Rész
1 1| muzsika meg nem szünnék soha.~- Nagy hó, finom nagy hó! -
2 1| luczernával.~Ilyen rettentő düh soha sem fogta el még állapota
3 2| vele. Nem leszek többé az, soha többé, megcsókolom a kezét,
4 3| eszme nem fogamzott meg soha. Csak kicsiny gondok azokért,
5 3| férjébe nem volt szerelmes soha, úgy ment hozzá, mint a
6 3| hivatalba, hogy ne lássa soha.~Csak a lányának emlegette
7 6| asszonyokkal úgyszólván soha. Az adótiszt mesélte a feleségének, ‑
8 6| saját vallomása szerint, soha még nem volt szerelmi kalandja.
9 6| vétette le kegyed magát soha? - kérdé Tardonnainé, amig
10 7| nincs. Össze nem tüztem soha senkivel. Szabadságot nem
11 8| összegyüjtötte a majorságot, soha el nem adott egyet is, neveltette,
12 8| Nem volt iránta szives soha, de nem hagyta éhezni, fázni.
13 9| Az önéi úgy sem akarnák soha, és nekem nincs semmi kedvem
14 10| egészen közömbös. Pedig soha senkit sem szerettem mást.~
15 11| bevallotta a fiának is, hogy soha egyetlen-egyet sem igy.
16 12| az övé, egy cseppet sem, soha többé.~
17 13| el és ne jöjjön többé ide soha. Mondja, hogy nem akar...~-
18 13| mosolygott és ismételte:~- Többet soha...~Majd hirtelen tréfára
19 15| kisasszony állást nem kap soha?~- Ha ott nem, hát máshol
20 17| emberek nem is szoktak látni soha, mert a veszedelem szine
21 18| egy-kettővel alig.~- Bár soha se beszéltem volna egygyel
22 18| egy szóval sem említette soha, nem mert kérdezősködni.
23 18| hallja e szavakat többé soha már! Oda futott hozzá, átfogta
24 18| szűk utczákban nem jártak soha még és tulajdonképpen nem
25 18| bár neki nem esküdtek soha - kéjesen rezdültek vissza
26 19| életkedve nem volt talán soha még. Olyan boldog volt a
27 19| szerelemről szólni neki? Nem, nem soha! Vagy legalább nagyon sokáig.~
28 19| hagyjon. Ha nem jönnék többé soha: feledjen el, mintha nem
29 21| baráti körben vacsorálni - soha! Csak otthon, mindig otthon,
|