs, ki 1406 12, 36 | közinkben, s mi élünk evvel?~Ha földi jóságát röjtené irigységgel,~ 1407 2, 73 | érdemlenénk),~Hogy haragod miát földig törettetnénk,~Hogy az te 1408 12, 24 | Mely kegyes vendéget mi földünkben látok,~ tüzet énbelém, 1409 8, 6 | Talán mérges Python ismég fölébredett?~                         1410 5, 38 | zöndülés esék õ közikbe,~Mert fölforr az haragos vér mindenikbe,~ 1411 13, 70 | Gondold meg igazán és nem fölfujt szüvel,~Ez-é magános bajvivásra 1412 15, 46 | nyomorultok!~O, nagy kinokban is fölfuvalkodottok!~Világnak Istenét talán 1413 9, 19 | illyeket,~Az másik vajdának fölgyujtá az szüvét,~Juranicstul azért 1414 14, 18 | én tenéked többet mondok,~Fölhozom nagy Alit, mely az õ rontójok.”~                         1415 8, 5 | mikor érkezék Szigetvár föliben,~Esék ily kételködõ elmélkedésben:~„ 1416 13, 89 | levelet kezében adák.~Az fölin levélnek ily bötük valának:~„ 1417 9, 32 | Megölelvén õket, az égben fölkiált:~„O, hatalmas Isten, ki 1418 15, 17 | Oldalára eztet vitézül fölköté.~                         1419 10, 71 | erõködik abban,~Miként fölmászhasson, s lehessen bizvástban;~                         1420 5, 75 | Mert tudom, nem látom soha Fölségedet,~Azért, ki teremté földet 1421 5, 72 | Irhatom bizonnyal aztot Fölségednek,~Hogy provideáltam Sziget 1422 5, 37 | 37.~Mint mikor az fölszél Késmárkbul kiszakad,~Ama 1423 14, 44 | elszenvedtétek,~Mikor az föltámadt ember közzületek~Kivive 1424 6, 88 | Acélos paizsát Hamviván föltartá,~De azt kemény dárda nagy 1425 10, 70 | fegyvert lát,~Fejét alá huzza, föltartja paizsát,~Másik kezében penig 1426 15, 40 | Koszoruval eggyütt magassan föltartott.~A sötétes házban fényességet 1427 14, 58 | holdvilágnál,~Egyszer nehéz szemmel föltekint haraggal,~Alderánt meglátja 1428 13, 17 | lovára ismég, mint evét, fölugra,~De gyorsan sok török siete 1429 3, 41 | vitéz lovára maga is fölugrott,~Maga szép szólgáihoz osztán 1430 9, 14 | kevesebb kár nélkül ezt fölvállalja.”~Zrini Deli Viddal igy 1431 14, 83 | Szigetben behány!~Mennyi csapást fölvesz õ maga paizsán!~                         1432 13, 10 | Páncérát, fegyverét magára fölvészi,~Urának kardját oldalára 1433 4, 18 | megholt vitéz testek,~Ezeket fölvévék keresztény vitézek.~                         1434 7, 14 | Meglátá messzirül, magát fölvitette~Iszonyu sürü por, s megy 1435 13, 39 | 39.~Fölyhõ-szaporitó õ bánatos szüve,~És tenger-árasztó 1436 14, 53 | hagyom, az ki sötétitök,~S fölyhõben öltöznek, ha akarom, egek;~ 1437 15, 69 | tüzes lidérc száll le az fölyhõbül,~Kinek lángos farka szikrázik 1438 1, 35 | nézsz elődben,~Mely nagy fölyhöt kerenget Károl elődben,~ 1439 15, 51 | Keservessen üvöltnek sötét fölyhõkben.~Igy kákognak hollók, ha 1440 11, 100| elcsapja fejét,~Nagy sötét fölyhõvel befödi életét.~ ~ 1441 5, 38 | ellenség vérébe~Hamar kezét fösthesse, és az szüvébe.~                         1442 1, 58 | ostora mast szállott reájok,~Fösvénység, gyülölség uralkodik rajtok,~ 1443 10, 64 | õ viznek árjához,~Mikor fövént, dült fát, gyökeret bõven 1444 15, 83 | láthattál bikát,~Az ki az fövényben köszörüli szarvát,~                         1445 14, 23 | Duplázza nem messzi osztán az fövényen,~Legbelsõnek maga áll az 1446 15, 84 | kapál csarnokon s fuja az fövenyet,~Látván maga elõtt kevély 1447 5, 73 | az te szolgádnak,~Mint fövénynek mondják mert számát pogánnak;~ 1448 2, 72 | pogány töröknek,~Miként vásik foga az hitetlen ebnek,~Hogy 1449 11, 88 | Hogy nem állandó császár fogadásában,~Ötszáz karddal kimegyen 1450 11, 74 | Hogyha megtarthatná török fogadását,~De õ meg nem tartja sem 1451 11, 9 | Az mint vala minap az te fogadásod,~De talán akartva te aztot 1452 11, 60 | Miért ily késõn jüsz te fogadásodra?”~                         1453 2, 58 | Meglátod, hogy török ollyat nem fogadhat,~Az kit û tenéked örömest 1454 15, 49 | készitik utjokat,~S nem örömest fogadják parancsolatját.