116-bovon | briar-elsze | elt-forga | forgo-holdv | hollo-keser | keses-lesz- | lesza-mezen | mezet-paizs | pajzs-szall | szalm-tigri | tikte-vigad | vigas-zulfi
Rész, Paragrafus
1002 4, 19 | csapásban,~De õ csak alig élt, mert feje csontjában~Nincs
1003 11, 67 | Néha öszvemennek, néha eltávoznak,~Mint ágyubul kilütt fényes,
1004 10, 42 | viz-ár,~De másik engedni éltéig nem akar.~
1005 7, 31 | Vitéz módra letették kedves élteket,~Szerencse penig azért tartott
1006 7, 49 | 49.~Igy Zrini Farkasicsot eltemetteté,~Osztán gondot visel várra
1007 11, 24 | megbeszéllé,~És hogy azért éltére gondot viselne.~
1008 4, 32 | édes hazánkért elfogyott éltetek,~Minket dicsõsitett ti vitéz
1009 6, 47 | Mi sem irigyeljük akkor élteteket,~Elhagyjuk örömest mennyekért
1010 6, 31 | Elvesztitek akkor kedves éltetöket,~S õk török kezében találják
1011 1, 74 | szüve mint az hideg jég hül,~Éltével halálban bánatja közt merül.~
1012 10, 37 | 37.~Hozzá csap, de eltörik szablya kezében~(Áruló,
1013 1, 24 | vesszejének!~Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek.”~
1014 15, 8 | megmutassuk:~Kik voltunk éltünkben, most is azok vagyunk.”~
1015 7, 39 | nap elõtt, egyszersmind eltünsz.~
1016 15, 90 | keserüséggel, mint egy füst ugy eltünt;~Halála határán õ vadsága
1017 13, 29 | Mert mint a könnyü köd, eltünteti magát.~
1018 12, 36 | Osztja fényét közinkben, s mi élünk evvel?~Ha földi jóságát
1019 4, 12 | ékes voltával;~Az éjelt elüzé szép pirosságával,~Mindennek
1020 10, 105| kölykeihez hû nöstény oroszlán~Elüzvén ártóit, megtér barlangjában:~
1021 11, 64 | Kezébül, de Demirhám gyorsan elugrék.~
1022 10, 79 | 79.~Elugrik Delimán, mint az könnyü
1023 15, 44 | vitézségedet;~Ne lássa vén tolvaj elvágott fejedet,~Hanem az föld alá
1024 7, 108| Azután egymástol hamar elválának,~Mint két erdei kegyetlen
1025 6, 82 | Harctol is az Zrinit az éj elválasztá.~Seregét szépen öszvecsoportoztatá,~
1026 10, 35 | 35.~Fejét elválasztja testétül legottan.~De erre
1027 3, 85 | kibocsátá lelkét testébül,~Mert elválék feje kegyetlen mellyétül.~
1028 5, 86 | kergetni akarsz el,~Hogy tüled elváljak örökös üdõvel?~
1029 10, 39 | 39.~Örömest elválnék Demirhám vajdátul,~Mert
1030 6, 59 | szándékát,~S hogy holnap elvárná az császár táborát,~Gyorsan
1031 7, 43 | éri kikelet idejét;~Az nap elvégezi estve õ menését,~De megujul
1032 8, 9 | Engedd, magyar kéztül fottig elvesszenek.~
1033 9, 84 | ember szüve bir,~Ha az tüle elvész, kit szerencse igér.~
1034 5, 28 | pogány eb testünket,~Hogysem elveszessük megszámlált kéncsünket,~
1035 10, 52 | Delimánnak,~De Delimán éltét elveszi két hatnak,~Kik Bot Péter
1036 3, 79 | veszedelmét,~Valakit hon talál, elvészi életét;~Öl, vág, ront és
1037 12, 36 | jóságát röjtené irigységgel,~Elveszne ez világ csak egy kis üdõvel.~
1038 13, 60 | lett volna nékem Vid miát elvesznem,~Hogysem császár hiti-szegésével
1039 8, 5 | helyben,~Nagy levegõ eget elveszt büdösségben.~
1040 12, 29 | téged?~Fáti, édes anyám, elvesztem elmémet:~Talán avval eggyütt
1041 10, 82 | vitéz Delimán,~Mert mind elvesztenek társai az várban,~Mégis
1042 8, 8 | ha volna erõmben,~Mind elvesztenélek haragos kedvemben.~
1043 8, 6 | vagy sárkány lehellett?~Elvesztette magyarnak gyönyörü földét:~
1044 11, 5 | 5.~Hej, mert elvesztettem minden jó hiremet!~Mert
1045 8, 74 | Könnyen török császár eztet elvesztheti.~
1046 1, 36 | ha üdőt nékik adsz, téged elvesztnek~Országostul káurok, hitetlen
1047 6, 46 | Meghalunk örömest, de ti elvesztünket~Nem fogjátok nevetni, s
1048 7, 41 | megiffiadik, mikor jün kedvében,~Elveti vén bõrét s megifjul testében:~
1049 9, 40 | arabiai oroszlánnak,~Mellyet elvett testérül Abdus Elamnak,~
1050 10, 62 | gyönyörüségét,~Én penig érõtte elvettem éltedet.”~Igy Delimán beszél,
1051 15, 86 | 86.~De Isten angyala elvevé erejét,~Mert Zrini paizsán
1052 1, 56 | ugy hányattatnak,~Miúlta elvévén életét Lajosnak,~Sokan koronáért
1053 3, 81 | engemet~Fiam mellé tészesz s elviszed fejemet,~Avagy és ezentül
1054 12, 102| tehettem,~Szerencse de azt is elviszi elõlem.~
1055 15, 34 | magával azért egy sereget~Elvive gyors szárnyon, s jelül
1056 9, 56 | volt illyen próbán,~Magával elvivé, Radivoj igy szólván:~
1057 1, 10 | fajtalanság és rágalmazás,~Lopás, ember-ölés és örök tobzódás.~
1058 7, 44 | van az fris forrásu ér;~Emberben peniglen soha nem ujul vér.~
1059 8, 36 | Látjuk Almás vizét, forgat embereket.~
1060 10, 66 | Kurt mostan ágyubul;~Torony emberestül Delimán elõtt hull,~Ki hanyatt,
1061 15, 44 | 44.~Azért vidámits meg emberi szüvedet,~Duplázd meg utolján
1062 5, 70 | késziti kardját rám.~Bizonyos emberimtül eztet hallottam,~Azért Felségednek
