Rész, Paragrafus, Num.
1 3, 0, 15 | szüvérül eloszlék fojtó vér;~Õ meztelenen is sátorbul futni
2 3, 0, 18 | választtal bujának;~Mert ha õ panaszol, szól az kûszikláknak,~
3 3, 0, 19 | 19. De õ az sötétben hajót messzi
4 3, 0, 30 | Ariánna adá ezt tenéked,~Az õ cérnájával magadat vezetted!~
5 4, 0, 15 | tahát?~Szeretem Licaont s az õ musikáját.~
6 4, 0, 18 | ajándékokat,~De én nem kedveltem,~Õ noha átkozott:~Elszaggattam
7 4, 0, 22 | kötésben,~Kikapá kezembûl õ nagy kegyetlenül,~És szemem
8 5, 0, 3 | harmatokkal,~Kerti illatokkal~Az õ szája teli volt,~Engemet
9 5, 0, 8 | Nem álló derekát,~Nézd az õ gyökerét,~Meglátod erejét,~
10 5, 0, 8 | szállj rá,~Kivánod másszorra~Õ állandóságát,~Rothatatlanságát.~
11 12, 1 | vér,~Mindeneken hatalmas;~Õ gazdagot, szegént~Öszveront
12 12, 1 | Csak egy van, idõtûl~S az õ erejétûl~Aki békével marad;~
13 13, 3, 78 | esedezett;~Azért meghallgatá az õ könyörgését.~Háromszor láttatott
14 13, 3, 85 | 85.~De õ nem fogja te romlásodat
15 13, 4, 1 | emberokosságbol;~Ha mit elvégez is õ gondolatjábol,~Ottan megfordul
16 13, 4, 3 | 3.~Im megmondom okát az õ haragjának:~Midõn már megparancsolt
17 13, 4, 19 | keresztényt nem esmeri vala,~Mert õ nevelkedék mindenkor udvarban,~
18 13, 4, 19 | nevelkedék mindenkor udvarban,~És õ hiszen vala bolond Alkoránban,~
19 13, 4, 24 | 24.~Mert hallottam az õ nyughatatlanságát,~Kiért
20 13, 4, 25 | 25.~De õ is rákerül valaha az tõrben,~
21 13, 4, 63 | torkábul;~Lelke kiment elõbb õ meleg testébül,~Hogysem
22 13, 4, 79 | menetelét,~Tartóztatni akarja õ sietését.~
23 13, 4, 87 | szaladunk? ez lesz megtorlása~Õ vitéz vérének, serege futása?~
24 13, 5, 3 | szerencse ember esésében,~Azért õ elveszi, teszi csaknem égben,~
25 13, 5, 8 | illyeneket szólnom,~Mert az õ szent lelke Istennél van,
26 13, 5, 12 | 12.~Azonban az szép nap õ szép harmatjával~Vidámétá
27 13, 5, 19 | vala iszonyu csapásban,~De õ csak alig élt, mert feje
28 13, 5, 29 | ada,~Mert eztet Istennek õ tulajdonitá.~
29 13, 5, 31 | kijüve,~Igy szólla õnékik õ keserült szüve:~
30 13, 5, 41 | vitéz szók között csak az õ szüve hül,~Néha nagy bánatjában
31 13, 5, 50 | Higgyed, de hallottam, és az õ sarcának~Nem tesz száma
32 13, 5, 55 | De tétteti magát, hogy õ nem félemlett,~És az bassák
33 13, 5, 66 | Kadileschernek ezer juhat adna,~Õ Isten nevében sasoknak osztatná.~
34 13, 5, 67 | igen böcsületben,~Mert vala õ fõpap és érsek hitekben.~
35 13, 5, 71 | már egy sem volt, akkor õ leszálla~Az sok dög között
36 13, 5, 71 | között kegyetlenül sétála;~De õ csak egyiket is meg nem
