Rész

 1    1|  füstölt a mazsolás puncs...~Az öreg Taroczkay Gergely gróf vezette
 2    2|       Cseléd se volt, a rokon - öreg kisasszony - egyedül lakott.
 3    2|        egyedül lakott. Csak egy öreg, mulya házmestere.~De én
 4    3|       előtt egy halottvirrasztó öreg zsidó ősz feje jelent meg.
 5    3|     halotthoz jussak. És ott az öreg virrasztó köhögése fölverte
 6    3|    zuhantam volna alá.~Az egyik öreg zsidó végre megsokalhatta
 7    3|      jöjjön imádkozni.~Hanem az öreg még sem igen ragaszkodott
 8    5|      mellém; csak jönne már, ha öreg is!~Aztán behunyom a szememet.
 9    8|     nézte egy fölöttébb takaros öreg ur, kicsiny fejü nagy potrohu,
10    8|     nyúlnia, de ágyát mindig az öreg úr vetette meg magának.
11    9|     annyira józan...~- Mint egy öreg -~- Mint egy huszonkét éves
12   10|       egyetlen padon egy kövér, öreg barát szunyókált. Orgona-buga
13   11|     asszony megétet egyszer!~Az öreg Jób ravaszul is, megvetőleg
14   11|     kognacot találtak benne. Az öreg Jób jóizüen nevetett, fiai
15   11|      Mikor egyedül maradtak, az öreg összeszidta őket!~- Bolondok
16   11|        jöjjön lakni, hozzám!~Az öreg egy kissé elkomorodott:~-
17   11|        tudott tenni mit sem. Az öreg Jób hajthatatlan maradt
18   11|     lennie ő előtte, ez iszonyú öreg test épségének. A móring-levélben -
19   11|    utálat és dűh forrott, de az öreg ezt szerette és ő még mindig
20   11|       viadal volt köztük. És az öreg Jób erejében és energiájában
21   11|         ügyvéd!»~Letérdepelt az öreg elé. Az fölkelt, otthagyta,
22   12|    látszott, hogy tiz év mulván öreg asszony lesz.~
23   12|         váróteremben leült. Egy öreg, kopasz, alacsony ur ült
24   12|         mozdulattal hirtelen az öreg ur karjába kapaszkodott
25   14|         tagból állott: egy igen öreg asszonyból és egy igen fiatal
26   14|       valami kicsivel, jóval az öreg asszonyt. A kereskedelmi
27   14| gyarapodtak a szegénységben, az öreg asszony rheumát kapott a
28   14|       jövedelem volt biz az, az öreg asszony nem is tudott vele
29   15|          járókelői fekete ruhás öreg asszonyok - öreg és gyászol
30   15|   fekete ruhás öreg asszonyok - öreg és gyászol valamennyi -
31   15|       sort. Némelyek meg idegen öreg urakhoz utasították, a kiknek
32   15|       éveken át!» Az anyja, egy öreg - talán a férjénél is idősebb -
33   18|      Ruhát kaptak magukra és az öreg Rubinon át - apjuk a konyha
34   18|   becsületes ember» mondotta az öreg Rubin, mert dicsérte a képeit.
35   18|         onnan irt is egyszer az öreg Rubinnak, hogy nem jön többé
36   18|   felöltözködött. Elsuhantak az öreg mellett, nem merve rája
37   19|        és sajnálta is a szegény öreg asszonyt, de valami titkos
38   19|         reggel, mint egy beteg, öreg ember, de olyan büszkén
39   20|      kifejezéstelen, fénytelen, öreg szemei voltak...~Jött a
40   20|        Hol van?~- Meghalt.~- Az öreg urasszony fia volt?~- Az
41   20|     beszélt a szolgálóleány, az öreg szolgálóleány.~*~Fehér éjszakáról