Rész

 1    1|     pánczélinget öltött, lóra ült s ugy ment egymásnak. Közöttük
 2    2|          csak maradj, egy óra mulva ugy is tovább megyek, ki a vasúthoz,
 3    2|       Mindenhová utána akart menni, ugy, hogy erővel kellett az
 4    3|             meggyengül és egyszerre ugy látom, hogy a földön fekszem
 5    3|       elbeszélés kaoszába és leirni ugy, a mint a halottas szobában,
 6    3|           nem nyul a véres pénzhez, ugy határozta, hogy az egy krajczárig
 7    6|             ilyen szép tárgy iránt. Ugy érezte, hogy ez mindent
 8    6| félesztendeje fezt hordott a fején. Ugy hivták: a «török», s gyakran
 9    7|        másféleképpen felelnie, csak ugy, a mint felelt:~- Kérem...
10    7|         csupa kötelességtudás volt, ugy, hogy a leány apja, ki egy
11    8|     stilizált hasonmása lett volna. Ugy is örült, örvendezett neki,
12    8|          telt el és már is mindenki ugy nevezte a városban, sőt
13    9|             világos piros ajkai, de ugy evett, hogy majdnem mindenki
14    9|           emberek vontak le nekünk. Ugy hívják őket: korszakalkotó
15   10|          reánk, hogy «szerelmesek!» Ugy nevettek rajtunk, hogy én
16   10|         fejemet. Az érzésre is csak ugy emlékszem, mint illatára
17   12|       megbizonyosodnom arról, a mit ugy is tudtam, hogy meghalok.~
18   13|            izgatottan nézett körül. Ugy látszik várt és nem akart
19   16|        megkülönböztetnek, bennünket ugy megcsalnak. Beszélj hozzám
20   20|           itt a holmikat.~Mindennek ugy kellett maradni, a mint
21   20|             nem fordult hátra, csak ugy átlökte a válla fölött a
22   20|            fehérhaju Domoszlainé?~- Ugy vélem, akkor fekete haja
23   21|           lenni a huszonegyedik. És ugy történt, hogy lett a huszonegyedik.~*~