37 13, 5, 90 | Volt tizenháromszáz az õ jó lovassa,~Mikor sötétségben
38 13, 5, 92 | Aigasnak senki ellene,~Erõs õ maga is, s van vitéz serege.~
39 13, 5, 96 | 96.~Zrinitül õ nem fél, mert tudja bizonnyal,~
40 13, 6, 15 | Minket kész prédának tartott õ magánál.~
41 13, 6, 23 | hatalmu keze tiktek,~Ti is õ szent nevéjért serénkedjetek.~
42 13, 6, 28 | megszámlált kéncsünket,~Hogysem õ porázon hordozzon bennünket,~
43 13, 6, 38 | Illyen nagy zöndülés esék õ közikbe,~Mert fölforr az
44 13, 6, 42 | Farkasics Zrininek fõkapitányja,~Õ serege kétszázharmickettõ
45 13, 6, 44 | sokszor török zászló,~Hevert õ alatta sok török, sok holt
46 13, 6, 58 | Guszics András százzal az õ nyomába van,~Ez megtartá
47 13, 7, 6 | vala,~Mert az követséghez õ semmit nem tuda.~
48 13, 7, 31 | német,~Rákháton tinéktek hoz õ segitséget,~Elvesztitek
49 13, 7, 38 | hallgatnak, várják bán tetszését;~Õ nagy méltósággal elkezdé
50 13, 7, 39 | mihozzánk hordoz, és az õ jó kedvét.~
51 13, 7, 83 | s többre halált viszen.~Õ eleiben megy Hamviván szerecsen,~
52 13, 7, 110| megyen lánggal,~Ugyhogy õ közülök kijütt már haraggal,~
53 13, 8, 17 | számtalan sátor;~Senkitõl õ nem fél, erejében bátor.~
54 13, 8, 29 | Panaszkodással nem fordithatja meg.~Õ vitézek elõtt igy panaszolkodék:~
55 13, 8, 37 | lelkét.~Siratja jó Zrini õ kimenetelét;~Igy nagy fohászkodva
56 13, 8, 43 | idejét;~Az nap elvégezi estve õ menését,~De megujul reggel,
57 13, 9, 2 | orcája van nagy fényességben,~Õ maga öltözött arany páncér-üngben;~
58 13, 9, 4 | orcával mindent megvidámit,~Õ földbül virágot szépségével
59 13, 9, 4 | virágot szépségével indit,~Õ fülemilében keserves torkot
60 13, 9, 4 | fülemilében keserves torkot nyit,~Õ forrást, õ folyást, erdõt
61 13, 9, 4 | torkot nyit,~Õ forrást, õ folyást, erdõt mezõt ujit.~
62 13, 9, 29 | veji, elkezdé beszédét;~Õ ül vala elsõ nagy kajmekán
63 13, 9, 55 | Hogyha kijün Zrini, én is õ nyomában~Bemegyek Szigetvárnak
64 13, 9, 57 | rendi vala,~De mérgessen õ is kiáltván fölálla:~„Én
65 13, 9, 60 | lábát,~Hogy ezek megnevetik õ jó tanácsát:~„O, balgatag
66 13, 9, 78 | rendelt seregben menjünk õ reá.~
67 13, 10, 41 | Deli Vid levévé magárul;~Õ ezt levonta szerecsen Hamvivánrul,~
68 13, 10, 54 | Juranics karddal megy lassan õ ágyához,~Két kezével nyula
69 13, 10, 55 | Valamint eszbe vé ezt az õ inasa,~Kiált; nem sokáig
70 13, 10, 59 | zagatár~Vagyon személyével; õ köröskörül jár,~Hogy hátul
71 13, 10, 62 | az társát;~Gondold meg az õ rettenetes bánatját.~„Juranics!
