Rész

 1    1|          ugyszólván még lélekzeni se mert és egyszer, a mikor
 2    1|         mert, nem merészelt urára se nézni, a ki mereven, de
 3    1|          hol még csak egy sármány se mutatkozott. Csak a hol
 4    2|         tanulásra, hogy lélegzeni se marad ideje, nemhogy a rosszaságra.~
 5    2|    szükség volt, a megjavulásában se lehetett reménykedni: az
 6    2|          évét, tehát nem küldhető se fegyházba, se bitóra. Az
 7    2|        nem küldhető se fegyházba, se bitóra. Az apa mégis oda
 8    2|      háziak?~- Nem voltak. Cseléd se volt, a rokon - öreg kisasszony -
 9    3|         éhezett valamire, de maga se tudta, mi az.~Aztán egy
10    5|           a jégvirágos ablakon ki se látni; hol vagyunk, merre
11    5|  összeszorulnak és többé mozdulni se lehet. A kihalt, a megfagyott
12    5|            külön fáznak, egymásra se néznek! Milyen másképp lehetett
13    6|     gyerekek verés nélkül már föl se akarják venni, sirnak, hogy
14    6|     dühösen, álmosan vágja le, ki se fényesitvén becsületesen,
15    6|        szép név!~Magát az irnokot se tartotta most csunyának.
16    7|            szárasztó láz jött rá, se enni, se aludni nem tudott
17    7|   szárasztó láz jött rá, se enni, se aludni nem tudott többé.
18    7|        nem jön ön hozzánk? Felénk se jön.~Másnap ott volt. Két
19    8|        lett volna valaha, még azt se hallotta senki. Nem szerette
20    9|          jönni, most mindjárt. El se megyünk, egymáséi leszünk.
21    9|       után vágtatott. Miért? maga se tudta.~Kiért a ligetbe,
22   10|           elmegy más városba, soh’se látom többé. És, hogy kötelességem
23   10|       lenni mindig. Magunk között se emlegettük a dolgot, hanem
24   11|            Nem adok egy krajczárt se! Menj el, ha akarsz.~- Megelégeltél.
25   11|            hogy ne hallja sirását se. Az asszony egy darabig
26   12|        egész jelenet alatt. Akkor se rezzent össze, mikor a gyám
27   12|          aludt, étvágygyal evett. Se teste, se lelke nem kivánt
28   12|       étvágygyal evett. Se teste, se lelke nem kivánt semmit
29   12|      kevés keresi. A hirlapirónak se jutott még eszébe.~
30   12|       Dehogy, úgy teszik, hogy az se maguk előtt, sem a közvetlen
31   13|         mind domborubban... Észre se vette, hogy háta mögött
32   14|          aludt. Nem kellett annak se étel, se ital, különösen
33   14|        Nem kellett annak se étel, se ital, különösen nem kellett
34   14|     kegyetlenül megveri, talán el se sirja magát, mert arra gondol
35   14|      nyomban: «Eh, holnap már úgy se fog fájni!»~Nem talán, de
36   14|         volt: talán még cselédnek se kellett volna. A temetés
37   14|        valamire való ismeretségük se volt. Egymást ismerték a
38   15|     fojtani.~Elkértem tőle, magam se tudom, hogy mertem és azt
39   16|           hanem, hogy éppen senki se lett volna otthon, az nem
40   17|       hozok többé hitelbe, holnap se megyek!» Én is beszóltam
41   17|        nem akart gyógyulni és bár se ő nem érezte, sem a férj
42   17|          Maga a fiu nem szeretett se erről, se másról beszélni,
43   17|           nem szeretett se erről, se másról beszélni, Kristófnak
44   18| kifáradtak, olvasásba kezdtek. Ki se mozdultak többé; Rubin ur
45   18|     egy-kettővel alig.~- Bár soha se beszéltem volna egygyel
46   19|          folyton költözködik, azt se tudod, mikor mond föl, -
47   20|        volt ereje, még világítani se tudott.~Halványan, kékes-fehéren,