Rész, Paragrafus, Num.
1 2, 0, 35 | De bizony én bûnöm mást most nem érdemel,~Hogy megúntam
2 3, 0, 7 | neveltem haragos árját,~Most is könyveimtül forgó örvényt
3 3, 0, 10 | 10. Halljad meg most Téseus hitetlenségét,~És
4 3, 0, 30 | vezetted!~Ihon mint fizet most nagy hitetlenséged,~Prédául
5 4, 0, 11 | Violám,~Miért haragszol most ártatlanul reám?~Vagy hogy
6 7, 0, 2 | 2. Hidd ki most magadbul könyvedet nagy
7 9, 0, 3 | 3. Tudom, miért köllött most szintén az Urnak~Paradicsom
8 9, 0, 3 | virágot plántálják,~Ütet is most ültetik kisded angyalkák.~
9 10, 5 | Eggyütt éltünk, holtunk,~Most Istennél van lelkünk;~Az
10 13, 3, 24 | ellégyen,~Részegitő eszközt most hozzá se végyen,~Ha akarja,
11 13, 3, 83 | meghalni.~Zrini, hallgasd meg most, mit fogok mondani,~Im te
12 13, 4, 43 | hiretekrõl;~Cselekedjék minden most is oly serényül,~Az mint
13 13, 4, 111| paizsán, száz kopjadarabok,~Most már környülvették az egész
14 13, 5, 6 | 6.~Ihon most Zrininek jó szerencséje
15 13, 5, 15 | kivántunk,~Ihon, jó vitézek, most megadta látnunk;~Ihon ellenségünkön
16 13, 5, 16 | is õnéki minden erõnkkel;~Most az mit cselekednünk hagyott
17 13, 5, 22 | hordozott karabint oldalon;~Most kopját kezében tart, és
18 13, 5, 25 | Látod, hogy haraggal ül most is ló hátán.~
19 13, 5, 43 | 43.~Az mely Isten téged most rabságra adott,~Módot szabadulásodban
20 13, 5, 43 | szomoruságodra néked okod,~Hogy most az szerencse veled igy mulatott.~
21 13, 5, 63 | Zrininek mostan elhallgatnánk,~Most kezünkben vagyon mi büntetõ
22 13, 5, 84 | egy szózat kijõve:~„Ha most bán Zrini Miklós jelen lehetne,~
23 13, 6, 23 | kimondhassam kegyelmét Istennek,~Most sem hágy el nagy hatalmu
24 13, 6, 56 | halála,~Azért érdeméért tevék most vajdává,~Mert sok vitézségét
25 13, 6, 77 | 77.~„Fiam, én utolszor most látlak tégedet,~És azért
26 13, 6, 96 | rendelte itt végsõ órámat,~Most utolszor mutatnom kell mivoltomat;~
27 13, 8, 12 | megrivogatni ottan nem merte.~„Ihon most indulunk, néki azt felelte,~
28 13, 8, 16 | Gondolnád, tenger is hogy most reád forog.~
29 13, 8, 36 | imádok,~Vitézek, legyetek most Isten hozzátok!”~
30 13, 8, 47 | Cselekedeteddel az halált meggyõzted,~Most Isten jobb kezén van gyönyörködésed.~
31 13, 8, 48 | 48.~Ottan fizetõdik most világi munkád,~Vigan nézik
32 13, 8, 53 | Elsõ nap, elsõ harc lesz most elõttetek,~Ma félelmet tennünk
33 13, 8, 104| 104.~Mert sötétség miát most nem harcolhatunk,~De hiszem,
34 13, 9, 36 | hullattuk vérünket;~Igen bûven most is látjuk holttesteket,~
35 13, 9, 97 | alkalmatosság szükséges erre;~Most penig másképpen micsoda
36 13, 9, 97 | Szigetre~Kell minekünk mennünk; most van annak helye.~
37 13, 9, 98 | kezednek.~Mindnyájan bennünket most megnevetnének,~Ha ily vitézinket
38 13, 10, 29 | itallat terhelték fejeket,~Most bizvást alusznak, nem esmervén
39 13, 10, 83 | 83.~Most már azon kérdezlek: te hon
40 13, 10, 92 | éltem,~De keresztény hitért most halált szenvedtem~Juraniccsal
41 13, 10, 92 | szenvedtem~Juraniccsal eggyütt, s most elõdben jüttem,~Én meztelen
42 13, 10, 96 | nagy zöndülés támadt,~Mert most veték eszekben kárvallásokat.~
43 13, 12, 4 | 4.~„Mit fog Rustán bék most énnékem mondani,~Ha ezt
44 13, 12, 6 | 6.~Most lesz már mezejek az én irigyimnek,~
45 13, 12, 6 | irigyimnek,~Engemet gyalázni most nyilik meg nyelvek,~Mert
46 13, 12, 61 | Vid: „Én késõn nem jüttem,~Most itt vagyok, mostan küldöttél
47 13, 12, 74 | hitit, sem szavát,~Ihon most is megszegi eskütt mondását.~
48 13, 12, 83 | életedet.”~Felelne Demirhám, de most nem felelhet,~Mert többivel
49 13, 12, 92 | kiált;~De Deli Vid néki most választ nem adhat.~
50 13, 13, 26 | 26.~Mely isten forgatja most az én elmémet,~Hogy azt
51 13, 13, 67 | erõs uraság oszlopa,~S ihon most rossz gaznép lába alá nyomja;~
52 13, 13, 78 | 78.~Most immár császár dolgát oly
53 13, 13, 86 | 86.~Most látom igazán, nem én szerelmemért~
54 13, 13, 86 | Kegyetlen! nem gondolsz most is Cumilláért,~Õhelyette
55 13, 13, 95 | 95.~Valamint te most félsz, szerelmes Cumillám,~
56 13, 13, 102| vesztém,~Halálrul életre csak most emelkedem,~Mikor vitéz uramra
57 13, 14, 4 | Sok százezer török járt most körülötte,~Sok van az táborban,
58 13, 14, 7 | szóval,~Körösztség megáldá de most Barbálával.~
59 13, 15, 28 | maradjon az pokol gyomrában;~Most kit ti kedveltek, az az
60 13, 15, 93 | 93.~De ez meglett immár, most üdõnk van hozzá,~Jer ki
61 13, 15, 102| kiált:~„Uram, tekints meg most égbül te szolgádat!~
62 13, 15, 104| 104.~Uram, most ugy légyen, az mint te akarod.”~
63 13, 15, 106| 106.~Igy most az két vitéz jól vigyáz
64 13, 16, 2 | õnékik: „Vitézek, látjátok,~Most mi állapatban velem eggyütt
65 13, 16, 4 | törvényét~Beteljesitette: most hüség érdemét~Az nagy menyben
66 13, 16, 8 | Kik voltunk éltünkben, most is azok vagyunk.”~
67 13, 16, 27 | eget õ, de kevélységgel~Most is zörgölõdik nagy vakmerõséggel.~
68 13, 16, 64 | Oly kegyetlenségben Zrini most öltözött.~
69 13, 16, 67 | hül kemény szüve;~Jól jut most eszébe, Aigastul kötözve~
70 13, 16, 80 | 80.~„Hát nem vagyok-é én most is az Delimán,~Ki veszélyt
|