1063 1, 47 | Nagyobb vagy embernél, noha embermódra~Láttalak tégedet szólva,
1064 1, 47 | nagy dolgokra!~Nagyobb vagy embernél, noha embermódra~Láttalak
1065 7, 52 | Szigetbül törökökre megyen,~Erõs emberölõ van dárda kezében,~Mozgatja
1066 14, 50 | Porrá kell égetni mind emberrel, küvel,~Rontani kell eggyütt
1067 14, 89 | Mert hitedet, szódat és emberségedet~Mind öszvekevervén, egyszersmind
1068 15, 81 | rettegsz kaurtul, megnõtt emberségem?~Ez nap s ez az óra az egész
1069 2, 56 | De vette érdemét rossz emberségének.~Meglátá igazságát Petraf
1070 12, 3 | hatalmam,~Hogy én ezt az embert megbirnya nem tudom?~Talán
1071 14, 107| 107.~De pogány két kézzel emeli fel kardját,~Lebocsátva
1072 12, 102| Halálrul életre csak most emelkedem,~Mikor vitéz uramra én szert
1073 13, 93 | 93.~Tüzzel emésztenek leginkább bennünket,~Mely
1074 6, 110| magának szablyával,~Mint az emésztõ tüz merre megyen lánggal,~
1075 11, 59 | immár õ tartja Vidot, mert emez~Elhitette vala császárral,
1076 5, 74 | Kérem Felségedet, hogy emlekezetben~Fiaim légyenek nálad, s
1077 9, 39 | õket,~Mindeneknek ada szép emlékezetet,~Avval ajándékozá az vitézeket:~
1078 14, 50 | küvel,~Rontani kell eggyütt emlekezetével.”~
1079 2, 71 | Atyáink vétkérõl meg ne emlekezzél,~Sõt minden bünökrül, kérlek,
1080 5, 83 | 83.~Osztán emlékezzél az én sok próbámrol,~Ne
1081 13, 59 | Demirhám, mint vadkan, emléti szégyenét,~Fuj lángot szájábul,
1082 13, 16 | 16.~Mikor Deli Vidot emlite az pogán,~Gondold, mi változás
1083 15, 15 | hohárának! Mely kemény vitéz ez!~Emlitése halálnak igen keserves,~
1084 12, 24 | földünkben látok,~Lû tüzet énbelém, kitül és gyuladok.~
1085 12, 99 | 99.~Megütéd Enceladust szörnyü küveddel,~Ixiont
1086 10, 56 | Arion halaknak,~Második Endimio volt az fényes Holdnak.~
1087 15, 20 | Dücsõséget elõtte szépen énekelnek;~Zsidó poetának untalan
1088 1, 2 | 2.~Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát~Ki meg merte
1089 3, 33 | erdõvel,~Szerelmes fülemile éneklésével,~Égi madaraknak sok külömbségével,~
1090 7, 1 | Szép fülemülét keserves éneklésre,~És szigeti vitézeket nagy
1091 9, 30 | 30.~Ha engeded, éljünk szerencsével mi
1092 14, 94 | Vid ki várbul,~Mert nincs engedelme annyira urátul,~De török
1093 11, 23 | Delimánnak vétkét mert meg nem engedem.”~
1094 1, 8 | szájára az zablát,~Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát;~
1095 1, 65 | tisztviselőnek soha nem engednek.~
1096 15, 100| hatalmasságának,~Az Isten engedte gróf Zrini Miklósnak~Dicséretit
1097 14, 25 | tesz rút billyegeket,~Igy engeszteli pokolbéli lelkeket,~És igy
1098 6, 86 | utánna fut Vida kegyetlen,~Ennehány ugrásban eléré hertelen,~
1099 1, 95 | háborgatni merte,~De, mondd meg énnekem, mit vihete végbe?~
1100 12, 98 | vétettem én ellened,~Hogy ennyire kelljen rám kegyetlenkedned?~
1101 12, 19 | hozzád mégyek, tégy boszut énrajtam!~Magad kezeitül lelkemtül
1102 12, 43 | gyülölsz, ha társom vétkébül énreám~Ragadott valami: ne szánjon
1103 9, 93 | Semmit ne irtózzál, Deli Vid, éntülem,~Nem sok üdõ mulván leszesz
1104 6, 11 | az sötét estve tengerben enyészik,~Hon az északtenger magában
1105 12, 17 | engem!~Minden boszuságot enyhitenek bennem.~De talán megcsalom
1106 11, 29 | ezeket.~Delimán haragját enyhitik és szüvét;~Halul bék igy
1107 9, 85 | gondolatját hogy inkább enyhitsem,~Elõbb leültem vala egy
1108 12, 20 | Gondolá, sok buja talán mint enyhödnék;~Heában, mert kis isten
1109 12, 85 | Õrizd az éltedet, mellyen az enyim áll;~Nem állhat borostyán,
1110 12, 99 | Kis kinok, ha mérem azokat enyimmel,~Nem fájdalom, hon csak
1111 10, 53 | is, Bichir is, Pechliván Eöszven,~Sas Fábián elõtt fekszik
1112 5, 5 | váratlanul ránk, az kit épit;~Kit nagy szüvel vártunk,
1113 5, 56 | történt vajdája halála,~Azért érdeméért tevék most vajdává,~Mert
1114 4, 17 | is itten ne hagyjuk,~De érdemek szerint mi temetést adjunk,~
1115 2, 66 | ne csinálj törvént az én érdemembõl,~Hanem véghetetlen irgalmas
1116 6, 10 | csillaga,~O, ily vitézeknek érdemes hadnagya~Egyedül! mely ország
1117 11, 77 | bajvivást nézzük.~Evvel érdemessé Deli Vidot tesszük,~És talán
1118 9, 33 | De mi elegendõ lesz ti érdemetek,~O, minden dicséretre méltó
1119 14, 89 | hitetlen vagy és meg nem érdemled,~Hogy Deli Vid kardot is
1120 2, 73 | Ne engedd meg uram (noha érdemlenénk),~Hogy haragod miát földig
1121 14, 76 | semmit,~Mert evvel Isten érdemünket öregbit,~Ha száz ennyi ördög
1122 2, 39 | befödte;~Azt tudnád, hogy nagy erdő jár körülötte,~Jancsár,
1123 9, 61 | fél Radivoj, mert bement erdõbe,~De másik nem vala ollyan
