Rész,  Paragrafus, Num.

 1  10,    5    |                             RADIVOJ ÉS JURANICS VAJDÁK~Mi boldogok
 2  13,    6, 58|              58.~Hoz Horvát Radivoj száz legényt ez után,~Eztet
 3  13,   10, 15|  fölött vigyázásban voltak,~Radivoj igy szólla másik barátjának:~                    
 4  13,   10, 19|             19.~Mikor vajda Radivoj beszél illyeket,~Az másik
 5  13,   10, 19|     felelet:~„Hová hagynál, Radivoj, tehát engemet?~                    
 6  13,   10, 20|  szintén mint magát?~Futsz, Radivoj, tülem s én szüvemtül tahát?~                    
 7  13,   10, 28|  beszélgetésben.~Elöl  szól Radivoj: „Ne csudáld szüvedben,~
 8  13,   10, 47|                         47.~Radivoj Juranicsnak azt mondja titkon:~„
 9  13,   10, 55|    kiáltása,~Ura után küldé Radivoj csapása~Szerencsétlen lelkét
10  13,   10, 56|     próbán,~Magával elvivé, Radivoj igy szólván:~                    
11  13,   10, 61|             61.~Már nem fél Radivoj mert bement erdõbe,~De másik
12  13,   10, 62|                         62.~Radivoj visszanéz, s nem látja az
13  13,   10, 70|    70.~Nem tarthatja tovább Radivoj bánatját,~Oda rugaszkodik,
14  13,   10, 75|               75.~Igy dühös Radivoj ellenségre megyen,~Az nagy
15  13,   10, 85| fáradott szemem,~Ihon vitéz Radivoj jüve elõmben.~