Rész

 1    1|  Kilenczszer kilőtte, tizedszerre szinte elhibázta és egy kicsit
 2    1|             ordítá és vak dühében szinte kitépte a fát.~Alant a völgyben
 3    1|           olyan kegyetlenül, hogy szinte összetört belé minden csontja...~
 4    1|      Ábrám megszorította a kezét, szinte vért facsart belőle. De
 5    1| pillanatban megütötte fejét, hogy szinte elszédült bele. A gyerek,
 6    1|      nagyobb erővel, olyan forte, szinte beleszakadt az ég.~- Megfuladok,
 7    1|        szenvedélylyel, hogy arcza szinte eltorzult bele! Visszafojtotta
 8    1|  elhallszott. A szellő is megállt szinte egy perczre.~Ebben a halotti
 9    2|      annak tükrözése: a művészet, szinte ilyen nyomasztó, kellemetlen
10    2|        volna, hogy valaki üldözi: szinte futott előre.~Beértek a
11    2|         láttam, hogy összevillan, szinte összekapcsolódik tekintetük.
12    3|          néztem az arczot, a mely szinte megkövült volt, hiába idéztem
13    4|           többé. Az első napokban szinte beteggé tett az a gondolat,
14    4|          boldogság ragyog reám és szinte megolvaszt tiszta tüzével.~
15    5|           a hullámmal csókolódzik szinte!~- Az, az! Lizzie Barton.~*~
16    7|         is pontos, tiszta, csinos szinte pedáns volt, akár egy bankhivatalnok.~
17    8|        buzgón, olyan dühvel, hogy szinte megölik azt, a ki munkájukban
18    9|       zúgott a legjobban, a férfi szinte kipirult mellette.~- Most
19    9|         üzletekbe, a hol csendes, szinte ünnepélyes volt a forgalom,
20    9|          egymást. Olyan jól, hogy szinte hittek is benne már és a
21    9|           örült, reszketett, majd szinte türhetetlen forróság lepte
22   10|          betévedtünk a kertbe Ida szinte félve fogta meg a kezemet:~-
23   11|        brutális arczán a jóságnak szinte fényes kifejezése ömlött
24   12|         ur karjába kapaszkodott s szinte higgadtan igy szólt hozzá:~-
25   13|           átlátszó volt már, hogy szinte világított, a mint estenként
26   13|      pedig az ablak mellett ülve, szinte megerőltetve szemeit, nézte
27   13|       világot. Álmodozásai közben szinte látta a meredeken növő sárga,
28   15|       különös fej is. Fekete haja szinte természetellenes, a mint
29   15|      Csakugyan ott lépked lassan, szinte támolyogva a part szélén,
30   15|           neki, volt-e már annál?~Szinte megrezzent a nagyhatalmu,
31   15|         úgy! Érdekkel hallgatott, szinte biztatván, hogy folytassam.
32   15|       szemekkel. Nagy érdeklődése szinte megijesztett, hiszen mindjárt
33   15|       milyen benn a hajóban volt. Szinte meglepett, a mint szólni
34   16|          evett... nagyon különös, szinte bosszantó volt rám nézve,
35   16|         azonfelül semmi másra. És szinte megdöbbenünk, amikor a kábító
36   18|        annak beesett, megcsúfult, szinte átlátszó arczát nézve: sokszor
37   18|           mosolygott, fehér arcza szinte világított ez alatt. Édes
38   18|         és úgy sietett hogy hugát szinte vonszolta maga után. Az
39   19|           telve fekete alakokkal, szinte nesztelenül szállt tova.
40   19|           volt a lány miatt, hogy szinte elfeledkezett róla és észre
41   19|        nagy, fényes barna hajában szinte elveszett fehér arczocskája.
42   19|           szavát sem.~A férfi meg szinte hangosan szólt ott benn:~-
43   19|      kinjában és a dühtől elfult, szinte elesett. És nem hallott