1124 12, 22 | mint szarvas gém, futkos az erdõkben,~Kinek nyillal csinált vadász
1125 10, 56 | penig szép bilbil madárnak,~Erdõknek Orfeus, Arion halaknak,~
1126 12, 111| és két éjjel igy jár az erdõkön,~Aztán mikor eszben vette
1127 3, 33 | Kikeletkor áldasz az szép zöld erdõvel,~Szerelmes fülemile éneklésével,~
1128 7, 13 | hadviselõ okos rendtartással;~Ére Szigetvárhoz ugyanazon nappal~
1129 10, 80 | Feneketlen pokolban, s még utban éred.”~Nagy azimi karddal ily
1130 14, 13 | török vala hadban:~Ennek eredeti volt bõ Aegyptusban,~Elméjében
1131 12, 88 | után sebeidet nézzem,~Üres ereidet számlálva szemléljem,~Azt
1132 7, 17 | sátor;~Senkitõl õ nem fél, erejében bátor.~
1133 5, 2 | küszködnek nagy szelek azokon,~Erejeket vesztik heában ostromon:~
1134 5, 1 | Hogy jün romlására minden erejével.~
1135 2, 56 | Melybõl szabadságokat soha nem érék.~
1136 13, 68 | arra Mahometért kérlek,~Eressz, Deli Viddal karddal szembe
1137 1, 8 | imádna bálvánt;~Csak az, eresztené szájára az zablát,~Csak
1138 11, 48 | Hogy ne neheztelje harcra ereszteni.~Noha nem örömest, de nem
1139 10, 84 | nem jutott,~Hogy várban eresztett volna török hadat,~Csak
1140 15, 11 | sebeket,~Mellyek által égben eresztik lölköket.~
1141 14, 73 | az bástyákhoz közel nem eresztnek.~
1142 15, 108| az te szolgád~Nem szánta éretted világi romlását;~Vére hullásával
1143 11, 61 | vagyok, mostan küldöttél érettem;~De talán még ma Isten megadja
1144 2, 68 | böcsületem~Világ elõtt; nem érhet az én érdemem~Annyit, mennyi
1145 4, 28 | Mikor Szigetvárhoz közel érkezének,~Akkor mind megállnak az
1146 1, 10 | 10.~De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás,~Irigység,
1147 11, 61 | talán még ma Isten megadja érnem,~Megbánod, idején hogy kihittál
1148 9, 61 | másik nem vala ollyan gyors erõbe;~Eztet az tatárok vevék
1149 8, 8 | hitetlen ebek! ha volna erõmben,~Mind elvesztenélek haragos
1150 4, 16 | Szolgáljunk is õnéki minden erõnkkel;~Most az mit cselekednünk
1151 1, 83 | Demirhám, az erős, melynél erősb nem volt~Sohul, valamelyre
1152 1, 52 | nézek!~Ti vagytok tartói én erősségemnek,~Ti meghóditói pogány kereszténnek.~
1153 14, 108| ugrik Demirhámhoz,~És nagy erõsséggel csap az orcájához,~Nem megyen
1154 14, 72 | Szivárvány aranyos kéziját,~Erõssen villámik, mintha lünne nyilat;~
1155 1, 55 | hogy jobb megvallani~Az erőtlenséget, hogysem kárt vallani.~
1156 14, 43 | ti fegyveretek,~Nem tett erõtlenséget senki bennetek.~
1157 10, 62 | gyönyörüségét,~Én penig érõtte elvettem éltedet.”~Igy Delimán
1158 1, 95 | ű veszedelmeket soha nem érte;~Mitridates király háborgatni
1159 3, 38 | nem fogyhat soha az én sok értékem,~Van jó lovam, éles szablyám,
1160 1, 34 | eszt, jó tanácsot és elég értéket.~
1161 13, 43 | Mert egy ember elrontá jó értelmünket.~
1162 15, 29 | 29.~Ahon szigetiek én értem harcolnak,~És az én hütömért
1163 11, 35 | várasban,~Mig tõlünk nem értesz mit bizonyossabban.”~
1164 7, 36 | Istentül kivánok,~Egekben értetek jó Istent imádok,~Vitézek,
1165 15, 33 | tündöklõ isteni akarattal;~Értik az angyalok, mert nagy boldogsággal~
1166 5, 15 | 15.~Ihon mit cselekedett értünk Siklósnál~Az kegyelmes Isten
1167 2, 78 | Igy az Isten elõtt Zrini esedezett;~Azért meghallgatá az õ
1168 15, 38 | találá,~És szintén Istennek esedezik vala.~
1169 10, 67 | sebesitett,~Kit rettenetes esés halálba kevert;~Husz volt,
1170 14, 113| 113.~Vid penig eséshez jobban kénszeréti,~Mert
1171 10, 40 | hányják magokat,~Botlástul, eséstül jól õrzik lábokat;~Szoritja
1172 7, 103| 103.~Azért esküdjél meg nékem az Istenre,~Én
1173 5, 35 | szablyát kézben tartván esküdjetek.”~
1174 5, 35 | fennáltáig lészek én veletek,~Esküszem seregek élõ Istenének!~Kivánom,
1175 5, 39 | kiránta,~Az egekben nézve igy esküszik vala:~
1176 5, 42 | Mindnyájan fölszóval igy esküsznek vala.~
1177 11, 74 | szavát,~Ihon most is megszegi eskütt mondását.~
1178 5, 45 | egy oroszlán,~Ez is ugy esküvék, félre álla osztán,~Utánna
1179 5, 63 | 63.~Ezek mind esküvének szigeti grófnak,~Hogy véle
1180 5, 40 | És te, o, vitéz gróf, én esküvésemet!~Hazámért kéméllem hogyha
1181 10, 26 | Radovánra, s õnéki igy kiált:~„Esmered-é, kaur, az vitéz Achmedánt,~
1182 1, 42 | senki magyarokat,~Mert jól esmerem én bolond kaurokat,~Míg
1183 6, 30 | 30.~Ki nem esmérheti német barátságát?~Leginkább
1184 13, 4 | Sok van az táborban, az ki esmerhetné;~De Isten szemeknek az fényét
1185 6, 37 | közt, és zúgolódás;~Jól esméri Halul, hogy nekik unalmas~
1186 1, 21 | kemény nyakokat,~Mig nem esmerik meg: elhagyták urokat.~
1187 4, 11 | nem tréfálhat,~Hogy jól ne esmérjem állhatatlan voltát.~
