Rész

3001   21|      szinész-asszonyság olyan volt, mint a harmat, ha hozzáértek: vége
3002   21|                is, gyors is, olyan, mint a milling. Most hajlongott,
3003   21|             hajlongott, most mosolygott, a fekete szemei szikráztak,
3004   21|                fekete szemei szikráztak, a fehér fogai csillogtak,
3005   21|                  izgett-forgott egyet és a poff ott volt a tisztelt
3006   21|                 egyet és a poff ott volt a tisztelt férfiu arczán.
3007   21|             tisztelt férfiu arczán. Adta a harmat, aztán volt, nincs -
3008   21|              hisz nem vala nagyobb, mint a közönséges, kisebb fajtáju
3009   21|              Dehogy is nehezteltek rája! A mikor látták édes figuráját,
3010   21|                 tekintetükkel simogatták a szinházjárók, igy szóltak
3011   21|         perszonája, az ember hazavihetné a téli kabátja zsebében.~És
3012   21|                szivesen hazavitték volna a télikabátjuk zsebében. És
3013   21|              neki erről némi szót. Főkép a nagy, gazdag emberek, a
3014   21|                  a nagy, gazdag emberek, a kiknek az a csúf szokásuk
3015   21|              gazdag emberek, a kiknek az a csúf szokásuk van, hogy
3016   21|           szokásuk van, hogy megkivánják a hiresebb ékszereket és addig
3017   21|                  mig azt bele nem gyűrik a télikabátjukba, hogy hazavigyék
3018   21|          télikabátjukba, hogy hazavigyék a feleségüknek. (Persze, hogy
3019   21|                  Persze, hogy hazavigyék a feleségüknek.)~Olyan könnyü,
3020   21|             lehetett. Hiába állott elébe a nagykereskedők és bankárok
3021   21|                 olyan palotát építtetünk a számodra, olyan temérdek
3022   21|             nagyot, hogy ha benne léssz, a magad cseppségét nem találod
3023   21|                Ezeket kinevette. De jött a gazdag gróf. A szegény gróf
3024   21|                   De jött a gazdag gróf. A szegény gróf Bibernyalakky
3025   21|                  Bibernyalakky az, kinek a gyomra fájt, megevett volna
3026   21|              halvány volt és igen kövér, a mi részint igen okos és
3027   21|            külsőt «kölcsönzött» neki. Ez a Bibernyalakky gróf mélyen
3028   21|                 becses családja körében.~A szinész-asszonyság pukkedlit
3029   21|              otthon vagyok méltóságod és a grófné számára. Szerfelett
3030   21|              Szerfelett fogok örülni, ha a grófnéval együtt kegyedhez
3031   21|                 szólni akart valamit, de a helyett nyelt egy nagyot
3032   21|                és most ő illant el, mint a harmat.~Sebaj, támadt helyette
3033   21|             házasok és gazdagok mind. Ez a kis szinész-asszonyság kinevette
3034   21|                 virággal és panaszkodtak a többi szinész-lányoknak:~-
3035   21|             Hosszu és nagy rajta minden: a lábai, a karjai, az orra
3036   21|              nagy rajta minden: a lábai, a karjai, az orra és a szája.
3037   21|              lábai, a karjai, az orra és a szája. Egyedül a szürke
3038   21|                 orra és a szája. Egyedül a szürke szemei kicsinyek,
3039   21|                 szürke szemei kicsinyek, a fekete kóczhaja rövid.~Egy
3040   21|                  rövidhaju muzsikus volt a férje.~*~Egy ménkü nagy
3041   21|             férje és két kis babája volt a szinész-asszonyságnak. Ezek
3042   21|                 édes, szép és szerelmes, a nagy közönségnek pedig:
3043   21|             Fogta magát és hosszu urának a vörös képét simogatta. Fogta
3044   21|                  simogatta. Fogta magát, a szinpadról beszaladt az
3045   21|                az öltözőbe és kigombolta a testszin trikót és megszoptatta
3046   21|          testszin trikót és megszoptatta a babát. A nagyobbik nem szopott
3047   21|                 és megszoptatta a babát. A nagyobbik nem szopott már,
3048   21|              olyan nagyra nőtt már, mint a mamája. Annál kisebb volt
3049   21|                mamája. Annál kisebb volt a kisebbik, nem nagyobb, mint
3050   21|               mint egy kétforintos baba. A szinész-asszonyság dalolt
3051   21|                  nem erényes részleteket a szerepéből. A kis jószág
3052   21|                részleteket a szerepéből. A kis jószág nagyon szeretett
3053   21|                 hangosan nevetett is. És a mikor ott künn tombolt a
3054   21|                 a mikor ott künn tombolt a közönség, kezdődött az uj
3055   21|                 felvonás, nem sirt, hogy a lakmározásnak egyszerre
3056   21|                 ennek igy kell lennie és a nagy, fekete szemeivel bámulva
3057   21|                 szemeivel bámulva nézett a távozó mama után...~*~Mindez
3058   21|          tanulságos és csodálatos dolog, a mi történt itten.~A hosszu
3059   21|               dolog, a mi történt itten.~A hosszu gordonkás unni kezdte
3060   21|          Muzsikális ember volt nagyon és a babák mégis sirtak néha.
