Rész,  Paragrafus, Num.

 1  13,    2, 86|    vélek, mellyet szégyenére~Mehmet Junnus bassának, tett fővezérré~
 2  13,    4, 8 |                   8.~Császár Mehmet Gujlirgi bassának adá~Bosznát,
 3  13,    4, 9 |          9.~Kétezer lovassal Mehmet megindula;~Nem sok nap mulva
 4  13,    4, 19|                          19.~Mehmet az keresztényt nem esmeri
 5  13,    4, 40| gyermek. De nagy szigeti bán~Mehmet jüvetelét póroktol meghallván,~
 6  13,    4, 60|                   60.~Meddig Mehmet azokat héában üzé,~Addig
 7  13,    4, 67|       Mert miatta meghal aga Mehmet Butal;~                    
 8  13,    4, 77|                  77.~Azonban Mehmet is messzirõl érkezék,~Látja,
 9  13,    4, 79|                      79.~Ugy Mehmet, fiának látván veszedelmét,~
10  13,    4, 83|      az csapást megtartá,~Az Mehmet kezében szablyát megforditá,~
11  13,    4, 84|       Lovastul kemény földre Mehmet leesék,~Vitéz Zrini utánna
12  13,    4, 84|     utánna gyorsan leugrék:~„Mehmet! roszul torlod meg fiad
13  13,    4, 86|                          86.~Mehmet basa halálán megijedének~
14  13,    4, 87|       Elveszett ama jó vitéz Mehmet bassa,~Mi penig szaladunk?
15  13,    5, 4 |   hajam van, annyit adhatok:~Mehmet bassa esetét jól hallottátok,~
16  13,    5, 24| fegyverét,~Bassa kihájáét és Mehmet bassáét.~                    
17  13,    5, 59|                 59.~Tajeléri Mehmet, az te vitéz basád~Akarván
18  13,    5, 79|   vitéz szolgám, Szokolovics Mehmet,~Miért az sok madár az dögbe
19  13,    9, 20| gyorsan elkülde,~Szokolovics Mehmet ezeket meggyüjté,~Császár
20  13,    9, 21|    titkon nézte,~Szokolovics Mehmet beszédét igy kezdte:~                    
21  13,    9, 29|    végezé szovát Szokolovics Mehmet.~Rustán, császár veji, elkezdé