Rész

 1    1|            hogy ettől az érzéstől alig tudott lélekzeni is.~- Oda,
 2    1|        máshová, vigyázz!~A gyerek alig tudott már lábán állani.
 3    2|     lefagytak, a füle megfagyott, alig tudott járni s a második
 4    2|         agár. Mi lelte?~Rájöttem, alig evett. A János nagyétű volt
 5    2|         sirását és hallgatott.~De alig lépett ki a szobából édes
 6    3|      gondot okozott nekik. A férj alig tudta fizetni a köteles
 7    3|          a titokzatos vágyakozás. Alig beszél idegen férfiakkal.
 8    3|        nem volt napsütés.~Lassan, alig gondolva valamire, haladt
 9    3|        akarták kimélni?~Kezdetben alig tudták, mit beszéljenek
10    3|      úgyszólván - elszaladt haza. Alig várta, hogy egyedül legyen;
11    3|    valamit bünén.~Ez a nyugodtság alig tartott egy-két óráig. Körülötte
12    3|       férjét nem ismerte és a kit alig kihült helyére akart hozni.
13    3|       határozta el magát a kicsi. Alig volt két-három napig beteg,
14    3|         értené, a mit mond. Pedig alig volt hat éves még és erre
15    3|      kocsi?~Az utcza kihalt volt, alig járt erre egy-két ember.
16    4|     nézett, a mikor megláttam, de alig telt el pillanat és szemeink
17    4|          szerelem az egész város. Alig van egy-egy alak; a ki nem
18    4|        találom.~De mégis van egy. Alig egy pár lépésnyire tőlem,
19    7|   elpirúltak, a mint belépett. És alig ültek le, az asszony megszólította:~-
20    8|          lábába ment, úgy érezte. Alig tudott hazavergődni, otthon
21    8|       tudott hazavergődni, otthon alig tudta kinyögni:~- Benedek,
22    9| hangoztatták mindinkább, a kikről alig egy pár sor áll a zenei
23    9|       formájából valami. Micsoda? alig lehetne megmondani. Talán
24    9|       sötétté tett sürü pillájok. Alig mocczantak meg helyeiken
25    9|           Csakugyan volt eper, de alig jutott egynek-egynek két-három
26    9|         halkan, megszégyenülve és alig vette észre, a mint a lány
27   10|  orgona-virágba vagyok szerelmes?~Alig várom a reggelt, alig várom,
28   10|  szerelmes?~Alig várom a reggelt, alig várom, hogy a bokorról letörjek
29   10|     bámultatta magát velem, de én alig mertem rá nézni, zavartan
30   10|   magamban és ettől a gondolattól alig mertem megmozdulni is. Bántam,
31   10| összefüggés nélkül való, éles, de alig érthető részleteire emlékszem
32   11|  konyhapénz felét teszi zsebre és alig főz, éhezünk mind a ketten,
33   12|          voltak otthon. Ismerősük alig volt itt, szinházba nem
34   12|    gyönyörüségtől s a vágytól, de alig érinthették meg egymást:
35   13|      lefektették, otthon hagyták. Alig mentek el, ruhát kapva magára,
36   13|         Látom - szólt a kis leány alig hallhatólag - anyámat és
37   14|           is a jelenben: jókedvét alig vesztette el. A maga bajánál
38   16|       czilinderkalapban végződik. Alig vártam, hogy ujra találkozzam
39   16|          idegen férfiről.~A neve?~Alig hallhatólag, de mélységes
40   18|        beszéltél, én egy-kettővel alig.~- Bár soha se beszéltem
41   18|      többé ő sem embereket látni, alig ment ki a szobából és igaz
42   18|        mondá a nagyobbik.~Ezentúl alig beszélt az egész uton; erősen
43   18|           hang nem hangzott, alak alig mozgott egy‑kettő. Azok
44   18|     szemmel, a másik lélegzeni is alig tudva, még beszélt:~- Dóra,
45   19|         minden csepp vérét, szive alig dobogott már, a beszéd nehezére
46   19|          ott ül, fehér kis testén alig egy kicsiny mez, mellét
47   20|        lassan poroszkáltak előre. Alig látszott, hogy haladunk.