1188 9, 64 | valamint Juranics nyomát esmérjen.~Hát nagy kiáltást hall;
1189 8, 21 | változást rajta senki ne esmérne,~Egy röjtök sátorbul dévánt
1190 10, 83 | sem bátor személyén~Nem esmerni félelmet: õ jár merevén,~
1191 13, 28 | által az tengeren,~S nem esmerszett volna, hogy van viz az körmén.~
1192 2, 82 | is kivánod, s igy jobbnak esmerted;~De hogy még fényessebb
1193 1, 19 | neveltem?~De immár ideje velek esmertetnem:~Én vagyok ama nagy bosszuálló
1194 9, 29 | Most bizvást alusznak, nem esmervén minket.~
1195 15, 54 | 54.~Zrini jól esmérvén életének végét,~Ötszáz bátor
1196 1, 58 | sem okos tanácsok,~Kiért esőben van fényös koronájok.~
1197 9, 59 | jár,~Hogy hátul kaurtul ne essék semmi kár.~
1198 9, 101| az hozsák,~Kétségben ne essenek, azon biztatják,~Sok dervis
1199 13, 78 | az õsz reánk hoz vizeket, essõket.~
1200 10, 9 | töröknél vala,~Mellyet Zrini jó esszel maga elhagya,~Mert minden
1201 1, 77 | oly könnyen fordúl, mint esti denevér.~
1202 10, 69 | az erdei vad, dühösségben esvén,~Ha történet szerint jün
1203 10, 88 | hátát,~Akar visszamenni, de esz bátorságát~Meggyõzi, kapu
1204 14, 71 | Akkor Eurust bajra hivá északi szél,~Amaz penig fegyverétül
1205 6, 11 | tengerben enyészik,~Hon az északtenger magában küszködik:~Hired
1206 13, 11 | Hogyha vitéz urát vehetné eszében.~
1207 1, 52 | ti okos vitézek,~Kiknek eszek után sok birt népet nézek!~
1208 14, 61 | Szigetvár-romlásban?~De te, eszes lévén, csalatkozol abban,~
1209 14, 90 | igy szólla Vidnak törökül eszessen:~„Kérlek, hogy hallgass
1210 8, 60 | 60.~Rustán csaknem észi mérggel kezét, lábát,~Hogy
1211 1, 64 | lakik~Gondviseletlenül, csak észik és iszik.~
1212 14, 92 | tábor megszegte az hütit,~Esztelenek gondolván az én vesztemet,~
1213 8, 62 | 62.~De mit törõdöm én más esztelenségén?~Jobb lesz vesztég ülnöm
1214 9, 29 | Láttuk az bástyákrul nagy esztelenségét~Az mi ellenségünknek, és
1215 10, 75 | 75.~Ezek esztelenül kis kaput megnyiták,~Hogy
1216 Olv | Aeneidost; énnékem penig egy esztendőben, sőt egy télben történt
1217 3, 30 | 30.~De az étel után egy szép török gyermek~
1218 3, 106| ellen én buzogányomnak,~De étke léssz ebeknek és az hollóknak.”~
1219 14, 37 | mérges tajtékokkal,~Szörnyü Eumenides lobogó fáklyákkal.~
1220 1, 2 | hatalmas karját,~Az kinek Europa rettegte szablyáját.~
1221 1, 102| számláltuk asiai népet,~Sem europai hadakozó sereget.~ ~
1222 14, 71 | 71.~Akkor Eurust bajra hivá északi szél,~
1223 6, 54 | ágyusmestere.~Meghagyá, hogy evel husz száz jancsár menne.~
1224 3, 29 | Osztán az után vacsorát is evének.~
1225 13, 70 | igazán és nem fölfujt szüvel,~Ez-é magános bajvivásra való
1226 1, 11 | 11.~Megindúlt ezekért méltán ű haragja,~Azért
1227 15, 11 | nehézséget,~Mert jobban kivánják ezeknél sebeket,~Mellyek által égben
1228 9, 91 | 91.~Õ penig ezekre énnékem nem felel~Semmit
1229 3, 77 | érkezik hamar az segitség,~Ezennel egy fia éltének lészen vég.~
1230 3, 84 | torlod meg fiad veszését,~Ezentõl késérni fogod fiad lelkét!~
1231 13, 3 | közt ellenségképpen járt,~Ezerek között is soha nem vallott
1232 12, 92 | is.~Egyedül kergettem én ezereket is,~Mégis az Mahomet megtartott
1233 14, 49 | 49.~Ötszázszor ezeren megszállottuk üket,~Harmada
1234 12, 82 | prédát,~S végezni akarja ezzel tragédiát.~
1235 15, 84 | ellenségét,~És elõbb próbálja fában nagy erejét,~Hogysem ellenségre
1236 10, 53 | Pechliván Eöszven,~Sas Fábián elõtt fekszik Nuh Mohacen.~
1237 10, 66 | torony vala kapu fölött fábul,~Azt lerontá Ali Kurt mostan
1238 Olv | quem vult manus et mens. Fabulákkal kevertem az historiát; de
1239 12, 7 | Rövid gyönyörûség vala fája s tolla.~
1240 12, 99 | mérem azokat enyimmel,~Nem fájdalom, hon csak test szenved türéssel.~
1241 1, 10 | hamis tanácslás,~Fertelmes fajtalanság és rágalmazás,~Lopás, ember-ölés
1242 5, 83 | pogánytul,~Mondhassák, igazán fajzottál Zrinitül.~
1243 14, 50 | 50.~Föl fakat fegyverrel, föl és vitézséggel,~
1244 14, 111| 111.~Demirhám, mint fáklya, hogy látja utolját,~Duplázni
1245 15, 12 | Visz tüzet alája osztán egy fáklyában,~Mind füstbe bocsátja, az
1246 14, 39 | jajgatását,~Fene Mezentius és Falaris kinját,~Ezer Briareust,
1247 7, 104| válunk,~Valamig titeket falbul ki nem vájunk.”~
1248 14, 81 | az keresztény, de török falkával,~Mert egyszersmind veszni
1249 10, 103| 103.~Láttad-é az halált az falon leirva,~Mely rettenetesül
1250 2, 32 | ló volt alatta,~De képiró falra szebbet nem irhatna;~Nem
1251 10, 72 | heában,~Mert lerántja, nagy falt véle leszakasztván.~
1252 13, 10 | vészi,~Haját és szép fejét fályollal tekeri.~
1253 9, 5 | 5.~Fáradhatatlanul Ali Kurt forgolódik,~Három