~                         1455 2, 79 | Atyai kedvemben ügyedet fogadtam,~Ne félj, mert nem héában 1456 14, 35 | ezeket,~Ihon sötét fölyhõk fogák az egeket,~Háromszor megrázá 1457 1, 80 | Karabul nagy Arabiában~Széltül fogantatott egy hires kancában;~Hihető 1458 10, 41 | bükfárul leesik,~Körmével s fogával az fára haragszik,~Szaggatja 1459 2, 35 | jára,~De hogyha az ember fogdosni akará,~Mint az sebes sólyom, 1460 11, 34 | félelem; sõt, nagy okosságnak~Fogják ezt mondani, valakik meghallják.~                         1461 6, 46 | de ti elvesztünket~Nem fogjátok nevetni, s keresztyéneket.~                         1462 2, 81 | eggyütt örökkén vigadni fognak.~                         1463 1, 55 | járni,~Vannak, és mernek is fogokat mutatni.~Bolondok! nem tudják, 1464 8, 43 | kijünni,~Rövid nap kár nélkül fogunk benn örülni.~                         1465 7, 31 | engemet,~Hogy haszontalanul fogyassam éltemet.~                         1466 Olv | volna vesztegetni. Vagyon fogyatkozás verseimben, de vagyon mind 1467 3, 38 | nagy böcsületem,~El nem fogyhat soha az én sok értékem,~ 1468 7, 46 | mely megmutatja magát világ fogytán:~Jószágos cselekedet, nagy 1469 1, 50 | hogy Drinápolyban májusnak fogytára~Az egész hadak szállanának 1470 12, 96 | csak sürü fölyhõkkel~Sok fohászkodását látja röpülni el.~                         1471 14, 90 | szavárul szerecsen,~Eggyet fohászkodék nagyot keservessen,~És igy 1472 12, 28 | az holt ebnek!~Hányszor fohászkodtam az szent Mahometnek,~Hogy 1473 5, 42 | Volt Farkasics Zrininek fõkapitányja,~Õ serege kétszázharmickettõ 1474 1, 67 | vezérek az Arszlán tanácsát,~Főképpen császárnak elszánt akaratját,~ 1475 15, 88 | megnyitá oldalát,~Honnan bõven folni vörös patakot lát.~                         1476 12, 16 | Lengedözõ szellõk, csurgóknak folyása,~Mint szélvész háboru és 1477 7, 44 | vénségérül soha meg nem tér;~Örök folyásában van az fris forrásu ér;~ 1478 6, 113| lemosá róla pogány vért folyásban,~Ugy küldé urához s társaihoz 1479 13, 77 | árkot ki kell bocsátani folyással,~Az mi ki nem folyhat, tölteni 1480 8, 4 | torkot nyit,~Õ forrást, õ folyást, erdõt mezõt ujit.~                         1481 13, 77 | folyással,~Az mi ki nem folyhat, tölteni gyapjuval.~                         1482 14, 107| megsérti oldalát,~Ugyhogy onnan folyni vöres patakot lát.~                         1483 1, 15 | 15.~Téjjel-mézzel folyó szép Pannoniában,~Megtelepitém 1484 12, 12 | 12.~Ha foly az folyóviz, vagy szép csurgó patak,~ 1485 6, 3 | bék beszédben,~Oly szépen folyt szava, mint ha kevert mézben~ 1486 10, 43 | 43.~Utolsó fonalát éltének forgatják~Nagy Radován 1487 12, 49 | ki szörnyü cérnát Párkák fonnak néktek,~Egyszersmind szakad 1488 8, 29 | kajmekán mellett.~Méltósággal fordétá mindenre szemét:~                         1489 7, 48 | Örök boldogságodra szentek fordétják.”~                         1490 7, 29 | Istennek~Panaszkodással nem fordithatja meg.~Õ vitézek elõtt igy 1491 12, 66 | holnap nem teszik, haragra forditja.~                         1492 1, 77 | tündér,~Mert oly könnyen fordúl, mint esti denevér.~                         1493 1, 7 | földre tekinte,~Egy szembe fordulásbol világot megnézé,~De leginkább 1494 1, 92 | Ezek soha oly helyre nem fordultanak,~Az mellyet fegyverrel nem 1495 13, 44 | csinált, jól láttuk,~Arcul fordulva ránk futva jünni láttuk,~ 1496 12, 84 | te nem félsz,~Szerencse forgandóságát semminek vélsz;~Én szüvem, 1497 2, 62 | Mint fölyhõ szél elõtt siet forgásában:~Ugy sietett futni török 1498 4, 5 | kész szüvel várja szerencse forgását;~Mind jón, mind gonoszon 1499 2, 58 | 58.~Forgasd föl az egész magyar historiát,~ 1500 9, 97 | Fényes zászlójokat õk földre forgatták,~Rettenetes zajjal urokat 1501 9, 9 | itt benn,~Nagy dolgokat forgattam gondos szüvemben.~Ha törökök


116-bovon | briar-elsze | elt-forga | forgo-holdv | hollo-keser | keses-lesz- | lesza-mezen | mezet-paizs | pajzs-szall | szalm-tigri | tikte-vigad | vigas-zulfi

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License