72 13, 10, 67 | megjárá szintén középbe,~Õ halva leesik társának ölébe,~
73 13, 10, 68 | Idriz vezér oda érkezik,~Õ szeme láttára két tatár
74 13, 10, 72 | szablyát~Juranicsnak vágja; õ leburul hanyatt,~S vérrel
75 13, 10, 87 | Száz helyen megnyitott az õ vitéz mellye,~És még annyi
76 13, 10, 91 | 91.~Õ penig ezekre énnékem nem
77 13, 11, 8 | szomjuhozzák jó Zrini vérét,~S õ vérével együtt az több keresztyénét.~
78 13, 11, 20 | 20.~Õ kézzel, õ szemmel, õ bátor
79 13, 11, 20 | 20.~Õ kézzel, õ szemmel, õ bátor járással~
80 13, 11, 20 | 20.~Õ kézzel, õ szemmel, õ bátor járással~Biztatja
81 13, 11, 23 | vérét,~Vérrel kibocsátja õ magábul lölkét,~De mindjárt
82 13, 11, 24 | Testoglint s Operkát~Megöl õ fölötte, és más tiz muszurmánt.~
83 13, 11, 32 | térdében~Eltörött szegénnek); õ kiált az égben,~Káros puskát
84 13, 11, 34 | 34.~Õ Demirhámhoz is üt fáradt
85 13, 11, 50 | Delimán jut immár kapuhoz,~Õ halált, õ veszélyt erõs
86 13, 11, 50 | immár kapuhoz,~Õ halált, õ veszélyt erõs kezében hoz;~
87 13, 11, 51 | kellött volna ily üdõben,~Mert õ harcra kimegy török eleiben,~
88 13, 11, 55 | tudománnyal mert elméje rakva,~Õ Musáknak vala szeretõ szolgája,~
89 13, 11, 55 | Musáknak vala szeretõ szolgája,~Õ kobzot, õ miszkált, õ chingiát
90 13, 11, 55 | szeretõ szolgája,~Õ kobzot, õ miszkált, õ chingiát tuda.~
91 13, 11, 55 | szolgája,~Õ kobzot, õ miszkált, õ chingiát tuda.~
92 13, 11, 56 | 56.~Õ szerecsen tökkel tett szégyent
93 13, 11, 58 | találja az horvát leventát;~Õ penig kikapja sereg közt
94 13, 11, 59 | viszi félénk gyönge prédát,~Õ vékony torkával segitséget
95 13, 11, 64 | kapuhoz~Delimán, hasomló õ viznek árjához,~Mikor fövént,
96 13, 11, 65 | elesik~Puska miát, attul de õ nem rettenik;~Nem tud az
97 13, 11, 65 | nem rettenik;~Nem tud az õ szüve félni, sõt nevelik~
98 13, 11, 81 | tatárt,~De élte vesztével õ megvallotta kárt,~Mert heában
99 13, 11, 82 | társai az várban,~Mégis az õ szüve oly bátorságban van,~
100 13, 11, 83 | személyén~Nem esmerni félelmet: õ jár merevén,~Tiporja, gázolja
101 13, 11, 100| hirtelen az bástyán kivül.~Õ eleget kiált: „Dur!” de
102 13, 11, 104| 104.~Az egész seregnek õ ad bátorságot,~Õ ád erõt
103 13, 11, 104| seregnek õ ad bátorságot,~Õ ád erõt szigetieknek s hatalmat,~
104 13, 12, 8 | vala,~Azonban Rustánt az õ gonosz csillaga~Haragos
105 13, 12, 14 | légyen~Oka? hogy bünöstül õ büntetést végyen.~
106 13, 12, 15 | Hogy te császárunk vagy? õ ártatlan meghal.~
107 13, 12, 37 | sõt töri elméjét magában;~Õ szüve nyughatatlan minden
108 13, 12, 39 | Eddig mind haladott az õ akaratja,~Mert néha egy,
109 13, 12, 45 | kezét is ottan megesméred,~Õ halálos bajra ottan jün
110 13, 12, 51 | befolynak;~Sokat fohászkodik õ az nagy Allának,~Sokat Mahometnek,
111 13, 12, 59 | keresztény vitéz.~Holtnak immár õ tartja Vidot, mert emez~
112 13, 12, 66 | tüzes szikrákat,~Ars, Márs õ közöttök forgatják magokat.~
113 13, 12, 74 | megtarthatná török fogadását,~De õ meg nem tartja sem hitit,
114 13, 12, 80 | sereget,~Azt mondám, hogy õ fél, de nem, hogy megijedt;~
115 13, 12, 80 | hogy megijedt;~Nem ijedt õ, noha látja élte végét.~
116 13, 12, 81 | 81.~Õ Karabul lónak megkapja fékszárát~
117 13, 12, 82 | Mert (meg kell vallani) nem õ kedvébül lett.~Vid peniglen