1254 12, 63 | Fele az tábornak érette fáradjunk,~Kérésünkkel ütet is visszahozhatjuk.”~
1255 10, 106| Istenét dicsérnek,~Vigyáznak, fáradnak és gondot viselnek.~ ~
1256 11, 84 | nagy kiáltás közt, heában fáradni~Õnéki hát itten.~
1257 4, 36 | engemet,~Sokat járnod s fáradnod, veritékezned.”~ ~
1258 9, 85 | sellyeszékben,~Alig huntam vala be fáradott szemem,~Ihon vitéz Radivoj
1259 9, 11 | magát:~„Ha akarod, uram, én fáradságomat~Érted nem restellem, sem
1260 4, 36 | isteni félelmet,~Tanulj fáradságot s kemény vitézséget;~Mert
1261 8, 88 | találkozik,~Az ki illyen fáradságtul nem irtozik.~Elhittem, vitéz
1262 10, 34 | 34.~Õ Demirhámhoz is üt fáradt erõvel;~Esztelen, nem tudja,
1263 11, 3 | megtért rettenetes harctul,~Fáradtan, lustossan alutt-vértül,
1264 15, 69 | fölyhõbül,~Kinek lángos farka szikrázik sok tüztül:~Igy
1265 9, 46 | 46.~Bizony két vad farkashoz hasomlók ezek,~Mikor mindenfelé
1266 3, 107| evvel le nem düle;~Bottal Farkasicsnak az fejét megüté,~Félholton
1267 3, 12 | Higgyed, Szigetvárban éh farkasok laknak,~Csaknem éjjel nappal
1268 2, 35 | Vagy ha könnyü evét ugrik fárul fára.~
1269 12, 29 | 29.~Igy hozta az fátum. De ki mondja néked,~Hogy
1270 7, 30 | 30.~„Hej, hej, én fátumom mely igen kegyetlen!~Ettül
1271 1, 39 | tenéked oda rontani:~Az mi fátumunk azt nem hagyja romlani,~
1272 12, 51 | 51.~Mint borostyán fával öszvekapcsolódik,~Mint kigyó
1273 Olv | tanúltam:~In galea Martis nidum fecere columbae,~Apparet Marti
1274 2, 69 | tészen,~Mennyi vizet kis fecske szájában veszen~Az megmérhetetlen
1275 10, 87 | karddal kapu felé,~Mert utánna fegyver-árt lát mindenfelé;~Késéri kiáltással
1276 6, 103| maga az hadfölyhõt,~Nagy fegyver-szélvésszel kemény pajzsa megtölt,~Nyil,
1277 1, 78 | Vitézek mind eggyik, s nem fegyverderékkal~S paizzsal födöznek, sem
1278 6, 86 | Többet bizol lábadban, s nem fegyveredben.~
1279 3, 48 | Lobognak az zászlók, fénlenek fegyverek.~
1280 5, 16 | Megtompitá nagy szüvöket s fegyvereket,~Azért nem akarának várni
1281 11, 6 | Próbáját, s az én hatalmas fegyveremnek.~
1282 1, 60 | Mi fényes hódunkra s éles fegyveremre,~Az éjjel Mahumet én atyám
1283 6, 83 | Megesmerte vala Vidot szép fegyverén.~
1284 6, 113| 113.~Fegyverestül ugrék hináros Almásban,~
1285 14, 43 | De senki nem vette el ti fegyveretek,~Nem tett erõtlenséget senki
1286 13, 9 | társát, hanem bátorsággal~Fegyverezi magát ura páncérával.~
1287 15, 36 | seregnek könnyebbiti terhét,~Fegyverhordozó sas késziti menyküvét,~Kivel
1288 15, 46 | Mely nagy menyküvekkel fegyverkezett rátok?~
1289 1, 41 | is kell oly messzi nékünk fegyverkeznünk,~Sem annyit költenünk, sem
1290 15, 30 | de hogy egy had menjen fegyverközni,~Be kell földfenékre ismég
1291 15, 31 | sereggel,~Eredj Szigethez erõs fegyverös kézzel,~Ott találod õket,
1292 10, 69 | vadász seregben,~Akartva fegyverre kemény szüvel megyen,~Jól
1293 8, 50 | Bujjon el õmaga, az ki fegyvertül fél,~Vesse el szablyáját,
1294 11, 100| Bajazetet,~Nagy testü Murtuzánt, fegyverü Rechepet,~Végre Aigas basának
1295 9, 75 | tartja szemén,~Sok száz fegyverütést magára fölvészen,~Nem gondol,
1296 2, 33 | ugyan kidültenek,~Száraz fejecskéjén van helye üstöknek,~Az orra
1297 12, 82 | akarja jutalmát;~Te vitéz fejedbül tenni akar prédát,~S végezni
1298 1, 69 | Fia az nagy hámnak s nagy fejedelemnek;~Huszonötezer ez, és mind
1299 8, 81 | Vitéz töröknek hatalmas fejedelme,~Hallgasd meg, mi okért
1300 14, 26 | Pluton és Sterapon, és fõ fejedelmek!~
1301 15, 42 | készittetett, az ki lesz fejeden,~Fényes csillagokbul kötve
1302 13, 50 | Gyalázni akarnál, de fordul fejedre,~Nem ragad ebugatás az derült
1303 14, 75 | maradás sokáig,~Mert tüz fejek fölött már sürün villámik;~
1304 9, 29 | Tegnap sok itallat terhelték fejeket,~Most bizvást alusznak,
1305 5, 35 | 35.~Fejem fennáltáig lészek én veletek,~
1306 1, 36 | higgyed az én megőszült fejemnek,~Hogy ha üdőt nékik adsz,
1307 7, 17 | jéges sürü sor.~Mindenütt fejérlik sok számtalan sátor;~Senkitõl
1308 14, 57 | magában,~Elõhoz egy lovast fejérszin atlacban,~Feje takarva van
1309 12, 70 | Cumillával eggyütt szép Fejérvárába,~Azért beöltözik minden
1310 2, 52 | Hamar Drinápolybul jöve Fejérvárban,~Még Drinápolbul küldé előjáróban~
1311 14, 47 | Ihon ujabb boszuság jün fejetekre,~Az ég azt végezte ti szégyenetekre,~
1312 12, 20 | Elõtte, s kezében vala vezetõ fék.~
1313 14, 36 | 36.~Ihon az föld szinét feketén befogták,~Az eget is szörnyüen
1314 11, 81 | Õ Karabul lónak megkapja fékszárát~Bal kézzel, jobbikkal felemeli
1315 10, 98 | sebében;~Más s még más törököt fektet le egy helyben,~Akkor futni
1316 15, 106| Vitézivel eggyütt az földre fekteti.~
