Rész
1 1| A magányosság, még egy kissé hűtötte vérét, nem volt
2 1| farkával a havat...~Vártak egy kissé. A vak ember szótlanul meredt
3 2| válaszolt a parasztfiu és egy kissé nevetett. - Hát maga?~-
4 2| haza a kis morálhős? egy kissé érdekelni kezdett a dolog.~
5 3| hozzá ment, daczára hogy egy kissé ügyetlennek találta. Ennél
6 3| lány. Az is igaz, hogy egy kissé fura volt neki feleségévé
7 3| benne kellő garanczia?~Egy kissé rosszul érezte magát az
8 3| halállal. Kezdetben egy kissé félénken ugyan, de végre
9 3| kiváncsi tekintetek egy kissé melegitették. Ő a tavaszi
10 3| a mikor felócsudott, egy kissé önigazolásul hebegett valamit:~-
11 3| útazhatott hazafelé. Egy kissé megnyugodott, a mint újra
12 3| És ez a sanyargatás egy kissé kibékítette magával. Nyugodt
13 4| magamat a világból.~«A víz egy kissé hideg volna most,» ez jutott
14 6| megkeféli, megkeni egy kissé halzsirral és az valamit
15 6| krajczárt kapok tőled!~Egy kissé haragudott; az asszony viszonozta
16 6| kérdé Tardonnainé, amig egy kissé reszelős kezeivel simogatta
17 7| konstatálta, megvigasztalódott egy kissé és ez éjjelen elég jól aludt.~
18 8| virrasztott mellette.~Sajnálta egy kissé ezt a vén «méhet», ezt az
19 9| legtöbb asszony molett egy kissé, arczukon a jólétnek azzal
20 9| hogy affektál ilyenkor egy kissé.~- Enni, az nem rosz! -
21 9| kicsiny, barna fej. Egy kissé nőtt, de széles szakálla,
22 9| úgy rám, zavar, éget, egy kissé rossz - de mégis jó inkább.
23 10| gondoltam magamban és egy kissé szégyenkeztem is. Pedig
24 10| rólunk mondanak. És ha egy kissé elpirulva is, beszéltem
25 11| lakni, hozzám!~Az öreg egy kissé elkomorodott:~- Nem kivánok
26 11| szemeit. Mindig megzavarta egy kissé, ha a halált szóba hozták.
27 11| testével. Nagyon okos, de egy kissé brutális arczán a jóságnak
28 12| azt egy árverésen s egy kissé nyomta a lelkiismeret, mert
29 12| kimerült az elmélyedésben. Egy kissé vérszegény is volt, fürdőre
30 12| kirándulásoknak, bár sajnálta egy kissé azt a pénzt, a mibe ilyesmi
31 12| férfi, bár kezdetben egy kissé kerülgették a dolgot.~Nem
32 12| nem szerette, s hogy egy kissé sokalta az anyának fizetendő
33 14| elverte a kis diákot és ő - kissé könyes szemmel néha - de
34 15| Majd megelevenedett egy kissé, gőgösen összehúzta a szemhéjait
35 18| úgy tetszett. Félt is egy kissé. A nagyobbik nem; elmerülve
36 18| maradtak, megnyugodtak egy kissé: becsukták az ajtót, lefüggönyözték
37 18| Ott beszélgettek még egy kissé, beszélgettek nagyon halkan,
38 18| Ágnes és megállott, hogy egy kissé kipihenje magát. Elengedte
39 19| fiatal ember bámulva, egy kissé meg is rémülve, de egészen
40 19| át beszélgetnek még egy kissé.~A tervezgetések olyan kedvesen,
41 19| és rászorítani magát a kissé terhes gyermeknevelésre,
42 19| ajkai nyitva voltak egy kissé, egészen úgy, mint a kicsiny
43 19| és félszegnek is, sőt egy kissé félvállunak is tetszett.~-
44 19| Néha, kénytelenségből, egy kissé kényes szavakat használt,
45 19| ajkaira: megnyugodott egy kissé. Délután is elég jól érezte
46 19| Lássam a vállát, háttal egy kissé. Nos, előre!~Aztán ruhasuhogás
|