Rész,  Paragrafus, Num.

 1   1,    0, 54|     Szeret az Viola, de jaj, nem engemet!~Szereti Licaont, azt az
 2   1,    0, 54|         meg nem gyõzhet semmivel engemet~Annak adja magát, szaggatván
 3   1,    0, 59|          gyülölsz, mint sárkánt, engemet,~Nem vagyok én oly rút,
 4   1,    0, 60|                          60.  Ha engemet nem csal az én hamis képem,~
 5   1,    0, 66|          szép Violám, és szeress engemet!~Néked otthon tartok két
 6   2,    0, 17|     vissza nem adod, hát vigy el engemet.~                      
 7   2,    0, 31|     magadat szép fejér orcádban,~Engemet semminek vélsz kevély vóltodban;~
 8   3,    0, 5 |         harcban meggyõzött immár engemet,~És midõn sokáig hurcolna
 9   3,    0, 5 |         És midõn sokáig hurcolna engemet,~Illyen nehéz okkal nékem
10   4,    0, 24|     szüvem, az mint akarod,~Mert engemet az te szép versed meghajtott.~
11   5,    0, 3 | illatokkal~Az õ szája teli volt,~Engemet táplált is~Csak látatjával
12   6,    0, 5 |      szenvedni nem tudtál,~Miért engemet is be nem buritottál,~Miként
13   9,    0, 12|        sok üdõ mulván ez megvált engemet,~Hogy követi, meg is haladja
14  13,    2, 47|  Szulimán: „O te, bátorságra,~Ki engemet inditsz ilyen nagy dolgokra!~
15  13,    4, 22|        22.~De az lágy fölyhõk is engemet biztatnak,~Mert lá, hogy
16  13,    4, 34|         hozzá segétsz, szeressen engemet;~Soha el nem vészed az én
17  13,    4, 73|         uratokat hadni?~De az ki engemet fog bátran követni,~Neki
18  13,    4, 81|      mond jó Zrininek: „Avagy te engemet~Fiam mellé tészesz s elviszed
19  13,    5, 36|         kell tenéked is követned engemet,~Sokat járnod s fáradnod,
20  13,    5, 98|    Murtazán kiált: „Hát ne bánts engemet,~Török vagyok én is, esmérlek
21  13,    6, 86|      Zrini az nagy bánnak felel)~Engemet magadtul kergetni akarsz
22  13,    8, 31|    Szerencse penig azért tartott engemet,~Hogy haszontalanul fogyassam
23  13,   10, 3 |                               3.~Engemet penig, midõn irom ezeket,~
24  13,   10, 19|          hagynál, Radivoj, tehát engemet?~                    
25  13,   10, 27|          haszontalanul hitegetsz engemet,~Soha meg nem lágyitod az
26  13,   12, 6 |        mezejek az én irigyimnek,~Engemet gyalázni most nyilik meg
27  13,   12, 22|          tanácslottál,~Demirhám, engemet, mert nincs igazságnál~Szebb
28  13,   12, 44|          igy szóllott:~„Demirhám engemet, Vid, tehozzád küldött.~                    
29  13,   13, 13|           Cumilla!~Miért tészesz engemet boldogtalanná?~Ezt az sok
30  13,   13, 26|     Talán szintén Delimán gyülöl engemet.~                    
31  13,   15, 92|      vagyok-é vétkes? láttál jól engemet,~Láttad-e, hogy kértem kitül