1317 12, 28 | végét életemnek,~Hogy ne feküdjem mellette az holt ebnek!~
1318 4, 33 | Szûbûl kivánhatom, köztetek fekünném,~Ti szerencséteket hogy
1319 1, 86 | Szulimán császár; mert ű tűle féle,~S ily nagy tisztre szolgáját
1320 12, 5 | hoz halált;~Soha el nem felejted többször Cumillát,~Valamig
1321 12, 75 | Rustán halálát is bátran felejti el,~Az mely maga játszodott
1322 9, 94 | 94.~Ne felejtkezzél el azért vitézségrül,~És
1323 12, 54 | csak titkos suttogást,~Félelemmel kevert sok gyakor ohajtást;~
1324 11, 83 | Felelne Demirhám, de most nem felelhet,~Mert többivel eggyütt öszvekeveredett.~
1325 11, 93 | szablya vagy megemésztett-e?~Felelj meg, hogyha élsz!” Igy jár
1326 11, 83 | kezemben adja életedet.”~Felelne Demirhám, de most nem felelhet,~
1327 11, 24 | 24.~De többet Demirhám felelni nem mere,~Gyorsan Delimánhoz,
1328 10, 27 | Igy az vitéz vajda néki felelt osztán:~„Én pedig vagyok
1329 13, 47 | károkat nem vallunk keservvel,~Felemelnünk tábort és haza mennünk el,~
1330 9, 54 | nyula éles szablyájához,~Felemelvén csapá meztelen nyakához,~
1331 5, 87 | én halál elõtt oly igen félemlek,~Kit vig szüvel keressz,
1332 11, 80 | Vid ezt látván szüvében félemlett,~Mert látja körüle szerecsen
1333 10, 6 | Kissebbedik s lágyul szüve félénkeknek~Gonosz szerencsében, de
1334 13, 6 | Deli Vidnak vala egy szép felesége,~Ez asszonyok közzül csak
1335 13, 27 | Eiuz tartja vala õ szép feleségét,~De Deli Vid kardja ketté
1336 5, 27 | szerelmes hazánkért,~Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért,~Magunk tisztességéért
1337 10, 43 | megé Durak,~Vajdában beveré felét dárdájának.~
1338 2, 71 | minden bünökrül, kérlek, feletközzél:~Mert tégedet nem holt,
1339 2, 47 | Musztafát mikor megöleté,~Akkor felettébb magát megesmérteté,~Sőt,
1340 10, 21 | Méregben usz, méreggel felfujja magát:~
1341 5, 64 | Ágyukat bástyákra rendel felhuzatni,~Fegyvert vitézeknek és
1342 14, 76 | Igy mond vitézinek: „Ne féljetek semmit,~Mert evvel Isten
1343 13, 58 | Senki is, azért mindnyájan felkelének,~És sátorok alá gyorsan
1344 1, 49 | 49.~Felkelvén ágyábul, ü megparancsolá,~
1345 10, 92 | nélkül el-lén.~Mégis bástya felmenésére szert nem tén.~
1346 12, 62 | sem magyartul akkor nem félnénk,~És minden dolgunkban szerencséssé
1347 10, 65 | rettenik;~Nem tud az õ szüve félni, sõt nevelik~Aztot veszedelmek,
1348 3, 55 | ördögök ugatnak pokolban,~Felrözzent az bassa, nem késik sátorban,~
1349 13, 96 | egészségben,~Isten tartsa Felséged jó szerencsében.”~
1350 5, 70 | Vagyon immár két heti, Felséges Uram,~Hogy az török császár
1351 2, 86 | György, támasztja nemedet,~Felserkenti fénnyel tündöklõ nevedet,~
1352 12, 111| eszben vette magát késõn,~Felszedi fegyverét s öltözik köntösben,~
1353 11, 75 | birhat,~Török seregeknek felszóval igy kiált:~
1354 7, 20 | jég,~Sziget bástyája is féltébül mozdul meg.~
1355 13, 96 | tiz ostrommal jüttek ránk féltekben.~Többet mi nem irunk, hanem
1356 12, 91 | Csak fél embernek vélsz, ha féltesz kaurtul,~És hogy ugy irtóztatsz
1357 6, 11 | az meleg hajnal pirossan feltetszik,~Hon az sötét estve tengerben
1358 7, 107| 107.~„Ne félts, Deli Vida, mástol életedet,~
1359 13, 10 | oldalára teszi,~Jó lóra felugrik, kopját kézben vészi,~Haját
1360 1, 46 | gyujtotta Szulimánt;~Ü penig felugrott: „Fegyvert! fegyvert!” kiált,~
1361 10, 36 | ehhez szablyával,~De vajda felveszi erõs paizsával,~Ugyan ez
1362 4, 18 | az többit is földrül mind felvévék.~Két huszan voltanak megholt
1363 3, 9 | Maga szép sátorát ottan felvonyatá.~
1364 9, 3 | haragos dobja s trombita felzörget.~Ihon hoz házamban füstölgö
1365 5, 49 | olaj-bég sarcán.~Higgyétek, nem fenébb ennél az oroszlán,~Mikor
1366 10, 80 | késérd te öcsédnek lelkét~Feneketlen pokolban, s még utban éred.”~
1367 3, 48 | meg,~Lobognak az zászlók, fénlenek fegyverek.~
1368 5, 35 | 35.~Fejem fennáltáig lészek én veletek,~Esküszem
1369 2, 86 | támasztja nemedet,~Felserkenti fénnyel tündöklõ nevedet,~Mint phoenix
1370 2, 82 | jobbnak esmerted;~De hogy még fényessebb korona fejedet~Tisztelje,
1371 8, 2 | De az û orcája van nagy fényességben,~Õ maga öltözött arany páncér-üngben;~
1372 15, 40 | föltartott.~A sötétes házban fényességet hozott;~Gábriel Zrininek
1373 5, 37 | Késmárkbul kiszakad,~Ama sürü fenyõs erdõ közben akad,~Támaszt
1374 4, 12 | pirosságával,~Mindennek fényt ada sok különb látattal.~
1375 10, 48 | 48.~Kevés, Dandó Ferenc, az te segitséged:~Hogyha
1376 3, 37 | inkább gyönyörködik;~Erõs fergetegen szûvem nem aggódik,~Mert
1377 10, 39 | vajdátul,~Mert karddal nem férhet hozzá szorosságtul,~De amaz
