Rész

 1    2|           hónapig folyton bánkódott utána. Egyszerre azonban, mintha
 2    2|     anyuskámnak nevezte. Mindenhová utána akart menni, ugy, hogy erővel
 3    2|           ki a szobából édes anyja, utána suhant. Utána mindenütt
 4    2|           édes anyja, utána suhant. Utána mindenütt a városban; észrevétlenül,
 5    3|       vágyakozás: meghalni, elmenni utána.~De nem tudta, hogy fogjon
 6    4|     maradtam állva az út közepén és utána nézve a menetnek, sajátságos
 7    4|       gondoltam erre, de nem mertem utána kutatni. Valami titok kényszerített
 8    4|       fogott el a vágyakozás: menni utána! De hová, de merre, de hol
 9    4|    megindultam. Mentem, mendegéltem utána.~De legelőbb is élni kell,
10    5|           hullám lekapta a férjét. «Utána!» «Nincs csónak, a mely
11    6| figyelmeztették rá, a kik epekedtek utána és különösen szerették volna
12    6|            mosolygott rajta, amikor utána nézett. A fülei - a melyekkel
13    8|             egy rakonczátlan gyerek utána is kiabálta: «méh... méh!»
14   12|            bőség volt ez a temetés. Utána tor, másnap a végrendelet
15   12|          nem volt ereje ahhoz, hogy utána iramodva, megfogja kezét
16   13|     meggyujtotta a lusztert és hogy utána belépett a nagy, fekete
17   15|             csak gépiesen, - mintha utána akarna kapni és a levél
18   15|          testületek és miért mennek utána? Titok!~- Volt nála? - ismételtem
19   15|          sem... Menekülnie kellett, utána kiabáltak-e: igy kisasszony
20   19|            igy csakugyan nem járhat utána. És ruházata a kelleténél
21   19|        találkára mennek. Egy-egy ur utána nézett, egy utána is ment,
22   19|        Egy-egy ur utána nézett, egy utána is ment, néhány lépéssel
23   19|    vasrácsos házba.~*~Belopózkodott utána. Nem vette észre senki,
24   21|            nyulkált, egyre esengett utána a sok brilliánsgyürűs férfikéz,
25   21|          instrumentumok is röhögtek utána, a mint hazafutott a babáihoz.~