Rész,  Paragrafus, Num.

 1  13,    2, 19 |       Ah, bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem,~Nem-é viperákat
 2  13,    2, 22 |   panaszira nem hajtom fülemet,~Ü nyavalyájokra nem tészem
 3  13,    2, 23 |      Örök átkom, haragom lészen ü rajtok.~                    
 4  13,    2, 46 |    haragra gyujtotta Szulimánt;~Ü penig felugrott: „Fegyvert!
 5  13,    2, 49 |          49.~Felkelvén ágyábul, ü megparancsolá,~Hogy minden
 6  13,    2, 79 |      Karabul, kényessen~Mellyet ü jártatott had előtt s kevélyen.~                    
 7  13,    2, 100|        tul török nem lakik,~Sem ü császárjoknak soha nem adózik,~
 8  13,    3, 1  |      meghallá Arszlán bég,~Hogy ü tanácsábul megbomlék békeség;~
 9  13,    3, 2  |                           2.~Az ü elméje is vala nyughatatlan,~
10  13,    3, 2  |      nelkül, azért állhatatlan,~Ü minden dolgában volt igen
11  13,    3, 4  |        Senki előtt nem titkolja ü tanácsát,~De kérkedik vala:
12  13,    3, 11 | merészségből sátorát ott vonyá,~Ü körülötte háromszáz jancsár
13  13,    3, 21 |           21.~Mindennap afiumot ü eszik vala,~Hogy keresztény
14  13,    3, 21 |     vala,~Hogy keresztény vérre ü kegyetlenb volna,~Már maszlagtol
15  13,    3, 24 |      csorbát ne tégyen,~És hogy ü hada is kárt tüle ne végyen.~                    
16  13,    3, 46 |         szorgosság nagy szorult ü benne;~Ha kegyetlenség szüvében
17  13,   16, 44 |         az föld alá küldd elõbb ü lelkét.”~