Rész
1 1| megfagyott, még az árkokban is úgy összeállott, hogy megbírta
2 1| vele, pedig a kis paraszt úgy rettegett hangjától, mint
3 1| menydörgéstől városi gyerekek.~Néha úgy bánt vele, mintha tulajdon
4 1| Igen, hogy tetszik tudni?~- Úgy érezem. - Nem fél már tőlem,
5 1| lélekzése hallatszott be. Úgy aludt, mint egy gyermek,
6 1| Valósággal szöktek, s az úgy tetszett a gyereknek, hogy
7 1| közé. Fölfelé igyekezvén, úgy érezte, mintha egy rettentő
8 1| gyerek, mint egy mókus, úgy mászott előtte. Néha lenyújtotta
9 2| tovább brutalitását.~Anyjával úgy bánt, mint egy cseléddel.
10 2| semmit?~- Nem. A dolgok úgy találkoztak. A fiú nem vallott
11 3| látóhatáromról, nincsen többé. Úgy vélem, hazudnak azok az
12 3| tudott; és mint valami bűnös, úgy csókolta a felesége kezét.
13 3| nem volt szerelmes soha, úgy ment hozzá, mint a fajtájabeli
14 3| megszakad. A férfi, a kit úgy megszokott már, mint magát,
15 3| anyja ellen. Azt elcsapta és úgy maradt a kicsike magára,
16 3| az apjáról.~Imádattal és úgy, hogy a gyermek nem értette,
17 4| Kifelé tartottak a városból, úgy láttam, hogy kiköltözködtek
18 4| keresni. Én is. És néha úgy tetszett, meg is leltem.
19 4| nyomoruságot, a megaláztatást, úgy, a hogy talán senki még,
20 4| teltek el és nem egyszer úgy véltem, hogy ime: itt vagyok.
21 4| gyermek és tíz esztendő alatt úgy belefáradtam ebbe a harczba,
22 4| előre a tömegben. A feleség úgy hozzásimul férjéhez, mintha
23 4| oktalan és czéltalan tünemény, úgy fog körül. Általános csalás,
24 6| húst főzött ebédre, azt úgy szétosztogatta, hogy ő neki
25 6| czipője mindig csikorog, úgy megy a padlón. Sokszor mosolygott
26 7| lesz szerencsém...~Ránéztek úgy, mintha mondanák: «bolond
27 7| határozott. Elhatározta, hogy úgy fog élni, mint előbb, eljár
28 7| Tudta már, mit tegyen. Úgy fogja magát viselni, mint
29 7| kell: megöli. És egészen úgy él, mint régen.~Megindult
30 7| jockeyről...~A hidon átjőve, úgy érezte, mintha újra született
31 7| most szerencsétlenségében úgy, hogy majd meghalok bele.
32 7| nyilvánosan ki merné?~És mégis úgy érezte, hogy ő maga véres
33 8| élt és az a lábába ment, úgy érezte. Alig tudott hazavergődni,
34 9| is, de férfi van jelen s úgy helyezkedett el a lábaival,
35 9| nevettek.~- Akkor elmegyek, úgy sem tudom, hogy türnek meg
36 9| De mégis nekem is gyakran úgy tetszik, hogy jobb volna
37 9| határozna a szerelemben, úgy könnyen szerethették volna
38 9| ezek a szerelmesek, a kik úgy viselték magukat, a hogy
39 9| Csak az egyik lány nézett úgy utánuk, mintha valamijét
40 9| mint valami iskolás leány, úgy csúsztatta zsebébe:~- Milyen
41 9| emberek, új nekem, milyen jó - úgy érzem, szeretem magát igazán,
42 9| haragszom, de ne nézzen úgy rám, zavar, éget, egy kissé
43 9| egymáséi leszünk. Az önéi úgy sem akarnák soha, és nekem
44 9| pedig a villamos fényben úgy ragyogott az egész pálya,
45 11| És a mig ezeket elmondta, úgy nevetett, hogy hatalmas
46 11| halála után való időkről úgy intézkedett, mint életének