118 13, 12, 91 | tollastul maga fejében tészi,~Õ szalad egyaránt, merre sereg
119 13, 12, 94 | gyorsan rugaszkodék,~Egyedül õ maga közben keveredék.~
120 13, 12, 97 | tengerben kûszáll;~Senki õ eleiben fegyverrel nem áll,~
121 13, 12, 99 | egyenetlenül,~Mert halva az földre õ eleibe dül.~Õ keserves lelke
122 13, 12, 99 | az földre õ eleibe dül.~Õ keserves lelke nagy föld
123 13, 12, 100| 100.~Õ levágja Hajdárt, Mussát,
124 13, 13, 7 | timporálva vala;~Siralom és bánat õ hegyes fulánkja,~Rövid gyönyörûség
125 13, 13, 9 | bocsátá;~Nyil láthatatlanul õ szüvét megjárá,~Minden mérges
126 13, 13, 11 | hasomlitja;~Ha derült egeket az õ szeme látja,~Cumilla szépségét
127 13, 13, 12 | vagy szép csurgó patak,~Az õ szemei is mind egyaránt
128 13, 13, 12 | szellõk ágok közt fujnak,~Az õ bánati is nyughatatlankodnak.~
129 13, 13, 22 | átallüvé vak nyilával éppen.~Õ is, mint szarvas gém, futkos
130 13, 13, 25 | Avagy mind az kettõt meggyõz õ szépségben.~
131 13, 13, 30 | orvosság helyett cicutát ada.~Õ mesterséges csinált szókat
132 13, 13, 30 | szókat gondola,~Kivel az õ kedvét jobban megkapcsolá.~
133 13, 13, 43 | légyen annyi kegyetlenség az õ kardján,~Haljon meg õmiátta
134 13, 13, 57 | Megaggott az császár az õ elméjében,~Megkötötte magát
135 13, 13, 71 | Császár köszönettel az õ fejét hajtja,~Az mely földön
136 13, 13, 77 | felõl dicséretet halla;~Mert õ nyavalyát császárnak kivána,~
137 13, 13, 95 | Zrinitül kézzel levontam,~S õ hitetlen testét az ebeknek
138 13, 13, 96 | szándékátul távoztassa el?~Nem tud õ mit tenni, csak sürü fölyhõkkel~
139 13, 13, 107| beszállankozott,~Melyrül õ maga is semmit is nem tudott.~
140 13, 14, 6 | Szebb vala mindeneknél az õ szépsége,~De még azon föllyül
141 13, 14, 9 | 9.~Száll Márs õ szüvében, s nem, mint más,
142 13, 14, 19 | halálának mi oka légyen?~Õ szegény nem szólhat, nem
143 13, 14, 21 | vala.~Azért gyorsan ugrék õ jó Karabulra,~Õ is megyen
144 13, 14, 21 | gyorsan ugrék õ jó Karabulra,~Õ is megyen vala az nagy kiáltásra.~
145 13, 14, 22 | sirását;~Gondold meg az õ mondhatatlan bánatját,~Mégis
146 13, 14, 27 | 27.~Eiuz tartja vala õ szép feleségét,~De Deli
147 13, 14, 28 | nyil, megy ollyan sebessen,~Õ futhatott volna által az
148 13, 14, 30 | befogadá,~Mert immár azelõtt õ megholtnak tartá.~Vid török
149 13, 14, 39 | 39.~Fölyhõ-szaporitó õ bánatos szüve,~És tenger-árasztó
150 13, 14, 39 | szeme,~Mint vasbánya-fujó az õ széles mellye,~Mert sürü
151 13, 14, 44 | 44.~Õ penig maga is mit csinált,
152 13, 14, 49 | szóllán, mert noha Delimán~Az õ szava közben volt más gondolatban,~
153 13, 14, 49 | gondolatban,~Mégis eszbe vette, õ vagyon példában;~Felugrék,
154 13, 14, 73 | benne kételkedjen;~Azért õ szüvében végezett, mit tégyen:~
155 13, 14, 74 | kétszer már elbomlott,~Azért õ magához hivatott csak hatot,~
156 13, 15, 18 | Fölhozom nagy Alit, mely az õ rontójok.”~
157 13, 15, 19 | azért tündért szabadsággal,~Õ viteti magát fekete lovával.~
158 13, 15, 20 | Tizenkét keresztény iffiat õ titkon~Táborbul kihozat,
159 13, 15, 42 | Ki vette ördögnek el az õ fegyverét?~Vagy õ hatalmában
160 13, 15, 42 | el az õ fegyverét?~Vagy õ hatalmában kicsoda csorbát
161 13, 15, 48 | abban, ki függött, s az õ körösztiben.~