1378 12, 26 | azt szeressem, ki megölte férjemet?~De boldogtalan én, szeretem
1379 12, 38 | vitézség jüttek lakóul;~Jobb férjet nem kivánhatsz te nagy Allátul.”~
1380 7, 80 | Gyorsan az harcolók közikben férkezék;~Látja, hogy törökök az
1381 1, 10 | 10.~De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás,~
1382 9, 50 | megyen két vajda fegyverrel,~Fest sátort és földet bõvön török
1383 13, 86 | Szigetbül röppenék,~Kanizsai fészekben eztet nevelték,~Ugyan szárnyaival
1384 14, 113| mellyét fényes karddal ketté feszéti,~Arra siralmas lelkét föld
1385 1, 4 | ki örökkén volt, s imádod fiadat~Ugy, mint Istenedet és nagy
1386 5, 74 | Felségedet, hogy emlekezetben~Fiaim légyenek nálad, s kegyelemben.~
1387 9, 1 | Holott tanulhatnék Dedalus fiátul:~Kis készülettel indultam
1388 14, 90 | hogy hallgass meg, Vid, figyelmetessen.~
1389 3, 29 | beszélgetének,~Kávét kicsin fincsánbol hörpörgetének,~Osztán az
1390 7, 48 | 48.~Ottan fizetõdik most világi munkád,~Vigan
1391 1, 81 | 81.~Amirassen után három fő kapitán,~Eggyik az Olindus,
1392 13, 9 | sirással,~Vagy nyomorult föcske hosszu jajgatással~Csak
1393 5, 65 | ásót,~Tüzes mesterséget, föcskendõ tüzótót,~
1394 4, 14 | haragos szellõt,~Mellyét födözi vas, és ád néki erõt,~Kezében
1395 1, 78 | fegyverderékkal~S paizzsal födöznek, sem sürü páncérral.~
1396 9, 87 | oroszlánybõr, mely õtet födözte,~Sok megaludt vérrel van
1397 9, 11 | tanácsát,~És legottan mindjárt fölajánlá magát:~„Ha akarod, uram,
1398 8, 57 | mérgessen õ is kiáltván fölálla:~„Én is nem kapálni jüttem
1399 14, 14 | fölyhõkkel,~Égi planetákkal, föld-rözzenésekkel,~Nagy villámásokkal, meny-ütõ
1400 8, 44 | 44.~Rontsuk el ágyukkal földdel tölt bástyákat,~Szárasszuk
1401 10, 78 | Krim ez, Delimán, hazádbeli földed,~Hanem Sziget-vára, az te
1402 15, 58 | világrontó népek?~Hon vagytok, földemésztõ szörnyü seregek?~Hon török,
1403 8, 6 | Elvesztette magyarnak gyönyörü földét:~Talán mérges Python ismég
1404 15, 30 | menjen fegyverközni,~Be kell földfenékre ismég üket üzni.~
1405 2, 45 | Pogányok közt soha nem volt ez földháton~Illyen vitéz és bölcs, ki
1406 12, 36 | közinkben, s mi élünk evvel?~Ha földi jóságát röjtené irigységgel,~
1407 2, 73 | érdemlenénk),~Hogy haragod miát földig törettetnénk,~Hogy az te
1408 12, 24 | Mely kegyes vendéget mi földünkben látok,~Lû tüzet énbelém,
1409 8, 6 | Talán mérges Python ismég fölébredett?~
1410 5, 38 | zöndülés esék õ közikbe,~Mert fölforr az haragos vér mindenikbe,~
1411 13, 70 | Gondold meg igazán és nem fölfujt szüvel,~Ez-é magános bajvivásra
1412 15, 46 | nyomorultok!~O, nagy kinokban is fölfuvalkodottok!~Világnak Istenét talán
1413 9, 19 | illyeket,~Az másik vajdának fölgyujtá az szüvét,~Juranicstul azért
1414 14, 18 | én tenéked többet mondok,~Fölhozom nagy Alit, mely az õ rontójok.”~
1415 8, 5 | mikor érkezék Szigetvár föliben,~Esék ily kételködõ elmélkedésben:~„
1416 13, 89 | levelet kezében adák.~Az fölin levélnek ily bötük valának:~„
1417 9, 32 | Megölelvén õket, az égben fölkiált:~„O, hatalmas Isten, ki
1418 15, 17 | Oldalára eztet vitézül fölköté.~
1419 10, 71 | erõködik abban,~Miként fölmászhasson, s lehessen bizvástban;~
1420 5, 75 | Mert tudom, nem látom soha Fölségedet,~Azért, ki teremté földet
1421 5, 72 | Irhatom bizonnyal aztot Fölségednek,~Hogy provideáltam Sziget
1422 5, 37 | 37.~Mint mikor az fölszél Késmárkbul kiszakad,~Ama
1423 14, 44 | elszenvedtétek,~Mikor az föltámadt ember közzületek~Kivive
1424 6, 88 | Acélos paizsát Hamviván föltartá,~De azt kemény dárda nagy
1425 10, 70 | fegyvert lát,~Fejét alá huzza, föltartja paizsát,~Másik kezében penig
1426 15, 40 | Koszoruval eggyütt magassan föltartott.~A sötétes házban fényességet
1427 14, 58 | holdvilágnál,~Egyszer nehéz szemmel föltekint haraggal,~Alderánt meglátja
1428 13, 17 | lovára ismég, mint evét, fölugra,~De gyorsan sok török siete
1429 3, 41 | Jó vitéz lovára maga is fölugrott,~Maga szép szólgáihoz osztán
1430 9, 14 | kevesebb kár nélkül ezt fölvállalja.”~Zrini Deli Viddal igy
1431 14, 83 | Szigetben behány!~Mennyi csapást fölvesz õ maga paizsán!~
1432 13, 10 | Páncérát, fegyverét magára fölvészi,~Urának jó kardját oldalára
1433 4, 18 | megholt vitéz testek,~Ezeket fölvévék keresztény vitézek.~
1434 7, 14 | Meglátá messzirül, magát fölvitette~Iszonyu sürü por, s megy
1435 13, 39 | 39.~Fölyhõ-szaporitó õ bánatos szüve,~És tenger-árasztó
1436 14, 53 | hagyom, az ki sötétitök,~S fölyhõben öltöznek, ha akarom, egek;~
1437 15, 69 | tüzes lidérc száll le az fölyhõbül,~Kinek lángos farka szikrázik
1438 1, 35 | nézsz elődben,~Mely nagy fölyhöt kerenget Károl elődben,~
