Rész

 1    1|       szokása szerint, mert a gazda mindig serényeb volt vendégeinél.~
 2    1|        házból. Nem akartak tanulni, mindig csak ettek volna, olyan
 3    1|     éjszakán át. Ábrám gróf éjjelre mindig nyitott ablakán keresztül
 4    2|         kaleidoszkop; unalmas, mert mindig más és mindig ugyanaz.~Aludjunk
 5    2|         unalmas, mert mindig más és mindig ugyanaz.~Aludjunk inkább.~
 6    2|            a válságos pillanatokban mindig segítségemre jön.~A véletlen
 7    2|         kínozták, - hiába. Ilyenkor mindig kiszökött a teherpályaudvar
 8    2|    nehányszor.~- Beadott az anyám - mindig ezt felelte: az anyám adott
 9    2|             mint gondoltam. Csendes mindig, a mióta nem láttam, nagyon
10    3|              olyan csendesen voltak mindig, mintha a halott még ott
11    4|        tovább az útamon.~Csak egyre mindig a két szürke csillag felé.
12    6|            szegény egerek lehettek, mindig czinczogtak. Sőt az öregebbek
13    6|        Pipával az utczán! A czipője mindig csikorog, úgy megy a padlón.
14    8| beszédtárgya: a kövér kis ember még mindig nem tért napirendre a méh
15    8|         szabad. Vidámnak kell lenni mindig, mint a méhnek...~Ő maga
16    8|                Ő maga ilyen is volt mindig. Az volt mint főpénztáros,
17    8|      passziója akadt. Ellenkezőleg, mindig utalt a palota homlokzatának
18    8|       szabad volt nyúlnia, de ágyát mindig az öreg úr vetette meg magának.
19    9|         volt az öntudatossága, hogy mindig tudta: most két-két kis
20   10|           kis Ida velem akart lenni mindig. Magunk között se emlegettük
21   10|          csak igértem neki, igértem mindig, mindent.~Nagyon jól éltünk,
22   11|          öreg ezt szerette és ő még mindig reménykedett, hogy annak
23   11|        várok.~Jób behúnyta szemeit. Mindig megzavarta egy kissé, ha
24   11|             elébb.~Ellágyult - mint mindig - ha családjáról volt szó.
25   11|           tudni sem. Gyűlölte, mert mindig irkált haza az édes anyjának,
26   11|           harczra keltek egymással, mindig ő volt a győztes, összetörte
27   11|          Nagyon kedves volt előtte, mindig szerette az asszonyokat,
28   12|  meggyülemleni szivében: Heléna még mindig a divánon feküdt egész napon
29   12|             gyámhatóságot, ez pedig mindig a gyámnak adott igazat,
30   12|           azt brutálisan cselekszik mindig. Dehogy, úgy teszik, hogy
31   14|             késő estén - a kis Cras mindig egyedül volt ébren a konyhában.
32   14|             a maguk társaságába: az mindig aludt. Nem kellett annak
33   14|       kellett könyv, csak az alvás. Mindig horkolt, a mint hazatérve
34   14|           veszek én neked - holnap!~Mindig csak ez a holnap! Ha valaki
35   15|           velök, a ki racscsol, még mindig lehet erős oszlopa a hazának.
36   15|            tekintett, a melyben még mindig szorongatta a levél megmaradt
37   15|             melynek maradványát még mindig ott szorongatta a kezében,
38   16|        ahogy magaddal sem beszélnél mindig, mert évezredek óta arra
39   16|             olvastam volna ki a még mindig tüzes szempárból: «Hát bukjunk,
40   17|        igazságok ama világéletükben mindig jóllakott uraknak, kik magukkal
41   17|         valamint a kisebb gyermekek mindig egy doboz sáfrányt vittek
42   17|        jobban. Ő a Radics-családban mindig a legfinomabb volt.»~A mikor
43   17|           mikor még nem laktam ott, mindig hozzá tette ezt is: «Most
44   18|            róla:~- Jó azoknak, akik mindig alszanak már!~Majd átkarolta
45   18|         kisebbik villogó szemmel.~- Mindig. Nagyon jól tudott, sokat
46   19|       kezdett. De a rohamközben még mindig beszélni óhajtott, és bizonynyal
47   19|       Szeretlek! Régen szeretlek és mindig... Őrködni fogok fölötted
48   19|             benn:~- Sietni, sietni, mindig teketóriák! Vagy modell,
49   21|            mégis sirtak néha. Aztán mindig csak szoptatni, szoptatni.
50   21|     vacsorálni - soha! Csak otthon, mindig otthon, olyan szeliden,