Rész,  Paragrafus, Num.

 1   1,    0, 9 |                    9.  Mit használ, ha szüvem olthatatlanúl ég,~Ha kemény
 2   1,    0, 13|              fájdalmában,~Gyönyörködöl szüvem szaggattatásában:~O, te
 3   2,    0, 2 |                egy hideg jég.~Ne félj, szüvem tüzének mert vagyon oly
 4   2,    0, 23|                gondolsz, érted hogy én szüvem lankad,~Nem gondolsz, testemtõl
 5   4,    0, 19|                s nem szólsz velem,~Kin szüvem aggodik.~Aspissal szegõdtem~
 6   4,    0, 22|                csak keserves Echo~Lesz szüvem boszontó.~              
 7   4,    0, 24|                VIOLA:~Ugy légyen, édes szüvem, az mint akarod,~Mert engemet
 8   5,    0, 3 | Gyönyörüségecském,~Kin megnyugodt volt szüvem.~Mézes harmatokkal,~Kerti
 9   6,    0, 1 |                száll az zöld ágra,~Ugy szüvem nem kiván jutni vigaságra.~                    
10   6,    0, 2 |                Hadd neveljem, bővitsem szüvem sirását.~Echo, sürüsits
11   6,    0, 3 |            halál,~És ezért nyugodalmat szüvem nem talál.~                    
12   6,    0, 15|          szalma, mint kénkű mert az én szüvem ég,~Kit meg nem oltana egész
13   9,    0, 5 |             csak egy ok van,~Az kit én szüvem bán,~Hogy nem élem gyümölcsét;~
14  13,    5, 49|             van,~Annak szabadulását én szüvem kiván.~                    
15  13,   13, 27|   szabadittattam~Vitéz keze által. Ah, szüvem Delimán!~Elõttem is unalmas
16  13,   13, 84|       forgandóságát semminek vélsz;~Én szüvem, én lelkem, engem hát hová
17  13,   13, 88|              ez az kéz, hogy megnyissa szüvem?”~                    
18  13,   13, 90|               igy szólla társának: „O, szüvem gyöngyöm!~O, szemem világa,
19  13,   14, 36|          tanácsát,~Könnyebbitsék mégis szüvem busulását.”~Ezután Szokolovics
20  13,   16, 81|                                 81.~O, szüvem, állj elõ, o, én vitézségem!~