Rész
1 1| egészen vörös lett azalatt, kicsiny homlokán megdagadtak az
2 1| vendégeinél.~Ott is találták, a kicsiny vadászával, egy tömzsi parasztgyerekkel
3 1| a hét éves gyerek védte, kicsiny, gála kardját fogván az
4 1| mormogta Ábrám, nénjének kicsiny fehér kezét odanyomva forró
5 3| gyermekes ajk, a barátságos kicsiny, de derült homlok, mely
6 3| fogamzott meg soha. Csak kicsiny gondok azokért, a kiket
7 3| gondolatok, melyek egy tiszta, de kicsiny eszü embert foglalkoztatnak:
8 4| a széles káptalan-utczán kicsiny temetési menet jött velem
9 4| szeretetteljes, mintha egész kicsiny korunkban együtt játszottunk
10 4| Hogy megtudjam, ki volt a kicsiny gyászoló, kezdetben eszembe
11 4| forró árjával. Egy duzzadt, kicsiny ajak csókján kivül, álom
12 4| boltossegédekkel, a kik a kicsiny varróleányokat megcsókolják
13 4| feleségemet, a mint szoptatja a mi kicsiny fiúnkat. Csendesen szólok
14 8| fölöttébb takaros öreg ur, kicsiny fejü nagy potrohu, a lábai
15 9| szögletes, széles vállán kicsiny, barna fej. Egy kissé nőtt,
16 9| megpillantottak végre egy kicsiny vén arczú cselédet, a ki
17 9| itt az utczán!~- Jerünk kicsiny, nem elegáns utczákba, ott
18 14| beállított hozzám.~Nem volt többé kicsiny, nem emlegette többé a holnapot -
19 17| az erzsébetvárosi ház két kicsiny oduja, a rossz és ízetlen
20 18| borult a négyemeletes ház kicsiny udvarára. A kisebbik leány
21 18| férfiak! - vetette közbe a kicsiny. Majd habozva, magyarázatképpen
22 19| megfagyott hógarmadák, mint kicsiny, falusi házsorok állottak
23 19| leányát, azt a vékony és kicsiny teremtést, a ki ágya szélén
24 19| kissé, egészen úgy, mint a kicsiny leányoknak. Csak egy pólyás
25 19| napokban megkapta és erre a kicsiny karton papiroslapra csodálatos
26 19| fehér kis testén alig egy kicsiny mez, mellét takarja csak
27 21| játszott egy szerfölött kicsiny szinész-asszonyság.~De olyan
28 21| szinész-asszonyság.~De olyan kicsiny, mint egy alacsony növésű,
29 21| tizenegy éves növendékleány, kicsiny a fehér arczocskája és csepp
30 21| ha nem lett volna olyan kicsiny, még akkor is nagyon kedves
31 21| tette, de könnyü volt neki; kicsiny is, gyors is, olyan, mint
32 21| nagy közönségnek pedig: kicsiny és csillogó, szeszélyes,
33 21| őket, dobbantott egyet a kicsiny lábával. De nem szólt, de
|