Rész
1 1| érzi!» - susogta Ábrám és hirtelen gondolva valamit, rányitotta
2 1| Rekedten beszélt, majd hirtelen olyan érczczel, hogy Péter
3 2| a mint éjjel felébredve, hirtelen megvizsgáltam a hálótermet:
4 2| fiu is megállott. De aztán hirtelen, még nagyobb sietséggel,
5 3| kezd előtte lenni, a mikor hirtelen megszakad. A férfi, a kit
6 3| utczasarokhoz ért és ott hirtelen valami jutott az eszébe.
7 3| borzongás váltotta fel.~Hirtelen váltak el egymástól. Az
8 4| pillanatra.~És a mig ez tart, hirtelen összevonódik újra két tekintet.
9 7| senki, csak egyedül...~Egy hirtelen kitörő, hangtalan sirás
10 8| nézett a kölyök után, aztán hirtelen elmosolyodott, vidám lett
11 9| szólt a lány mosolyogva. De hirtelen rossz kedvű lett:~- De nem
12 9| leány némi vígsággal, majd hirtelen a pályaudvar órájára tekintett:
13 9| állva egy pillanatig, aztán hirtelen bérkocsiba ült s a lány
14 10| beszélnek mirólunk? - kérdeztem hirtelen bátorsággal, de szédülő
15 10| nem átallottam, nem féltem hirtelen, bátran köszönteni:~- Laudetur
16 11| villogtak az éjben. De fényük hirtelen lehunyt, az asszony fázva
17 11| véletlen baleset következtében, hirtelen történnék halálom, feleségem
18 11| még csókolta nyakát és hirtelen átváltozott egy hideg és
19 12| gondolkozóvá lett egyszerre, néha hirtelen elnémult, majd hirtelen
20 12| hirtelen elnémult, majd hirtelen az özvegy felé nézett.~Tekintetük
21 12| felé - újra csend. Aztán hirtelen felhallatszott a Heléna
22 12| egy elhatározó mozdulattal hirtelen az öreg ur karjába kapaszkodott
23 13| ismételte:~- Többet soha...~Majd hirtelen tréfára fogta a dolgot és
24 13| tréfára fogta a dolgot és hirtelen megpillantva a leány mellére
25 15| capote-ját igazgatja? Most hirtelen hátranéz, meglát és csaknem
26 15| magát itt az utczán.~Nem, hirtelen összeszedte magát, véletlenül
27 16| kábító nézésü kék szemek hirtelen olyan kétségbeesett, prózai
28 18| volt arra, hogy mint egy hirtelen felhőszakadás, elöntse lelkét
29 18| meg érezni kezdte. Mellét hirtelen fájdalom, torkát ok nélkül
30 18| a simogató szavakra, de hirtelen magához tért, az álomképet
|