162 13, 15, 63 | 63.~Mert õ fog énvelem égni örök tüzben,~
163 13, 15, 67 | lölkök után.~Akkor eszbe vevé õ magát Alderán,~Hogy keresztyénekkel
164 13, 15, 75 | lélektül Zrini késértetik,~Õ penig, mint egy kü, semmit
165 13, 15, 77 | szüvel,~Legyen ugy, az mint õ szánta magában el.”~
166 13, 15, 78 | szól, és igy csinál szüvet õ magának,~És az õ rettenetes
167 13, 15, 78 | szüvet õ magának,~És az õ rettenetes vitéz hadának,~
168 13, 15, 83 | oroszlány.~O, mennyi tüzeket õ Szigetben behány!~Mennyi
169 13, 15, 83 | Mennyi csapást fölvesz õ maga paizsán!~
170 13, 15, 84 | De jobban az kûnél fénlik õ szablyája,~Jobban szablyájánál
171 13, 15, 84 | Jobban szablyájánál az õ bátorsága.~
172 13, 15, 85 | 85.~Õ, mint egy éh farkas az barom-ól
173 13, 15, 110| Mert sebektül, haragtul õ nem is szólhat.~
174 13, 15, 114| életét;~Közel Demirhámhoz õ is ott elesett.~Látja ég
175 13, 16, 9 | Száll Márs mindenikben, s az õ vitéz szemek~Bátorságban
176 13, 16, 12 | tárházban,~Minden drágaságot õ rak egy rakásban,~Visz tüzet
177 13, 16, 16 | Szigetnek Hectora,~Hogy õ bátran nézhet szemmel az
178 13, 16, 24 | Alázatossággal hajolnak Istennek,~Õ penig igy kezde beszélni
179 13, 16, 27 | örökséggel.~Elhatta az eget õ, de kevélységgel~Most is
180 13, 16, 28 | Szántalan bün közzül hogy õ harácsot vet;~Meri háborgatni
181 13, 16, 34 | Tartja az szép sereg, s az õ sietését.~
182 13, 16, 37 | vélek,~Nem lehet üressége az õ helyének.~Áll mozdulatlanul,
183 13, 16, 37 | istrázsát az égnek~Tart õ nagy botjával, ellenz ellenségnek.~
184 13, 16, 39 | vala angyali ruhával;~Az õ teste vala befödve biborral,~
185 13, 16, 41 | hadnagya:~Ihon az Istennek az õ koronája!~
186 13, 16, 52 | Csak te vagy, Alderán, az õ nyert prédájok.~Az te lelked
187 13, 16, 52 | Testestül-lelkestül lén az õ prédájok.~
188 13, 16, 61 | 61.~Messzi dombrul nézi õ kijüvetelét,~De még sem
189 13, 16, 62 | mutatja vesztég sokáig ezeknek~Õ vitéz fegyverét, de mégyen
190 13, 16, 66 | esik, mint kûessõ házra;~De õ ezt az fölyhõt, minden csudájára,~
191 13, 16, 68 | 68.~De eggyetlen fiát õ jobban siratja:~Zrini keze
192 13, 16, 68 | volt ennek halála.~Azért õ akartva illyen bosszuságra~
193 13, 16, 69 | dül,~Halálra, haragra az õ szüve készül.~
194 13, 16, 70 | 70.~Nem szól õ semmit is, rettenetességgel~
195 13, 16, 71 | 71.~Öszvetalálkozék õ Novák Ivánnal,~Öszvekeveredék
196 13, 16, 77 | ütet Delimán,~De retteg õ szüve, de félelemben van.~
197 13, 16, 78 | 78.~Nem esmert azelõtt õ soha félelmet,~Akaratja
198 13, 16, 79 | vitézségre talál,~És igy õ magának kegyetlenül szólal:~
199 13, 16, 87 | 87.~De kemény kezével õ szablyát kirántá,~Evvel
200 13, 16, 88 | Kegyetlen csapással bán az õ sisakját~Gyorsan ketté vágá
201 13, 16, 90 | ugy eltünt;~Halála határán õ vadsága megszünt,~S lölke
202 13, 16, 91 | semmit sem késik ott az õ halálán,~De mást és mást
203 13, 16, 96 | szemeiben;~Százat egymás után õ megöl egy helyben,~Még más
204 13, 16, 100| Szulimán császárnak,~Ez az õ nagy hires hatalmasságának,~
205 13, 16, 101| Mint pásztor nyájához, õ hamar megfordul,~És igy
206 13, 16, 104| Senki várni nem meri az õ kezeket,~
207 13, 16, 108| subscribálással néked adta magát,~Õ vitéz véréért vedd kedvedben
|