3061   21|                szeliden, olyan boldogan.~A hosszu ember a nagy szájával
3062   21|                 boldogan.~A hosszu ember a nagy szájával ásított.~-
3063   21|                  egy szinész-asszonyság, a ki éppen ott volt.~Egy sovány,
3064   21|               kitünő szinész-asszonyság, a kinek, ha husz ujja lett
3065   21|               husz ujja lett volna, mind a huszra esnék egy imádója.~
3066   21|                huszra esnék egy imádója.~A hosszu ember tudta ezt és
3067   21|                 és szeretett volna lenni a huszonegyedik. És ugy történt,
3068   21|                És ugy történt, hogy lett a huszonegyedik.~*~Nem telt
3069   21|                  el huszonegy nap sem és a kis asszonyság tetten érte
3070   21|                tetten érte őket. Próbán, a ponyvával leterített páholyban,
3071   21|                 meghaltak kaczagásukban. A sovány szinész-asszonyság
3072   21|                  nevetett, az ügyelő is, a szufitták is, a lámpák is,
3073   21|               ügyelő is, a szufitták is, a lámpák is, a szinpadhoz
3074   21|               szufitták is, a lámpák is, a szinpadhoz támasztott instrumentumok
3075   21|        instrumentumok is röhögtek utána, a mint hazafutott a babáihoz.~
3076   21|                 utána, a mint hazafutott a babáihoz.~Itten keserves
3077   21|                 borult rájok. Kikergette a dadát, kiüzte a megszeppent
3078   21|               Kikergette a dadát, kiüzte a megszeppent hosszu embert
3079   21|             megszeppent hosszu embert és a két karjára fogta a két
3080   21|            embert és a két karjára fogta a két gyereket. Az egyikre
3081   21|                gyereket. Az egyikre azt, a melyik olyan nagy volt,
3082   21|                 olyan nagy volt, mint ő, a másikra azt, a melyik nem
3083   21|                   mint ő, a másikra azt, a melyik nem volt nagyobb
3084   21|               kicsinosította szépen mind a kettőt, aztán megindult
3085   21|               járkált az utczákon senki. A gázlángok hiába égtek és
3086   21|           kényelmesen nézegették magukat a fekete Dunában. A hosszu
3087   21|                magukat a fekete Dunában. A hosszu képük ott nyult el
3088   21|                hosszu képük ott nyult el a vizben sorra-rendre, komolyan,
3089   21|              vonaglott végtől-végig...~*~A mesének ez a vége a jószivü
3090   21|           végtől-végig...~*~A mesének ez a vége a jószivü olvasók számára
3091   21|                      A mesének ez a vége a jószivü olvasók számára
3092   21|               számára való. De mivel még a rendes olvasók között is
3093   21|              emberek, azok számára ennek a mesének egy másik befejezését
3094   21|             befejezését tudom. Azt, hogy a hű kis asszonyság nem ment
3095   21|                  kis asszonyság nem ment a Dunának. Megleste őket,
3096   21|          meglepte őket, dobbantott egyet a kicsiny lábával. De nem
3097   21|        cselekedett.~Csak azt tette, hogy a szép és sovány szinész-asszonyságtól
3098   21|      szinész-asszonyságtól elszedte mind a husz imádóját. A huszonegyediket -
3099   21|           elszedte mind a husz imádóját. A huszonegyediket - hiába
3100   21|                nem illant el többé, mint a harmat.~Haj hó, haj hó,
3101   21|                  bizony! Ez igy esett és a hosszu gordonkásnak nagyon