Rész

 1    1|          anyjának özvegyen maradt húga, néha lejött hozzá a felső traktusból
 2    1|           Abbanhagyták és beszélgettek. Néha mindennap, néha meg egy
 3    1|           beszélgettek. Néha mindennap, néha meg egy hétig sem látták
 4    1|                 a jus primaeről... A mi néha tán eszébe is jutott Ábrámnak...~
 5    1|          menydörgéstől városi gyerekek.~Néha úgy bánt vele, mintha tulajdon
 6    1| lélekzetvétellel szunnyadt a kis Péter. Néha álmában szólt is egyet-egyet,
 7    1|              mókus, úgy mászott előtte. Néha lenyújtotta feléje kezét
 8    2|          ebédjét, otthagyta, nem evett. Néha egész hónapon át nem váltott
 9    2|             vágni a petroleumos lámpát. Néha nagy szorgalommal, kitűnő
10    3|           figyelmes, hű és munkás.~Csak néha fogta el valami sajátságos
11    3|         testvére czipelgette, ápolgatta néha. Akkor, ha nem látta az
12    3|                 ki, hogy zokognia kell.~Néha éjszaka is felköltötte:~-
13    3|                özvegynek, az fölkereste néha, de legutoljára, mikor ott
14    3|               Csak a lányának emlegette néha:~- Majd te gazdag, nagy
15    3|                 sem.~Elüldögélt otthon, néha beszélgetett a szomszédokkal
16    4|           jöttek ide keresni. Én is. És néha úgy tetszett, meg is leltem.
17    4|             czélját, mert ha jó emberek néha meg voltak elégedve azzal,
18    4|         mindennapi vágyak betöltéséért; néha eszembe jutott a «gyermekkori
19    6|             kikap ezért egy vagy kettő, néha mind, de leginkább az utolsóelőtti
20    6|             élsz?~- Én magam sem tudom!~Néha sütött magának egy kis iróstésztát,
21    8|   elhallgattatta őket egy erőszakos, de néha különösen poetikus hasonlattal,
22    8|                 az ősz «kutyát», a hogy néha, dühében elnevezte. Olyan
23    9|                  Ha nem lát.~- Igen, de néha akkor is, ha látom, például
24    9|               szeretném, ha több volna, néha akarom. De nevetséges ilyesmit
25    9|           Sokszor magát a szerelmet is. Néha azt hiszem, hogy örökre
26   11|                 csikarni lánya számára. Néha ez sikerült is, de csak
27   11|             igen kis összeg erejéig, de néha abszolute nem ment és ilyenkor
28   11|                 során át. Minden héten, néha mindennap viadal volt köztük.
29   12|               is szerette az ablakokat. Néha egész délelőtt is kinézett
30   12|            gondolkozóvá lett egyszerre, néha hirtelen elnémult, majd
31   14|             felelte:~- Cras ! (holnap).~Néha télen, a nagy rongyossága,
32   14|                ő - kissé könyes szemmel néha - de mosolyogva függeszté
33   14|                 lettek volna. Cras csak néha pörölt a leánykával, de
34   14|             sokszor gondoltam rájuk. Ha néha mégis eszembe jutottak,
35   15|             közjegyzőnél... Egy kis tea néha, este, gondolja meg kisasszony...
36   16|            senkisem volt a szobában. Ez néha megesett, hanem, hogy éppen
37   17|                               II.~Viták néha voltak. A gyerekek bántották
38   17|                sem lehet ezen a földön, néha betegek is voltak. Sőt tavaly
39   17|                nagy pénzeket biznak rá. Néha ötszáz forintot is küldenek
40   17|               bizonynyal, most is látom néha a hallgatag Kristófot; katona,
41   18|          lopáson kapott kutya.~Ilyenkor néha két napig is odamaradt és
42   18|              egymással, mint más ember? Néha hajlandó volt ezt hinni,
43   18|               homályában. Ágnes beszélt néha hozzá:~- Hát kellett ezt
44   19|               és a természet csodáiról. Néha, kénytelenségből, egy kissé
45   19|             megszokta ezt az állapotot. Néha ugyan fölpattant magában: «
46   19|              tervelgetésekkel töltötte. Néha, ismételten, leveleket irt
47   19|              főzött, friss hust sütött.~Néha azonban a legjobb akarata
48   21|                 és a babák mégis sirtak néha. Aztán mindig csak szoptatni,