Rész,  Paragrafus, Num.

 1   1,    0, 49 | törzsökön,~Nem örül már rajta, mást keres mezõkön.~                      
 2   2,    0, 35 |     reggel.~De bizony én bûnöm mást most nem érdemel,~Hogy megúntam
 3   4,    0, 9  |   énrám azt, édes Violám,~Hogy mást kivülötted kerestem s találtam.~
 4  13,    2, 16 |       hogy egy jó magyar tizet mást kergetett,~Sohul nem találtak
 5  13,   10, 14 |        14.~Talán rendelt Isten mást erre dologra,~Ki kevesebb
 6  13,   14, 69 |    szólla Demirhám; de császár mást gondol,~Megvénhedt mellyébül
 7  13,   15, 100|    Mosolyog Demirhám, de belõl mást forgat,~Mert elõl megérzi
 8  13,   16, 42 |   tenéked az hadverõ Isten;~De mást készittetett, az ki lesz
 9  13,   16, 91 |     késik ott az õ halálán,~De mást és mást áldoz és nagy halomban
10  13,   16, 91 |       az õ halálán,~De mást és mást áldoz és nagy halomban hány;~