47 11| biztosságban akarta látni és úgy is látta. Ha valamelyik
48 11| az Isten, kinek létezését úgy tudta, mint a hogy tudta
49 12| belenyugodni, hogy az nincs többé. Úgy hasonlított rá, szeme színe,
50 12| szegény jó leányt, hanem - úgy vette észre - nem szereti
51 12| cselekszik mindig. Dehogy, úgy teszik, hogy az se maguk
52 12| megvallani, elbeszélni mindent. Úgy érezte, hogy addig nem vallhatja
53 12| másik ur ügyvédnek nevezett.~Úgy látszott, mindaketten idevalók
54 12| nézett vissza férjére, a ki úgy állott ott, mint egy hegy:
55 13| cselédek! No, ne sirjon, minden úgy lesz, a mint maga akarja,
56 14| nyomban: «Eh, holnap már úgy se fog fájni!»~Nem talán,
57 14| felütötte a fejét:~- Épp úgy, mint nekem.~Mindakettőjüknek
58 14| Egymást ismerték a legjobban. Úgy érezték, mintha az egymás
59 14| A mikor mérnökké lettem, úgy folyt a dolgom, a hogy akartam,
60 15| szabad erre járni, a Duna úgy is szijja magába az embereket!~-
61 15| is -~Bólintott a fejével, úgy van, úgy! Érdekkel hallgatott,
62 15| Bólintott a fejével, úgy van, úgy! Érdekkel hallgatott, szinte
63 16| mással! Miért tagadjam, úgy vagyok vele, ha nem szent,
64 16| kérdém és ebben a pillanatban úgy érzém magam, mintha még
65 16| tud-tud élni. Amelyek titeket úgy megkülönböztetnek, bennünket
66 16| megcsalnak. Beszélj hozzám úgy, mint ahogy magaddal sem
67 16| bolondot, bámulva, csaknem úgy nézett rám, mintha okosnak
68 16| rózsaszin alakját.~Holnap már úgy is késő.~Édes kis martyrom,
69 17| vala.~A férfi, a családfő úgy is meg volt elégedve a dolgokkal.
70 17| fogú szőkés asszonyt, a ki úgy hagyta magát megölelni,
71 17| A orvos meg volt, mert úgy rendelteték, hanem a beteg
72 17| Kristófnak hivták s csakugyan úgy viselte magát mint ahogy
73 17| császárnét, akit nem szeret úgy, mint a feleségét. A fiuknak
74 17| megszüntették még az nap, akkor úgy gondoltam: az apa kiegyezkedett
75 17| által elsikkasztott pénzt. Úgy is lesz bizonynyal, most
76 18| nagyobbik Rubin leány - nekem úgy tetszik, hogy ez az egész
77 18| Csakugyan, a kisebbiknek is úgy tetszett. Félt is egy kissé.
78 18| hogy «virraszt.» Azonfelül úgy ragaszkodott testvéréhez,
79 18| Tudod, Dóra, jobb is volna úgy, ha nem volna nappal, csak
80 18| szerelemhez.~Hátha csak úgy beszélgettek egymással,
81 18| Kézen fogták egymást, úgy mentek előre. A szűk utczákban
82 18| szorította a kisebbik kezét és úgy sietett hogy hugát szinte
83 19| egészen rossz szinben, csak úgy tetszett, mintha az ágy
84 19| voltak egy kissé, egészen úgy, mint a kicsiny leányoknak.
85 19| a házbért is. Azontul - úgy két héten át - láthatólag
86 19| addig, akkor én elmegyek és úgy jövök érte!~Eszter valamit
87 19| nem törődött vele senki. Úgy járt-kelt itt, mintha itthon
88 20| frizura, testéről a ruha. Úgy látszott, az látszott, hogy
89 20| fáradt fiatal asszonyságnak. Úgy szólt hozzá: «lányom». De
90 20| nem bántotta többé, látta, úgy is hiába. Nem volt ébren
|