1439 15, 51 | Keservessen üvöltnek sötét fölyhõkben.~Igy kákognak hollók, ha
1440 11, 100| elcsapja fejét,~Nagy sötét fölyhõvel befödi életét.~ ~
1441 5, 38 | ellenség vérébe~Hamar kezét fösthesse, és az szüvébe.~
1442 1, 58 | ostora mast szállott reájok,~Fösvénység, gyülölség uralkodik rajtok,~
1443 10, 64 | õ viznek árjához,~Mikor fövént, dült fát, gyökeret bõven
1444 15, 83 | láthattál bikát,~Az ki az fövényben köszörüli szarvát,~
1445 14, 23 | Duplázza nem messzi osztán az fövényen,~Legbelsõnek maga áll az
1446 15, 84 | kapál csarnokon s fuja az fövenyet,~Látván maga elõtt kevély
1447 5, 73 | az te hû szolgádnak,~Mint fövénynek mondják mert számát pogánnak;~
1448 2, 72 | pogány töröknek,~Miként vásik foga az hitetlen ebnek,~Hogy
1449 11, 88 | Hogy nem állandó császár fogadásában,~Ötszáz karddal kimegyen
1450 11, 74 | Hogyha megtarthatná török fogadását,~De õ meg nem tartja sem
1451 11, 9 | Az mint vala minap az te fogadásod,~De talán akartva te aztot
1452 11, 60 | Miért ily késõn jüsz te fogadásodra?”~
1453 2, 58 | Meglátod, hogy török ollyat nem fogadhat,~Az kit û tenéked örömest
1454 15, 49 | készitik utjokat,~S nem örömest fogadják parancsolatját.~
1455 2, 79 | Atyai kedvemben ügyedet fogadtam,~Ne félj, mert nem héában
1456 14, 35 | ezeket,~Ihon sötét fölyhõk fogák az egeket,~Háromszor megrázá
1457 1, 80 | Karabul nagy Arabiában~Széltül fogantatott egy hires kancában;~Hihető
1458 10, 41 | bükfárul leesik,~Körmével s fogával az fára haragszik,~Szaggatja
1459 2, 35 | jára,~De hogyha az ember fogdosni akará,~Mint az sebes sólyom,
1460 11, 34 | félelem; sõt, nagy okosságnak~Fogják ezt mondani, valakik meghallják.~
1461 6, 46 | de ti elvesztünket~Nem fogjátok nevetni, s keresztyéneket.~
1462 2, 81 | eggyütt örökkén vigadni fognak.~
1463 1, 55 | járni,~Vannak, és mernek is fogokat mutatni.~Bolondok! nem tudják,
1464 8, 43 | kijünni,~Rövid nap kár nélkül fogunk benn örülni.~
1465 7, 31 | engemet,~Hogy haszontalanul fogyassam éltemet.~
1466 Olv | volna vesztegetni. Vagyon fogyatkozás verseimben, de vagyon mind
1467 3, 38 | nagy böcsületem,~El nem fogyhat soha az én sok értékem,~
1468 7, 46 | mely megmutatja magát világ fogytán:~Jószágos cselekedet, nagy
1469 1, 50 | hogy Drinápolyban májusnak fogytára~Az egész hadak szállanának
1470 12, 96 | csak sürü fölyhõkkel~Sok fohászkodását látja röpülni el.~
1471 14, 90 | szavárul szerecsen,~Eggyet fohászkodék nagyot keservessen,~És igy
1472 12, 28 | az holt ebnek!~Hányszor fohászkodtam az szent Mahometnek,~Hogy
1473 5, 42 | Volt Farkasics Zrininek fõkapitányja,~Õ serege kétszázharmickettõ
1474 1, 67 | vezérek az Arszlán tanácsát,~Főképpen császárnak elszánt akaratját,~
1475 15, 88 | megnyitá oldalát,~Honnan bõven folni vörös patakot lát.~
1476 12, 16 | Lengedözõ szellõk, csurgóknak folyása,~Mint szélvész háboru és
1477 7, 44 | vénségérül soha meg nem tér;~Örök folyásában van az fris forrásu ér;~
1478 6, 113| lemosá róla pogány vért folyásban,~Ugy küldé urához s társaihoz
1479 13, 77 | árkot ki kell bocsátani folyással,~Az mi ki nem folyhat, tölteni
1480 8, 4 | torkot nyit,~Õ forrást, õ folyást, erdõt mezõt ujit.~
1481 13, 77 | folyással,~Az mi ki nem folyhat, tölteni gyapjuval.~
1482 14, 107| megsérti oldalát,~Ugyhogy onnan folyni vöres patakot lát.~
1483 1, 15 | 15.~Téjjel-mézzel folyó szép Pannoniában,~Megtelepitém
1484 12, 12 | 12.~Ha foly az folyóviz, vagy szép csurgó patak,~
1485 6, 3 | bék beszédben,~Oly szépen folyt szava, mint ha kevert mézben~
1486 10, 43 | 43.~Utolsó fonalát éltének forgatják~Nagy Radován
1487 12, 49 | ki szörnyü cérnát Párkák fonnak néktek,~Egyszersmind szakad
1488 8, 29 | kajmekán mellett.~Méltósággal fordétá mindenre szemét:~
1489 7, 48 | Örök boldogságodra szentek fordétják.”~
1490 7, 29 | Istennek~Panaszkodással nem fordithatja meg.~Õ vitézek elõtt igy
1491 12, 66 | holnap nem teszik, haragra forditja.~
1492 1, 77 | tündér,~Mert oly könnyen fordúl, mint esti denevér.~
1493 1, 7 | földre tekinte,~Egy szembe fordulásbol világot megnézé,~De leginkább
1494 1, 92 | Ezek soha oly helyre nem fordultanak,~Az mellyet fegyverrel nem
1495 13, 44 | csinált, jól láttuk,~Arcul fordulva ránk futva jünni láttuk,~
1496 12, 84 | te nem félsz,~Szerencse forgandóságát semminek vélsz;~Én szüvem,
1497 2, 62 | Mint fölyhõ szél elõtt siet forgásában:~Ugy sietett futni török
1498 4, 5 | kész szüvel várja szerencse forgását;~Mind jón, mind gonoszon
1499 2, 58 | 58.~Forgasd föl az egész magyar historiát,~
1500 9, 97 | Fényes zászlójokat õk földre forgatták,~Rettenetes zajjal urokat
1501 9, 9 | itt benn,~Nagy dolgokat forgattam gondos szüvemben.~Ha törökök
|